Tolna Megyei Népújság, 1979. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-22 / 44. szám
^NÉPÚJSÁG 1979. február 22. Mtoálos kaDaodosikép Az olasz vígjáték változásai Luigi Comencini, az egyik legkomolyabb olasz filmrendező, akinek rendkívüli erejét, lendületét most öregkorában fedezte fel a nemzetközi szaksajtó, jó néhány remekmű, köztük a Mindenki haza, a Pinocchio alkotója, a Cinema ’78 számára nagyobb interjút adott művészetéről, amelyből közreadjuk, amit a művész és politika, a művész és kora társadalma kapcsolatáról mondott. Comencini azok közé a nagy olasz rendezők közé sorolható, akik nem tudják elképzelni művészetük fejlődését a társadalmi haladáson kívül, akik számára ez az összefüggés életkérdés. — „Az az érzésünk, hogy az utolsó három négy évben az olasz vígjáték megváltozott, már nem ugyanaz...” — Már az első filmemben drámai valóságot, a nápolyi gyermekek nyomorát humoros helyzetekkel kevertem. Ez volt valamikor az olasz komédia, de ez ma már nem létezik- Volt olyan korszakunk, mintegy negyedszázad, egészen 1978-ig, amikor a társadalmunk mozdulatlan volt, legfeljebb kis változásokon esett át, s egy olyan kereszténydemokrata kormányzat uralkodott, amelyben az olaszok nagy többsége megbízott. 1968 óta, egyre gyorsulóbb ütemben, minden vita tárgya lett. Ma már nincsenek állandó értékek. A szatírának azonban pontosan meghatározott a tárgya, s egy jól körvonalazható társadalomra kell vonatkoznia, A Német Demokratikus Köztársaságban a színházlátogatók több mint fele gyermek, illetve fiatal. A színházak ifjúsági előadásain kívül a fiatalok az ország öt gyermek-, illetve ifjúsági színházát látogatják. Az első gyermekszínház Lipcsében nyílt meg 1946- ban, 1949-ben alakult meg a drezdai „Az ifjú generáció színháza”, 1950 óta várja a fiatalokat a berlini „Barátság Színház”, amely sok hazai siker mellett külföldi turnédon is — a Szovjetunióban, Csehszlovákiában, Bulgáriában, Romániában, Jugoszláviában, Olaszországban, Mongóliában, az NSZK- ban — is hírnevet szerzett. amelyben a művész igazságot szolgáltat, elítélheti a látszatot, az igazságtalanságot. Ma az olasz valóság olyan drámai, hogy egyszerűen lehetetlen erkölcsszatírát készíteni... Azelőtt a kereszténydemokráciának behódolt polgári társadalomról szóltak a komédiák. Ma minden olyan gyorsan és drámaian láncolódik össze, hogy egyszerűen el sem lehet igazodni.. Elmondhatom, sokat fejlődtem, minden irányban- Mert amikor az ember öregszik, egyre inkább tisztában lesz saját eszközeivel. Másrészt ott az a mély szakadék, amely 1968-ban támadt és ami mindent megkérdőjelez. Egyre nehezebb filmeznie az embernek, amit akar, mert részben a filmek egyre drágábbak, másrészt a mind kétségbeejtőbb körülmények között élő közönség békés, megnyugtató filmeket kíván. Néha a kritika feldühíti, számomra elfogadhatatlan. A filmrendező szakmája nem azonos a festőével, ő színek helyett embereket használ. Éppen ezért az sem mellékes, milyen a rendező erkölcsi érzéke nemcsak abban, amit elmond, hanem abban is, ahogyan a művét létrehozza. Ehhez nagyon ragaszkodom. Nem szeretném sohasem egyszerűen anyagnak tekinteni azokat a nőket és férfiakat, a színészeket, akikkel együtt dolgoztam, tisztelem őket és semmiképpen sem akarnék ártani nekik. (ngy) A hallei „Ifjú Gárda Színház” 1952-ben kezdte meg működését. Főleg zenés darabokat, koncerteket ad. A magdeburgi Ifjú Nézők Színházában szintén sok a zenés bemutató. Emellett az Állami Színháznak ifjúsági tagozata működik Erfurtban és Rostockban. A műsortervek három korosztály — az 5—8, a 9—13 évesek és a 14 éven felüliek — ízlését, műveltségét veszik alapul. A programon mesejátékok, a nemzetközi és a hazai gyermekirodalom remekeinek dramatizált változatai szerepelnek. Eddig több mint száz, NDK szerzők tollából származó színdarab ősbemutatójára került sor ezekben a színházakban. Az előadások célja, hogy a paradicsomi mesevilág helyett, amelyben a konfliktusok maguktól oldódnak meg, a valódi élet valódi 'körülményei közé vezessék a fiatalokat, hogy a mesejátékok és más darabok arra tanítsák meg őket: saját képességeik kibontakoztatásával, maguk segítsenek megváltoztatni, jobbá tenni a környező világot. A gyermekszínházak mellett mindenütt pedagógiai osztályok működnek, amelyek előkészítik az előadások látogatását, kapcsolatot teremtenek a színház és az ifjú nézők között, sőt szak- tanácsadói a színházi együtteseknek. Rendkívül fontosnak tartják az NDK-ban a művészi tevékenység és a nevelés kapcsolatát. A berlini Humboldt Egyetem pedagógiai tanszékén e tárgykörről szemináriumot tartanak az ifjú pedagógusoknak. A nyári vakációban — mintegy szakmai gyakorlatként — sokféle lehetőség nyílik a pedagógus- jelölteknek arra, hogy megismerkedjenek a gyermekszínházak munkájával, céljaival, terveivel. Az NDK egyike a világ harminc országának, amelyek a gyermekszínházak nemzetközi szervezetének, az ASSITEJ-nek tagjai. Kiállítás Sz. Kárpát? Magda festőművész kiállítása ma nyílik meg Békéscsabán, a Munkácsy Mihály-terem- ben. A kiállítás anyagából mutatunk be egy képet. Színházszerető ifjúság Nagy István: Régi történet Hetvenöt éve, 1904. február 22-én született Nagy István romániai magyar író, a két világháború közötti erdélyi munkásmozgalom kiemelkedő személyisége. Tollát a munkásmozgalom érdekébe állította, már első regénye is (Földi Jánosi bekapta a város) a városi proletár és a paraszt érdek- azonosságát hirdette. A világháború előtt kapcsolatot talált a magyarországi baloldali mozgalmakkal. Írásai egyre ismertebbek — és elismertek hazánkban is; írói munkásságáért magas román és magyar állami kitüntetésben részesült. Hetven- ötödik születésnapja alkalmából egy 1939-ban írt, vallomás erejű, tárcájának közlésével köszöntjük az írót. Régi történet jut eszembe. Tizenegyedik évemben jártam, mezítláb. Iskolai szünidő volt. Szobafestő-mesternél próba- inaskodtam napi negyven krajcárért, hogy legyen könyvre való az ötödik elemiben. Édesapám ugyanannál a mesternél forintos mázolósegédként dolgozott. Szaktársai gyakran meg- cibálták a fülemet. Olykor bizony meg is rugdostak. Mindennél sokkal gyötrőbb volt az, hogy nem akartak elismerni nagyfiúnak. Percenként így kiáltottak rám: — Te kicsi, hozz egy kártya vizet. Te kicsi, törjél budai földet. Te kicsi, mi az anyádért hoztál okker helyett szatinóbert? Hiába mázoltam be magam olajfestékkel, nagylábam ujjától a fejem búbjáig, hiába húztam a talyigát inam szakadtáig, hiába fojtottam torkomba a sírást a hajnali korán kelésnél, mert még a szomszédok is így kicsinyítettek : » — Ó, te szegény Pistuka... — Pedig én szüntelenül arról ábrándoztam, bárcsak Istvánnak FEJ ER MEGYEI HÍRLAP A Fejér megyei Állami Építőipari Vállalat az első CLASP-iskola építését 1977- ben kezdte meg. A két év alatt — könnyűszerkezetes építési módszerrel — elkészült két iskola és két óvoda, egy bölcsőde. Az idén is több iskolát és óvodát építenek ezzel a rendszerrel. A Szeder úti nevelési központ építkezésén — azért használják a nevelési központ nevet, mert a 16 tantermes iskola és a 200 férőhelyes óvoda egy épületben kap helyet. — így több mint egymillió forintot tudnak megtakarítani az építési költségekből. Egy kazánház készül és a