Tolna Megyei Népújság, 1979. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-27 / 48. szám

2 ^NÉPÚJSÁG 1979. február 27. H kínai agressiorok súlyos uesitesegei Változatlan hevességű harcok A BT vasárnapi Üléaónek vitája Közös közlemény 1 Hanoi, Győri Sándor és Za­lai István, az MTI tudósítói jelentik: A Hanoiban közzétett leg­újabb összefoglaló jelentés szerint a Vietnam északi ha­tártartományaiba betört kí­nai agressziós csapatok embervesztesége meghaladja a 16 ezer főt. Mint a VNA hírügynökség közölte, a viet­nami védelmi erők február 17-e, az agresszió kezdete óta 16 kínai zászlóaljat vertek szét, az ellenség több mint 160 harckocsiját és egyéb harci járművét semmisítet­ték meg és nagy mennyiségű fegyvert zsákmányoltak. A változatlan erővel folyó harcok legfontosabb színtere Lao Cao tartományi székhely Hoang Lien Son tartomány­ban, de a hírek szerint ke­mény csata folyik a Lang Son tartománybeli Dong Dang közelében, valamint a 4. számú főútvonal mentén, Cao Bang tartományban is. A vietnami részről kiadott legfrissebb közlések a harcok növekvő hevességét jelzik Ha Tuyen és Lai Chau tartomá­nyokban is. A vietnami védelmi erők sikeres ellenállása az agresz- sziós csapatokkal szemben jól lemérhető azon, hogy az or­szág más körzeteiben, így a frontvonaltól — Lang Son irányában — 160 kilométerre lévő Hanoiban az emberek nyugodtak, magabiztosak, a főváros nem adja külső jelét, hogy háború folyik. A vietnami néohadsereg napilapja, a Quan Dói Nhan Dán hétfői vezércikkében a harci helyzetet és a kínai terveket elemezve rámutat: Kína célja a határkörzetek­ben állomásozó vietnami fegyveres erők megsemmisí­tése és a legfontosabb határ- tartományok elfoglalása volt. Az agressziós csapatok azon­ban már az első pillanatok­ban kemény ellenállásba üt­köztek és nem tudták végre­hajtani terveiket. „Az agresz- szorok bennünket akartak megleckéztetni, valójában azonban ők kapták az első leckét népünktől” — írja a vietnami hadsereg lapja. A fronthelyzetre kitérve a lap megállapítja: „Az agressziós csapatok nem tudtak tovább­haladni, de visszavonulni Szovjet vélemény A Vietnam ellen február 17-én hajnalban megindított kínai támadást számos pro­vokáció előzte meg, de ennél is régebbre nyúlnak vissza Peking expanziós törekvései déli szomszédjával szemben. Már az időszámításunk előtti harmadik században, amikor az első központi kí­nai állam létrejött, megtá­madta Vietnamot. Csi Si- huang, az államalapító des- pota császár Mao Ce-tung példaképe volt — mindenek­előtt azért, mert valóra tud­ta váltani hódító elképzelé­seit: egy sor szomszédos or­szág földjét elfoglalta és né­peiket leigázta. A Mennyei Birodalom vezetőinek falánk tekintete azóta is szüntelenül a természeti kincsekben gaz­dag, stratégiai szempontból értékes Délkelet-Azsiára irá­nyuk Amit már nem tehetett meg Mao, a „nagy kormányos”, megtették utódai: megtámad­ták a szocialista Vietnamot, amely a legfőbb akadályt je­lenti délkelet-ázsiai elképze­léseik útjában. Most, a kínai agresszorok ellen vívott küz­delemben nemcsak az dől el, hogy Vietnam megvédi-e sza­badságát és függetlenségét, hanem az is, miként alakul a pekingi expanziós céloknak kitett országok sorsa általá­ban a térségben. Ezeknek az államoknak jó része már ta­Az ENSZ Biztonsági Taná­csa