Tolna Megyei Népújság, 1979. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-18 / 65. szám
6 ^ÉPÜJSÁG 1979. március 18. Orbán Györggyel, a szekszárdi Város• gazdálkodási Vállalat Igazgatóiával ß — Orbán elvtars, milyen lakása van: tanácsi, szövetkezeti, OTP, esetleg családi házban lakik? — Két és fél szobás tanácsi lakásom van. De ezt még régen kaptam, akkor amikor még nem is gondoltam arra, hogy egyszer a városgazdálkodási vállailat igazgatója leszek. — Érdekes helyzet. Nem hagyhatom ki a kérdést: hogy van megelégedve Orbán György lakó, Orbán Györggyel, az igazgatóval? — Ez nehéz kérdés, nem is tudok rá objektív választ adni. Ha mégis válaszolnom kell, akkor azt mondhatom: azonosulok azzail a bérlővel, aki elégedett soha nem lehet egy ilyen szervezet szolgáltatásaival, működésével. Az igények ugyanis mindig nőnek. A bérlők mindig szebb, jobb, korszerűbb, célszerűbb lakásokban szeretnének élni. Állandó konfliktust jelent ez a vállálait és a bérlők között: tevékenységünk szinte mindig hibához, javításhoz kötődik. Éppen ezért látványos, nagy eredményeket soha nem tudunk felmutatni. — Munkájukat sok ezer ember figyeli. Tevékenységük rengeteg ember hangulatát befolyásolja. Hány bérlő igényét kell kielégíteniük? — Közel háromezer bérlőnk van. — Sok gondot okoz ez a háromezer család? — Sokat. De ennél jóval több családdal van kapcsolatunk. Ugyanis nemcsak az ingatlankezelés, a távfűtés, a hő- és melegvíz-szolgáltatás hanem a köztisztaság is hozzánk tartozik. Ha mindezt figyelembe vesszük, akkor mintegy nyolcezer családot érint a mi jó, vagy rossz munkánk. Ráadásul még az utca embere is véleményt alkothat a munkánkról. Ha Szekszárd tiszta, akkor a mi munkánk eredménye, ha piszkos, akkor azért is mi vagyunk a felelősek. — A vállalat tehát három területen dolgozik. Melyik a leggyengébb, legproblematikusabb pontja? — Az ingatlankezelés. E területen vagyunk az ideális szinttől a legjobban elmaradva. Bár sokat tettünk az elmaradás felszámolása érdekében, a tények mégis azt mutatják, hogy nem eleget. Az új gazdasági mechanizmus beindulásakor a hatvanas évek végén Szekszárd sajátos helyzetben volt. A város épületeinek döntő része új volt, felújításra még nem szorult Volt ugyan régi épület is, de ezek egy része lebontásra várt, más része pedig felújításra. A régi épületek felújítását más vállalatokkal végeztettük, a modern, új épületek karbantartására, részleges felújítására nem voltunk: felkészülve. Azóta létrehoztuk az épület - tmk részlegünket. E részlegünk feladata ugyanaz, mint az iparban a korszerű megelőző karbantartásé. Embereink rendszeresen felújítják a vízvezetékeket, a csapadékelvezetőket és minden olyan szerelvényt, amelynek meghibásodása nagyobb kárt te* hét a lakások állagában. Ami óta ez a részlegünk működik, lényegesen kevesebb a bérlők panasza, a kezelésünkben lévő épületek állag- megóvása tervszerűvé vált. — A régebbi lakások felújítása is tervszerűen történik? Hány lakás felújítását tervezték az V. ötéves tervben és hányat sikerült eddig felújítani, korszerűbbé, komfortosabbá tenni? — Az V. ötéves tervben 198 lakás felújítását terveztük. 1978. december 31-ig 42 lakást újítottunk fel. Ezek mind földszintes, régebbi típusú lakások voltak. 1979— 1980-ban 156 lakást kell még felújítanunk. Ezek már emeletesek, tehát könnyebb az itteni munka megszervezése. A feladat ennek ellenére nem könnyű. De megoldjuk, meg kell oldanunk. — A szerkesztőségünkben is le tudjuk mérni: mikor _ dolgozik jól a vállalatuk és mikor rosszul. Két-három évvel ezelőtt még igen sok panaszos levelet kaptunk. Az utóbbi időben csökkent e panaszos levelek száma. Mi ebből arra következtetünk, hogy javult a vállalat munkája. Bizonyára önöknek is van egy kimutatásuk a beérkező panaszokról, bejelentésekről. Mit mutat az Önök statisztikája? — A mi statisztikánk a következő képet mutatja. 