Tolna Megyei Népújság, 1979. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-15 / 62. szám
Mai számunkból Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIX. évfolyam, 62. szám. ARA: 1,20 Ft 1979. március 15., csütörtök ÖRÖKSÉGÜNK: MÁRCIUS 15. (3. old.) HEGESZTÖTANULÖK ORSZÁGOS VERSENYE (3. old.) FIATALOK (5. old.) PAKSOT PAKSI SZINTEN KELL ELLÁTNI! (3. old.) Szabolcs-Szatmár Losonczi Pál befejezte látogatását Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke befejezte kétnapos Szabolcs- Szatmár megyei látogatását. Szerdán a megye északi részét kereste fel. Losonczi Pál délelőtt a MÁV záhonyi átrakókörzetévei ismerkedett. A hatalmas kiterjedésű körzet dolgozói az elmúlt esztendőben 17 millió tonna áru átrakását és továbbítását oldották meg. Losonczi Pál ellátogatott az eperjeskerti rendező- és átrakópályaudvarra, s megtekintette a HUNGAROFRUCT tuzséri hűtőházát és a MÁV fényeslitkei rakodóbázisát is. Az Elnöki Tanács elnökének útja ezután Kisvárdára vezetett, ahol felkereste a város korszerű, 472 ágyas kórházát, amely a 16 munkahelyes szakorvosi rendelő- intézettel együtt 120 ezer ember egészségügyi ellátásáról gondoskodik. Az Elnöki Tanács elnöke végül a Baromfifeldolgozó Vállalat évente 1600 vagon élő baromfit feldolgozó üzemét látogatta meg. Lázár György Kuvaitba utazik Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Sziaúd Abdullah Al-Szalem Al-Szabah trónörökösnek, Kuvait állam miniszterelnökének meghívására a közeli napokban hivatalos látogatásra Kuvaitba utazik. (MTI) Apró Antal látogatása Tolna megyében ' -'f ........• A pró Antal beszédet mondott az aktíván Fotó: K. Z. Tegnap, a kora délelőtti órákban érkezett Szekszárd- ra Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke. A kedves vendéget a megyei pártbizottságon K. Papp József, a pártbizottság első titkára és dr. Szabópál Antal, a megyei tanács elnöke fogadta. A megye életével kapcsolatos rövid tájékoztató után a vendég és vendéglátói Simontornyára utaztak, megyénknek abba a nagyközségébe, melyről viszonylag kevesen tudják, hogy az ország „legiparosítottabb” települése, ugyanis a keresők létszámához viszonyítottan itt élnek a legtöbben az iparból. Simontomya a magyar bőripar egyik fellegvára, így a látogatás célja teljesen érthetően az egy hij- ján 200 éves Simontornyai Bőrgyár volt. Apró Antalt és a vendégeket János Jeromos, a tamási járási pártbizottság első titkára, a nagyközség párt- és állami vezetői fogadták, majd a nagyhírű üzem bejáratánál Vermes László igazgató, Csapó Já- nosné igazgatóhelyettes, országgyűlési képviselő és a gyárt párt- és szakszervezeti vezetői köszöntötték. Az igazgatói tanácsteremben válaszolt bevezetőként rövid, de az üzem életéről áttekintést nyújtó módon Vermes László igazgató Apró Antal igencsak lényegre törő kérdésére: „Hogyan élnek, mire költik a pénzt, mire fizetnek rá?” A Simontornyai Bőrgyár a hazai lábbelifelsőrész készítésének mintegy 38—40 százalékához szolgáltat alapanyagot, ami sok millió négyzetméter — szinte teljesen importból származó — bőr feldolgozását jelenti. Az import szóban a nehézségek is benne rejlenek, mert a bőr világpiaci ára emelkedik. Az igazgató igenlő választ volt kénytelen adni a vendégnek arra a kérdésére, hogy: „Hosszú távon is magas lesz-e a bőr ára?” A KGST-kooperáción belül szerencsére jó partnerünk a szinte korlátlan felvevő piacú Szovjetunió. „A minőség milyen?” A minőség a nagyüzemi előállítás szintjéhez