folytatta a délkelet­ázsiai helyzettel foglalkozó vitáját. Az ASEAN-hoz tar­tozó országok és Japán egy­részt kifejezésre juttatták aggodalmukat a térségben kialakult háborús konfliktus miatt és azonnali fegyver- szünetet sürgettek, másrészt arra szólítottak fel, hogy a térségből „minden külföldi katonai alakulatot” vonjanak ki. Norvégia és Portugália kö­zösen, nem hivatalos formá­ban közzétett egy munka­okmányt. amely a konflik­tusban érintett feleket fegy­verszünetre szólítja fel és felkéri a Biztonsági Taná­csot, hogy nyújtson támoga­tást Waldheim ENSZ-főtitkár békekezdeményezéseihez. A 15 tagú testület előtt ed­dig két határozati javaslat fekszik. A Szovjetunió és Csehszlovákia határozati ja­vaslata egyértelműen elítéli Kína Vietnam elleni agresz- szióját és azonnali fegyver­szállítási embargót sürget Pe- kinsgel szemben. Kína határozati javaslata Peking agressziójának emlí­tése nélkül a konfliktusért pasztalta: a kínai vezetők minden különösebb lelkiis- meretfurdalás nélkül alkal­maznak katonai erőt, ha aka­ratukat másképpen nem tud­ják érvényesíteni. Elég az In­dia ellen elkövetett agresszi­óra, azóta is megszállt terü­leteire, a Szenkaku japán szigetek körüli provokációk­ra, a Burma belügyeibe való durva beavatkozásra, Malay­sia, Thaiföld, Fülöp-szigetek és Indonézia függetlenségének megsértésére gondolnunk. És most a Vietnam elleni agresz- szióra, amely a veszélyes kí­nai politika újabb megnyil­vánulása. Nyilvánvaló persze, hogy Peking háborús politikája közvetlenül összefügg a belső helyzettel. Az ország politi­kai ingatagsága, a fontos kér­dések megoldatlansága, évti­zedek során felhalmozódott kolosszális gazdasági problé­mák húzódnak meg a kínai vezetők nemzetközi kalandor- sága mögött. A hatvanas évdk elején, a Nagy Ugrás bukása után Kína határkonfliktust provokált Indiával, most — szintén belső gondjai leple­zésére — újabb kalandba bo­csátkozott, az országban pe­dig a sovinizmus és a milí- tarizmus tüzét szítja. Azon a napon, amikor a kínai csa­patok átlépték a vietnami határt, a Zsenmin Zsipao szerkesztőségi cikket közölt, Vietnam „kambodzsai szere­pére” hárít minden felelős­séget. Az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa vasárnapi ülésének több felszólalója, köztük az NDK, Bulgária, Magyaror­szág és Mongólia képviselője határozottan elítélte a Viet­nam elleni fegyveres táma­dást és követelte a kínai in­tervenciós csapatok haladék­talan kivonását. Ahhoz, hogy a Biztonsági Tanács a jelenlegi helyzet­ben teljesíthesse feladatát, azonnali intézkedéseket kell hoznia a kínai agresszió el­ítélésére és beszüntetésére, valamint az agresszor csapa­tainak Vietnam területéről történő kivonására — szögez­te le felszólalásában Mihail Harlamov, a Szovjetunió kép­viselője. Figyelmeztette azo­kat a nyugati köröket, ame­lyek — az agresszort közös nevezőre hozva az agresszió áldozatával — igazolni pró­bálják a kínai agressziót, hogy álláspontjukkal, eddigi esztelen politikája folytatá­sára ösztönzik Pekinget. A vasárnapi vitában fel­szólalt Hollai Imre. Magyar- ország ENSZ-képviselője is. amelyben összefogásra, s a háborús felkészülés fokozásá­ra szólított fel. Pekingnek ez a politikája rendkívül veszélyes követ­kezményekkel járhat. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a Vietnam elleni táma­dást megelőzően a kínai ve­zetés lázasan kereste a lehe­tőséget a vezető nyugati ha­talmakhoz való közelekedés- re, korszerű fegyvereket és technológiát kívánt tőlük sze­rezni katonai és gazdasági po­tenciálja növelése érdekében és persze támogatást agresz- szív céljaihoz. Teng Hsziao- ping amerikai látogatása al­kalmával leplezetlenül fenye­gette Vietnamot. Kína Vietnam elleni táma­dása ismét bebizonyította, mennyire demagóg Peking kijelentése, hogy a „közepes és kis országok” szabadságát és önálló fejlődését védelme­zi. Vietnamot most mégis azért „bünteti”, mert önálló politikát folytat, mert megta­gadta a részvételt a kínai ex­panziós törekvésekben, s fel­lép a veszélyes hegemonista tervek ellen. P. JERMOLAJEV —A. SZERGEJEV APN—KS lágban fennáll a konfliktus kiszélesedésének kockázata, ami beláthatatlan következ­ményekhez vezethet. Dél felé menekülnek a vi­etnami 1. sz. országúton a megtámadott, kínai határ menti tartományok lakói A magyar ENSZ-nagykövet megállapította, hogy a jelen­legi helyzetben életbevágóan fontos a Szovjetunió és az Egyesült Államok viszonya, hiszen nyilvánvaló, hogy az egyetemes béke és biztonság fenntartása nagyban függ e két állam versenyének, illet­ve együttműködésének ala­kulásától. „Mi, magyarok — fűzte hozzá Hollai Imre — minden lehetséges módon igyekszünk hozzájárulni ah­hoz, hogy javuljanak és szé­lesedjenek ezek, és általában a világ országai közötti kap­csolatok”. „Országunk és népünk szo­lidáris a vietnami kormány­nyal és néppel, és teljes tá­mogatásáról biztosítja őket a kínai agresszió elleni har­cukban. Követeljük, hogy a Kínai Népköztársaság felté­tel nélkül vessen véget az agressziónak és haladéktala­nul vonja ki erőit Vietnam területéről” — jelentette ki a Biztonsági Tanács vasárnap esti ülésén elhangzott beszé­dében a Magyar Népköztár­saság állandó ENSZ-képvi- selője. Űrhajósok a Szaljuton Vasárnap kora délután moszkvai idő szerint 14.45 órakor a Szovjetunió bajkö- nuri űrrepülőteréről útnak indult a Szojúz—32 jelzésű űrhajó. Az űrhajó parancs­noka Vlagyimir Ljahov al­ezredes, fedélzeti mérnöke Valerij Rjumin. Az űrhajó feladata az, hogy összekap­csolják a Szaljut—6 űrállo­mással. Mivel az űrállomás már több mint másfél éve kering a világűrben, új sze. mélyzetének rendkívül gon­dosan kell majd megvizsgál­nia. Lapzártakor kaptuk a hírt: a Szojúz—32-t sikere­sen összekapcsolták a Szal­jut űrállomással Vasárnap délután a Szov­jetunióból fellőtték a Szo­juz—32 űrhajót. Képünkön: Vlagyimir Ljahov parancs­nok és Valerij Rjumin fe­délzeti mérnök. (Folytatás a 1. oldalról) A nemzetközi helyzetről folytatott eszmecsere során az iraki fél ismertette a kö­zel-keleti térségben legutóbb végbement fejleményeket. A magyar fél üdvözölte az ira­ki és a szíriai vezetés szán­dékát az egységre, politiká­juk összehangolására. Megállapították, hogy a kapituláns, különutas alku­dozások következtében a kö­zel-keleti helyzet jelentősen romlott. Kinyilvánították, hogy tar­tós, igazságos béke csak úgy érhető el a Közel-Keleten, Irán semmiképp sem tér­het vissza az iszlám közép­kori hagyományaihoz, ha­nem modern nemzetté kell alakulnia — mondotta az AP-nek adott nyilatkozatá­ban dr. Ali Sajegan, a Nem­zeti Front egyik alapító tag­ja, aki hosszú száműzetés után