Tolna Megyei Népújság, 1979. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-18 / 65. szám
1979. március 18. NÉPÚJSÁG 9 mmm Utazik a toronydaru Az építkezés technológiai ciklusának gépesítésében az egyik legfontosabb láncszem a toronydaru. Nélküle talán meg sem valósulhatott volna a házgyári panelekkel való építkezés. A sínpályás, körben forgó toronydarukat 5— 8 tonna teheremelő-képessé- gűekre készítik. Tornyát és gémjét szögacél rácsszerkezetűre képezik ki, vagy csőszerkezetűre konstruálják. Ez utóbbi kivitel csökkenti a szélterheléseket és növeli a daru stabilitását. A korszerű toronydarukat a nagy mobilitás, a sokoldalú használhatóság, a könnyű kezelhetőség jellemzi. A legjobban elterjedt típusok az 5 tonnáig terjedő teher függőleges mozgatását 10—20 méter gémkinyúlással és 20—35 méter horogmagassággal hajtják végre. Egy ilyen daru főtartócsöve közei 1 méter átmérőjű és 5 milliméter falvastagságú. A tornyon belül lépcső vezet a kabinba. A kinyúló darugém csőátmérője kb. fele a főtartócsövének. A daruk villamos motorjainak indítását és fékezését a lehetséges mértékig automatizálják. A gém sima emelkedését és süllyedését egy külön vezérlőszerkezet biztosítja. A kis süllyedési sebesség érdekében a tehercsigát a sebesség 4—5-szörös csökkentését biztosító fékgenerátorral látják el. A darunak a sínen való haladáskor történő zökkenőmentes megállítását — ez nagyon fontos >a darutest stabilitása szempontjából — egy két fokozatú fékrendszer végzi. A darukat túlterhelésvédő, gémkinyúlás- és darutúlfutás-határoló, valamint megfutás esetén működésbe lépő megfogószerkezet teszi biztonságossá. Egy szovjet gyártmányú sínpályás toronydaru. A kép érzékelteti e korszerű konstrukciójú emelőszerkezet egyik fontos tulajdonságát: a drótkötélzet, a villamos motorok és a fülke leszerelése nélkül szállítható. Ennek köszönhető, hogy új munkahelyén mindössze 4—5 óra alatt üzembe lehet helyezni. Rejtett olajmezők Hol kell olaj és földgáz után kutatni? Az eddigi adatok arra utalnak, hogy Szibéria a belátható jövőben a Szovjetunió alapvető szénhidrogénforrása marad. Jelenleg csak a legfelső szinteken található nyersanyagot termelik ki, de minden alap megvan arra, hogy nagy mélységekben is számoljanak produktív olajmezőkkel. Éppen ezért a szovjet geológusok mindenekelőtt a már felfedezett lelőhelyek alatt kutatnak újabb ásványi telepek után. A legtöbb reményt az ókori üledékes, úgynevezett paleozoikus kőzetekhez fűzik. Természetesen még korántsem merítették ki a Szovjetunió európai részén sem az új szénhidrogén-lelőhelyek után folyó kutatás lehetőségeit. Különösen figyelemre méltó a Kaszpi-mélyföldön folytatott szénhidrogén-kutatás. E körzetben már kialakult kőolaj- és földgázmezők találhatók, amelyeknek készletei azonban a hosszadalmas kitermelés következtében már csökkentek. Most mindenekelőtt a már működő szénhidrogén-kitermelések körzetében folytatják a geológiai kutatásokat. Létezik még egy jelentős tartalék: a kontinentális talapzat hasznosítása. A Szovjetunió rendelkezik a világon a leghosszabb part menti tengersávval. Az utóbbi két évben több kutatást végeztek az ország beltengerei és határ menti vizei partvidékén. Az eredmények reményt keltőek. Az elmúlt évben fedezték fel a Szahalin-sziget part menti vizein az Odoptini olajmezőt, iparilag hasznosítható földgáz-lelőhelyeket találtak az Azovi- és a Fekete-tenge- ren. Geológiai kutatások kezdődtek a Balti-tengeren is, az NDK, Lengyelország és a Szovjetunió által létrehozott Petrobaltik nevű szervezet keretében. A kőolaj és a földgáz korunk legfontosabb, a szovjet népgazdaságban különleges szerepet játszó ásványkincse. A Szovjetunió az utóbbi 25 évben geológiai felfedezései eredményeképpen az olajtermelést 13-szorosára, a földgáz-kitermelést pedig 46- szorosára növelte. IVETTA USZEJNOVA APN—KS Megrendelő: a Szovjetunió Európa legnagyobb alumíniumkohója az Energoinveszt Társasághoz tartozó zvorniki „Birac” gyár, amelynek a termelési kapacitása évente 600 ezer tonna. Termelésének nagy részét a Szovjetunióba szállítja. A rijekai „Május 3.