Tolna Megyei Népújság, 1979. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-04 / 29. szám

^íépüjság 1979. február 4. A papír története ékírásos agya.g-ta.bli(^ P&piruszíekercs fit KopexeKTőL NnpjxtfiJK Tefi/nexEn& Mit csinálnak a szovjet gyerekek? El tudjátok-e képzelni, hogy egy nagyapának 43 unokája legyen? Bizonyára nem lehe­tetlen. De Vlagyimir Fefelov- nak Kazánybari egyik napról a másikra lett 42-vel több unokája. Hisz Andrejnek, ne­gyedikes unokájának osztály­társait mind-mind családtag­ként szereti Vlagyimir Fefe. lov, a sztálingrádi csata hős résztvevője. Nos, a barátság azzal kezdődött, hogy kirán­dult mind a 43 „unokájával”. Túráztak az erdőben, teát, ebédet főzték. Egy esztendő alatt 36 túrát tettek együtt. Aztán Vlagyimir bácsi sokat mesélt a gyerekeknek a for­radalom és a honvédő hábo­rú eseményeiről még a raj- faliújság szerkesztésében is részt vett. A tanév végeztével a vér szerinti unokája, And­rej Murmanszkba telepedett át a szüleivel. Bánatosak vol­tak a gyerekek. Elvesztettek egy jó pajtást és egy nagysze­rű nagyapát. Ám szeptember elsején Vlagyimir bácsi ismét ott várakozott az iskola előtt, s folytatódtak az együtt töl­tött kellemes túrák, beszél­getések. * A gépkocsi nagy sebesség-, gél érkezett a térre, majd élesen befordult egy sötét mellékutcába. Váratlanul fur­gon fordult ki az egyik kapu­aljból. Hatalmas fékcsikor­gás, hirtelen kialudtak a lám­pák. Katasztrófa nem történt, mindez maketten játszódott le, amelyen a diákok a gyors reakciót gyakorolják és a he­lyes közlekedés szabályait ta­nulmányozzák. A tanulók a moszkvai Vörösgárdista elne­vezésű kerület tízosztályos iskoláinak felsőbb éves diák­jai. A tanulás mellett 17-féle szakmát tanulhatnak egy mo­dern iskolakombinátban, amelyben az osztálytermeken nem a szokásos: 5. a, vagy 6. b felírás van. Hanem: gép­írás, rádiótechnika, elektro­technika stb. A legnépsze­rűbb szakma a gépkocsiveze­tés. Egy másik sajátos iskolá­ról is érdemes említést tenni. A híres sportklub, a CSZKA gyermek jéghoki iskolájáról. A hétéves Kolja már reggel hatkor felserkent, éppen csak egy üres teát lehajtott. Töb­bet nem is szabad enni, nyug­tatta meg szüleit, hisz teli hassal nehéz korcsolyázni. Míg a szülők a lelátókon iz­gultak, a pálya szélén Oleg Zajcev, az olimpiai bajnok jégkorongcsapat tagja, a sportiskola vezetője fogadta a jövendő hokis nebulókat. S a pályán még nagyobb volt az izgalom, hisz melyik gyerek ne szeretné felölteni a híres klub sportmezét. Az első osz­tályba ötven boldog és sze­rencsés nebuló nyert felvé­telt. * A szovjet gyerekeket elké­nyeztetik a filmesek. Hisz évente több tucat ifjúsági és gyermekfilmet forgatnak. A legfrissebb címe: Alpamisz iskolába megy. A címszerep­lő hétéves kisfiú, aki néhány hónappal fiatalabb pajtásai­nál. így nem veszik fel az el­ső osztályba, még egy évig várakoznia kell. A lpamisz na­ponta eljár az iskolaablak élé, s mindazt megtanulja ott, amit szerencsésebb pajtásai bent a teremben. Sőt, a taní­tók napjára megtanul egy Puskin-verset is és a szorzó­táblát. Barátja pedig megígé­ri, hogy szorgalmasabban fog tanulni, ha Alpamisz mégis elsős lehet. Persze, most már teljesül a fiú vágya, s a film boldog véget ér. Bizonyára ti is láthatjátok majd nemso­kára. Papír nélkül korunk embe­rének élete szinte elképzel­hetetlen. Újságok, hetilapok útján tájékozódunk, köny­vekből tanulunk, a szépiro­dalmi