Tolna Megyei Népújság, 1979. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-03 / 52. szám

1979. március 3, rtÉPÜJSÁG 3 Kommunisták tanácskoztak (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Mórágy lábánál, a Lajvér. patak mentén elterülő fal­vak kommunistái tanácskoz­tak Mőcsényben, ahol szám­ba vették az elmúlt év ered­ményeit, nehézségeit. A Völgységnek ezen a részén élő emberek életkörülmé­nyeinek alakulása, a terme­lői tevékenység mellett a közéletbe mind szélesebb körben való bevonása, fo­kozza a területen munkál­kodó kommunisták felelős­ségét is. Ez a felelősségtudat érződött az összevont párt- taggyűlésen, ahol Bai József titkár terjesztette elő a te­rületi pártvezetőség beszá­molóját. A terület 7 településén 4 pártszervezet, pártcsopor­tok, valamint négy KÍSZ- szervezet, illetve KISZ- bizottság is működik a pártvezetőség irányítása mellett. Jelentősebb gazda­sági egységek az öt község: Mőcsény, Cikó, Grábóc, Bá- taapáti, Mórágy határterü­letén 2711 hektár szántóte­rületen gazdálkodó mőcsé- nyi Völgység Népe Mgtsz a Bátaszéki Fémipari Szövet­kezet üzeme és a szőlőolt- ványtelep, melyek a férfi és női munkaerő jelentős ré­szét foglalkoztatják. A helyi tsz gazdálkodását évről év. re a kiegyensúlyozott fejlő­dés jellemzi. A nagyon ne­héz földrajzi viszonyok — a terület tagoltsága, a nehe­zen . művelhető dimbes- dombos területek, a fokozott talajerózió, stb. — ellenére a helyi tsz gazdálkodására a kiegyensúlyozott fejlődés a jellemző. Az elmúlt gaz­dálkodási évet több mint kilencmillió forint nyereség­gel zárta a tsz. Az itt dolgo­zó emberek évről évre meg­találják a számításukat. A gazdaság vonzását mutatja, hogy a tsz fiatalodik. Ugyanis a tsz-gazdák 30 százaléka 30 éven aluli. 1978-ban 11 szocialista bri­gád 182 tagja állt verseny­ben a jobb gazdasági ered­mények eléréséért. A közigazgatási területen egy községi tanács (Cikó) és egy közös községi tanács (Mőcsény) van hivatva arra, hogy a területen élő közel négyezer ember ügyes-bajos dolgait intézze, a társszer­vek és a lakosság bevonásá­val eredményesen valósítsa meg a községpolitikai terve­ket. A közös tevékenység hasznosságát mutatják az évről évre mutatkozó válto­zások e települések gyara­podásában, az emberi tudat fejlődésében. Utóbbi befo­lyásolja, hogy eredménye­sen működik minden község­ben az alapfokú politikai oktatás és KJSZ-oktatás. Cikón, Bátaapátiban felújí­tották az általános iskolát. A mórágyira ez évben kerül sor. Grábócon az óvodát korszerűsítették, Mórágyon ezt a munkát 1979—80-ban végzik el. Cikón, Grábócon szilárd burkolatú út épült. Cikó, Mőcsény újabb csalá­di házakkal gyarapodott, és lehetne sorolni tovább 3 jó­irányú változásokat. A két tanács erőfeszítéseit több mint nyolcszázezer forint társadalmi munkával segí­tette a terület lakossága. Tovább bűvültek a területen élő dolgozók művelődési le­hetőségei. Minden községben gyarapodott a könyvtárak könyvállománya, felszerelt, sége. Mőcsényben, Bátaapá­tiban felújították a kultúr- házat, Mórágyon az idén korszerűsítik. Mórágyon, Ci­kón az általános iskolában eredményesen működik a német anyanyelv oktatása, a nemzetiségi lakosság leg­nagyobb megelégedésére. A területen működő felnőtt- és iskolai honismereti körök