Tolna Megyei Népújság, 1979. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-28 / 49. szám
1979. február 28. "népújság 5 A bonyhádi Pannónia Tsz állattenyésztésében az egyik legdinamikusabban fejlődő ágazat a juhászat. A szövetkezet közel hétszáz hektár legelővel rendelkezik, ezek főleg a me- redekebb domboldalakon fekszenek, hasznosításuk más művelési ággal nehezebb lenne. Tavaly a juhászat száznegyven százalékra teljesítette tervét. Hatszáz pecsenyebárányt értékesítettek, zömmel exportra. — Nyíráskor százhúsz mázsa gyapjút vágtak le a juhokIgatartás, lótenyésztés Wortmann Sándor: A szövetkezeti tejgazdaság fejlődése A könyv történelmi áttekintést nyújt az ókortól napjainkig hazánk tehénállományának kialakulásáról, a tejtermelés néha nem is zökkenőmentes időszakairól. Az önmagában nem túl szórakoztató témát az író úgy próbálta színesebbé tenni, hogy adatokat közöl hazánk tejtermelésének és -fogyasztásának összhangnélküliségéről. Megállapítja, hogy „a fogyasztás nem tart lépést a termeléssel”. 1976-ban a belkereskedelmi élelmiszer- forgalmon belül a tej és tejtermékek értéke 5,9 százalékot, a kenyéré 2,8 százalékot, a szeszes italoké viszont 24,1 százalékot képviselt. Ilyen, s ehhez hasonló adatokkal színesítve a szerző áttekintést ad könyvében a tejfeldolgozás és -értékesítés fejlődéséről, központba állítva a TSZ Tej Együttműködési Iroda feladatait, munkáit, jelentőségét. Leírja, milyen gondokkal, apróbb-nagyobb akadályokkal kellett megküzdeni a szövetkezeteknek, amíg elismerték a helyi, feldolgozás, értékesítés előnyeit, gazdaságosságát. beke— ról. Ez annak is köszönhető, hogy ebben az ágazatban dolgoznak a szövetkezet egyik legjobb szocialista brigádjának tagjai. tak le a tagok. Ilyen nagyságrendű háztáji termelés csakis a szövetkezet rendszeres segítségével lehetséges. A fogatok munkaidejük 80 százalékát a háztáji kiszolgálásával töltik. A háztájiba kiszállítanak évente 300 vagon szerves trágyát, 100 vagon bálázott szalmát, 60—70 vagon búzát, 200 vagon kukoricát, de fogatok viszik a nyugdíjasoknak is a fát. A szigeti erdőből fogatokra kerül a kitermelt fa, s a háztáji, vagy bérelt gyümölcsös talajmunkáihoz is befogják a lovat. A szállítást teljes egészében gumis kocsikkal oldják meg.. A lovak ebben a szövetkezetben is nélkülözhetetlenek, számukra munka az év minden szakaszában adódik. A lovak: kiegészítői a nagy teljesítményű gépeknek. Jelenleg a községben összesen 80— 90 lovat tartanak. Érdekességként csupán egyetlen adat: a szövetkezetek szervezésének idején — húsz éve — a márciusi állatszámlálásnál 800 lovat írtak össze Bölcskén. Széchenyi István 151 évvel ezelőtt szólt a lótenyésztésről, de megállapításai ma is érvényesek. A ló tenyésztése és tartása mindmáig szükséges, mert hasznot és nyereséget hoz. dvm Kocaszállás (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Kétszáz férőhelyes, korszerű kocaszállás épül a ma- gyarkeszi Petőfi Mezőgazda, sági Termelőszövetkezetbe"!. Az új beruházás 2 millió 208 ezer forintba kerül. A technológiai berendezés a közeljövőben érkezik. Az építkezést a termelőszövetkezet házilagos építőbrigádja végzi. A létesítményt ez év július 1-én adják át. Ezzel egyidő- ben a szarvasmarha-telepen 613 ezer forint értékben szociális épületet is építenek, , saját erőből. MINÄRIK LAJOS Az elletés már a múlt év utolsó negyedében megkezdődött és ez folyamatosan tart tavaszig. A jerkebárányokkal a tenyész- anyagot szaporítják, úgy tervezik, hogy év végén kétezer fölötti lesz az anyajuhállomány. A kosokat hizlalják és az idén ezerkétszáz pecsenyebá- tányt értékesítenek. A lótenyésztés, a -tartás nem „múlott el”, s ez nemcsak annak köszönhető, hogy mi magyarok „hazafiúi sze- retetből” ragaszkodunk ahhoz az állathoz, amelynek hátán bebarangoltuk — és félelemben tartottuk — fél Európát és Ázsiát. A lótartásnak haszna van. Tavaly a IV. fogathajtó világbajnokságon igazolta a magyar hajtássport, hogy nem véletlenül miénk a világelsőség: a maratonhajtásban elsők lettünk, s az egyéni világbajnok is magyar versenyző lett. A fényes, látványos eredmények mellett azonban ne feledkezzünk meg az igába fogott lovakról: ezek haszna nem érmekben, valutában, hanem a termelés eredményeiben mutatkozik meg. Abban például, hogy lovakkal • azt a „dirib-darab” földet is meg lehet művelni, amelyre a nagy gépek nem tudnak bemenni. Márpedig ilyen szórványterülettel minden gazdaság rendelkezik, s igaz, hogy ezek haszna nem vethető össze az intenzív termelésből származó eredményekkel, de a sok kicsi sokra megy. Az, hogy hány pár lovat tart egy-egy gazdaság, függ a gépekkel művelhetetlen terület nagyságától, s attól, hogy a háztáji üzemág nagy-e vagy kicsi. Általában ott tartanak több fogatot, ahol sokan foglalkoznak háztáji állattartással, s művelnek pár száz négyszögöles területet. Kiszámították: lófogattal olcsóbban, gyorsabban tudják kiszolgálni a kistermelést, s ráadásul így nem kell a . közös munkából hosz- szabb-rövidebb időre kivonni az erő- és munkagépeket. A közelmúltban a mezőgazdasági szaklapban olvashattuk a hirdetést: „A bölcskei Rákóczi Termelőszövetkezet 15 db 2—3 éves csikót kínál eladásra.” A hirdetésből arra következtettünk, hogy a szövetkezetben nemcsak igába fogják az állatokat, hanem céltudatosan tenyésztik is, s a versenylótenyésztés mellett ma még létjogosultsága van igás lovak tenyésztésének is. A szövetkezetben jelenleg 62 lovat tartanak, a háromévesnél fiatalabb csikók száma 22, ebből az idén 15-öt adnak el. A 40 igáslóból kettő heréit, a többi kanca, s évente 15—16 csikó jön a világra. A szövetkezet tíz éve foglalkozik a sodrott lovak szaporításával, s minthogy egy-egy csikót 20—30 ezer forintért sikerül eladni, a tenyésztés gazdaságos. A vevők főleg az Alföldről jönnek: Karcagra, Nagykőrösre, Orosházára, Kiskunmajsára vittek többek között Bölcskéről csikót, de Magyar Sándor fo- gatos brigádvezető különösen tavasszal gyakran elviszi az állatokat vásárra is. De hát mivel is foglalkozik a 20 fogatos, és a húsz pár ló? Évente 30 millió forint származik a háztáji termelésből, ennek durván kétharmadát a hízó sertés és hízó marha adja. Az elmúlt évben 3100 ^hektoliter tejet, 110 vagon zöldséget, gyümölcsöt ad„A1 mely gazdaságbéli tárgy hasznot nem hajt, annak előbb utóbb vége szakad, elmúlik... Én tehát a nyereséget teszem ki ingerlés jutalomul a' lótenyésztők iparkodásá- nak” — írja Széchenyi István 1823-ban megjelent, a ló- tenyésztésről szóló könyvében. Tóth János és Frigy er József fogatosok kukoricát szállítanak a magtárból a háztájiba Létszámellenőrzés a bárányoknál Anyajuhok az idei szaporulattal Termesztés fólia alatt gerfnccsó ^föliapalael bordp oIgJö«ívf'to W cm Fdliahclrz.. A fólia alatti kertészkedéssel, ahol arra lehetőség van, érdemes foglalkozni. Ma már a kiskerttulajdonosok is törekednek arra, hogy otthoni felhasználásra, vagy értéke- sétésre primőröket termesz- szeneik. Erre mutat az is, hogy az utóbbi időszakban a kertbarátok és a kertészeti szakcsoporttagok nagy szor- galomnial tanulják az újabb és a korszerűbb termesztési eljárásokat. Ezért is terjedt el sok helyen a fólia alatti zöldséghajtatás. A hajtatáshoz viszonylag költséges berendezést kell építeni. A beruházáshoz többféle anyagi támogatást 'kaphatnak a vállalkozó kistermelők. Egyrészt a lakhely szerinti OTP-fióknál, illetve takarékszövetkezetnél „mezőgazdasági termelési hitel” vehető igénybe, melyekből fólia vázszerkezet is vásárolható. Ha viszont a ZÖLDÉRT, vagy az ÁFÉSZ felvásárló- telepével áruértékesítési szerződést köt a kiskerttulajdonos, akkor 40 százalékos ártámogatással vásárolhatja meg a haj'tatáshoz szükséges fóliát és alumínium bordákat. Egyetlen feltétel csupán, hogy a szerződést három évre kössék meg. A hidegfóliás hajtatásra fóliaágyat, fóliasátrat vagy fóliaházat használhatunk. A vázat építhetjük fából, műanyag csőből vagy alumíniumból. Sokan azonban viszonylag olcsón vascsöveket vásárolnak a MÉH haszon- vastelepéről, s ebből készítik a fóliaházat. A vascsőből haj- lítóval készíthető megfelelő ívelésű borda. A hajlításnak azonban van házi módszere is. Leverünk két cöveket szorosan egymás mellé, ahová a vascső vége beakasztható. Aztán a kívánt ívet a földre rajzoljuk, s a palást vonalán 20—25 centiméterenként újabb cövekeket verünk. A vascsövet — esetleg a cső végébe dugott rúd segítségével — a cövekek mellé hajlítjuk. Divatos még ma is a fából konstruált fóliaház. A TÜZÉP-telepeken, vagy a fűrészüzemektől úgynevezett tetőléceket vásárolhatunk. Sok helyen .akácfa kerítés- oszlopokból készített vázra erősítik fel ezeket a léceket. A fából készített fóliaházak hátránya, hogy sok a kiálló szeglet, sarok, ahol könnyen megsérülhet a fólia. Az ilyen részeket ne felejtsük el gondosan bevonni használt fóliával, vagy valamilyen rongydarabbal. A termelési gyakorlat bizonyította, hogy a nagyobb légterű fóliaházak a legalkalmasabbak a hajtatásra. A növények fejlődése az ilyen fóliaházakban a legkedve- zőhb. A nagy légtér miatt kiegyenlítettebb a hőgazdálkodás. A. jelenleg vásárolható „Aluváz” elnevezésű fóliaházak 4,5 és 7,5 fesztávolság- ban készülnek. Alapanyaguk alumínium, illetve annak ötvözete. A szélesebb fóliaházaknál az ötvözéssel növelhető a teherbírás és a stabilitás. A 4,5 méter széles fóliaházakat főként a kisebb kertészetekben használhatják ki eredményesen, ahol esetleg még megoldható a Vándorol- tatásos hajtatás. Az előregyártott fóliaházakat a mezőgazdasági áruházakban, vagy a megyei AGROKER vállalatoknál vásárolhatják meg a kistermelők, összeállításuk nem igényel különösebb szakértelmet. A szőlő- termesztésben ismert ültető- fúróval 150 centiméterenként a földbe lyukat fúrunk, s ezekbe szúrjuk a bordákat. Az összeállított fóliaház takarására polietilén fóliát használhatunk, amit általában „Agrofólia” néven árusítanak az üzletekben. A műanyag fólia előnyös tulajdonsága, hogy a lúgoknak és a savaknak ellenáll, szakítószilárdsága 150 kilogramm négyzetcentiméterenként, fényáteresztő képessége és hővisszatartó képessége jobb, mint az üvegé. Jó a hőtágulása is, mínusz .negyven és plusz ötven Celsius fok között biztonságosan alkalmazható. A fóliás berendezések többnyire fűtetlenek. Növelhető a hideg fólia alatti hajtatás sikere, ha kettős takarást alkalmazunk. A legegyszerűbb megoldás, nagy légterű fóliaházban kisebb ágyásokat alakítunk ki, s ezeket külön is takarjuk. Jó idő esetén az ágyásokxól lehúzzuk a fóliát és csak a hidegebb éjszakákon húzzuk vissza. Lehet csipeszekkel is felerősíteni belülről pótlólag fóliatakarót. Csipeszek készíthetők, ha műanyagcsövet négy-öt centis darabkákra elfűrészelünk, s belőle egy kis szeletet kivágunk. Az így kialakított szétfeszíthető mű- anyagszorítót könnyen rápattinthatjuk a bordára, s egyúttal odafogjuk a belső fóliát is. A harmadik változat, hogy újabb fóliasátrat emelünk a meglévő fölé. Ennek előnye, a takarást a hideg idő elmúltával áttelepíthetjük és másutt ismét felállíthatjuk. V Juhászat — teleit
