Tolna Megyei Népújság, 1979. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-14 / 61. szám

pH-PÜJSÄG 1979. március 14. Peking Ismét meghiúsult a különállói veresege A szovjet fővárosban, fo­lyamatosan figyelemmel kí­sérik és értékelik a délke­let-ázsiai helyzet alakulását, Kínának a szocialista Viet­nam ellen indított agressziója fejleményeit. Szovjet forrá­sok véleményére támaszkod­va az MTI moszkvai tudósí­tója a pillanatnyi helyzetről kialakított szovjet értékelést a következőkben látja: A kínai agresszió a vietna­mi nép hősies ellenállása kö­vetkeztében katonai és egy­úttal — a világ minden táján megnyilvánuló tiltakozás következtében — erkölcsi- politikai vereséget szenve­dett. Ebben döntő része volt a szocialista országok határo­zott fellépésének, mindenek­előtt a Szovjetunió megismé­telt állásfoglalásának. A ve­reség következtében Kína eredeti tervei feladására és a „csapatok kivonásának” meghirdetésére kényszerült. Ez a lépés azonban mind­eddig nem következett be és a kínai bejelentés mindenek­előtt a világközlemény tilta­kozásának lecsendítését, az éberség elaltatását célozta. Kína a bejelentések ellené­re továbbra is folytatja a ka­tonai akciót. Pekingben a ki­vonás megvalósítására kü­lönböző határidőket adtak meg nyugati diplomatáknak tett bizalmas közlésekben, ezeket azonban mindúntalan módosítják. Ugyancsak a ve­szélyt jelzi, hogy Kína, nyu­gati források szerint újabb nagy erőket összpontosít a vietnami határ közelében — egyes jelentések szerint az itt lévő katonák száma már eléri a félmilliót. Ezen felül a kínaiak jelentős erőket csoportosítanak a laoszi— vietnami—kínai határszaka­szokon is és propagandahá­borút kezdtek Laosz ellen, határincidenseket provokál­nak és megkísérlik a határ térségében élő hegyvidéki törzsek fellázítását. A Peking által elszenve­dett katonai és erkölcsi-po­litikai vereség kétségkívül kihat a nemzetközi esemé­nyek alakulására és meghiú­sította a kínai vezetőkörök számításait. Peking kudarca bebizonyította azoknak, akik hallgatólag támogatták az agressziót, hogy Kína nem tudja betölteni a magára vál­lalt szerepet, a szocializmus elleni hadműveletek támadó ékének szerepét. Francia baloldal Heltai András, az Mii tu­dósítója jelenti: „Az amerikai elnök jelen-"' léte, nyomása nem volt elég a kiegyezéshez — így nehéz elképzelni; lehet-e megálla­podás egyáltalán” — kom­mentálta Carter útjának csődjét az ABC televízió. Walter Cronkite, a CBS or­szágos tekintélyű műsorve­zetője szerint „összeomlott a diplomáciai kártyavár”. Az amerikai kormányférfiak, „rettenetesen csalódottak, elkeseredettek és tele van­nak dühhel az izraeli kor­mány iránt” — tudósított az ABC. Begin „nem tárgyalt, hanem mindegyre beszéde­ket mondott”, s az ameri­kaiakban felmerült a kér­dés: akarja-e Izrael egyál­talán a megállapodást?... — foglalta össze a fehér házi körök véleményét a tv-tár- saság. A beszámolók szerint az alku három fő ok miatt hiú- súlt meg: 1. Izrael nem hajlandó megengedni, hogy egyiptomi összekötő tisztek állomásoz­hassanak a Gaza-övezetben — mert ezzel elismerné Egyiptom jogát erre a terü­letre. 2. Izrael ragaszkodik hoz­zá, hogy Egyiptom kötelezze magát: fedezi Izrael szük­ségleteit a Sínai-félsziget olajforrásaiból, miután Iz­rael kivonult onnan. Begin még azzal sem volt hajlandó megelégedni, hogy az USA vállaljon kötelezettséget megfelelő mennyiségű olaj szállítására. 3. Izrael azonnal nagykö­vetet akar cserélni Egyip­tommal, amint kiürítette a Sínai-félszigetet, pusztán a Az izraeli nehéztüzérség kedden a délelőtti órákban heves támadást intézett az izraeli—libanoni határtól mintegy 20 kilométerre fek­vő Nabatijeh városa ellen — jelentette a WAFA pa­lesztin hírügynökség. A palesztin erők megtá­madott táboraik, valamint a környező települések polgári lakosságának védelmére vá- lasztüzet nyitottak. Ugyanakkor a Libanoni Front nevű konzervatív tö­Carter amerikai elnök, aki ismét Kairóba uta­zott, Dajan izraeli kül­ügyminiszter társasá­gában. (Képtávírónkon érkezett.) diplomáciai kapcsolat felvé­telével nem éri be. Carter elnöknek tehát min­denképpen az annyira sür­getett különmegállapodás nélkül kell hazatérnie, s ez­zel erősen kockára teszi bél­és külpolitikai hitelét, te­kintélyét — mutatnak rá Washingtonban. SZADAT ELFOGADTA Az elnök kedden délelőtt 2 és fél órás zárómegbeszé­lést tartott Menahem Begin izraeli kormányfővel. A megbeszélés a két államférfi „munkareggelijén” kezdő­dött, majd amerikai részről Cyrus Vance külügyminisz­ter, Harold Brown hadügy­miniszter, Zbigniew Brze­megszervezet fegyveres osz­tagai folytatják provokációi­kat a libanoni arabközi bé­kefenntartó erők ellen. Keddre virradóra nehézfegy­verek és rakéták bevetésével heves harcok dúltak Bejrút különböző városrészeiben, kereskedelmi központjában és a tengeri kikötőben. A korábbihoz hasonló aktivi­tással tevékenykednek a jobboldali milíciák orvlövé­szei, akik csupán Bejrútban hat embert öltek meg. Összecsapások Libanonban Hamarosan újra az urnák­hoz szólítanak 18 millió fran­cia választót — egy évvel az emlékezetes tavalyi tör­vényhozási választások után, amelyek a megoszlott balol­dali vereségét hozták. Pedig elméletileg meglett volna a lehetőség, hogy a nép balol­dali többséget teremtsen a Bourbon-palotában. Most csak úgynevezett já­rási választásokra kerül sor, amelyeknek eredménye nem módosítja a parlamenti erő­viszonyokat, még kevésbé lehet kormánybuktató hatá­suk. Mégsem jelentéktelen esemény ez, különösen ak­kor, ha meggondoljuk: a tő­kés válság a munkanélküli­ség növekedésével mostaná­ban különösen megrázkód­tatta a francia társadalmat Azonkívül egy másik vá­lasztási erőpróba is közele­dik: júniusban az úgyneve­zett Európai Parlamentbe je­lölik képviselőiket a franci­ák. A tavalyi választási vere­ség után a baloldal pártjai egy ideig csak egymást vá­dolták, egymásra hárították a felelősséget a kudarcért, s ami a francia dolgozókat bi­zonyára a legjobban elszo­morította: felmondták a jó öt évvel azelőtt elfogadott közös programot. Most a baloldal pártjai kongresszusukra is készül­nek: áprilisban Metz váro­sában a szocialisták legfőbb fóruma ülésezik, a Francia Kommunista ‘Párt pedig má­jus végén rendezi meg XXIII. kongresszusát. A két pánt kongresszusi felkészülé­se ellentétes képet mutat: míg a szocialisták személyi és személyeskedő vitákba bonyolódtak, addig az FKP széles körű, demokratikus eszmecserére szólította fel 700 ezer tagját. A kommu­nista kongresszus kétezer küldötte elé terjesztendő ha­tározati javaslat tervezetét, valamint az új szervezeti sza­bályzat tervezetét előbb két­hónapos vitában a párttag­ság egésze vitatja meg, a hozzászólások, módosítási javaslatok jó részét a L’Hu- manité, a párt központi lap­ja közölni fogja. A szocialista pártban veze­tési válság van: hárman is harcolnak egymás ellen, Francois Mitterrand, a je­lenlegi első titkár, (a koráb­bi elnökválasztási küzdel­mekben a baloldal egységes jelöltje) a jelék szerint és a többiek bíráló megjegyzései szerint „önkényeskedve”, „a demokratikus játékszabályo­kat figyelmen kívül hagyva”, „jobboldali politikai célokat követve” állított össze egy programot pártja számára, amit aztán Michel Rocard is, Pierre Mauroy is támadott. A végén nem kevesebb, mint hét különböző programter­vezet született meg, s a párt vezetősége nem tudott dön­teni, melyiket is fogadja el az áprilisi kongresszus elé terjesztendő javaslatként... A L’Humanité hasábjain René Andrieu megjegyzi: a szocialista párt eddig min­dig leckét akart adni a kom­munistáknak demokráciából. Ez a rögbijelenethez hasonló tumultus azonban azt mutat­ja, hogy nem a kommunis­ták maradtak el a demokrá­cia dolgában. Az FKP a maga program­jában aszocializmushoz veze­tő demokratikus utat vázolja fel. Harcot hirdet a tőkés válság ellen, amely — s ezt_ például napjainkban Lotha-" ríngia kohászatának szomo­rú példája mutatja — mun­káscsaládok újabb és újabb százezreit