Tolna Megyei Népújság, 1979. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-25 / 47. szám
9 wEPÜJSÄG 1979. február 2S. Ipari érdekességek Jugoszláviában Üj villamos mozdony prototípusát készítik el a zágrábi Rade Koncár üzemben, amely 160 km óránkénti sebesség elérésére képes. A következő tíz évben több mint 300 ilyen mozdony készül itt. * Hárommillió tv-készüléket és 4 millió rádiót készítettek az elmúlt húsz év során a Nisi Elektronikai Vállalat üzemeiben. A korszerű jugoszláv készülékekből több százezret exportáltak. * A macedóniai Kumanovo „Október 11-e” gyárában az elmúlt évben az előző esztendeinél 17 százalékkal több hegesztett csövet és profilt gyártottak. A jó minőségű termékek csaknem fele exportra került. Harmincéves a KGST Az első létesítmény az Integráció térképén Húsz évvel ezelőtt a KGST javaslatára négy ország — Magyarország, az NDK, Lengyelország és a Szovjetunió — megállapodást kötött a Barátság kőolajvezeték építésére. Ma a KGST-tagországok nemzetközi építkezéseiben részt vevő emberek tízezrei folytatják o Barátság kőolajvezeték megkezdett munkát. A kivitelezési tervrajzon a kőolajvezeték nyomvonala elnyúlt „U” betűre emlékeztet. A Volga folyó partjaitól indul és több mint két és fél ezer kilométeren át húzódik a Szovjetunió területén. A belorusz Mozirban van a fő elágazása. Az északi ágon az olaj Breszten keresztül Lengyelországba és az NDK-ba folyik. A déli ágon — Brodin és Úzsgorodon keresztül — Csehszlovákiába és Magyar- országra. A kőolajvezeték tervét egyidejűleg öt országban készítették. Minden ország kidolgozta saját szakaszának tervét — az általános szerkesztési rajz alapján, amelyet az egyezmény aláíróinak kérésére a szovjet intézet készített el. A megállapodás szerint a Szovjetunió biztosítja a nemzetközi kőolajvezeték építéséhez a technikát — az exkavátorokat, darukat, a szigetelő gépeket. Az acél tolózárakat Csehszlovákia készítette, Magyarország pedig a hírközléssel és a kőolajvezeték automatikus irányításával kapcsolatos munkákat dolgozta ki. Az olaj folyó nemzetközi útja sajátos kísérleti tereppé változott. Itt próbáltak ki számos, ma már jól ismert, technikai újdonságot, mint például a teleszkópos csőfektetést, vagy a hegesztés ellenőrzését radioaktív anyag segítségével. A technika lehetővé tette, hogy 1963-ban a csővezetéknek mintegy 2000 kilométeres szakaszával elkészüljenek. Átlagosan havonta 70 kilométeren fektették le a csöveket. A Barátság kőolajvezeték üzemeltetéséből származó jövedelem mind az öt országban a nemzeti költségvetést gyarapítja. A kőolajvezeték az összes műszerekkel és berendezésekkel ahhoz az országhoz tartozik, amelyén keresztülhalad. 1962. február 22. bekerült a Barátság kőolajvezeték történetébe és Bratislava krónikájába. Szlovákia fővárosa volt az első külföldi város, amelyet a szovjet kőolaj elért. A csöveken megtett 4 és fél ezer kilométeres út után itt ömlött először a „Slovnaft” olajkémiai kombinát tartályaiba. Azóta a bratislavai kombinát frmékei stabil helyet foglalnak el a nemzetközi piacon. Nagy hírnévnek örvend például az építőipari kátrány. Állandóan növekszik a műgyanta termelése. Szlovákia után a Barátság kőolajvezeték „stafétabotját” másodikként Magyarország vette át. 1962. szeptember 20-án a kőolaj elérte a Százhalombatta határában épült kombinátot, ahol olyan anyagokat állítanak elő, amelyek nélkül a XX. század második felében elképzelhetetlen az élet. Miként a magyar, a lengyel olaj kémiai ipar is egyidős a Barátság kőolajvezetékkel. Krónikája 1963-ban kezdődött: november 27-én a szovjet kőolaj elérte Plockot. Innen kapja az ország a benzint, a Diesel-fűtőanyagot, a különböző vegyi termékeket a műanyag és a műszál gyártásához. A Barátság kőolajvezeték transzeurópai rendszerébe a Német Demokratikus Köztársaság keleti részén fekvő Schwedt városa jó 15 évvel ezelőtt, 1963. december 18-án kapcsolódott be. A vegyipar, amelynek fő nyersanyaga korábban a barnaszén volt, áttért az olajra, s ez a népgazdaságnak sok milliárd márka megtakarítást jelentett. * Napjainkban a világ valamennyi államának, így a szocialista országoknak is egyre több kőolajra van szüksége. Éppen ezért a Barátság kő- olajvezeték növeli kapacitását. Nyomvonalán az építkezés ma sem szünetel. Uj átszivattyúzó állomásokat helyeznek üzembe, a kőolajvezeték irányítása automatikus. Épül a második kőolajvezeték. A régi, Volga melléki olajtermelő és olajexportáló körzeteket a világ leggazdagabb olajlelőhelye, a nyugatszibériai Szamotlor segíti. 1973 őszén a Szamotlor— Tyumen—Kurgan — Ufa — Almetyevszk csőrendszert bekapcsolták a kőolajvezetékbe. A Nyugat-Szibéria és a keleteurópai országok között létesített olajhíd lehetővé teszi, hogy a szocialista közösséghez tartozó országok népgazdaságának kőolajszükségleteit sok évre biztosítsák. JURIJ SZINYAKOV APN—KS I fi jöuo Aeroflotía helyi légijáratok számára konstruálták az AN—28-as, több célú, könnyű repülőgépet. Olyan légi útvonalakon írta: Ivan Razumovszkij, a Szovjetunió polgári repülésügyi miniszterhelyettese közlekedik, ahol a repülőgépnek kis, döngölt talajú repülőtéren kell fel- és le^gilMvx Az Aeroflot repülőgépei mintegy 100 millió utast szállítanak évente. A polgári repülés azonban fejlődésének jelenlegi üteme ellenére sem képes teljesen kielégíteni az utas- és teherszállítás igényeit. Ezért terveinkben jelentős helyet foglal el a tudományosműszaki fejlesztés ütemének gyorsítása. A következő évtizedekre szóló előrejelzések azt mutatják, hogy számos légi útvonalon, így például Moszkvát a szövetséges köztársaságok fővárosaival, a nagy iparvárosokkal és az ország üdülő- központjaival összekötő útvonalakon a szállítás volumene eléri az Aeroflot szefhély- és teherszállítási összforgalmának egyötödét. Ez a nagy légikikötők térségében a légtér szállnia. Negyven tonna terhet képes szállítani több ezer km-es tá volságra az IL—76T nagy teljesítményű szállítógép zsúfoltságának növekedéséhez vezet, megnehezíti az utasok kiszolgálását. Nagy reményeket fűzünk az ezeken a légi útvonalakon hamarosan megjelenő IL—86- os repülőgéphez, az első hazai gyártmányú, széles törzsű légibuszhoz. Ennek a gépnek kell tehermentesítenie á nagy légikikötőket, korlátozott méretű repülőtereken is képes fel-, illetve leszáll- ni. Az Aeroflot helyi vonalain a jól ismert JAK—40-es gép mellett megkezdte az utasszállítást a Csehszlovákiában készült 17 férőhelyes L—410-es is. Ugyancsak a A szovjet polgári repülés munkájának jelentős részét a teherszállítás teszi ki, s a teherszállítás volumene állandóan növekszik, különösen Szibéria, Távol-Észak, Távol- Kelet területein. Az Aeroflot légi útvonalain új teherszállító repülőgép jelent meg, az IL—76 T, amely nagyméretű terheket, konténereket, önjáró gépeket képes szállítani — 40 tonna súlyhatárig. A repülőgépet nagy teljesítményű gépekkel, csörlőkkel szerelték fel, amelyek lényegesen megrövidítik a kirakodás idejét. Az IL—76T a nemzetközi útvonalakon is kitűnően hevált. Most próbálják ki az új, AN—72-es repülőgépet, amelyet öt tonna súlyhatárig terjedő terhek szállítására szántak. A gép döngölt talajú repülőtereken is le tud szállni. Befejezéséhez közeledik a mezőgazdasági munkák elvégzésére konstruált új reA felújított Seremetyevói re pülőtér makettje Az AN—28-as. Leszállásához 550 m-es pálya is elegendő. Néhány perc alatt teherszállításra is átalakítható. pülőgépnek az M—15-ösnek a berepülése is. A gépet lengyel és szovjet konstruktőrök készítették. Ez az első sugár- hajtású mezőgazdasági repülőgép. Rendkívül gazdaságos, és ki tudja elégíteni a kolhozok és szovhozok növekvő igényeit a repülőgépes vegyszeres gyomirtáshoz. A nehéz építési és szerelési munkák elvégzéséhez, a súlyos teherrakományok szállításához tavaly helyezték üzembe a MI—IOK típusjelű helikopterdarut. Segítségével egy sor bonyolult munkát végeztek a hidak, a rádió- és televíziós antennaárbocok építésénél, az ipari üzemek rekonstrukciójánál. Folytatódik a légiforgalmat irányító földi rádiótechnikai berendezések tökéletesítése. A jegyárusítást és a tranzitutasok részére történő hely- foglalást automatikus berendezések végzik. A repülőtere, két a csomagok szortírozásához nagy teljesítményű gépsorokkal szerelik fel. A repülés tudományos-műszaki bázisának kiszélesítésében a Szovjetunió polgári repülésügyi minisztériuma szorosan együttműködik a szocialista országokkal. A szocialista országok közötti szállítási kapcsolatok fejlesz, tési programja például előirányozza az együttműködés ki- szélesítését a KGST-partne- rek repülőtereinek olyan rádió- és fénytechnikai bérén-, dezésekkel való felszerelésében, amelyek bonyolult meteorológiai viszonyok között is biztosítják a leszállást. A kölcsönös előnyök alapján folyik a tudományos-műszaki együttműködés a kapitalista országokkal is. APN—KS műitSSGSBűUUÉHBKSttSSi