konyha is közös lesz. Az épület alapterülete 5796 négyzetméter lesz. Az iskolai rész két szinten helyezkedik majd el- A tornatermet az óvodások is használhatják. Az iskolai osztályokat előadótermek, műhelyek egészítik ki, valamint napközi helyiség, úttörőszoba és könyvtár is készül. Somoqiji Néplap Uj autóbusz-pályaudvart épít Nagyatádon és Barcson a Volán 13. sz. Vállalat. Marcaliban elkészül az új forgalmi telep, Siófokon pedig befejezik az üzemegység építését. Több új programot kínál a somogyi kirándulók részére és bővíti szolgáltatásait a vállalat utazási irodája. A barcsi autóbusz-pályaudvar érdekessége az lesz, hogy — az országban elsők között — fölszerelik urh-te- lefonrendszerrel is. Ez lehetővé teszi, hogy a fontos, vagy zsúfolt útvonalakon közlekedő járatok vezetői, valamint a szolgálati helyek állandó kapcsolatot tartsanak egymással. Gyorsabban lehet így kisegítő járatot kérni, ha a számítottnál több utas vár a megállókban- Értesíteni lehet az állomást akkor is, ha késik a járat. Az urh-rend- szert az NDK-ban szerzett tapasztalatok alapján építik ki. Megállapodás született arra is, hogy a MALÉV járataira — kívánságra — az iroda helyet biztosít. Megszervezték a 'lengyel bányászok kaposvári gyógyüdültetését. Az első 43 vendég megérkezett már a megyeszékhelyre. A termálfürdőben orvosi ellenőrzést is biztosítottak részükre. A megállapodás alapján az idén összesen 740 bányászt üdültetnek Kaposváron. Dunqntmt napló Nemrég jelent meg az országos közületi telefonkönyv, amiről nekünk mindjárt az jutott eszünkbe, mi lesz a miénkkel — Baranya, Somogy, Tolna és Zala közös telefonkönyvével, amelyet még 1972-ben adott ki a posta? Dr. Bányai Sándortól, a Pécsi Postaigazgatóság távközlési osztályának vezetőjétől kedvező híreket kaptunk: a jövő év elején megjelenik az új telefonkönyv. A szekszárdiaknak és a paksiaknak külön is örvendetes hírrel szolgálhatunk: a két várost idén nyáron bekapcsolják a távhívásos rendszerbe, s az előfizetők még ezt megelőzően kézhez kapják Szekszárd és Paks külön telefonkönyvét. A négy dél-dunántúli megye telefonkönyve már meglehetősen elavult. Uj könyv kiadása annál is inkább időszerű, mivel a pécsi telefon- központ bővítése eredményeként ősszel újabb állomásokat kapcsolnak be, a szekszárdiak és a paksiak pedig a Crossbar belépésével teljesen új számokat kapnak- Ezért határozták el tehát a regionális telefonkönyv újbóli kiadását. PETŐFI NÉPE Mondjuk ki kerek perec, hogy az előreláthatóan 1980ban elkészülő új kecskeméti távbeszélő-központ csak rövid időre, átmenetileg csökkenti a zsúfoltságot. Tartunk attól, hogy 1985—86-ban éppen annyit bosszankodnak a kecskeméti telefonok miatt, mint most, ha nem többet? (A távhívásos rendszerben a sok foglalt jelzés igencsak megnehezíti és megdrágítja a telefonálást!) A lakónépesség várható gyarapodását, a gazdasági, kulturális fejlődés ütemét, a felsőfokú központ mind erősebb szívóhatását figyelembe véve megállapítható, hogy csak egy 8—9 ezres telefon- központ teljesíthetné a VI. ötéves terv során legalább 110 ezerre duzzadó Kecskeméten a korszerű távbeszélőhálózattól várt követelményeket. Testvérlapunk szerkesztősége ez alkalommal közvetlenül nekünk szóló tudósítást készített a fcarl-marx-stadt-i fiatalok téli sportolásáról. A megye több járásban van alkalmas terület a téli sportot kedvelők igényeinek kielégítésére. Mintegy harmincnyolc különböző helyen készítették elő nagy gondossággal a „fehér szezont”. így jelenleg naponta mintegy 3 ezer ifjú találja meg itt a téli szórakozás örömeit. Az ifjúsági utazási irodák számos csoportot helyeznek el a turistaházakban és gondoskodnak kirándulásokról, sportvetélkedőkről, hangulatos táncestekről. A kezdők részére sítanfolyamokat szerveznek. Az NDK 245 ifjúsági turistaházában 20 800 hely várja a fiatalokat. Az Érchegységben vidám az élet az II ja Ehrenburg turista- ház előtt. (Fotó: Ebert, Freie Presse) szólítanának már engem is, mint apámat. Mert ő csuda nagy ember volt, ha nem is növésre, de kenyérkeresetben. Akkoriban állt be önkéntes tűzoltónak is. Fő terjesztője volt Kolozsváron a Népszavának, de ezt csak elvből vállalta. Emellett télen szűcs volt és jegyszedő a nyári színkör felső erkélyén. Anyám ugyanott ruhatáros. Ha apámat a színházhoz osztották be szolgálatra a tűzoltóságtól, akkor jegyszedő és napos tűzoltó volt egy személyben, s mindig félt, hogy emiatt majd egyszer elveszíti mindkét keresetét, öt testvérem közül engem, mint legnagyobbat, sokszor becsempésztek függönyhúzás után a sötétben, s én az erkélylépcsőn ülve szégyenkeztem végig a felvonásokat. Az utolsó jelenetnél, lámpagyújtás előtt, mindig ki kellett jönnöm. Any- nyira megalázónak éreztem ezt a színházasdit. hogy azon a nyáron, mikor először dolgozni adtak, a második fizetésnél kijelentettem, ezután csak úgy megyek színházba, ha jegyet váltanak nekem, hogy számozott padba ülhessek. Apám nagy nehezen beleegyezett. Egy júniusi vasárnap estére készült a nagy esemény. Kimondhatatlanul boldog voltam. Azt hittem, attól kezdve belátják, hogy mégis nagyfiú vagyok. Szüleim készülődésében is ünnepélyességet éreztem. De mikor végre elindultunk lefelé a bűzös Lépcső utcán, koma bácsink szembe rohant velünk, s valamit izgatottan hadart apámnak, ki csak ennyit mondott neki lehorgasztott fővel: — Hogy a fene ott egye meg őket Szarajevóban... Koma bácsink helyeslésével egyidőben fekete lobogó került a színház homlokzatára. Az előadást nem tartották meg. Búsan ácsorogtunk a gyászlobogó alatt. Ó, nem a meggyilkolt magyar trónörökösért búsultunk. Apámék talán nem is sejtették, hogy azt a zászlórudat az én szívembe döfték. Apám nemsokára bevonult. Kivitték a harctérre. Máról holnapra nagyfiú, sőt családfenntartó lettem külön színházjegy nélkül is. Pedig de tiltakoztam, hogy én nem így gondoltam. De most már senki sem akarta elhinni, hogy még kisfiú vagyok. Be kellett állani a nagyok helyére a gyárba és mindenhova... Azóta, ha nagy vágyak elérésére törekszem, mindig elfog egy kis kétely, s'gyötrő bizonytalansági érzés bénítja meg akaratomat. Ilyenkor mindig félek, hogy közbe jön valami, s a .magam szemében mindörökre kisfiú maradok. Ez az érzés fokozódott öntudatos munkatársaim révén is, akiktől már inaskoromban állandóan azt hallottam, hogy mindaddig újabb és még borzalmasabb világháborúk törnek reánk, amíg a mai társadalmi viszonyok uralkodnak. Ha elgondolom, hogy az úgynevezett békeévekben erdőtűzként égett hol Kína, hol az amerikai kisállamok, majd Abesszínia, aztán a spanyol félsziget — akkor be keli vallanom, hogy az Európa közepén mostanában fellángolt új háború nem is okozott különösebb meglepetést. Egyszerűen megállapítottam, hogy harmincöt éves vagyok, tehát három évvel máris többet éltem, mint az apám, aki harminckét éves korában tűnt el a galíciai fronton. Elfog valami dühös sietség: befejezni mindazt, amit lehet. Nagyon szeretnék még élni, de ha most mégis az apám sorsára jutok, olyan ügyért akarok meghalni, ami a fiamnak és kortársainak boldog jövendőt teremt, hogy ne foglalkozzanak végrendelkező gondolatokkal harmincöt éves korukban, mint én, kinek zaklatott életét, s egyéniségét félig kész regények és befejezetlen színdarabok jellemzik.