1976-ban 3 273, 1977'ben 2 763, 1978-ban 2 576 hibabejelentés érkezett hozzánk. A közérdekű panaszok száma pedig így alakult: 1976ban 30, 1977-ben 30, 1978-ban pedig 15. — A hiba- és panaszbejelentések számát bizonyára csökkentette két intézkedésük: az egyik, hogy létrehozták a gyors hibajavítószolgálatot, az állandó ügyeletet és a rendszeres karbantartó részleget. — Mi is úgy látjuk, hogy e két intézkedésünk nagyon hasznos volt. Most már csak az a feladat, hogy a hiba- bejélentések számát tovább csökkentsük. — Mindaz, amiről eddig szó esett, kiadást, méghozzá nem is kis összeget jelent a vállalatnak. Megtudhatnám, hogy mennyi a vállalat kiadása a lakások fenntartására és menynyi a bevétele a lakásokból? — Erre nagyon rövid választ adhatok. A lákbérbevé- telünk évente 14 millió forint, a lakások fenntartása pedig évente 28 millió forint. — A tizennégymilliós különbözeiét honnan pótolják? — Az államkasszából Az államtól kapjuk, dotációként. — Ezek szerint a lakbér csak a fenntartási költségek felét fedezi. Ezt ha nem is tudják ilyen pontosan, de sejtik a bérlők is. Milyen a lakbérfizetési morál? — Évről évire javuló. 1977- ben 96 ezer forint volt a behajtásra váró lakbérhátralék. 1978-ban ez 84 ezerre csökkent. A tizennégymiilió forinthoz viszonyítva ez nem sok. Mégis sok bosszúságot, gondolt okoznak nekünk a lakbérhátralékosok. Van tíz- tizenkét olyan hátralékosunk, aki nemcsak lakbérrel, de fűtési és mélegvízdíjjal is tartozik. Van olyan, aki több mint négy, de van olyan is, aki 'több. mint kilencezer forinttal tartozik. Ezék ellen kérjük a végrehajtás elrendelését, élünk a felmondás jogával is. de meg kell mondani, nem sok eredménnyel. A fizetésből csak akkor lehet levonni a lakbért, amikor az illető már minden más kötelezettségét — gyerek- szülőtartás, sitb. — teljesítette. Kilakoltatásra pedig még nem volt példa. — Úgy tudom, a korábbi években több százezer forint lakbérhátralékot tartottak nyilván. Miben látják a lakbérfizetési morál javulásának okát? — Néhány évvel ezelőtt bizony még 200 ezer forint lakbérhátralék volt kint. Hogy mi a javulás oka? Egyik okát abban látom, hogy javult az emberek erkölcse, a másik ok pedig, hogy tekintet nélkül mindenki megkapja a rendszeresített formanyomtatványon a felszólításit minden hónapban, ha az előírt időre nem fizette be ,a lakbérét. Ha egy negyedéven keresztül nem fizet, akkor pedig végrehajtást kérünk ellene. — A városgazdálkodási vállalat dolgozói látják a legjobban, hogy milyen munkát végez az építőipar. Valóban olyan rossz munkát végeznek az építők, mint amilyen vélemény a lakosság körében elterjedt? — Nem problémamentesek az átadott épületek. Elég sok gondunk-bajunk van velük. Mégis azt mondhatom: az építők munkája is egyre javul. Problémák vannak még a nyílászáró szerkezetekkel, a csapadékvíz-elvezetőkkel. Ezeket kijavítják. Sóikkal több probléma adódik az egyes emberek hanyag munkájából. Az építkezésen dolgozók .nem nagyon becsülik meg egymás munkáját. Leverik a fürdőkádak zománcát, leverik a falat, megkarcolják az ajtókat, maltert, festéket öntenek a WC-fca'gyilókiba, eltömik a lefolyókat. Ezek mind mind bosszúságot okoznak nekünk is, a bérlőknek is. — A vállalat profiljába tartozik a melegvíz- és hőszolgáltatás. Az idei tél alaposan próbára tette a berendezéseket is, az itt dolgozó embereket is. A tél kisebb zavaroktól eltekintve elmúlt. Hány lakás melegvíz- és hőszolgáltatásáért felelős a vállalat? — Pillanatnyilag 3073 lakást fűtünk és látunk el meleg vízzel a három fűtőműből. — Szekszárd állandóan fejlődik. Újabb és újabb lakásokat kapcsolnak be a hő- és melegvíz-szolgáltatásba. Vannak olyan hangok, hogy a három fűtőmű nem bírja már a további terhelést. Mi az igazság? — Az igazság az, hogy 1980- ig ki tudjuk elégíteni az igényeket. A lakásokat is el tudjuk látni meleg vízzel és hővel, az üzemeket is gőzzel. 1981- ben viszont már nem. Ahhoz, hogy az épülő húskombinátot is elláthassuk a déli fűtőmű bővítésére van 6zükség. A bővítés folyamatban van. — A távfűtés, a melegvíz-ellátás kényelmes. Ennek előnyét csak azok tudják igazán értékelni, akik korábban nem központi fűtéses lakásban éltek. Mibe kerül mondjuk egy kétszobás lakás fűtése és melegvíz- ellátása? — Az államnak vagy a lakónak? — Külön, külön és együttesen. — Itt láthat a szobámban egy táblázatot. Ez az országos átlagot mutatja. Erről a, táblázatról leolvasható: egy •kétszobás lalkás fűtése és meleg vízzel való altatása 11 187 forintba kerül évente. Ebből a lakó 2834 forintot fizet. — Ez országos átlag. Mennyi a szekszárdi? — A szekszárdi, annak ellenére, hogy áttértünk a legolcsóbb tüzelőanyag, a pakura tüzelésére, ennél valamivel magasabb. Ez abból adódik, hogy itt nem erőmű, hanem három távfűtőmű adja ezt a szolgáltatást. Ez a megoldás drágább. — Röviden a köztisztasági tevékenységükről ejtsünk szói. Szekszárd egyre tisztább. Ma már nem fordul elő, mint a hetvenes évek elején, hogy két hétig nem hordták el a szemetet, mert elromlott az egyetlen, birto-- kunkban lévő gép. Milyen a gépesítettségük és hány lakásból hordják el a szemetet? — 1968-ban még csak 1200 lakás szemetét hordtuk. Ma már 8066 Lalkás tartozik hozzánk. Gyakorlatilag minden olyan utcából elhordjuk a szemetet, amelyben szilárd útburkolat van. Tíz nagy és két kisgépünk van. Megoldottuk az utcák gépi takarítását. Gépeink évente 140 ezer kilométert tesznek meg és több mint 51 ezer köbméter lakossági szemetet szállítanak el egy évben. Ezenkívül .a még mintegy 40 ezer köbméter közületi szemét eltakarítása, elszállítása is a mi feladatunk. — Hány ember dolgozik a vállalatnál és milyen értékű szolgáltatást végeznek? — Közel ötszáz emberünk van. Egyre erősödik a törzsgárdánk, nem átmenőház már a vállalatunk. Dolgozóink az elmúlt évben 113 millió értékű szogáltatást végeitek Szekszárdon. — A lakosság megbe• csüli-e a munkáját? 1 Vigyáznak-e a laká1 sokra, a város tisztáit ságára? — Úgy tapasztaljuk, hogy egyre jobban megbecsülik a bérlők a 'lakásokat, rendben tartják, rendeltetésének megfelelően használják. A köztisztaság terén is van javulás. Mi is tisztábban tartjuk a várost. A tisztaság pedig visszatartja a szametelő- ket. SZALAl JÁNOS Múltunkból 1919. március közepére különösen Szekszárdon volt nagymérvű elégedetlenség. Ennek eredményeként, március 14-ére a Szociáldemokrata Párt (baloldali irányítással tevékenykedő párt- szervezet), a városi munkástanács és a szakszervezetek együttesen sztrájkra szólították fel a város lakosságát, s kezdeményezték, hogy gyülekezzenek a megyeháza udvarán. A zsúfolásig: megtelt udvaron forró hangulat uralkodott. Hibáztatták a főispán-kormánybiztost, hogy megengedte a megyének feketelistára való vételét, s emiatt Tolna megye csak elenyésző mennyiségben kaphatott ipari fogyasztási cikkeket. A tömeg a főispán azonnali távozását követelte. A főispán a gyűlés követelésére azt válaszolta, hogy nem adja át a hivatalát. A gyűlés azonban nem sokat törődött ezzel a tiltakozással, elmozdította állásából. Azonnal új hatalmi szervet választottak a sztrájkoló munkások és alkalmazottak a párt, a munkástanács, valamint a szakszervezetek képviselőiből. Az öt tagból álló bizottság — ötös dirék'tóriumnak is nevezte magát — .azonnal átvette a főispán-kormánybiztosi hivatalt. Az első intézkedése az volt, hogy az alispán mellé politikai megbízottat nevezett ki, aki az alispán minden intézkedését felülvizsgálta és ellenjegyezte. Ezzel gyakorlatilag azal- ispáni jogkör is az ötös direktórium kezébe ikerült. Az alispán éppoly hivatalnok lett, mint a vármegye sok- sok alkalmazottja. Az ötös bizottság tevékenységéről több korabeli irat tanúskodik. A legjelentősebbek ezék közül talán azok, amelyék arról szólnak, hogyan intézkedett a tavaszi munkák feltételeinek megteremtéséről, miként biztosított vetőmagot a rászorulóknak. (Különösen tavaszi árpát juttatott nagyobb mény- ayiségben). Az ötös bizottság a forradalmi erők akaratából jött létre, tíz napig gyakorolta a hatalmat Tolna megyében. Bár a forradalom hozta 'létre, sok esetben ennék megfelelően cselekedett, mégis számos akadály gördült tevékenysége elé. így például az, hogy Budapesten még a burzsoázia kormánya tevékenykedett; érvényben voltak azok a törvények, amelyek a burzsoázia hatalmát voltak hivatva védelmezni. Ebből adódóan érthető az a kettősség, amely a bizottság munkájában jelentkezett. (Pl. miközben a munkásosztály érdekeiben cselekszik, helyteleníti, hogy Gyulajon forradalmi földfoglalásra került sor. Igazoló jelentést kért az eseményről). Az ötös bizottságnak így is megvan a maga történelmi szerepe a megye életében: átmenetet képezett a burzsoá hatalom és a proletariátus hátailína között. A március 14-i szekszárdi események az egész megyére kihatottak. A főispán-kormánybiztos eltávolításának napján a város munkássága a városi közigazgatást is a saját ellenőrzése alá helyezte. Március 15-én, Szekszárdon a Béla téren hatalmas tömeggyűlés keretében köszöntötte a város lakossága a forradalmi változásokat. Ugyanezen a napon Tengelicen a gyűlés résztvevői a munkásmozgalom vörös zászlaját nemzeti zászlónak nyilvánították. Március 18- án, a Párizsi Kommün évfordulóján, a bonyhádi lakosság is forradalmi úton vette kézbe a község irányítását és távolította el az.addigi vezetésit. Ugyancsak a Párizsi Kommün évfordulóján, Pakson forradalmi földfoglalásra került sor. S lehetne még tovább sorolni. Ezeket a forradalmi akciókat segítette az ötös bizottság. vagy ha segítségre nem volt szükség, messzemenően egyetértett a községek köz- igazgatásának átvételével. Ma még nem ismeretesek azok az okok, amelyek közrejátszottak abban, hogy az ötös bizottságot egy szűkebb testület váltsa fél1. Tény, hogy március 23-án, az ötös bizottság feladatkörét egy szűkebb testület, az úgynevezett hármas direktórium vette át. A hármas direktórium Vármegyei Igazgató Tanács néven tevékenykedett. Tagjai Dick György, Horváth Gyula és Bencze Ferenc — mindhárman tagjai voltak az ötös bizottságnak is. Az Igazgató Tanács' már a Magyar Tanácsköztársaság idején alakult meg. Ezért történelmi szerepe eltért az ötös bizottságétól. Az volt a tennivalója, hogy a magyar proletárdiktatúra. első rendelkezéseit végrehajtsa, megteremtse a feltételeket az 1919. áprilisi választások zavartalan lebonyolításához. De még a Vármegyei Igazgató Tanácsot is átmeneti jellegű szervnek kell tartanunk, olyannak, amely a burzsoá államgépezet szétzúzása és a szocialista rend államgépezetének kiépülése közötti időben tevékenykedett. Az 1919. március 14—április 12. közötti időszakban volt még egy államhatalmi szerv: a kormányzótanács. Ennek tényleges szerepére eddig mé? nem sikerült teljes mértékben fényt deríteni. Annyi azonban szinte bizonyosra vehető, hogy teljesen önállóan tevékenykedett, egyidejűleg az ötös majd a hármas direktóriummal'. A kormánvzótanácsnak meglehetősen széles jogköre volt. így például intézkedett párt- szervezet feloszlatása ügyében, a piaci árak megállapításában. Személyi összetétele sem ismeretes, annyi azonban bizonyos, hogy vezetője (elnöke?) Soós Sándor volt. Nem tudjuk azt sem, mikor alakult meg. A hatalmi szervek kiépülésénél mint sajátosságot kéll megemlíteni Tolna község szerveinek kialakulását. Tolnán 1919. március 30-án alakult meg az egyetemes tanács, valamint a munkás- paraszt- és katonatanács. E három tanács elnökeiből alakult meg a 3 tagú direktórium. Az egyetemes tanács kormányzótanács néven tárgyalta az ügyeket és ilyen néven hozta meg döntéseit is. A hármas direktórium április l_én konmányzótanács- csá alakult, amelynek hat tagja 'lett. Április 9-én elnököt és jegyzőt választott, majd megválasztotta az intézőtanács tagjait is. Tamásiban is — még a tanácsválasztás előtt — ötös direktórium vette át a község vezetését. K. BALOG JÁNOS rrrrrm 1 !| s i iMa i* - j |BW BIMr* n * f :*1 ^ atósld J? :«j 'Í'Üí|.TSB,í!i3Uj !'' ^ íw n A ‘r a 3 •A n * a ' ‘ :! Aiifi1*'! A szekszárdi Béla tér, amelyen 1919. március 15-én ünnepelte a megyeszékhely lakossága a hatalom átvételét. ill f1kYijiinjl]§|