-a” Hajógyárban 40 000 tonna teljes terhelésű tankhajót bocsátottak vízre nemrég. Ez már a hatodik ilyen modern vízi jármű, amelyet a moszkvai Szudoimport megrendelésére készítettek. A tankhajó, amelynek utolsó példánya a „Szuhe Bator” nevet viseli, 195 méter hosszú, motorja 17 400 lóerős. A szerbiai Zajecar üveggyár kristályüveg készítményei messze földön híresek. Tavaly 70 millió dollár értékben exportáltak belőlük. A gyár legfontosabb vevői közé tartozik a Szovjetunió, de szívesen vásárolják a szép kristályüvegeket az NSZK- ban és az Egyesült Államokban is. A kerámia tegnap és ma Az agyagművesség az emberiség egyik legősibb mestersége. Az agyag megmun- kálhatóságát — feltehetően — a földművelés ismertette meg az emberrel. A napsugár melege és a tűz használata pedig arra tanította, hogy agyagból készült edényeit igyekezzék maradandóvá formálni. S miután a kézzel való alakítás nehéz volt, ez a forma, majd a korong „feltalálására” késztette. Régészeti leletek tanúsága szerint már időszámításunk előtt négyezerben dolgoztak kézi fazekas koronggal! Az agyagművesség a görögöknél emelkedett művészi színvonalra. Az ókori Athén egyik városnegyedét Kerameikosznak hívták, ott voltak a fazekasok műhelyei. Innen származik tehát a mai kerámia elnevezés. Azokat a mestereket — magyar szóhasználattal élve —, akik főként főzőedényeket gyártottak, fazekasoknak nevezték; a mázas, díszített tálak, tányérok készítőit tálasoknak, míg a korsók, köcsögök mestereit korsósoknak nevezték. Rajtuk kívül voltak még kályhások, akik a kályhaszemeket korongolták, vagy formába préselték a gyönyörű csempéket. Maga a munkafolyamat az agyagműveseknél mindenütt egyforma volt és maradt. A forma, a díszítés táji és egyéni jellege azonban országonként, vidékenként, műhelyenként változott. Az agyagművesség szerszámai: a sulyok, a szelő, a la- pitka, a vizestál, a réz- és fakés, a lyuggató kés, az íróka, a festéköntő kanál. A műhely közepén állt a tipró, távolabb az agyag, az ablaknál a korong, mellette a gyúrófa. Átellenben a mázörlő, valamint a szárító, másik helyiségben pedig a kemence. A legfontosabb munkaeszköz, a korong apáról fiúra öröklődött, s az agyagműves nemzedékek egész sorát szolgálta végig. Az emberi civilizáció hajnalán született ősi ipar ma reneszánszát éli. Egy csehszlovák népművész tálait díszíti Jubileumi esztendő A Német Demokratikus Köztársaság idén ünnepli fennállásának 30. évfordulóját. Ennek az esztendőnek, az 1979-es évnek a tervei az eddigi eredmények megszilárdítását és újabb növekedést tűznek ki célul. A nemzeti jövedelem 4,3, az ipari árutermelés 5,5, az ipari munkatermelékenység 4,6 és a külkereskedelmi volumen 9,8 százalékos emelkedését tervezik ez évben. A lakosság nettó pénzjövedelme — ugyanúgy, mint az áruforgalom — előreláthatólag 4 százalékkal nő. Ugyanakkor az árak, a lakbérek, a közlekedési szolgáltatási díjtételek változatlanok maradnak. 235 000 általános iskolát elvégző fiatal számára biztosítottak szakmunkástanulóhelyet. A szociálpolitikai intézkedések között szerepel az évi fizetett szabadságnak további három nappal való növelése. A legnagyobb halászhajó A gdanski Északi Hajógyárban új nagy vízi jármű prototípusa készült el. A B— 407-es sorozat első példánya az eddigi legnagyobb lengyel halászhajó. A feldolgozórészleggel felszerelt, zsákhálós halászhajó teherbírása 2100 tonna. Kiválóan alkalmas mélytengeri halászatra. Bármilyen éghajlati viszonyok között, sarki zónában is jól üzemeltethető. Fedélzetén műhold-navigációs műszerek is találhatók. A tökéletesített reflexiós mélységmérő műszerek lehetővé teszik, hogy 