csütörtökön tért vissza hazájába és akit hírügynök­ségek az iráni elnökválasz­tás legesélyesebb jelöltjének tekintenek. A több mint 20 éves szám­űzetésből hazatért politikus félórás megbeszélésen ta­lálkozott Khomeini ajatol- lahhal aki a jelek szerint számos tekintetben ellentét­be került a Bazargan-kor- mánnyal. A Reuter szerint az isz­lám forradalmi tanács és a kormány közötti együttmű­ködésről kevés példa tanús­kodik. Mehdi Bazargan, az ideiglenes kormány minisz­terelnöke a francia televí­ziónak adott interjújában például kijelentette, hogy csak az újságokból értesült az iráni tábornokok kivég­zéséről, amelyet a forradal­mi tanács a kormány tudta nélkül hajtott végre. A kor­mányfő állást foglalt amel­lett, hogy a forradalmi ta­nács ítélkezése helyett nyil­vános bírósági tárgyalásokon döntsenek azoknak a politi­kusoknak a sorsáról, akik bű­nöket követtek el a sah ide­jén. A . kormány bejelentése szerint folyamatban van azoknak a személyeknek az összeírása, akiket felelősség terhel az elmúlt rendszerben elkövetett bűncselekménye­kért. Számukra megtiltották a kiutazást az országból. Az iráni hadsereg főpa­rancsnokságán bejelentet­ték, hogy további 32 tábor­nokot helyeztek nyugállo­mányba. Az Iráni Forrada­lom Hangja rádióadó arról számolt be, hogy eddig a fegyveres erők 140 volt tiszt­jét távolították el parancs­noki beosztásából. Legyenek közérthetőbbek és tömörebbek az üzemi de­mokrácia fórumai elé ter­jesztett tájékoztatók, javas­lataikat pedig lehetőség sze­rint több változatban készít­sék el a vállalatok, hogy a dolgozók azokat alaposabban mérlegelhessék — egyebek között erre hívta fel a gaz. dasági vezetőket hétfői ülé­sén a SZOT elnöksége. Az üzemi demokrácia fó­rumai ma már alkalmasak arra, hogy állásfoglalásaik­kal, javaslataikkal segítsék a helyes vállalati döntések kidolgozását és azok végre­hajtását. A vállalati szak- szervezeti tanácsok és bizal­miak testületé közvetleneb­bé tette a dolgozók részvé­telét a vezetésben. A közel­múlt hetekben például nagy felelősséggel vizsgálták: milyen intézkedésekre van - szükség ahhoz, hogy a nehe­ha visszavonják az izraeli erőket minden megszállt arab területről és biztosítják a palesztin arab nép törvényes jogait, beleértve az önálló ál­lam alapításához való jogát. Megelégedéssel állapították meg, hogy a. megtárgyalt kérdésekben nézeteik azono­sak vagy közel állnak egy­máshoz. Taha Muhieddin Maaruf köszönetét fejezte ki a meleg fogadtatásért és meghívást nyújtott át Gáspár Sándor­nak, a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa helyet­tes elnökének, hogy látogas­son Irakba. Asszadollah Mobaseri igazságügy-miniszter sajtó- értekezletén közölte: újon­nan napvilágra került ok­mányok tanúsága szerint a sah személyesen is részt vett iráni hazafiak megkínzásá- ban. Sapur Baktiar, az utolsó a sah által kinevezett iráni miniszterelnökök közül, kül­földre menekült — jelentet­te be rádióbeszédében Kho­meini ajatollah. A főpap fel­kérte „Irán külföldi bará­tait”: amennyiben tudomá­suk van Baktiar tartózkodá­si helyéről, tájékoztassák erről az iráni kormányt, hogy a volt miniszterelnök kiadatását kérhesse az illető országtól, mivel Baktiarnak az iráni nép előtt kell felel­nie bűneiért. Khomeini tanácsadói be­jelentették, hogy a vallási vezető — aki