Tolna Megyei Népújság, 1979. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-06 / 30. szám
1979. február 6. "népújság 3 Egy év mérlegen Beszélgetés ér. Tóth Bálinttal, a megyei NEB elnökével — Országos, megyei és jáglaipar 1979. Á bátaszéki vállalkozás rási Vizsgálatok. — Mi történik utána? — Névtelen bejelentések. A Tolna megyei Népi Ellenőrzési Bizottság legutóbbi ülésén tekintette át az elmúlt évi munkát. Egy év eltelte nem határkő a népi ellenőrzés tevékenységében, hiszen máris készítenek elő újabb vizsgálatokat. A közérdekű bejelentések és miagánpanaszok kivizsgálása is folyamatos, mégsem érdektelen feleleveníteni, mit végeztek egy év alatt, miként fejlődött a népi ellenőrzés az elmúlt évben, milyen intézkedések születtek vizsgálataik nyomán és nem utolsó sorban, mennyi közérdekű bejelentés és magánpanasz érkezett, valamint menynyiben voltak ezek a bejelentések megalapozottak. Kérdéseinkre dr. Tóth Bálint, a megyei NEB elnöke válaszolt. Kezdjük talán a népi ellenőri hálózat alakulásával. — Az elmúlt évben 733 népi ellenőr bevonásával összesen 59 vizsgálatot végeztek bizottságaink. Azért mondom, hogy összesen, mert ebben benne van, az országos vizsgálatok megyei része, a saját vizsgálataink és a járások önálló tevékenysége is. A vizsgált egységek száma 401, tehát ennyi helyen fordultak meg népi ellenőreink. Az újonnan nyilvántartásba vett népi ellenőrök döntő többsége fiatal. A vizsgálatokban részt vevőket úgy osztjuk el; hogy a fiatalok is feladathoz jussanak, ugyanakkor módjuk legyen tanulni a gyakorlot- tabbaktól. Folyamatos feladatunknak tartjuk a személyes találkozásokat a népi ellenőrökkel. A járási bizottságok többféle módszert alkalmaznak, de összességében annyit már sikerült elérni, hogy évente egy-két alkalommal tájékoztatjuk őket a vizsgálatok tapasztalatairól és az előttünk álló feladatokról. Bizottságaink munkatervi feladataiknak eleget tettek, ezenkívül még 13 vizsgálatot folytattak le. összesen 48 ülésen 98 napirendi pontot tárgyaltak meg. A közigazgatási átszervezést követő változásokról a Népújság útján már tájékoztattuk az olvasókat. — A népi ellenőrzés, szerencsére, nem egyedül végzi munkáját. Milyennek találja a kialakult kapcsolatot más ellenőrző és egyéb szervekkel ? —• A népi ellenőrzés valóban nem tud eredményt elérni a többi ellenőrző szerv nélkül. Minden szinten jó a kapcsolatunk az irányító párt- és állami szervekkel, ugyanígy az ügyészséggel és a rendőrséggel. Tartjuk a kapcsolatot a pénzügyminisztérium és a szövetkezetek ellenőrző szerveinek vezetőivel. Nagy jelentőséget tulajdoA tamásiaknak a tíz éve épült művelődési ház nem sok örömöt adott eddig. Nem azért, mert rosszak, hanyagok voltak a népművelők, hanem, mert ezek a jelzők inkább a tervezőket (?), építőket (?) illették. Megrogytak a falak, használhatatlan, fűthetetlen helyiségek készültek a sok-sok pénzért. Az elmúlt esztendőben, ugyancsak sok-sok pénzért, kijavították a hibákat, és a lehetőségek szerint, a mai igényeknek megfelelően átalakították a helyiségeket. A régi barkácsszobát korszerűsítették, a nyitott kerengő befedésével folyóiratolvasót alakítottak ki. Később kiállítási hely lesz. A ház életében jelentős változás, hogy központi fűtést szenítunk a kapcsolatnak a megyei KlSZ-bizottsággal, hiszen már szóltam fiatalítási törekvéseinkről. A Hazafias Népfrontot minden olyan kérdésben tájékoztatjuk, amely az ő munkájukat is érintheti. Az ellenőrzést megelőző koordináció alapjait is leraktuk az elmúlt évben. A megyei tanács végrehajtó bizottsága nemrég tárgyalta az egyesített ellenőrzési tervet, aminek a mi munkánk is része. » — A népi ellenőrzésnek is az a célja, hogy a 'tapasztalatokat népszerűsítse, a hibákat, törvénysértéseket feltárja és nem utolsó sorban, hogy megelőzze az utóbbiakat. Milyen intézkedések követték a vizsgálatokat? —• Év közben rendszeresen tájékoztatjuk a közvéleményt vizsgálataink tapasztalatairól, többféle módon is. Ezt is igen fontos módszernek tártjuk a megelőzésben. Igénybe vettük a sajtó adta lehetőségeket, de munkahelyi kollektívák előtt is ismertettük az egyes vizsgálatok megállapításait. A realizálási javaslatainkat követő intézkedésekről rendszeresen tájékozódunk olyan módon is, hogy egy- egy vezetőt NEB-ülésen számoltatunk be a tett intézkedésekről. Ezt a gyakorlatot a jövőben is folytatni kívánjuk. Átfogó képet egy-egy témában, utóvizsgálataink során szerzünk. Vizsgálataink során általában a lakosság ellátását, a gazdálkodás fegyelmét és hatékonyságát ellenőriztük. A társadalom általános fejlődése tükröződik szinte minden vizsgálatban, A lakosság ellátása és a gazdálkodás fegyelme, hatékonysága javult. Ahol mégis szabálytalanságot, vagy visszaélést tártunk fel, ott ez minden esetben összefüggésben volt a felügyeleti, vagy’ a belső ellenőrzés hiányosságaival. A vizsgálatok végén minden esetben eljuttattuk megállapításainkat és a realizálási javaslatot az érintett munkahely pártszervezetéhez is, hogy ellenőrizni tudják azok megvalósulását. Úgy véljülk ez az eljárás is erősíti a népi ellenőrzés társadalmi jellegét. — A közérdekű bejelentéseket és az úgynevezett magánpanaszokat külön tartja teltettek, így minden helyiség jól fűthető, ami a használhatóság egyik legalapvetőbb feltétele. Minden bizonnyal a község egészére jelentős befolyással lesz a nagyterem korszerűsítése. Az eddigi rögzített székes megoldás megmerevítette és korlátozta a használhatóságot. Az átalakítás során a székeket kiszedhetővé tették, így a nagyterem nézőtere tetszés szerint alakítható és használható. Tarthatók itt táncos . programok, pódium- műsorok, de alkalmassá vált különböző községi és más üzemi, vállalati rendezvények tartására is. Hosszú idő után színházi előadásokat is tartottak. A veszprémiek és a Népszínház szerepelt egy-egy alkalomnyilván a népi .ellenőrzés. Miként alakult ezek száma és aránya? — A bejelentések száma az elmúlt évben tovább csökkent, a magánpanaszoké viszont ismét emelkedik. A bejelentések 79, a panaszok 74 százalékát saját hatáskörünkben intéztük, míg a többi esetben más szervet kértünk fel erre. Mindkét csoportban csökken a megalapozott ügyek száma. Az elsőben az ügyeknek álig több mint fele, a magánpanaszok (esetében pedig csak 34 százalék volt valós. Úgy tűnik, egyre szaporodik az ok nélküli panaszkodók száma. Nem egyszer jogerős határozat, sőt bírói ítélet birtokában kerül ügy a NEB-hez. A bejelentő vagy nem hiszi el, vagy nem hajlandó belenyugodni, hogy nincs igaza. Az alaptalan- ügyek számának emelkedése nem jelent kevesebb munkát, hiszen minden kétséget kizáróan meggyőződünk arról, valóban semmi sincs a jelzés mögött. A bejelentések többsége még mindig a jogszabályokkal és a szocialista gazdálkodás elveivel ellentétes magatartásra hívja fel a figyelmet, ide tartozik az önkényeskedés és a beosztással való visszaélés is. Tovább csökkent a mezőgazdasági, a földvitával kapcsolatos ügyek száma, több viszont az ellátással, a kereskedelemmel foglalkozó jelzés. A megalapozott bejelentések intézése során továbbra is széles körű realizálást folytattunk, 39 szervhez küldtünk javaslatot, 13 esetben éltünk szignalizációval. Ezen felül 38 személy ellen kezdeményeztünk fegyelmi, szabálysértési, kártérítési eljárást, továbbá hat fő ellen tettünk az év során büntető feljelentést. Külön kell szólni a névtelen bejelentésekről, amelyeknek a száma ismét emelkedik. Az összes ügyeknek a 34 százalékát teszik iki, és ezek 44 százaléka megalapozott, ami egyértelműen bizonyítja, hogy indokolt a velük való foglalkozás. A fegyelmező jellegű intézkedések nagyobb részére is az így felszínre került ügyekben volt szükség. — Végezetül szóljunk a tervekről, feladatokról. — Az idén is főleg a gazdálkodási fegyelemimmel és hatékonysággal, illetve a lakosság élet-, és kulturális körülményeivel kapcsolatos vizsgálatokat folytatunk. Ellenőrizni fogjuk többek között a szolgáltatások, a zöldségtermelés, -felvásárlás és ^-forgalmazás helyzetét és a termelési rendszerek működésének tapasztalatait. Utó- vizsgálat -lesz egyebek között a gyermek- és ifjúság- védelem, valamint a közérdekű bejelentésekről szóló törvény végrehajtásáról. — Köszönjük a beszélgetést. IHÁROSI IBOLYA mai. Ügy tervezik, hogy színházbérletet adnak ki a következő évadra. Jelenleg az előtér berendezésén fáradoznak, ahol a sok vendégváró és vendégfogadó alkalmatosság — játékok, alkalmi kiállítások — mellett nyilvános telefont is felszerelnek, bővítvén a betérésre csábító okok számát. A címben meghatározottak — a szakemberek tudják — az intézmény lefokozását jelentenék. Erről szó sincs. Csupán azt akartam kifejezni, hogy a tamási járási művelődési központ rideg ház-tárgy volta után, otthona — meleg, barátságos, sok lehetőséget kínáló otthona lesz a község kulturális életének. ez — Nem dicsekedhetünk azzal, hogy a magyar építőanyagipar a világszínvonal élén foglal helyet, azzal azonban verhetjük a mellünket — nem fél téglával —, hogy Tolna megyében jelentős előrelépés történt a korszerűsítés jegyében. E sorok írójának módja volt arra, hogy évtizedekkel ezelőtt számon tartsa és értékelje a téglagyártást, mindig kézközeibe hozza az ipart a fogyasztóhoz. Ha ma erre vállalkoznánk, kevés sikerünk volna, mert a téglaiparral szemben az igények igencsak szigorúak, és „kényesek”. Már azért is, mert ki gondol manapság arra, hogy az a híres babilóniai szárított tégla majdan meg- újhodva itt Tolna megyében tényezővé válik a lakásépítés területén, mert tudjuk, hogy a kisméretű — km — tégla manapság hiánycikk, mégha, minden iparos erre is teszi szaktudását — néha joggal, másrészt pedig a téglaügy túlnő egy riporton, s túl a megyei, azaz a városi építési, tervezési feladatokon is, mert ebben a szakmában több van mint róla beszélünk, mint ahogyan értékeljük. A Tolna megyei lakásépítés, -felújítás, -renoválás és egyéb munkák téglaigénye szinte ismeretlen a szakemberek előtt. Csak azt tudjuk, hogy mennyi állami lakás. OTP-, szövetkezeti ház készül el, de azt, hogy hány ember akarja kis házát bővíteni, a vályogból épült házat felújítani, korszerűsíteni, a meglévő és korszerű családi házhoz és szövetkezeti lakáshoz még hozzátoldani egy-egy részt, manapság nem lehet felmérni, hiszen az új építési eljárások, engedélyezések miatt ez felderíthetetlen. Mindenekelőtt azt állapítsuk meg, hogy Tolna megyében nagy hiány az építőanyag, azaz a tégla. A sóder — folyami kavics — hiányáról nem illik beszélni, hiszen a TÜZÉP és az ÉPFU gyakorlatilag minden igényt kielégít, azaz oda juttatja a sódert, ahol arra igény van. Más kérdés, hogy ez a sóderigény valós-e. Hiszen nagyon jól tudjuk: az emberek csak azokkal a jelentősebb építőanyagokkal foglalkoznak, amelyek a napi munkát érintik: kap-e ma az a házépítő ember 5 köbméter sódert, aki három hete feliratkozott — mert nem kap, az ÉPFU sorolja az embereket, a TÜZÉP pedig ezt nem tudja fölhasználás szerint biztosítani — mint más építőanyagokat sem — minek utána azzal sem képes megbirkózni, hogy a sok igényt sorolja és kielégítse. így azután marad a futko- sás a tégla után. Téglából kevés van, annak ellenére, hogy a Bátaszéki Vázkerémiagyár teljes kapacitással termel. 1973-ban, októberben indult a termelés, s a gyárból 6,7 millió kisméretű téglának megfelelő falazóanyag és 1,3 millió tetőfedő cserép került ki. Tavaly 82,9 millió kisméretű téglával azonos különféle blokk és 2,5 millió tetőfedő cserép kerülhetett a felhasználókhoz. Eddig összesen 337,2 millió kisméretű téglának megfelelő falazóblokk készült Bátaszé- ken. Tehát van tégla. Nem mindig olyan, mint amire a vásárlónak szüksége van. Dom- bóvárott, Bonyhádon — a hidasi gyárban —, Pakson, Tamásiban és Szekszárd-Palán- kon készítenek Tolna megyében még téglát. A gyárak elhelyezkedése nem a legszerencsésebb, hiszen Simontor- nya—Gyönk, valamint Hő- gyész térségében nincs téglagyár, aki e területeken szándékozik építeni — sok fuvardíjra számítson. A megyei gyárak régiek, felújításuk minden évben szükséges. Pakson például új kemencét kell idén építeni, szerencsére a tető megboly- gatása nélkül. E gyárat érdemes fejleszteni, hiszen itt van bőségesen anyag, ugyanakkor a felhasználók sokasága áll sorban a rakodón. Nemcsak a paksi nagy építkezéseket kellene kiszolgálni a helyi üzemnek, hanem a Duna—Tisza közére is „illő” volna juttatni termékéből, hiszen abban a térségben egyáltalán nincs téglagyár. A paksi üzemben tavaly valamivel több mint hatmillió kisméretű téglának megfelelő falazóanyagot gyártottak. Azonban a termelést fokozni csak akkor lehetne, ha a fejlesztésre. beruházásra több pénz volna. Ugyanis az itt működő berendezés — prés, szállítórendszer és a Keller- szárító berendezés — megöregedett. Tamásiban is szükség volna a gyár termelésének felfuttatására. Tavaly ott 6,8 millió téglát készítettek, de az igényeket nem tudták kielégíteni. Igen jó minőségű áru került ki innen, ezért is szeretik nemcsak a környékbeliek, hanem jelentős a Ba- laton-parti építkezésekre kerülő tégla mennyisége is, miután a Balaton térségében nincs gyár, így ez a „legközelebbi” üzem. A fejlesztés feltételei itt is adottak, bár a Tolna—Baranya megyei Téglaipari Vállalat vezetői úgy tervezik, hogy a hatodik ötéves tervben ebben a térségben egy nagy gyárat építenek, amely negyven-ötven évig üzemelni tudna. Csak gazdag agyagbányára lehet korszerű gyárat telepíteni. A terv első „megfogalmazásban” kész, eszerint olyan bányát kell találni, ahonnan évente 80—100 ezer köbméter agyagot ki tudnak termelni — legalább negyven évig egyfolytában. Ugyanakkor a gyár megközelíthető legyen, a munkaerőt is biztosítani tudják, az energia is elérhető távolságban — csővezeték —, valamint a vasúti szállítás is fontos tényező. Sok kutatás van még hátra, hogy a leendő gyár helyét — amely felépítése minden bizonnyal közel egymil- liárd forint beruházási összeget igényel — megnyugtató módon kijelölhessék. Dombóvár térségében két gyár is üzemel, a városban egy és Mágocs-Alsómocsolá- don. A dombóvári üzemben tavaly 12 millió téglát gyártottak. Sajnos növeli a termelési költségeket, hogy igen nagy távolságról kell kis- vasúton az üzembe hordani a földet. Ez a gyár egyébként jó megközelítési lehetőséggel rendelkezik, hiszen van saját iparvágánya és a közúti szállítás is könnyen elvégezhető. A város dinamikus fejlődése azonban azt kívánná, hogy több téglát készítsenek. Úgy tűnik azonban, hogy itt a mennyiségi termelés növelésére nincs lehetőség. A bonyhádi — hidasi — téglagyár régi, megbízható termelést ad, minden évben elfogy a készlete, s így télutón elfogy a szárított tégla is, úgyhogy alig várják az új szezon kezdetét, nemcsak a téglások, hanem a vásárlók is. A bonyhádi gyár a környékbeli igényeket kielégítené, ha mód nyílna fejlesztésére — néhány milliós termelésfelfutásról van csupán szó. A hidasi, azaz most már Bonyhád városhoz sorolt üzemben évente el lehetne érni a húszmilliós téglatermelést is. A folyamatos munkához, a berendezések rendszeres működtetéséhez a feltételek adottak, bár ebben az esetben is az az igazság, hogy sürgős fejlesztésre volna szükség, főleg a nehéz kézi munka helyettesítésére. Szekszárd-Palánk különleges státust foglal el a téglaiparban. hiszen a meeveszék- helyt ellátó üzem kapacitása kevés az igények kielégítéséhez. Ide már szállítani kell az agyagot. A helyi bányát mélyebben nem lehet művelni, mert már elérték a Duna régi kavicságyát, a Mözsi-hegvről pedig nem lehet drótkötélpályán idehozni a nyersanyagot, mert a hegyben — a sok fúrás bizonyítja — nincs téglagyártáshoz megfelelő anyag. így mesz- sziről hordják a palánki gyárba a földet, kár, hogy néhány év múltán ezt az üzemet is be kell zárni — nemcsak agyag-, hanem munkaerőhiány miatt is. így azután a szekszárdi építtetők arra kényszerülnek, hogy elképzeléseiket módosítsák, és csak a bátaszéki üzem produktumaira alapozhatják házépítési. -javítási, -bővítési szándékukat. (Folytatjuk) Következik: Hat év tapasztalata. PÁLKOVÁCS JENŐ Fotó: Gk Házból otthon Kúszik a gépből a blokktéglafolyam A korszerű Szem szárító-égető részlegének teteje látható e képen