viszonyítottan jó, de az egykor világhírű Hungária-boxbőr (a bonyhádi szarvasmarha tájfajta borjaiból előállított) színvonalát — sajnos — nem éri el. Ez -azonban nemcsak a simontornyai gyárra jellemző, hanem világjelenség. Ezek- után Apró Antal a kiemelt nagyberuházás helyzetét tudakolta, különös tekintettel a környezetvédelmi szempontokra. A mintegy 40 milliós beruházás árán készülő szennyvíztisztító csatlakozik a korábban már működött biológiai derítőhöz, elvégzi majd a méregtelenítést és így hozzájárul a Sió szennyezettségének részleges megszüntetéséhez. A bőriparban felhasznált nagy mennyiségű só arányának csökkentése azonban csak további technológiai változtatások árán lesz lehetséges. Üzemlátogatás következett, melynek során Varga József- né brigádvezető kérésére — aki munkatársai nevében szegfűcsokorral kedveskedett a vendégnek — Apró Antal a következő sorokat írta az új kikészítőcsarnokban működő, kétszeres ezüstkoszorús „Tyereskova” szocialista brigád naplójába: „Jó erőt, egészséget kívánok a brigád valamennyi tagjának.” A nap további részében az országgyűlés elnöke találkozott a Tolna megyei képviselőcsoport tagjaival, majd a nagyközségi pártbizottság székházában — aktívaülés keretében — tartott nagy érdeklődéssel fogadott előadást. Bevezetéseként átadta a Központi Bizottság és személyesen Kádár János elvtárs üdvözletét, majd idejét „az előttünk álló, de nem könnyű gazdasági céljaink” megvalósításához kötődő problémáknak szentelte. Részletesen ismertette a Központi Bizottság, majd a Politikai Bizottság és a kormány tevékenységét. Ez utóbbi tavaly, a XI. kongresszus határozatainak megvalósítása szellemében, 598 döntést hozott, köztük az ország életét lényegesen befo- lyásolókat is. Az országgyűlés előtt 4 miniszter és a Legfelsőbb Bíróság elnöke tett eleget beszámolási kötelezettségének, 102 hozzászólás és 15 interpelláció hangzott el. A Tolna megyei képviselők közül mindenki, felszólalt, ez egyike „a legfe- gyelmezettebb és legaktívabb képviselői csoportoknak”, öten különböző bizottságok tagjai, Péter János személyében pedig az országgyűlés alelnökét tisztelhetjük. Előadása következő részét Apró Antal a gazdasági problémáknak szentelte. „Az ország fizetési mérlegét fokozatosan akarjuk javítani” (Folytatás a 2. oldalon). Üzemlátogatáson Településfejlesztési verseny, 1978 Decs, Simontomya, Tengelic, Madocsa, Aparhant Megyei tanács vb A megyei településfejlesztési verseny keretében végzett társadalmi munka értéke az elmúlt évben is igen jelentős volt. A lakosság, a vállalatok, szövetkezetek és intézmények kollektívái ösz- szesen 121,3 millió forint értékű társadalmi munkát végeztek, 28 millió forinttal többet, mint 1977. évben. A társadalmi munka végzésén túl 2,3 millió forinttal, mint önkéntes hozzájárulással segítették a tanácsok fejlesztési gazdálkodását. A megyénkben egy lakosra jutó társadalmi munka értéke 469,80 forint, ami 108,35 forinttal magasabb az előző évi értéknél. A verseny eredménye a következő: A városok és nagyközségek kategóriájában első Decs nagyközség, ahol 1756 forint társadalmi munkaérték jut minden lakosra. Elsősorban az idén átadásra kerülő óvoda, napközi és torna- csarnok építésén dolgoztak sokat a helyiek, de a tisztaság és a zöldterületek növelése érdekében is sokat tettek. A második helyezett Si- montornya nagyközség, ahol 1476 forint értékű társadalmi munka jut minden lakosra. Bölcsődét, sportpályát, buszmegállót, óvodát építettek, korszerűsítettek, munkálkodtak a környezet szépítésén. A községek kategóriában Tengelic került az első helyre, fejenként 1433 forint társadalmi munkával, a második Madocsa, a harmadik Aparhamt lett 1191, illetve 990 forinttal. Járdát, utat, óvodát, sportpályát, vízmüvet építettek községi összefogással ezeken a helyeken és szépítették környezetüket. A verseny nyertesei és helyezettjei tanácsülésen vehetik majd át a jutalmat, amit lakóhelyük további gyarapítására fordíthatnak. Decs egymillió, Simontomya és Tengelic 500 ezer, Madocsa 300, Aparhamt 200 ezer forintban részesül jutalomként. A megyei tanács végrehajtó bizottsága március 14-i ülésén jelentéseket hallgatott meg és fogadott el, majd megtárgyalta dr. Horváth Jenőnek, egészségügyi osztályvezetőnek előterjesztését a családvédelemmel összefüggő tanácsi feladatokról. E tárna vitáján részt vett dr. Váradi P4L az Egészségügyi Minisztérium osztályvezetője. Dr. Kálmán Gyula elnök- helyettes a megye iparfejlesztési célkitűzéseinek megvalósulásáról és a további feladatokról készített jelentést, majd az 1978. évi fejlesztési terv és költségvetés teljesítéséről számolt be Császár József általános elnök- helyettes. Végül a vb megvitatta Somi Benjáminnak, a MÉSZÖV elnökének tájékoztatóját az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek lakosságellátó, szolgáltató és értékesítési tevékenységéről. Az ÁFÉSZ-ek a megye területén 670 bolti kiskereskedelmi és 310 vendéglátóipari egységet üzemeltetnek, ösz- szes forgalmuk évente megközelíti a 3,5 milliárd forintot, egyedül a bolti kiskereskedelemben az árukészletek értéke eléri a 360 millió forintot, amely a hiánycikkek ellenére is alkalmas a lakosság differenciált ellátására. Az ÁFÉSZ-eknek a lakosság áruellátásában meghatározó szerepük van a megyében, mivel az éves bolti kiskereskedelmi forgalomnak 55—56 százalékát, az élelmiszerforgalomnak közel 75 százalékát ők bonyolítják le. A megye vendéglátóipari forgalmából is közel 60 százalékos arányban részesednek. Kereskedelmi hálózatuk fejlesztésére az elmúlt évben 85 millió forintot fordítottak az ÁFÉSZ-ek, és ebben az évben Simontomyán, Pakson nyílik majd újabb, szövetkezeti kisáruház. Az ÁFÉSZ-eknek 10.4 százalékkal nőtt a forgalma, legnagyobb arányban a vegyesiparcikkek területén. Kiemelt feladat az ÁFÉSZ-eknek a kis településeken élők zavartalan ellátása. Mint köztudott, az utóbbi években igyekeznek a kis települések bolthálózatából kivonni a nagy értékű árucikkeket, amelyekből amúgy sem tudnak megfelelő választékot tartani ezekben az üzletekben. A beszámoló vitája során több hozzászólás is megerősítette a tendencia helyességét. Az ÁFÉSZ-ek kereskedelmi tevékenységével kapcsolatban hangzott el az a felvetés, hogy felül kell vizsgálni az üzletek nyitva tartási idejét. A boltok nagy többsége akkor zár be, amikor a dolgozók befejezik a munkát, emiatt nagyobb beszerzésekre sokszor külön szabadságot kell kivenni. Ez az állapot nem tartósítható. Az áruellátás hiányosságairól', elsősorban a választékhiányról is szó esett. E vonatkozásban a hamarosan megnyíló szekszárdi Skálától sokat várnak a szövetkezetiek. A lakosságellátó és -szolgáltató tevékenységen belül jelentős a vendéglátás helye is. A korlátozó rendelkezések hatása éreződött az alkahol- tairtalmú italok forgalmában, ami egyébként a szövetkezeti vendéglátás tervteljesítését is befolyásolta. fiz RFÉSZ-ek lakossőgellötö, szolgáltató- és értékesítö- teuékenysége