jelenleg gya­korlatilag az ország állam­főjének tisztét látja el —, még ezen a héten a síiták szent városába, Qumba köl­tözik. Ott is ugyanolyan ak­tív tevékenységet kíván folytatni, mint Teheránban — közölte az ajatollah egyik szóvivője. Nincs kizárva, hogy az Iránban lezajlott forradalmi fordulat változást hoz az or­szágban élő kurd kisebbség sorsában. Legalább is ez tűnt ki az ideiglenes kormány szóvivőjének vasárnapi nyi­latkozatából. Ebben közölte: az új iráni parlament eset­leg fontolóra veszi majd, van-e lehetőség arra, hogy a kurdok az ország keretein belül az autonómia vala­milyen formájában részesül­jenek. Ismeretlen tettesek fel­robbantottak egy negyven centiméter átmérőjű olajve­zetéket amely az olajme­zőktől az ország északi ré­szén lévő finomítókba to­vábbította a nyersolajat — jelentették hétfőn teheráni lapok. A szabotázscselek­ményről részleteket nem közöltek. zebb feltételek mellett is helytálljon a vállalat. Ahol alternatív megoldásokat ja­vasolt a vezetés, többnyire a nehezebbet választották, hogy az új feltételek mel­lett is mód legyen jelentő­sebb bérfejlesztésre. A legkezdeményezőbb fó­rumok a szocialista brigád­vezetők tanácskozásai. In­nen indultak el a munka- vereeny-felajánlások, s egy­ben azok a javaslatok is, amelyek a vállalati szerve­zés javítását, a jó munka feltételeinek megteremtését szorgalmazzák. Az üzemi demokrácia fej­lődése tehát jó úton halad, bár még távolról sem zök­kenőmentes. A vállalatok javaslatai nem mindig át­tekinthetőek, s nem ritka, hogy már eldöntött intézke­désekhez „kérik” a dolgozók véleményét. A kínai agresszió hátteréről Ellentét Khomeini és Bazargan közt Az üzemi demokrácia a SZOT Elnökségének napirendjén A Biztonsági Tanács vitája sem.” Ez utalás arra, hogy a vietnami fegyveres erők az országba betört kínai csapa­tokat feltartóztatásuk után igyekeznek körbezárni. A Quan Dói Nhan Dán ugyan­akkor figyelmeztet rá: Kína nem hagyott fel agressziós terveivel, „a korlátozott háborúról” szóló pekingi köz­lések csupán a világközvé­lemény megtévesztését szol­gálják. Közben pedig Kína változatlanul keresi a lehe­tőséget, hogy fcöj »v.iuk\.i, friss katonai alakulatokkal erősítse meg a Vietnamba betört inváziós csapatait. Hollai Imre felszólalása A magyar közvélemény nagy megdöbbenéssel fogad­ta a hírt. hogy a kínai fegy­veres erők a határ teljes hosszában támadást indítot­tak Viétnam ellen és mélyen benyomultak vietnami terü­letre — jelentette ki Hollai Imre, idézte a Magyar Nép- köztársaság kormányának ezzel kapcsolatos február 19-i nyilatkozatát, majd eze­ket mondotta: Az a tény, hogy a Bizton­sági Tanács egy állandó tag­ja, aki külön felelősséggel tartozik a vilógbéke fenn­tartásáért, ilyen lépésre ve­temedik és lábbal tiporja az ENSZ alapokmányát, csak súlyosbítja a helyzetet. Kína eljárása még inkább lerántja a leplet jelenlegi vezetőinek nagyhatalmi törekvéseiről és új, nyugtalanító kérdéseket vet fel a kínai politika to­vábbi szándékait illetően. A magyar ENSZ-képviselő ezután azt fejtegette, hogy milyen következményekkel járhatnak Kína terjeszkedé­si törekvései szomszédai szá­mára, majd rámutatott: Pe­king politikája aggodalom­mal tölti el a távolabb fekvő államokat is, mivel a mai vi-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom