Tolna Megyei Népújság, 1979. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-13 / 60. szám

Ökölvívás Oroszlányban huszonöt egyesület száz versenyzőjé­nek részvételével rendezték meg az 1979. évi Dunántúl ifjúsági bajnokságot. A né­pes mezőnyben megyénk szí­neit a Szekszárdi SI, a Bony­hádi Spartacus és a Dombó­vári Spartacus ökölvívói képviselték, eredményesen: három dobogós helyezést szereztek. Till László, a Szekszárdi Sí öklözője a papírsúlyúak csoportjában, a bonyhádi Lőrincz pedig a nehézsúly­ban szerzett ezüstérmet. A dombóváriak nagyváltósúlyú versenyzője, Guzsola cso­portjában a harmadik he­lyen végzett. New Yorkban az amerikai kupa nemzetközi tornász­versenyen lebonyolították a döntőt, Magyar Zoltán holt­versenyben 6.-ként került a nyolcas fináléba. * Torinóban, a női tőrvívó Európa-kupa után a Martini- kupáért versengtek a fegy­vernem legjobbjai. Bár a magyar válogatott vala­mennyi kiválósága pástra lé­pett, senkinek sem sikerült döntőbe jutni. A győzelmet a kétszeres világbajnok szov­jet Valentyina Szidorova szerezte meg. * Neubrandenburgban a nemzetközi női kézilabda- torna utolsó mérkőzésén a Szovjetunió 16:12-re győzött az NDK ellen és első lett. Magyarország a második, az NDK a 3., Csehszlovákia 4., Dánia az 5. és az NDK juni­orcsapata 6. A legeredmé­nyesebb játékosok között szerepel a magyar Nagy, aki 18 góllal a negyedik helyet foglalta el. (MTI) ÚJ sportegyesület alakult 0 Megtartotta alakuló és ve­zetőségválasztó közgyűlését a Szekszárdi Tanítóképző Fő­iskola Sportegyesülete. Az elnökségben helyet foglalt Kardos György a városi sportfelügyelőség vezetője, dr. Endrédi Lajos docens, tagozatvezető. Ákoshegyi Istvánná ad­junktus nyitotta meg a köz­gyűlést a főiskola aulájában. Ezután Kutas Anna másod­éves főiskolai hallgató be­számolt az 1977. szeptembere óta végzett sporttevékeny­ségről. A főiskola eddigi te­vékenysége sikeresnek mondható. Több sportágban indítottak házi bajnokságot egyéni és csapatszinten, a női kosárlabdacsapat pedig a városi bajnokságon második helyezést ért el. Az elsőéves hallgatókkal mintegy két­százra emelkedett főiskolai létszámmal már van lehető­ség, hogy sportegyesület jöj­jön létre. Ezután ismertették az egyesület alapszabályait, feladatait. A közgyűlés ezt követően megválasztotta a sportegye­sület elnökségét, valamint a számvizsgáló bizottságot. A sportegyesület elnöke Skan- dera Lajos docens lett a számvizsgáló bizottság elnö­kének pedig Kappelmayer Mátyás docenst választották meg. — M — 1979. március 13. Kosárlabda NB I BEflC - Szekszárdi Dózsa 87:77 (46:44) Kerékpár Idénynyitó hegyi bajnokság Szekszárd, 400 néző: V.: Weidinger, Gergely, BEAC: Bácstkay (13), Lerner (30), dr. Pilveinné (10), Mátai (—), Szikora (6). Csere: Ko­vács (26), Halász (2). Edző: Szabó János. Szekszárdi Dó­zsa: Harsány i (24), Binder (—), Pártos (11), Varga (14), Tarczy (12). Csere: Szilágyi­né (8), Várkonyi (—), Palo­tás (8). Edző: Tapodi László. Nagy lendülettel kezdtek a hazaiak, Harsányi révén az első percben 4:0-ás előnyt szereztek. Lerner alakításai következtek, de a 3. perc­ben Pártos kosarával 6:4 a Dózsa javára. Az 5. percben 10:10-nél Pártos hosszú indí­tását értékesítette Harsányi, Lerner büntetőből egyenlí­tett. A Dózsa maradt táma­dásban, 14:12-es vezetésénél a vendégek időt kértek. Ler­ner távoli dobása egyenlítést eredményezett, de a 10. perc­ben 24:22-re ismét a hazaiak vezettek. Előnyüket növelve a 14. percben 36:30-ra húz­tak el. A BEAC edzője ki­használta második időkéré­sét is, s ez látszólag felhozta az egyetemistákat, akik a 16. percben 36:36-ra egyen­lítettek. Ekkor Tapodi edző kért időt. A találkozó során először a ll- percben veze­tett a BEAC, a 18. percben 40:40, dr. Pilveinné révén 42:40, Harsányi ismét egyen­lített: 42:42. Ezután Szilá­gyiné hibázott kétszer ab­szolút helyzetben, míg a vendégek dobásai pontosak voltak. Nem tudni, mi történt a szünetben, de az