sújtja. Az FKP XXIII. kongresszusa elé ter­jesztendő határozati javaslat ilyen célokat tűz a francia dolgozók elé: jobban élni és másképp élni, többet termel­ni és másként. A célok meg­valósítását a szocialista párt­tal szövetségben akarja el­érni az FKP, de tartós, vilá­gos, erős baloldali egység, egyenlőség alapján, a társa­dalom átalakításának közös szándékával. PÁLFY JÓZSEF '■ zinski, Carter elnök nemzet- biztonsági főtanácsadója, iz­raeli részről pedig Mose Dajan külügyminiszter je­lenlétében folytatódott. A tanácskozás után a tárgyaló felek egyike sem nyilatko­zott, sajtóértekezletet nem tartottak. James Carter, amerikai elnök kedden délben befe­jezte izraeli látogatását és kíséretével együtt Kairóba utazott. A Ben Gurion-repü- lőtéren elutazása előtt tett rövid nyilatkozatában Car­ter elismerte, hogy „véle­ménykülönbségek továbbra is vannak”, de azok — leg­alább is szerinte — „igen kicsik a nagy előrelépéshez, s azokhoz a jóval nagyobb nézeteltérésekhez képest”, amelyek három nappal ez­előtt, vagyis Izraelbe érke­zésekor még fennálltak. Carter amerikai elnök hat­napos közel-keleti látogatá­sának befejeztével kedden Kairóból visszautazott az Egyesült Államokba. Carter elnök elindulása előtt Kairóban adott sajtó- nyilatkozatában közölte: Be­gin. izraeli miniszterelnök és Szadat egyiptomi elnök el­fogadta „az egyiptomi— izraeli békeszerződés útjá­ban álló akadályok leküzdé­sére előterjesztett amerikai javaslatokat”. Hozzátette azonban, hogy még szükség van az izraeli kabinet és a parlament jóváhagyására. Szadat a repülőtéri ta­nácskozáson fogadta el az amerikai javaslatokat, s er­ről Carter telefonon tájé­koztatta Begin miniszter- elnököt. LAPZÁRTA BUDAPEST Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottságának el­nöke kedden látogatást tett Szolnok megyében. * Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának titkára kedden Somogy me­gyébe látogatott. BRIDGETOWN A karib-tengeri Granadá­ban kedden vértelen állam­csínnyel megdöntötték Eric Gairy kormányát — jelen­tette a magát „Szabad Gra­nadának« nevező rádióadó. Nincs hír arról, kik állnak a puccs mögött. BUDAPEST Kedden Budapesten ple­náris üléssel megkezdődött a Duna Bizottság 37. ülés­szaka. A nemzetközi szerve­zet Benczúr utcai székházá­ban Roska István külügy­miniszter-helyettes, a bi­zottság elnöke nyitotta meg a tanácskozást. MOSZKVA Április 2—7-e között az Ukrán SZSZK-ban, Rovno, Ivanc-Frankovszk és Zsito- mir közelében, a kárpátalji katonai körzet csapatai had­gyakorlatot tartanak a szá­razföldi, valamint a légierő egységei és alegységei tevé­kenységének összehangolá­sa céljából. A hadgyakorla­ton körülbelül 25 ezer kato­na vesz részt. TOKIÓ Kedden japán—amerikai lé­gi hadgyakorlatokat tartot­tak Japán keleti partjainál. Ezek a közös hadgyakorla­tok a japán—amerikai ka­tonai szövetség megerősíté­sét szolgáló széles körű prog­ram szerves részét alkotják. Ezt megelőzően februárban a Csendes-óceán térségében tartottak közös japán—ame­rikai haditengerészeti gya­korlatokat.---------------­------------------------------------------­K irchschläger Terezinben • ■■"■■■■ ———. .1 , A hivatalos látogatáson Csehszlovákiában tartózkodó Rudolf Kirchschläger oszt­rák köztársasági elnök ked­den délelőtt a nemzeti emlék­helynek nyilvánított Terezin- be utazott, amelynek egykori katonai erődrendszerét és az egész várost a náci megszál­lók a második világháború idején hatalmas koncentrá­ciós táborrá alakították át. Az államfő társaságában vol­tak a tcrswini látogatáson fe­lesége és kíséretének tagjai, valamint Bohuslav Chnoupek külügyminiszter és más cseh­szlovák személyiségek is. Rudolf Kirchschläger ko­szorút helyezett el a nemzeti temető központi obeliszkjén és a zsidótemetőben a náciz­mus osztrák áldozatainak emelt emlékművön, majd be­írta nevét a terezini emlék­hely vendégkönyvébe. Prága vendége Rudolf Kirchschläger osztrák elnök. Ké­pünkön: vendéglátójával, Gustáv Husák csehszlovák