fáradoznak azon, hogy a te­lepülések hagyományait fel­kutassák és ápolják. Mórá­gyon, ahol több mint ötven német család él, dalkör és tánccsoport terjeszti e nem­zetiségi kultúrát a megyé­ben és a megye határán túl is. Évről évre növekszik azoknak a száma, akik szer­vezett üdülésben, színház- látogatásban, országjáró .tú­rákban vesznek részt, bel­földön és külföldön egy­aránt. A községek mindegyi­kében jelentkezik az új életmód tudatformáló hatá­sa. Ez azon is mérhető, hogy egyre emelkedik a családi ünnepek társadalmi megren­dezésének igénye. A községekben az alapvető kereskedelmi, egészségügyi ellátottság lényegében meg­oldott, ha jelentkeznek is ezen a téren problémák. A Völgység ezen része eléggé elmaradott a kommunális ellátás tekintetében. Sok a rossz út, híd, nincs egészsé­ges ivóvíz, a szolgáltatás sem megoldott, a fiatalok­nak kevés a szórakozási le­hetősége, stb. A helyi taná­csok anyagi forrásai viszont nagyon behatároltak. Az itt élő emberek ezért is tartják nagyon jelentősnek azt az anyagi és erkölcsi támoga­tást. amit a felsőbb szervek­től kapnak. A kommunisták tanácskozása arra hívta fel a terület kommunistáit, kommunista és nem kom­munista vezetőit, hogy a tö­megszervezetek útján, a la­kosság széles körű bevoná­sával. még fokozottabban munkálkodjanak a község- politikai tervek megvalósí­tásáért. Az összevont taggyűlésen részt vett László Péter, a bonyhádi városi pártbizott­ság titkára. Végül megvá­lasztották a területi párt­vezetőség titkárának Sasvári Ernőt, aki előbb a KISZ-, majd a járási pártbizottság munkatársa volt. LOVAK ANDRÁS A társadalmi munka értéke; 28 millió forint A KIOSZ országos választmányának ülése Pénteken összeült a KIOSZ országos választmá­nya. A több mint 90 ezer kis­iparos társadalmi és érdek- képviseleti szervének ezen a fórumán, amelynek tanácsko­zásán Bakos Zsigmond köny- W nyűipari államtitkár is részt vett, megvitatták a demokra­tikus centralizmus érvénye­sülését a KIOSZ-ban, majd áttekintették azoknak a tár­sadalmi munkafelajánlások­nak a teljesítését is, amelyeket a szervezet fennállásának 30. évfordulója alkalmából az elmúlt évben tettek a kisipa­rosok. A bölcsődék, óvodák, egészségügyi intézmények korszerűsítésére, felújításá­ra, stb. — végzett társadalmi munkák értéke meghaladja a 28 millió forintot. A „kultu­rált, korszerű műhely — mi­nőségi munka” akció ugyan­csak országos mozgalommá vált. Ennek keretében 33 és fél millió forint értékű kor­szerűsítését határozták el, illetve hajították végre a kis- iprosok. Az eredmény azért is nagy jelentőségű, mivel az évenként több mint 13 milliárd forint értékű kis­ipari tevékenységből 11 mil­liárdnyit tesznek ki a lakos­sági szolgáltatások, s a kor­szerűsítések javarésze éppen ezeknek a szolgáltatásoknak a színvonalát hivatott javí­tani. (MTI) Bonyhádon sorra épülnek fel a lebontott régi épületek helyén az újak. A közelmúltban készült el a Széchenyi utcában egy épület, melynek földszintjén a takarékszövetkezet és a mezőgazdasági termékek boltja kapott helyet, az emeleten pedig lakások vannak. A városi tanács épületével szemben épül az új művelődési központ. A Rákóczi utcában is befejezéshez közeledik egy épület átadása, melynek a földszintjén az Állami Bizto­sító fiókja