tény, hogy a második félidőben szinte rá sem lehetett ismerni a Dózsa együttesére. Bosszantó hibák sorát produkálták, megtört a lendület és szét­esett a csapat egysége. A 3. percben így már 10 pontra nőtt a vendégek előnye. Teljes volt a zűrzavar, ami­kor Tapodi edző időkéréssel igyekezett rendezni a soro­kat. A 10. percben 66:61-re feljött a Dózsa, egész pályás letámadást alkalmazott, Ler- nerék távoli, pontos dobásai ellen azonban nem volt el­lenszer. A hajrában is ők bizonyultak jobbnak, így a szoros első félidő után vé­gül is 10 ponttal nyertek. A bajnokság állása 1. BSE 12 11 1 1057-749 23 2. KSI 12 10 2 974-830 22 3. Bp. Spart. 12 10 2 984-793 22 4. Bp. V. Izzó 12 9 3 862-782 21 5. BEAC 12 9 3 902-789 21 6. Sz.-fehérv. 12 8 4 895-711 20 7. MTK-VM 12 8 4 939-762 20 8. TFSE 11 8 3 796-767 19 9. Diósgyőr 12 5 7 905-875 17 10. ZTE 12 4 8 816-998 16 11. Szekszárd 12 3 9 820-917 15 12. Pécs 11 4 7 806-891 15 13. MAFC 12 3 9 733-834 15 14. Ganz-M. 12 2 10 838-956 14 15. Szolnok 12 1 11 827-1070*13 16. N.-kanizsa 12 — 12 807-1187 12 NB I. ifjúsági mérkőzések: KSI—Sz. Dózsa 84:71 (43:48). Sz. Dózsa—BEAC 133:42 (68:23). KOSÁRLABDA NB II Három csapatunk közül csak kettő játszott, a Dom­bóvári VSE szabadnapos volt. A bátaszékiek Pétét Baján fogadták és ellenük biztos győzelmet arattak. A Bonyhádi Botond női csapa­ta a Soproni Postást fogad­ta, de kevés sikerrel. A ven­dégegyüttes nyert. Bátaszék—Pét 78:64 (44:27). Bátaszék: Kunvári (29), Csátaljai (9), Illyés (10), Bánhidi (16), Bovánovics (10). Csere: Nagy (4), Gráima (—), Mészáros (—), Zágonyi (—). A bátaszéki csapat vé­gig vezetve, jó játék után megérdemelten nyert. Jók: Bánhidi, Bovánovics és Illyés. Soproni Postás—B. Botond 77:70 (38:29). A bonyhádi együttesben a következők szerepeltek: Erb (16), Eszter- bauer (16), Vanya (8), Fetzer (4), Falvai (13). Csere: Jan- kovics (13), Tamás (—), In- cze (—), Deischler (—). Vé­gig a soproniak tartották ke­zükben a mérkőzés irányí­tását az indiszponáltan ját­szó Bonyhád ellen. A máso­dik félidő közepén hiába csökkentették négy pontra hátrányukat, végül is meg­érdemelten vesztették. Vasárnap Pomáz főterén Kovács János, a kerékpáros­szövetség elnöke ünnepélyes külsőségek között nyitotta meg az 1979. évi verseny­évadot. Jó volt a hangulat, hisz az időjárás is kegyeibe fogadta a kerékpárosokat ezen a délelőttön. A három­fordulós hegyi bajnokság el­ső szakasza tehát derűs han­gulatban kezdődött. A felnőtt—junior mezőny­ben 103 versenyző rajtolt, köztük hat szekszárdi kere­kes. A közel 40 km-es táv komoly erőpróbára késztette a versenyzőket, miután két­szer is fel kellett hajtaniuk a Dobogókőre vezető meredek úton. Egyszer Pomáz felől, majd Esztergom irányából a hegy másik oldalát is meg­mászva ért a mezőny a do­bogókői célba. A rajt után egy kilométerrel már defek- tet jeleztek: a szenvedő alany a szekszárdi Halász Zoltán volt. Gyors kerékcsere után Fillér Ferenc segítségével — aki megállt, hogy a nálánál esélyesebb társát minél ki­sebb veszteséggel segítse fel­zárkózni — rövid idő alatt Zoli ledolgozta hátrányát. Az élen azonban a pécsi Ber- náth, néhány társával újra növelte az előnyt. Ehhez a bolyhoz csatlakozott később a tavalyi győztes Bürger Fe­renc is. A táv felénél már csak Bernáth és Bürger volt az élen. A mezőnyből egyre több versenyző mondott búcsút a további küzdelemnek. A szekszárdiak közül először Fillér, majd Széles Attila. A táv utolsó harmadában aztán Pálinkás, majd Liska is le­szakadt az élcsoporttól. Az élen a Halász testvérek de­rekasan küzdöttek és a haj­rában biztosan szerezték meg a még kiadó harmadik, illet­ve negyedik helyet. Vég­eredményben Halász Zoli a harmadik, Laci a negyedik helyen érkezett célba. Az ifjúságiak csoportjában Csákovits a 11., míg Dorogi á 32. helyezést szerezte meg. Országjárás Az időjárás kegyeibe fogadta KISZ-eseinket, ország­járó útjuknak első próbálkozásán. Ragyogóan sütött a nap, minden jel arra mutatott, hogy nem lesz eső. Ponto­san megérkeztek a gépkocsik, az AFIT KISZ-esei is, aztán kiderült, hogy háromban csak két-két személy ül ezért megszületett a döntés, az egyik autó a parkolóban marad, takarékoskodjunk a benzinnel. Némi izgalommal elindult a társaság. Hogy miért az iz­galom? Talán érthető, hisz lapunk KISZ-fiataljai első vállalkozásukra indulnak. A tervük: minden hónapban egy-egy közös, túrát tenni, megismerni hazánk tájait és esetleg — néhány hónap ta­pasztalatát összegyűjtve — szóba kerülhet valamelyik szocialista ország néhány vá­rosa is. De maradjunk csak az első útnál. Cecén a ben­zinkút előtt adtunk találkát a Paksi Konzervgyár lelkes természetjárójának, Bernáth Lajosnak. Sárga Trabantját már messziről felismertük, és néhány perccel később a kis csoport már Székesfehér­vár felé robogott. Az M7-es autópálya felül­járóján áthaladva már fel­tűnt a kék 126-os Fiat. A dombóvári kórház „Károly I. József” szocialista brigádjá­nak négy tagja csatlakozott hozzánk. A kormánynál Bes­senyei Cecília, aki már be­bizonyította : a megyében nem nagyon akad a nők kö­zött legyőzője. Néhány ügyes­ségi versenyen kitűnő veze­téstechnikával, bátorsággal, helyzetfelismeréssel hívta fel magára a figyelmet, vívta ki még a férfiak elismerését is. Székesfehérvár, városnézés. Nem volt hivatalos program, könnyed séta jelentette a városnézést. Ennek során a társaság természetesen meg­nézett néhány nevezetességet, így például az 1758-ban készült Fekete sas patikát, mely ma már múzeum. KISZ- eseink a meghívott vendé­gekkel együtt nagy élvezet­tel nézték a műemléket, mely 1971-ben még működött. — Menjünk a Bory-várba — javasolta néhány fiatal. Aztán megegyeztek: előbb a város néhány nevezetességét, így például a városi tanács előtt lévő híres lovasszobrot megtekintik, mely Pátzay Pál műve. Természetesen előke­rültek a fényképezőgépek, hogy maradjon emlék az útról. A nagy területen fekvő Videoton gyár mellett elhú­Nézelődés a Bory-vár sétányán zott a gépkocsisor, majd fel­tűntek a Bory-vár tornyai. Meglepetésre sok nézőt talál­tunk ott, mint utólag kide­rült, nem véletlenül, mert látnivaló bőven akad. A szemlélő hamar meggyőződ­het arj-ól, hogy a vár építője sokoldalú ember volt, a köl­tészettől a szobrászatig, a festészetig mindent űzött. Bory Jenő 1959-ben meghalt, azóta hozzátartozói gondoz­zák az épületet és fogadják a látogatókat, akikből különö­sen hétvégeken akad bőven. Irány a Velencei-tó és kör­nyéke! Igaz, a tó körül még nincs nagy forgalom, már­cius elején tartunk, de a hétvégi házak körül már szor­goskodtak. Dinnyés, Agárd, Gárdony, Velence, Kápolnás- nyék szinte egybeépülve, egy­más után következnek, majd a tavat megkerülve a pákoz- di csata emlékművéhez uta­zott a társaság. Gyönyörű panoráma fogadott bennün­ket, az emlékműtől be lehe­tett látni a Velencei-tavat, az egész környéket. KISZ- eseink kegyelettel adóztak az 1848-as csata hőseinek emlék­művénél. Elérkezett az ebéd ideje, de kiderült, hogy más a terv és más a valóság. Hiá­ba jártunk végig négy-öt ét­termet, helyet nem kaptunk. — Sebaj, irány a Gorsium étterem, az M7-es mellett. Néhány perc és az M7-es autópályán robogott a cso­port a jó ebéd reményében. Azt talán mondani sem kell, hogy be kellett érni a szép étterem megtekintésével, mert hely itt sem volt. Vé­gül a simontornyai vár ét­terme csillapította fiataljaink éhségét, szomját. A vár be­zárása előtt még jutott ne­gyed óra, hogy végignézzük megyénk egyik legszebb mű­emlékét és következett a búcsú. A csoport egy része Cece—Paks irányába, míg a másik Szekszárd, a harmadik Dombóvár irányába vette út­ját. Valamennyien azzal kö­szöntek el egymástól, hogy két hét múlva a tolnai vár­túrán ismét találkoznak. A pákozdi emlékmű parkolójában Székesfehérvár. Pátzay Pál lovasszobra előtt. a városi tanács A királyi vár romjainál V Két hét múlva ismét találkoznak

Next

/
Oldalképek
Tartalom