4000 méterrel a felszín alatt található halrajokat is befogjanak. A halászat úgynevezett két vontatóhálós módszerrel történik. A feldolgozórészlegben naponta 170 tonna halból készíthetnek különféle termékeket, a halfilétől a hallisztig. Bambuszfüggönyök A Ha Nam Ninh-i szövetkezet 1978-ban megkétszerezte tavalyi termelését, s egyre növekvő mennyiségben szállítják külföldre is a Vietnamban igen kedvelt bambuszfüggönyöket. Készül a Polonez Lengyelországban évente mintegy 350 ezer személyautót gyártanak, s 1985-re ennek kétszeresét tervezik. A legújabb típus, a Polonez 1500 köbcentiméteres motorral készül és több nemzetközi gépkocsi-kiállításon bemutatkozott már. A képen a Polonezt gyártó varsói „Zeran” Művek szerelőszalagja látható. I—--— 8 milliós Moszkva 1990A re teljesen megváltoztatja arculatát. Nyolc ». 1 évszázadon keresztül gyűrű formában és sugárirányban fejlesztették a várost, egyetlen központtal. Ez az elhelyezés azonban az utóbbi évtizedek gyors fejlődése és növekedése következtében már kényelmetlenné vált, főleg a közlekedés szempontjából. A szovjet építészek alapvetően új eljárást javasoltak a város fejlesztésére. Arról van szó, hogy lényegében a városban nyolc egymilliós várost hozzanak létre. Mindegyik ilyen „városban”, a tervek szerint, önálló kulturális és szolgáltató komplexumot építenek ki és biztosítják a munkaerő-tartalékók és a munkahelyek viszonylag kiegyensúlyozott arányát. E nyolc „város” lakói helyben dolgozhatnak és pihenhetnek. Jelenleg erőteljes ütemben folyik a jövendő „városok” kialakítása. Mi lesz Moszkva történelmi központjának a sorsa? Moszkva 1970-től 1990-ig terjedő fejlesztésének 20 éves Nyolc városközpont Moszkva 1990-ben általános terve e téren is világos perspektívát ad. A „régi” városnak a Szadovoje körút által határolt területét természetvédelmi övezetté fogják nyilvánítani. Ugyanakkor továbbra is a város jelentős kulturális magva marad. Az értéktelenebb építmények szanálásával a régi központ túlzsúfoltsága megszűnik, és a felszabaduló telkeken csinos tereket, játszótereket, virágos parkokat létesítenek. A Szadovoje körút által határolt területen kizárólag akkor engedélyeznek új építkezéseket, ha ezek építészetileg összhangban vannak a régiekkel. Egészében ebben a városrészben igen kevés új építkezést engedélyeznek. — Hogyan oldják meg Moszkvában a lakásproblémát? A tervek szerint 1990-re minden moszkvai család komfortos lakást kap. Ez reális célkitűzés: Moszkvában évente 100—120 ezer új lakás épül. A folyamatosan, erőteljes ütemű lakásépítés lehetővé tette a régi lakásállomány részarányának minimálisra csökkentését: csupán 15 százaléka származik a II. világháború előtti időkből. Az elmúlt 15 év során a főváros lakásállományának mintegy kétharmad részét felújították. Ma már minden moszkvai lakást elláttak vízvezetékkel, csatornahálózattal, gázzal, villamos árammal; 99 százalékát központi fűtéssel (világviszonylatban egyedülálló mutató); több mint 80 százalékát központi melegvízszolgáltatással szerelték fel. Mindez egyáltalán nem azt jelenti, hogy a városból teljesen eltűnnek a múlt században épült több emeletes, jó állapotban lévő lakóházak. Közülük sokat belső építészeti szempontból „modernizálni” fognak, de homlokzatukat változatlanul hagyják. Jelenleg ilyen felújításokat végeznek a régi városrészben. Mi történjék a gyárakkal a városban? Moszkva ipari potenciáljának növelése alapjában a már meglévő üzemek és gyárak felújításával történik. A távlati elgondolások szerint a lakónegyedektől elkülönítve 65 termelési övezetet hoznak létre. Ide fogják áttelepíteni , a városban egyelőre rend- szertelenül szétszórt mintegy 900 ipari egységet. Azt is tervbe vették, hogy tovább korszerűsítik a személyszállítást oly módon, hogy a város bármely pontja legfeljebb 30 perc alatt elérhető legyen. A. GYEDÜL APN—KS