és szolgáltató egységek kapnak helyet, az emeleten pedig tanácsi lakások lesznek. A MEZŐGÉP kecskeméti gyárában külföldi licenc alapján készítik a RAU-kombinát nevű mezőgazdasági gépcsaládot. A korábban importból vásárolt — sima, egyenletes talajt biztosító — magágy-előkészítő gépből az idén kilencszáztizenötöt gyártanak. A képen: a RAU—6 talajművelő kombinátor összeszerelése. Lyuk kártya a nyilvántartásban Vízmííépítés Koppányszántón Mint a kis községekben ál­talában, Koppányszántón is — elsősorban anyagi okokból — több lépcsőben építik a törpevízművet. A községben vízműtársulás nincs, így az eddig felépült vezetékszakasz és az idei építés is, a tanács fejlesztési alapjából valósul­hat meg. Néhár.»' évvel ezelőtt a he­lyi termelőszövetkezet mély- furatú kútjára kötve való­sult meg a községi vízmű. A vizet egyelőre a házakba nem engedik bevezetni, mert eh­hez sem a kút, sem a víz­tároló kapacitása nem meg­felelő nagyságú, hanem öt helyen van a községben köz­kifolyó, ahol mindenki be­szerezheti a jó minőségű vizet. Az idei tervek között sze­repel egy új. százötven köb­méteres víztároló építése, va­lamint a vezetékszakasz to­vábbi 300 méteres meghosz- szabbítása. A nagykónyi Kö­zös Tanács — amelynek társ­községe Koppányszántó — az idén mintegy kétszázezer fo­rint költséget biztosít a víz­mű továbbépítésére. Az épí­tés tervei már elkészültek. Csak a ió idő beköszöntését várják Koppányszántón és a Kapos—Koppány menti Vízi- társulás szakemberei meg­kezdhetik a munkát. (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Az Állami Gazdaságok Or­szágos Központja megrende­lésére, a Fővárosi Tanács Ipari Szervező Intézete ki­dolgozta az állami gazdasá­gok személyzeti nyilvántar­tásának módszerét szegély- lyukkártyával. A lyukkártya-nyilvántartás’ egyáltalán nem új keletű do­log, amit bizonyít az is, hogy egyre szélesebb körben al­kalmazzák. E módszert már alkalmazzák a Szekszárdi Ál­lami Gazdaságban. Mind ez ideig az állami gazdaságok nem alkalmazták, s bizony a „személyzetisek” megérezték ennek a hiányát. A sok fe­lesleges adminisztrációtól megkímélő lyukkártyarend­szer minden kétséget kizáró előnye ellenére igen sok azok­nak az embereknek a száma, akik idegenkednek ettől a módszertől, talán éppen ab­ból kifolyólag, hogy hiányo­sak ismereteik. A szegély- lyukkártya-nyilvántartás al­kalmazhatósága nemcsak a dolgozók adatainak kimuta­tását szolgálja, de akár hasz­nosítható lenne a külünböző állattenyésztési (főleg törzs­könyvezési) nyilvántartások­ban is. Sőt megoldható len­ne a növénytermesztésben (műtrágyázás, növényvédelfni munkálatok) előforduló ada­tok nyilvántartása is. A nyil­vántartások efféle, feltétlenül gyorsabb, kezelhetőbb, sok­kal kevésbé bürokratikus módszere lehetőséget ad ar­ra, hogy valamennyi válla­latunk ipari, mezőgazdasági intézményünk személyzeti és munkaügyi nyilvántartása a legkevesebb problémába üt­közzön. A Fővárosi Tanács Ipari Szervező Intézetének a szegélylyukkártyás módsze­rek kidolgozásával foglalkozó csoportvezetője. Karácsony István elmondta, hogy az ál­lami gazdaságok személyzeti nyilvántartása lyukkártyás módszerének, illetve azok adatainak rögzítésében igen jelentős segítséget kaptak a Békés—Csongrád megyei ÁG- főosztály, a Szabolcs-Szatmár megyei, valamint a Bács- Kiskun megyei főosztály sze­mélyzeti vezetőitől. Barna Györgytől, Kaisler Zoltántól, és dr. Varjú Jánostól. A szegélylyukkártyás nyilván­tartásokkal kapcsolatos tech­nikai ismeretek eltanulására ezekben a hetekben került, illetve kerül sor országszerte. Az országban működő mintegy 125 állami gazdaság személyzeti vezetőit főosztá­lyonkénti szinten összehív­ják, s ott ismerkedhetnek meg a szegélylyukkártyá technikájával. Ezentúl fel­tétlenül időmegtakarítással jár a különböző kimutatások elkészítése, hiszen egv-egy kérdésre egyetlen mozdulat­tal megkaphatjuk a vála­szokat. — Sárközi — Tanuljunk nyelveket! A számok a nyelvtanulás népszerűségéről tanúskodnak az utóbbi években. Özönlik a TIT nyelvtanfolyamaira a nyelvre, nyelvekre éhezők hada. A statisztikailag nem kimutatható magánórákon — nem kis anyagi ráfordítással — tanulók száma pedig még kedvezőbbé teszi ezt a képet. A világban való boldogulá­sunk nagy mértékben függ a nyelveket jól beszélőktől, ezért az előbbi számok min- denkéDpen okot adnának az örömre. Azért a feltételes mód használata, mert a nyelvtanulási láz ellenére ke­vés a nyelvtudó ember. Még turistaviszonvlatban is. A magyarázathoz meg kell nézni például a TIT-nyelv- tanfolyamok végén a részt­vevők számát. Egy harminc fős kezdő nyelvcsoportból ha a tanfolyam végére öt-hat fő marad, szép eredménynek számít. A kezdeti lelkesedés a legtöbb esetben nem válik kitartássá. A nyelvtanulás komoly és rendszeres erőfeszítést igé­nyel. Ennek hiányában az addigi eredmények is köny- nyen semmissé válnak. E feltételek biztosítását legin­kább az iskolától várhatjuk. Az intézményesített rend­szeresség mellett persze az sem közömbös, milyen nyel­veket tud kínálni az iskola a tanulni vágyóknak. A megye gimnáziumai a kötelező orosz mellett a né­met és angol nyelv tanulásá­ra adnak lehetőséget. Ez a választék a szekszárdi Garay- ban a francia nyelvvel bővül. A gimnáziumi nyelvoktatás elsősorban a tagozatos osz­tályokban eredményes, .a ha­gyományos alacsony óraszá­mú oktatás pedig csak akkor, ha a tanuló szorgalmas ott­honi munkával egészíti ki az iskolában tanultakat.. A gim­názium számára a fakultatív oktatás bevezetése a nyelv- oktatásban is új lehetőségeket kínál. A variációk kihaszná­lásával az eddigi három óra akár a duplájára is emelked­het. A fakultáció jó kihasz­nálását a nyelvoktatásban miniszteri utasítás is szor­galmazza. A szakközépiskolák már kedvezőtlenebb helvzetben vannak a nyelvoktatást il­letően. A második idegen nyelv bevezetésére a lehető­ség elméletileg itt is megvan. Azonban egyedül a szekszár­di Bezerédjben tanulnak né­metet e tanulók. Se a többi szekszárdi, se a bonyhádi vagy dombóvári szakközépiskolá­ban nincs második idegen nyelv. Ezeknél a magas heti óraszám miatt tűnik meg­oldhatatlannak bevezetése. Persze a nemzetközi kapcso­latok fejlődésével mind a műszaki vagy a közgazdász középkádernek, diplomások­nak csak előnyére válhat a nyelvtudás. Az iskolai nyelvoktatás ed­digi eredményei nem éppen dicsekvésre méltóak. A meg­újulásra készülő oktatási rendszer azonban minden bi­zonnyal a nyelvtanításban is kedvező változásokat teremt majd. — majoros — Import helyett hazai térnék

Next

/
Oldalképek
Tartalom