Tolna Megyei Népújság, 1979. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-11 / 35. szám

12 NÉPÚJSÁG 1979. február 11. MAGAZIN Wk magazin J ■I MAGAZIN I «V MAGAZIN MAGAZIN magazin msMm MAGAZIN MAGAZIN ifflF MAGAZIN ■r. MAGAZIN 1 r MAGAZIN1 ^ MAGAZIN Aforizmák A*, hogy ox ember a mo­dern életforma kellemetlensé­gei ellenére —- stressz, kür- ezetszennyexés, vegysxerek- I telítődés, stb. — él és vi- I. annak bizonyítéka, hogy gyomnövények fajtájához Az irigység impotens becs* *4gy. * A butaság egy lefelé tartó ozgás és ezert a gyorsulás rvénye szabályozza. Férfiak számára a nátha y majdnem halálos beteg­ül, amelyet éppen, bogyót* étnek. Az asszony a bubópes- iis és a kolera között még gyorsan elvégzi a háztartási munkát. ♦ A legtöbb ember nem úgy nézi a dolgokat, ahogy azok falában vannak, hanem ahogy azoknak véleménye szerint lenniük kell. Mivei az önérzet sem zse­nialitáson, sem butaságon nem alapul, a legtöbb ember rendkívül önérzetes. Végzetes dolog, hogy a semmitmondó emberek be­szélnek mindig a legtöbbet. Alagút Japánban befejeeződik a világ eddigi leghosszabb alagútjának építése. Az alagút hosszúsága 22 kilométer és 200 méter. Az új alagúton fog áthaladni a japán szuper- expressz, a Jotesu, amely 274 kilométer hosszúságú útvona­lon közlekedik. A nagyvárosok jövője Stodulky modellterve A nagyvárosok korát éljük. Míg 1700-ban a kontinense­ken még csak 40 százezernél több lakosú nagyváros volt, addig 1900-ban 300, 1950-ben 670, 1960-ban 1340, 1970-ben pedig 1872 nagyváros volt az öt földrészen. A nagyvárosok sűrűsége — a százezer négy­zetkilométerre jutó nagyváros Japánban és Hollandiában a legnagyobb: 42, illetve 41. A földrészek közül e tekintet­ben Európa áll az élen, itt az átlagérték 8, Ázsiában 2,3, Észak-Amerikában 1,2, Kö­zép- és Dél-Amerikában 1,1, Afrikában és Ausztráliában százezer négyzetkilométerre nem egészen egy nagyváros jut. Viszonylag újak a milliós városok. A századfordulón csak 17 volt a számuk a vi­lágon, 1950-ben már 65. Nap­jainkban viszont több mint másfél száz milliós vagy an­nál nagyobb lélekszámú vá­ros van a földtekén. Ebből persze levonhatók a nem va­lódi milliós városok, azok, amelyeknek városmagjában egymilliónál kevesebb ember él. így is még mindig száznál több a valódi milliós városok száma. A szakértők becslése sze­rint 1970-ben a nagyvárosok összlakossága az egész embe­riség egyhatodát tette ki, ami meglehetősen szomorú tény, mivel a nagyvárosokba — sőt szupervárosokba — való tö­mörülésnek sokkal több hát­ránya van az emberek szem­pontjából, mint előnye. Sze­rencsére nem minden ország engedi meg a nagyvárosok la­kosságának mértéktelen fel­duzzadását. Köztük Csehszlo­vákia sem, ahol a főváros la­kosainak száma hosszú idő óta egymillió körül van. A várostervezők és a városren­dezők a nagyvárosokat körül­vevő úgynevezett szatellivá- rosok (elővárosok) létrehozá­sa érdekében fáradoznak. Ilyen lesz a Prágától dél­nyugatra 300 hektárnyi terü­leten fekvő, majdan 120 ezer lakosú Stodulky is. Sok nap­fény, friss, tiszta levegő és a természet közvetlen közel­sége jellemzi majd Prágának ezt az elővárosát, ahonnan könnyen elérhetik majd mun­kahelyüket az ott lakók. Víz alatti robot A svéd Saab-cég konstruk­tőrei olyan víz alatti robotot készítettek, amely a tenger szintje alatt 70 méteres mély­ségben el tudja végezni a kő­olajkitermelő berendezések javítási és karbantartási mun­káit. A robotot hajóról irá­nyítják és a víz alatti műve­leteket hidraulikus berende­zés segítségével végzi. A hét karikatúrája KOMEINI AZ OLAJCSAPNAL Szakálla van, mégsem Mikulás.. KI VOLT A LEGJOBB? A papa kivesz az aktatás­kából egy nagy tábla csoko­ládét és megkérdezi a gyere­kektől : — Na gyerekek, ki voltj ezen a héten a legjobb, ki fo­gadott szót a mamának? — Te, papa! — hangzik válasz. A nád az olaj riválisa lesz? A learatott és porrá őrölt nádat fűtőanyagként lehet hasznosítani, mégpedig olyan áron, mely konkurrálhat az olajjal — tűnt ki a közel­múltban a Svéd Királyi Tu­dományos Akadémia egyik tanulmányából. Egy kilo­gramm száraz nádból 5 kWh energiamennyiséget lehet elő­állítani. A jelenlegi feltételekkel és a mai termelési költségek mellett a nádpor ára megkö­zelítené az olajét. Mivel azon­ban az olaj ára távolról sem stabil, az állandóan tökélete­sedő aratási és termelési tech­nológia elősegítené azt, hogy a nádpor egyre inkább gaz­daságilag is nyereséges le­gyen. Svédország különösen érde­kelt a nád termesztésében. Körülbelül 100 ezer hektárt borít nád, s ez főleg olyan területeket érint, melyek me­zőgazdasági művelésre alkal­matlanok. Ilyen például a több ezer tó. Ezek különösen kedvező feltételekkel szolgál­nak a nádkultúra elterjeszté­sére. E növény tehát adott. Le kell aratni a termést, el kell szállítani és fel kell dolgozni azt. A levágott nádat az üzemben olyan módszerekkel őrlik, mint a lisztet. HA TUDNÁ... — Miért vagy olyan ide­ges? — A férjem tegnap óta nem jött haza, és nem tudom elképzelni sem, hogy hol le­het. — Örülj neki. Ha tudnád hol van, lehet, hogy még ide­gesebb lennél. A fény városának világhírű jelképe felett eljárt az idő. A hatalmas acéltorony kilenc­ven éves. 1889, a párizsi nem­zetközi kiállítás óta áll a Mars mező szélén. Azóta sok víz lefolyt a Szajnán, s a to­rony szerkezetét is kikezdte az idő. „Párizs nem lenne Párizs nélküle” — szól egy népi san­zon sora. Az utóbbi időben azonban úgy tűnt, Párizsnak nélkülözni kell majd híres tornyát, mert lebontják. E nyugtalanító híreket azonban megcáfolták, s megtettek minden szükséges intézke­dést, hogy a torony életét még hosszú évekre meghosz- szabbítsák. Villantsuk fel a torony ki­lencven éves történetének né­hány mozzanatát. Az Eiffel-torony kezdetben nem mindenkit ingerelt lel­kesedésre. A párizsi értelmi­ség petíciót nyújtott be Eif­fel mérnök alkotása ellen: „Mi, írók, festők, szobrászok, építészek, Párizs eddig érin­tetlen szépségének kedvelői, a félreismert francia ízlés, és a fenyegetett francia törté­nelem és művészet nevében teljes erőnkkel és felháboro­dásunkkal tiltakozunk a ha­szontalan és förtelmes Eiffel- torony ellen.” így szól a pe­tíció, melyet az ifjabb Du­mas, Leconte de Lisle, Gou­nod, Sully Prud’homme, Vér­iéin és Maupassant szerkesz­tett. Mások — különösen a fes­tők: Seurat, Rousseau, Dufy, Utrillo — magasztalták, akár­csak a* sanzonszerzők és a költők. Apollinaire az egek pásztorának nevezte, Leon Paul Fargue pedig a jövő lépcsőjének. Az ellenséges hangok elle­nére az Eiffel az első napok­tól kezdve népszerű. Az első napon hétezren indultak neki a háromszáz méteres torony meghódításának. Napjaink­ban évente 2 millió 500 ezer látogatója van. Az első neves látogatók egyike, Edison, a fonográf feltalálója volt. Aztán jöttek királyok, hercegek, fejedel­mek is a világ minden ré­széből. Érdekes és szomorú törté­netek egyaránt előfordultak a torony történetében. Henry Ford például meg akarta vá­sárolni, hogy áttelepítse Amerikába. Egy zöldségke­reskedő ócskavasasoknak adta el. Megépítése óta 357-en ve­tették le magukat a torony­ból. Néhány adat a hatalmas szerkezetről: 40 ezer köbmé­ter földet mozgattak meg az alapozáshoz. 15 000, tizedmil- liméternyi pontossággal ösz- szeillesztett acéldarab alkot­ja ezt a gigantikus építményt. Az ég ácsainak nevezték azt a 15 ezer munkást, akik részt vettek 26 hónapig a torony felállításában. A torony sú­lya 9700 tonna. A déli pillérben egy titkos szoba található, amit a rend­őrség szigorúan őrizet alatt tart. Televízióstúdió van itt, ami általános sztrájk vagy felkelés esetén a francia ha­tóságok rendelkezésére áll, hogy felhívást intézzenek a nemzethez. A torony a jövő nemzedék számára is megmarad, jólle­het már nem mint a világ legmagasabb építménye. A helyrehozáshoz sok festéket használnak fel, s mintegy harminc akrobatikus ügyes­ségű festő több hónapos mun­kája varázsolja újjá az Eiffel- tornyot. Kartyamuzeum Az NSZK-beli Leinfelden- ben van Európa legnagyobb játékkártya-múzeuma. A gyűjteményben körülbelül 10 000 kártyacsomag találha­tó, ezenkívül 300 000 egyes kártya valamennyi kontinens­ről. A tudományos módszer­rel összeállított gyűjtemények alapja egy német gyűjtő kol­lekciója volt. A múzeum anyagában valódi ritkaságok is találhatók, például indiai és perzsa kártyák, művészi képekkel díszített kártyákból álló értékes koreai játék, sőt még olyan kártya is, amely­re kézzel rajzolták rá Visnu isten képét, amit azután lak­kal fedtek be. ajándék A skót felesége rémülten rohan be a férjéhez: vízszintes 3. A férj megnyugtatja: függőle­ges 1. VÍZSZINTES: 1. A nátrium vegyjele. 3. A feleség szavai. Zárt betűk: F, N, Y). 14. Be­tartandó utasítás. IS. Világhírű operaénekesünk; volt (Mihály). 16. Hosszmérték, vissza. 17. Úgy jó, ha kövér! 19. Ételhordásra használt kisebb cserépedény. 20. Hüvelyes növény. 22. Háborgat. 25. Káposzta fajta. 26. Állati fek­vőhely. 28. Dögevő ragadozó. 30. Virágos terület. 31. Osztrák ál­lamfő volt. S3. Szenegál főváro­sa. 35. Német személyes névmás. (SIE). 36. Egyik minisztériu­munk. 37. Sík. 39. Nagy sikerű angol film címe. 41. Egyik szög­függvény rövidítése. 42. A szabad tánc egyik legnagyobb rendsze­reznie (Rudolf; 1879—1958). 43. Dél-indiai, dravida nép. 44. Né­mán lop! 46. Postai külde­ményeken is szerepel. 47. Szúrás szagú szervez gáz. 48. IP. 49. Központi égi­testünk. 51. Prizmafajta. 52. Ba­latoni üdülőhely. 55. Fontos, hogy szilárd legyen. 56. Ijeszt. 58. Nagyváros az NSZK-ban. 59. Finom szemcsék tömege. 61. A függ. 18. népiesen. 63. Hím állat. 64. Ellenszenv. 67. Amerikai film­színésznő (Bagover). 69. Kettős betű. 70. Gyomtalanítás. 72. Vá- szonkötéses szövetfajta. FÜGGŐLEGES: 1. A férj vála­sza. (Zárt betűk: O, Y, A, Z). 2. A közmondás szerint tolvajt szül. 3. Közeleg. 4. Olaj. angolul. 5. Petőfi anyjának családneve. 6. Főleg vizek mellett található. 7. Az arzén vegyjele. 8. Kötőszó. 9. Kurzus páros betűi. 10. Szemlélő. 11. Kik betűi keverve. 12. Teljes odaadással végzi a dolgát. 13. El­határol. 18. Hím szárnyas. 21. Ideiglenes nyugta. 23. Hűrű erdő. 24. Ollós állat. 27. Fiatal disznó. 29. Zár. 32. A róla elnevezett cseppekkel súlyos gyermekbeteg­ség előzhető meg. 34. Bizakodik. 38. Hegység a szovjet—kínai ha­táron. 49. Vasúti vágány alkotó­részei. 43. Van rá pénz. 45. Is­mert FlFA-bírónk. 47. Mogorva. 4«. Jószagú. 50. Izzó tüzelőamyag. 52. Szín. 54. Taszít. 57. Jó, ha szilárd a lábunk alatt. 60. Pu­liszka. 62. Nem érdemes. 65. Lon­don egyik fele! 66. Széles csík. 68. Talál. 71. Az ón vegyjele. 72. Kilopond. 73. Igekötő. Beküldendő a vízszintes 3. és a függőleges 1. számú sorok meg­fejtése 1979. február 19-ig. a Me­gyei Művelődési Közoont, Szek- szárd. Pf.: 15. 7101 címre. A levelezőlapra kérjük ráirrü: REJTVÉNY. A helyes megfejtést beküldők között 5 db könyvet sorsolunk ki. Az 1978. január 28-i kereszt- rejtvény megfejtése: ..Zöld a fenyő dérlepte orma, S csillog a víz a jég alatt.” Könyvjutalmat nyertek: Hos- nyánszki Mária, Szedres. Sport u. 3, 7056, Lencse Edéné, Tamási, Bezerédj u. 2. 7090, Németh Lászlóné. Tamási, Rákóczi u. 25. 7090. Szekeres János. Szekszárd, Tartsay ltp. 40. 7100, ifj. Tóth Mártonná, Báta, Fő u. 563. 7149. A kiadóhivatal a könyveket postán küldi el. SZEREK

Next

/
Oldalképek
Tartalom