könyvek is sok él­ményben részesítenek. Leve­lezőlapok és levelek segíte­nek távoli ismerőseink eléré­sében. A képzőművészeti al­kotások egy része is papírra készül. Az egészségügy terü­letére is bevonult a papír, amely, főképp a nagy forgal­mú vendéglőkben jóval higié- nikusabb a textil törülközők­nél. A papírzsebkendőt sem kell külön bemutatni. A felso­roltak pedig, még így is, csak töredékét mutatják a felhasz­nálási területeknek. Az ősember még sziklák fa­lára véste 'közlendőit, az asz- szír uralkodóház már har­mincezres cserépkönyvtárral dicsekedhetett, úgy 2700 év­vel ezelőtt, de ólomlapokra és viaszlemezekre is „írt” az elmúlt korok embere. Ezek a módszerek nem voltak alkal­masak hosszú szövegek rögzí­tésére, az erre is alkalmas anyagot, a papiruszt az egyip­tomiak fedezték fel 4—5000 esztendővel ezelőtt. A Nílus mentén növő papyrus nevű növény háncsából készült az új anyag, erre ecsettel festet­ték írásjeleiket: az úgyneve­zett hieroglifákat. Mivel a pa- píruszlapok eléggé törékenyek voltak, nem hajtogatták, ha­nem tekercsek formájában tárolták. A régészeti kutatá­sok során előkerült legrégeb­bi papírusztekercs ie. 3350- ből származik és thébai ille­tőségű. Jelenleg a párizsi Nemzeti Múzeumban találha­tó. A másik. fontos kultúrtör­téneti emlék a pergamen, amely igen finomra kiképzett állati bőr, az írás rögzítése mellett, már hajtogatni is le­hetett. Az ilyen pergamenek egy-egy csoportját két fatáb­la közé helyezték és így tá­rolták — ez tekinthető a mai könyvek ősének. A pergamen nevét Pergamon kisázsiai vá­rosról kapta, itt készítettek először ilyen anyagot. A mai napig használatos papírt Kínában találták fel. Először selyemre írtak de mivel ez nagyon drága volt, A biológia új ága, az etoló­gia, az állatok viselkedésé­nek törvényszerűségeit kutat­ja. Nagyon sok állatcsopor­ton folytatnak vizsgálatokat, mégis változatlanul az egyik leghálásabb kísérleti alany a majom. Az állatkerti tartás során sok tapasztalatot sze­reztek a majmok viselkedé­séről, és most természetes környezetükben vizsgálják csoportos életük szabályait. Angol kutatók a nyugat­tanzániai vadrezervátumban több mint hét éven át figyel­ték a páviánok életmódját, hordáikon belül érvényesülő magatartási szokásaikat. A negyven-hatvan főből álló hordák külön-külön területen élnek, ahol más páviáncso­portokat nem tűrnek meg. A felnőtt hímek között megha­tározott rangsor alakul ki. A más módszerek után is ku­tattak. Időszámításunk utáni II. évszázad elején került ki­dolgozásra a papírgyártás módszere. Rostos növények szárát (például csalán, len, kender) kőmozsárban kevés vízzel addig zúzták, míg az anyagok egységes péppé áll­tak össze. A pépet vízzel fel­hígították, majd sűrű textilre emelték, ahol a víz lecsurog­hatott róla. Az így nyert la­pokat préselték, szárították és simították. A papírgyártás módszerét hosszú időn át ti­tokként kezelték. A papírgyártást mégis sike­rült eltanulni a kínaiaktól, mégpedig az araboknak. Tu­dományukat hadifoglyoktól sajátították el. A módszert továbbfejlesztették és a papír készítéséhez rongyot is fel­használtak. Magyarországra nem tudni pontosan, mikor került a pa­pírgyártás módszere, egyes feljegyzések szerint Mátyás horda élén a vezér, a legerő­sebb hím áll. A kutatók húsz fiatal hímet kísértek figyelemmel születé­süktől kezdve és azt tapasz­talták, hogy a felnőttkor el­érése után egy állat sem ma­radt meg abban a hordában, ahol született. Tizenöten együtt távozva új csoportot alakítottak, míg a többi el­pusztult, vagy eltűnt a meg­figyelők szeme elől. Néhány más fiatal hím is csatlakozott hozzájuk más hordákból és két fiatal nőstény. A távozott hímek időnként- még csatlakoznak a szülők hordájához. Ezek a látogatá­sok azonban egyre ritkábbak, majd végleg elmaradnak. A látogatások alkalmával gyak­ran egy-két nőstény is elkísé­ri a távozót, így az új horda lassan teljessé válik. király uralkodásának idején már működött papírmalom. Az elmúlt száz évben az ipari fellendülés hatására a papírgyártás is nagyot fejlő­dött, hazánkban az első nagy­üzem az 1782-től működő Diósgyőri Papírgyár. A mai papírgyártás legfon­tosabb alapanyaga a fa, de nagy mennyiségben használ­nak föl hulladék rongyokat is, valamint már egyszer elkészí­tett papírt, például újságo­kat. Miután az erdők terüle­te egyre csökken és sokféle szempont alapján, felelőtlen dolog volna csak a természe­ti anyagokra támaszkodni, az ipar eme ágának nagy segít­ségére lehetünk a papír- és textilhulladékok gyűjtésével, amelyeket a MÉH átvesz. Ez annál inkább fontos, mert bármilyen hihetetlen, hazánk jelenleg is körülbelül félmil- liárd dollár értékű hulladék papírt vásárol külföldről. CSANÁDY JÁNOS: Jár a fűrész... Jár a fűrész ferde foggal, jóízűen herseget; tele a föld fűrész-porral, foga egyre fényesebb. Jár a fűrész, jár a fűrész, jóízűen harsog at; a hasábból tönköt fűrész­el, mit balta hasogat. őszi szél jár és fűrész jár, összehangzik dallamuk; nincs is szebb, ha őszi szél jár, s dideregnek a faluk; nincs is szebb, mint az udvaron huzigálni a fűrészt keresztben a fűrészbakon, hallgatni a fütyülést, ami szélből és fűrészből keveredik; peng acél, a hideg nap hull az égből, és lehuppan, mint a tél. A MADARAK ÉS AZ INFLUENZA A szabadban élő madarak képesek arra, hogy jelezzék a vírusos fertőző megbetege­dések közelgő hullámait. Az influenzavírusokat a mada­raknál korábban fel lehet is­merni, mint az embereknél. Az NDK-ban, ahol ezt a je­lenséget megfigyelték, az or­nitológusok évente több ma­darat fognak ei és részletes vizsgálatoknak vetik őket aló. Vasárnap KOSSUTH RADIO 7.23: Kopogtató. 8.10: öt kon­tinens hét napja. 8.2«: A Nyit- nikék postája. 9.02: Olvastam egy novellát. 5.27: A Magyar Rá­dió és Televízió gyermekkórusa énekel. 9.50: Versek. 10.08: Százszorszép Színház. A homok­zátony. Theodor Taylor regénye rádióra alkalmazva. 11.15: Paj­kos diákok. 12.15: A zeneiroda­lom remekműveiből. 13.05: Rá­zós úton. Bajor Nagy Ernő írá­sa. 13.15: Magyar operaénekesek. 14.05: Gondolatjel. 15.12: Nép­dalkörök országszerte. 15.32: Re­pülni jó! 15.42: Régi fllmsláge- rek. 15.58: A Rougon-Macquart család. Emile Zola regénye. 17.10: Jegyzet. 17.25: Az Állami Népi Együttes felvételeiből. 18.15: Hol volt, hol nem volt... 18.50: Diákkönyvtár hangszala­gon. 19.48: Népszerű muzsika — világhírű előadók. 20.48: Világ­irodalmi dekameron. 21.32: Nép­dalok. 22.15: A'Berlini Filharmo­nikus Zenekar hangversenye. Közben: 22.491 Versek. 0.10: Sergio Endrigo saját szerzemé­nyeiből énekel. PETŐFI RÁDIÓ 1 7.00: A görög katolikus egyház félórája. 7.30: Kovács Endre játszik. 8.05: Mit hallunk? 8.30: Szívesen hallgattuk. 10.00: Szi­várvány. 11.54: Jó ebédhez szól a nóta. 12.51: Egy állástalan ló kalandjai. 14.05: Híres zenekarok albuma. 14.33: Tákarádió. 15.30': Jelenidőben. 16.00: Sanzonok. 16.35: A vasárnap sportja. 17.15: ötórai tea. 18.00: Ha még nem tudná... 18.33: Marica grófnő. Részletek. 19.03: Magnósok, fi­gyelem ! 19.48: Nóták. 20.20: Mik­rofon előtt az irodalmi szerkesz­tő. 20.38: Uj operalemezeinkből. Leoncavallo: Bajazzók. Kétfel­vonásos opera. Közben: 21.30: Olvasók Párizsban és Budapes­ten. 21.50: Az operaközvetítés folytatása. 22.18: Kellemes pi­henést ! III. MOSOK 7.C0: A pécsi stúdió szerb­horvát nvelvű műsora. 7.30: A pécsi stúdió német nyelvű mű­sora. 8.08: Traviata. Részletek. 9.08: Művészlemezek. 10.10: Uj Zenei Újság. 11.06: Barokk mes­terek műveiből. 12.10: Égtájak. 13.05: Slágerlista. 13.40: Versek. 13.45: Tallózás. 14.05: A Julliard vonósnégyes lemezeiből. 14.48: Uj lemezeinkből. 15.35: Karmes­terek közvetlen közelről. 16.04: A Japán Rádió Szimfonikus Ze­nekarának hangversenye. 17.35: Lukács Pál brácsaestje. Közben: Kb.: 18.45: A magvar széppróza századai. 19.33: Szimfonikus ze­ne. 21.03: A dzsessz történetéből. 21.43: Négv Hándel-szonáta. 22.26: A Rádiószínház bemutató­ja. Beszélgetés Marcus Aurelius- sal. Hangjáték. 22.58: Zenei pa­noráma. PÉCSI RÁDIÓ 17.00 Hírek. — Vasárnapi kíván­ságok. Közben: Szluka Emil heti jegyzete. — Mikrofonstaféta. 18.30: Szerbhorvát nyelvű műsor. (A hét hetedik napja. Zenés va­sárnapi magazin). — 19.15: Német nvelvű műsor. (Vasárnapi jegyze­tünk. — Neue zeitung-előzetes. — Vidám történet nyelvjárásban). — 20.00: „Gruss und Kuss”. Rádió Budapest, zenés riport-, üzenet- és kívánságműsora külföldi és hazai németek számára. A mű­sort szerkeszti és vezeti: Ham­buch Géza és Hartmann Helga. — 21.00: Műsorzárás. MAGYAR TV 8.04: Tévétorna, (ism.) (Színes.) 8.10: Óvodások fllmműsora. 8.30: Játsszunk együtt! 8.40: Magyar- ország állatai. Természetfilm­sorozat. (Színes.) 8.50: Pengető. Verses-zenés műsor gyerekek­nek. (ism.) (Színes.) 9.10: Mese a katonáról és a kígyóról. NDK mesejáték. (Színes.) 10.25: Hírek. 10.30: Mag varország—Dánia. Jégkorongmérkőzés. (Színes.) A szünetben: Reklám. 12.45: Itália múzeumaiban. Olasz filmsorozat. XV/6. (Színes.) 14.23: Gusztáv állást keres. Magvar rajzfilm­sorozat (ism.) (Színes.) 14.30: Hogvan tanulunk a Mindenki is­kolájában (ism.) 15.05: Mogador lakói. Francia filmsorozat. XIII/ 13. (Színes.) 15.55: Jákó Vera énekel. (Színes.) 16.25: Műsora­inkat ajánljuk. 16.50: Reklám. 17.00: Lehet egv kérdéssel több? 17.30: Műkorcsolya Euróoa-baj­nokság. Gálaműsor. (Színes.) 19.00: Reklám. 19.05: A Közön­ségszolgálat tájékoztatója. 19.10: Esti mese. íSzínes.) 19.20: Té­vétorna. (Színes.) 19.30: A hét. 20 0!)■ Koiak. Amerikai filmso­rozat. (Színes.) 21.25: Sporthírek. 21.35: zene-szóval. (Színes.) 22.35: Hírek. JUGOSZLÁV TV 9.00: Barázda — faluműsor, utá­na gyermekműsor magyar nyel­ven. 10.00: A mágnes — gyermek- műsor, közvetítés. 10.30: Miki egér csapata — filmsorozat gyerme­keknek. 11.00: Népi muzsika. 11.30: Földművelőknek. 12.30: A tudás — vagyon. 13.40: A nézők és a Tv. 14.10: A púpos lovacska — film gyermekeknek. 15.20: Va­sárnap délután 19.15: Rajzfilm. 20.00: A nyolcadik offenzíva. 21.00: Történetek emberekről. 21.50: Ze­nei album. 22.05: Sportszemle. 16.00: Műkorcsolyázó EB. Szem­le. 19.00: Sri Lanka — dokumen­tumfilm. 20.00: Hagyaték a jövő­nek — dokumentumsorozat. 21.00: Huszonnégy óra. 21.20: A Jaszna- ja Poljana-i óriás: Szergej atya — szovjet játékfilm. 22.55: Film- fesztiváli krónika. Hétfő KOSSUTH RADIO 8.25: Népdalok, néptáncok. 9.00: Versek.. 9.10: A hét zenemű­ve. 9.40: Óvodások műsora. 10.05: Nyitnikék. 10.36: Schumann ka­marazenéjéből. 11.20: Lámpavi- lág. 11.40: Az élet komédiásai. Jókai Mór regénye. 12.35: Vála­szolunk hallgatóinknak. 12.50: Zenei érdekességek. 14.39: Kör- vadászat. Novella. 14.54: Édes anyanyelvűnk. 15.10: Farkas Fe­renc: Asztali muzsika. 15.20: Bá­nyászdalok. 15.20: Hivogató. 16.05: Alfredo Kraus énekel. 16.30: Szocialista brigádok aka­démiája. 17.10: Nóták. 17.50: Mi­kor jön újra? 18.15: Hol volt, hol nem volt... 19.15: B. U. É. K. 1979! 20.26: Színes népi muzsika. 21.00: Fehéren — feketén. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Bru­no Walter vezényel. 0.10-: Tánc­dalokból. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Magyar szerzők operett­jeiből. 8.55: Slágermúzeum. 9.50: Felnőtt korban. 10.00: Zenedél- előtt. 12.00: Lakatos Sándor népi zenekara játszik. 12.33: Kis ma­gyar néprajz. 12.38: Tánczenei koktél. 13.25: Vallomás. Rádió- dokumentum. 14.00: Kettőtől ötig... 17.00: Takarékoskodjunk, de hogyan? 17.30: ötödik sebes­ség. 18.33: Zeneközeiben. 19.29: Szociológiai figyelő. 19.59: Az európai popzene csillagai. 20.33: Senki többet? Harmadszor! 21.50: Népdalkörök országszerte. 22.10: örökzöld dallamok. 23.15: A cornwalli kalóz. Részletek. III. MŰSOR 8.08: Arthur Grumiaux és Cla­ra Haskil felvételeivől. 9.00: Is­kolarádió. 9.34: A Szegedi Ka­marazenekar hangversenye. 10.06: Gondolatjel. 11.05: Barokk ope­rákból. 11.45: Az Amadeus vo­nósnégyes felvételeiből. 12.45: Farkas Ferenc—Raics István for­dítása: Dunavölgyi koszorú. 13.07: A Magyar Állami Hangver­senyzenekar hangversenye. 14.30: Egy pálya vonzásában. 14.45: Cár és ács. Részletek. 15.30: A hét zeneműve. 16.00: Arcok, művek, korok. 16.30: Huszonöt perc beat. 16.55: Nagy mesterek — világhírű előadóművészek. 18.13: Paulos Raptis énekel. 18.45: Zsebrádiószínház. 19.05: Iskola­rádió. 19.20: Mindenki iskolája. 19.35: A Magyar Állami Hang­versenyzenekar hangversenye. Kb. 21.15: Dzsesszfelvételekből. 21.40: Két szextett. 22.30: A pün­kösdi királyság. Részletek. PÉCSI RADIO 17.00: öttől-hatig. Esti hangos újság. Szerkesztő riporter: Kovács Imre. (Hírek. — Feladatunk a kö­vetkező . . . Gyemekportré I. — Eszperantó-sarok. — Horgászok ötperce). — 18.00: Dél-dunántúli híradó. — i8.30: Szerbhorvát nyel­vű műsor. (Hírek, tudósítóink je­lentik. — Vidám ritmusban. Népi kólók. — Mélykúti mozaik. Ri­portműsor. — A garai bunyevác népi együttes műsorából). —19.00: Német nyelvű műsor. (Hétfői ma­gazin: Hírek. — Hétköznapi fog­lalkozások: Helfenbein Jánossal, a bonyhádi AMFORA-bolt veze­tőjével beszélget Reil József. — Újdonságok innen-onnan). — 19.30: Műsorzárás. JUGOSZLÁV TV 17.10: Magyar nyelvű tv-napló. 17.45: Brana bácsi orfeuma. 18.00: Barátom, Piki Jakob. — Bábjáték gyermekeknek. 18.15: Családban élni. 18.45: Ifjúsági képernyő. 19.15: Rajzfilm. 20.00: Asszony vakolatból. — Tv-drá- ma. 21.10: Kiválasztott pillanat. 21.15: Találkozások. 22.15: Ko­moly zene. II. MŰSOR 17.30: A sportarénák hősei. — Dokumentumfilm-ciklus. 18.45: Válogatás. 20.30: Sport karika­túrában. 20.35: Tapasztalatok. — Belpolitikai műsor. 21.05: Hu­szonnégy óra. 21.15: A filmfesz­tivál a tv-ben: Johann Kepler. — NDK-film. 22.45: Fihnfesztivá- li krónika. CSÄKY IDA Hordák a majmoknál

Next

/
Oldalképek
Tartalom