Tolna Megyei Népújság, 1979. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-07 / 31. szám
2 ^ÉPÜJSÁG 1979. február 7. Az ENSZ 33. közgyűlése Szarka Károly külügyminiszter-helyettes nyilatkozata A magyar küldöttség az ENSZ-közgyűlés leszerelési ülésszakán az ENSZ-palota üléstermében. Baloldalt Púja Frigyes külügyminiszter, a delegáció vezetője. (Archiv felvétel.) Százezres tüntetés Teheránban Khomeini ajatollah Mehdi Bazargant nevezte ki az iráni ellenzéki kormány vezetőjének. A képen a politikus (jobbra) a síita főpap társaságában. (Képtávírónkon érkezett.) Mintegy 130 időszerű nemzetközi kérdés megvitatásával, kétszáz határozat elfogadásával a napokban véget ért az ENSZ 33. közgyűlése, bár néhány nyitott kérdés miatt még nem zárták be az ülésszakot. A világszervezet munkájáról, a napirendre tűzött legfontosabb világpolitikai kérdésekről Szarka Károly külügyminiszter-helyettes Mélykúti Attilának, a Magyar Távirati Iroda munkatársának adott nyilatkozatot. A 33. ÜLÉSSZAK ALKOTÓ LÉGKÖRE — A közgyűlés 33., rendes évi ülésszakán kívül a világ- szervezet három rendkívüli ülésszakot is tartott. Az élen a leszerelési ülésszakkal, ezek a fórumok is jól érzékeltették, hogy az ENSZ tevékenysége — mintegy mérlegét adva a biztonságosabb és igazságosabb emberi környezet kialakításáért tett erőfeszítéseiknek — lényegében helyesen tükrözi a nemzetközi helyzet megoldásra váró kérdéseit. A 33. ülésszakot a viták mellett is a konstruktív légkör jellemzi. A tagállamok többsége az enyhülést minősítette a nemzetközi légkör fő meghatározó tényezőjének, számos kormány képviselője sürgette az enyhülés elmélyítését, katonai területre történő kiterjesztését. A Magyar Népköztársaság álláspontját a közgyűlésen is egyértelműen megfogalmaztuk: a tartós béke, a szilárd biztonság érdekében munkálkodunk a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett éléséért, a nemzetközi együttműködés bővítéséért, a fegyverkezési hajsza megakadályozásáért. A világszervezet tagállamainak képviselői több mint 40, a leszereléssel kapcsolatos határozatot fogadtak el. Az összetett témán belül a kormányok képviselői elsőbbséget biztosítottak a nukleáris leszerelésnek. Először szerepelt a közgyűlés napirendjén a nukleáris fegyverekkel nem rendelkező országoknak nyújtandó garanciák kérdésében beterjesztett szovjet egyezménytervezet. Ugyancsak a Szovjetunió kezdeményezte a nukleáris fegyverek gyártásának beszüntetését, a készletek lépcsőzetes megsemmisítését, végeredményben tehát a nukleáris leszerelés komplex megtárgyalását. Az indítványokat a közgyűlés szavazattöbbséggel fogadta el. A határozatok most a kibővített genfi leszerelési bizottság elé kerültek, s Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, az NDK és a Szovjetunió munkaokmányban javasolta: valamennyi nukleáris arzenállal rendelkező hatalom, illetve néhány nukleáris fegyverrel nem rendelkező ország részvételével kezdjék meg a tárgyalásókat. A ZAVARÓ MANŐVEREK KUDARCA — Általában elégedetten nyugtázhattuk, hogy a tagállamok egyre aktívabban kapcsolódnak be a leszerelési kérdések vitájába. A NATO- országok képviselői passzív, a tényleges leszerelést mellékvágányokra terelő taktikájukkal azonban, sajnos, hátráltatták a vita eredményes lezárását, s halogató manővereikhez jó társat találtak a kínai küldöttségben. — Közösségünk országainak hosszú távú, 'következetes politikája is tükröződött abban, hogy a tagállamok döntő szerepet tulajdonítottak az enyhülés jövője szempontjából a szovjet—amerikai kapcsolatok alakulásának, a SALT—II egyezménnyel kapcsolatos tárgyalások sikeres befejezésének. Ugyancsak az enyhülés jegyében támogatták Európa országai a különböző társadalmi berendezkedésű államok együttműködésének kiszélesítését, a meglévő feszültség, bizalmatlanság további csökkentését. A szocialista országok sürgették a helsinki elvek következetes betartását és szorgalmazták a záróokmány végrehajtásával foglalkozó madridi európai biztonsági és együttműködési találkozó gondos előkészítését. Egyesek — a témával már foglalkozó ENSZ-szervek mellé főbiztosi poszt létrehozását erőltették, az úgynevezett emberi jogok gondozására, ezzel igyekeztek megzavarni az ülésszak légkörét. Az indítvány mögött meghúzódó szándékok — mindenekelőtt a szocialista országok belügyeibe történő beavatkozás valamiféle intézményesítése — nyilvánvalóak voltak. A tagállamok állásfoglalása miatt a manőver szerzői — kénytelenkelletlen — visszavonták javaslatukat. A BÉKE ÉS BIZTONSÁG SZILÁRD ALAPJAIÉRT — A közgyűlés nagy figyelmet szentelt a nemzetközi békét és biztonságot veszélyeztető, az államok békés együttműködésének kibontakozását fékező nemzetközi válsággócok kérdéseinek. A Közel- Kelettel kapcsolatban az ülésszak ismét leszögezte a konfliktusok igazságos és tartós rendezése elérhetetlen az izraeli csapatoknak a megszállt arab területekről történő kivonása, a palesztinai arab nép törvényes jogainak elismerése nélkül. Az elhangzott nyilatkozatok többsége tükrözte a kormányoknak azt a felismerését is, hogy a Camp David-i megállapodások bonyolították a helyzetet, s emellett egyértelmű eltávolodást jelentenek a világszervezet által kimunkált közel-keleti rendezési elvektől. A Namíbia és Zimbabwe függetlenségét gátló tényezőknek az ülésszak kiemelt figyelmet szentelt, s ennek tudható be, hogy munkáját még mindig nem tekintik lezártnak. A tagállamok döntő többsége elítéli a pretoriai és a salisburyi fajüldöző rendszerek úgynevezett békés meggyőzésére irányuló politikát. — A gyarmati rendszer széthullása után minden függetlenné vált országban központi feladattá, objektív szükségszerűséggé vált a gazdasági kérdések megoldása. Érthetően ezek az államok olyan változásokat akarnak a nemzetközi gazdasági kapcsolatok rendszerében is, amelyek hozzájárulnak gondjaik száműzéséhez, a gyorsabb fejlődéshez. Ezzel ösz- szefüggésben a szocialista országok hangsúlyozták, hogy az egyes államok gazdasági felemelkedéséhez és a gazdasági kapcsolatok fejlődéséhez egyaránt a szilárd alapokon nyugvó nemzetközi béke és biztonság teremt kedvező feltételeket. A következő évtizedre szóló nemzetközi stratégia kialakítására és a fejlődés számos más fontos kérdéskörére az idén és 1980-ban kiemelkedő jelentőségű konferenciákat rendez a világszervezet, illetve az ENSZ néhány szakosított szervezete. A MAGYAR ENSZ-KULDOTTSÉG MUNKÁJÁRÓL — Az ENSZ-közgyűlés 33. ülésszakán részt vett küldöttségünk — pártunk és kormányunk állásfoglalásainak megfelelően — a béke és biztonság, az enyhülés megszilárdítására irányuló kezdeményezések felkarolását, a tényleges leszerelést elősegítő indítványok támogatását tartotta fő feladatának. Delegáción^ szorosan együttműködött a többi szocialista országgal, az el nem kötelezett mozgalom haladó tagjaival és az adott kérdésben konstruktív álláspontot képviselő tőkés államokkal. Delegációnk tagjai felszólaltak, javaslatokat nyújtottak be a közgyűlés hét fő bizottságának ülésein. Társszerzői, illetve kezdeményezői voltunk számos közgyűlési határozatnak. Októberben hazánk töltötte be az európai szocialista országok csoportelnöki tisztét. Ebben a tisztségében Hollai Imre nagykövet többször is felszólalt az ülésszak munkája során, számos fontos kérdés vitájában. A közgyűlés fórumát diplomáciánk természetesen felhasználta kétoldalú kapcsolataink ápolására és fejlesztésére is — mondotta befejezésül Szarka Károly külügyminiszter-helyettes. A vallási ellenzék vezetőjének felhívását követve több mint százezer ember tüntetett kedd délelőtt az iráni fővárosban Medhi Bazargan, a Khomeini által hétfőn kinevezett miniszterelnök mellett. A Baktiar-kormány engedélyezte a tüntetést. A fegyveres erők egységei körülzárták azt az épületet, amely a vallási ellenzék központjának számít, és megakadályozták a tüntetőket abban, hogy ehhez az épülethez vonuljanak. A Kayhan című lap értesülése szerint a hadsereg egységei még 'keddre virradóan körülzárták a minisztériumok épületeit is, hogy távol tartsák a Khomeini által kinevezett kormány tagjait, ha azok megkísérelnék a belépést. A teheráni katonai akadémián az újonnan végzett hallgatókat kedden „a Koránra és a nemzeti zászlóra” Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese kedden Győrbe látogatott. A megyei pártbizottságon Háry Béla első titkár fogadta, s tájékoztatta az 1979-es vállaeskették föl. Első ízben történt, hogy a sahról — aki hivatalosan még a hadsereg főparancsnoka — nem esett szó. Az iráni vallási vezetők „népi milíciákat” szerveznek a rend fenntartására. A botokkal és vasrudakkal felfegyverzett milíciák jelenlétét a hadsereg hallgatólagosan eltűri. Kedden kiadott közleményében a világi ellenzéket tömörítő polgári Nemzeti Front felszólította a hatóságokat, a hatalmi szerveket és a népi erőket: ,,vessék alá magukat Khomeini ama döntésének, hogy ideiglenes kormányt alakít”. Ahmad Mir Fenderekszi, a Baktiar-kormány külügyminisztere kedden bejelentette, hogy országa a jövőben semleges külpolitikát fog folytatni és szándékában áll kilépni a CENTO szövetségből. lati tervekről és a teljesítés eddigi tapasztalatairól. Marjai József megtekintette a győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyár új üzemeit. Marjai József Győrött Bhutto a bitó árnyékában Kedd esti kommentárunk. Nemcsak magában Pakisztánban, de világszerte nagy figyelemmel fogadták a hírt: a legfelsőbb bíróság megerősítette a közel egy esztendeje halálra ítélt Zulfikar Ali Bhutto volt kormányfő halálos ítéletét. Az előzmények közismertek. Bhutto Ázsia egyik legismertebb politikusa, aki az Indiától elszenvedett emlékezetes vereség után sokat tett a területileg alaposan összezsugorodott állam életének megindításáért. Ráadásul reformokkal is kísérletezett, amelyek kiváltották a visszahúzó erők koncentrált ellenállását. Megalakult a kilenc ellenzéki párt Bhutto-ellenes tömörülése, az úgynevezett nemzeti szövetség. Bár a miniszterelnök Néppártja nagy vereséget mért erre a szövetségre a választásokon, annak vezetői azt állították, hogy Bhutto csalással és erőszakkal szerezte diadalát. Az ezzel kapcsolatos kötélhúzást használta fel a korábbi vezérkari főnök, Ziaul Hak tábornok és az általa vezetett főtiszti kar, hogy átvegye a hatalmat. Azóta Hak többször is választásokat ígért — legutóbb 1979 késő tavaszára is —, de ezeket az ígéreteket a fejlemények fényében nehéz komolyan venni. Mint ahogy az ex- kormányfő ellen felhozott vádat sem. Nem az a döntő, valóban vétjses-e Bhutto egy politikai ellenfele, Kasuri képviselő apjának halálában, hanem az, miért ragaszkodik a katonai kabinet a volt miniszterelnök elítéléséhez. A válasz mozaikjai a következő lehetőségekből kerülnek ki: 1. Az időközben hatpártira fogyatkozott nemzeti szövetség vezetői közül sokan az ország gazdasági kulcspozícióinak birtokosai. akiket érintettek Bhutto reformjai. 2. Az úgynevezett iszlám újjászületés Pakisztánt sem kerülte el és az Oxfordban végzett polgári politikust ..vallástalannak” tartják. Február folyamán Hak tábornok állítólag hivatalosan bevezeti a Saria, az iszlám törvénykezés 1200 éves jogrendszerét. 3. A térség — nem utolsósorban Afganisztán — fejleményei miatt Rawalpindiben — és bizonyos külföldi körökben — attól tartanak, hogy Bhutto felmentése „egy pakisztáni felfordulás” nagyobb kockázatával fenyegetne, mint elítélése. 'Az ítélet megerősítése egyébként még mindig nem az utolsó szó. Bhutto még egyszer fellebbezhet. A bitó árnyékában folytatott hatalmi játszma folytatódik. HARMAT ENDRE Teng Tokióban Szigorú biztonsági intézkedések közepette fogadták Tokióban Teng Hsziao-ping kínai miniszterelnök-helyettest, aki egyesült államokbeli útjáról hazatérőben kedden háromnapos nem hivatalos látogatásra érkezett a japán fővárosba. Teng Hsziao-ping meghűlésre és fáradtságára hivatkozva — mint azt a japán külügyminisztérium közölte — lemondta tokiói látogatásának keddre tervezett programját, Szonoda Szunao külügyminiszterrel tervezett megbeszélését és részvételét a tiszteletére rendezendő fogadáson. A szerdai program mindeddig változatlan. Japán külügyi személyiségek szerint a megbeszélések várható fő témái: Tengnek az Egyesült Államokban tett utazása, a koreai kérdés, az indokínai helyzet és nem utolsósorban Kínának ' a Szovjetunióhoz fűződő viszonya. PANORÁMA MOSZKVA Moszkvában a KGST székházában kedden megnyílt a Szövetség gázvezeték építésére létrehozott kormányközi együttműködési bizottság ötödik kibővített ülése. Az ülésen az építésben részt vevő KGST-országokat megbízottai, a kormány miniszterelnök-helyettesei képviselik. A magyar küldöttséget Szekér Gyula, a kormány elnök- helyettese vezeti. HANOI A hanoi lapok jelentése szerint vasárnap reggel több ezer kínai katona közelítette meg a Lang Son tartományban fekvő Cau Lau falunál a 33-as vietnami határőrposztot. A kínai egységek elfoglaltak több magaslatot is, 200 kínai katona ágyúktól és géppuskáktól támogatva 200 méternyire behatolt Vietnam területére. A kínai egységek fákat vágtak ki és kerítéseket emeltek vietnami területen, majd a vietnami figyelmeztetés után visszavonultak kínai területre. (MTI) ATHÉN Szélsőjobboldali terrorszer. vezetben és pokolgépes merényletekben való részvétel vádjával hétfőn vizsgálati fogságba helyezték Drákulisz Buduklarisz görög csendőr alezredest — jelentette be hétfőn az athéni államügyész. DAR ES SALAAM Nyerere tanzániai elnök hétfőn rádióbeszédében azt hangoztatta, hogy a tanzániai kormány megvédi az országot az október óta tartó ugandai provokációkkal szemben. „A jövőben — mondotta Nyerere — a tanzániai fegyveres erők attól sem fognak visszariadni, hogy az ugandai behatolókat üldözve belépjenek Uganda területére és ott folytassák ellenük a fegyveres harcot.” BERLIN Romesh Chandra elnök és a Béke-világtanács más vezetői kedden nemzetközi sajtó- értekezleten értékelték a BVT február 2. és 5. között Berlinben megtartott rendkívüli ülésének munkáját. Romesh Chandra „történelmet alkotó ülésnek” nevezte a tanácskozást, amely „a nemzetközi békemozgalom tevé- kenységénék új szakaszát nyitotta meg”. LAPZÁRTA DR. NEZVAL FERENC KITÜNTETÉSE A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Nezvál Ferenc nyugalmazott igazságügy-miniszternek, a munkás- mozgalomban fél évszázadon át kifejteit tevékenysége, valamint a szocializmus építésében végzett munkássága elismeréseként 70. születésnapja alkalmából a Magyar Nép- köztársaság Zászlórendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke kedden adta át. Jelen volt dr. Korom Mihály, az MSZMP Központi Bizottsága titkára és dr. Markója Imre igazságügyminiszter. MOSZKVA Kedden Moszkvában befejeződtek a szovjet—lengyel külügyminiszteri tárgyalások. Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere és Emil Wojta- szek, a LEMP KB tagja, a Lengyel Népköztársaság külügyminisztere, a barátság és a kölcsönös egyetértés légkörében folytatta néhány nemzetközi probléma megvitatását.