köz- társasági elnökkel. (Képtávírónkon érkezett) Iráni helyzetkép Pietsch Lajos, az MTI ki­küldött tudósítója jelenti: Ahogy közeleg az ország jövőbeli államformájáról dön­teni hivatott népszavazás idő­pontja, úgy fokozódnak az iráni közvélemény megdolgo­zására irányuló kísérletek. Kedden Teheránban nyilvá­nosságra hozták a még min­dig ismeretlen iszlám forra­dalmi tanács úgynevezett pro­pagandabizottságának közle­ményét, amely nyomatékosan hangoztatta: „a kommuniz­must el kell kerülni Irán­ban”. A dokumentum követ­keztetése szerint csakis egy iszlám kormány tudja bizto­sítani „az igazi demokráciát és a szabadságot”. — Helytelen lenne azt fel­tételezni, hogy az Iránban megalakítandó iszlám köztár­saság különbözik minden ed­dig ismert államformától — hangsúlyozta Sariat-Madari ajatollah az MTI tudósítójá­nak adott nyilatkozatában. — Az a köztársaság, amely­re mi törekszünk, hasonlít azokhoz a kormányokhoz, amely az egész nép, s nem egy külön személy vagy egy külön csoport érdekeit szol­gálja. Az iszlám köztársaság 80—90 százalékban hasonlít más demokratikus berendez­kedésű országokhoz. Hogy miért hívják mégis iszlám köztársaságnak? Azért, mert Iránban a nép többsége mo­hamedán, s a mohamedánok­nak meg kell tartaniuk az iszlám törvényeit az élet minden területén. Kormá­nyunk demokratikus kormány lesz, mert ez felel meg a leg­jobban az iszlám törvényei­nek. Egy iszlám köztársaság­ban teljes mértékben tiszte­letben tartjuk a vallási ki­sebbségek jogait, s a világ valamennyi országával jó, ba­ráti, igazságos kapcsolatokra törekszünk — mutatott rá Sariat-Madari. — Az egyetlen különbség tehát — szögezte le nyomaté­kosan az ajatollah —, hogy demokratikus kormányunk tevékenysége iszlám törvé­nyeken alapul majd. A nagy tekintélyű főpap ezután a baloldal szerepét méltatta. Elismerte, hogy a baloldal, különösen a fegyve­res fedajinok nagy részt vál­laltak az iráni forradalom győzelmében. Ugyanakkor — mint hangoztatta — a lakos­ságon belül arányuk „rend­kívüli kisebbségre” vall. A megalakítandó kormány en­nek megfelelő szerephez jut­tatja őket — mondotta Ma- dari, hozzátéve: a baloldal törvényes követelései a jövő­ben „meghallgatásra talál­nak”. Kijelentette azonban, hogy egyelőre nem terveznek álla­mosításokat. s hasonlóképpen nem gondolnak földosztásra sem. Végezetül Sariat-Madari cáfolta, hogy bárminemű né­zeteltérés volna közte és Khomeini között. A teheráni lapok kedden arról is beszámoltak, hogy Ahmad Madani vezérőrnagy, nemzetvédelmi miniszter szi­gorú ellenőrzést rendelt el az ország déli légi és tengeri ha­tárai mentén. Az intézkedést olyan hírek előzték meg, hogy több helikopter isme­retlen úticéllal elhagyta a Perzsa-öböl Iránhoz tartozó néhány kis szigetét. Madani egyidejűleg elrendelte az irá­ni helikoptergyártásb&n dol­gozó mintegy 1201 külföldi tanácsadó tevékenységének haladéktalan beszüntetését, valamint a helikoptergyár­tással kapcsolatos összes szer­ződések felülvizsgálatát. Befejeződött a nyugat-európai csúcs Kedden a kora délutáni órákban befejeződött a kö­zös piaci állam-, illetve kor­mányfők párizsi csúcsérte­kezlete. Bár a tanácskozásról kiadott közlemény azt a be­nyomást igyekszik kelteni, hogy a mérleg pozitív, a résztvevők négyszemközti beszélgetések során maguk is elismerték, hogy „gyenge” csúcsértekezlet volt. Ennek oka az, hogy számos tagál­lam kormánya — különböző okokból — nem volt abban a helyzetben, hogy konkrét, esetleg politikai kockázattal járó döntéseket vállaljon. A tanácskozásról kiadott közlemény megállapítja, hogy a résztvevők egyönte­tű véleménye szerint a vi­lág politikai és gazdasági helyzete új kockázatokat és nagyfokú bizonytalanságot hordoz magában. Magának az EGK-nak gazdasági és szociális helyzete „sok te­kintetben kevéssé kielégítő”. Bár a gazdasági növekedés több tagállamban újra meg­indult, félő, hogy az olaj­piacon kialakult helyzet újra zavarokat okoz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom