Tolna Megyei Népújság, 1979. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-16 / 39. szám
1979. február 16. Képújság 5 Falugyűlésm A község választópolgárainak tanácskozása. ------------- A tanács a lakosság tájékoztatása és véleményének megismerése céljából a község életében alapvető jelentős égű kérdéseket falugyűlés elé terjesztheti. Ügydöntő hatásköre nincs. A közös tanácsú községekben a közös tanács munkájáról szóló tájékoztató megvitatására, lehetőleg évente, össze kell hívni. A cél - közéleti aktivitás Egy hozzászóláshoz Mi változott A kakasdiak az elmúlt héten tartottak falugyűlést, az ÁFÉSZ-taggyűléssel együtt, így mintegy kétszáz fő jelent meg. A falugyűlés az elmúlt évi feladatok értékelésével, az ez évi fejlesztésekkel és a társadalmi munka kérdésével foglalkozott. A tanács vezetői reagáltak az elmúlt évi falugyűlésen felvetett problémákra. A lakosság részéről igényként merült fel egy gyalog- átkelőhely kijelölése a 6-os úton. (Ez máig sem oldódott meg. A zebrafestés a KPM- től függ.) Az olajtároló létesítése is megoldatlan maradt. A tanács nem rendelkezik az ehhez szükséges anyagiakkal. Már az elmúlt évi falugyűlésen felvetődött egy ravatalozó és egy sportöltöző létesítése. Mindkettő társadalmi munkában készül, s még ebben az évben befejeződik. Folyamatban van az óvoda felújítása is. Az ez évi falugyűlésen a legtöbb felszólalás a törpevízmű létesítésével kapcsolatban hangzott el. A lakosság igényli a vezetékes vizet, mert az ásott kutak nem a legjobb minőségű vizet szolgáltatják. Társadalmi munkában a falu az elmúlt években az utolsók között volt. Azóta már javulás tapasztalható. De tennivaló azért még akad ezen a téren. m. i. A dolgozó emberek millióinak erejével bír a Hazafias Népfront és ebben' nincs semmi túlzás. Az a feladata, hogy ezeket a milliókat megmozgassa a közéletben. Szép munka és nagy feladat. Kérdés, hogy a megyei és a helyi bizottságok a célt és a feladatot miként képesek a mindennapok gyakorlatának a nyelvére lefordítani? A válasz persze csak az lehet, hol jól, hol rosszabbul sikerül ezt megvalósítani, hiszen a népfront tevékenysége az élet minden területére kiterjed. Jóformákat és módszereket dolgoztak ki országosan és ezernyi a helyi ötlet is. A feladatok egy kicsiny, de fontosabb része a falugyűlések megszervezése. A kicsiben is megvan az egész, hiszen a falugyűlésen is megvalósul a cél, hogy a népfront neveljen közéleti- ségre, szocialista hazafiság- ra, konkrét és helyileg közhasznú tettekre. Segítse .a gazdasági célok megvalósulását, a helyi tanács, a tanácstagok munkáját, működjön együtt a társadalmi szervekkel, szervezze meg a környezetvédelmet, segítse a szülői munkaközösséget. Lehetne még tovább sorolni, de maradjunk a falugyűléseknél. A népfront feladata a szervezés. A társközségek sincsenek hátrányos helyzetben, mert nem tanácsonként, hanem településenként, sőt ennél kisebb egységekben is megtartható. Hol, hogyan ésszerűbb és hatékonyabb. A falugyűlések megkezdődtek és áprilisig egyfolytában tartanak. Sok volt már és még több hátravan. Az idei tapasztalatokról még nem lehet beszélni, de általánosságban ki lehet mondani, hogy egyre komolyabban veszi mindenki a falugyűlést. A tanács és a lakosság egyaránt. A tények azt mutatják, minél 'kisebb a község, annál nagyobb az aktivitás, bár az ellenkezőjére is van példa. Mint ahogy a növekvő részvétel mellett már mutatkoznak a rutin jelei is. Mindkét fél — a tanács és a lakosság is — enyhe közönnyel teszi állampolgári kötelességét. Pedig ez az a fórum, ahol a legtöbben lehetnek jelen a faluból egyszerre, a lakosság minden rétegéből. Minden réteg el is hozza a maga gondjait, amelyek helyenként és esetenként teljesen azonosak, például a községfejlesztést érintően. A tanácsnak módja van a tájékoztatásra, az állampolgárok pedig előállhatnak javaslataikkal, igényeikkel. Már általános gyakorlat, hogy ott helyben konkrét társadalmi munkafélaj áldások születnek és ezek nem is maradnak csak ígéretek. Nem egy közhasznú akció a falugyűlésről indult el, akár vízvezeték, gyermekintézmény, öregek napközije, járdák, parkok, terek létesítéséről, vagy bővítéséről volt is szó. A klubok és sportudvarok építése is valóságos népmozgalommá vált. A megyében az egy főre jutó társadalmi munka értéke 1975-ben 213 forint volt, 1977-ben 316. Most már minden tökéletes, a falugyűlések ügyében nincs már semmi tennivaló? Szó sincs róla! Messze nincs még kihasználva minden lehetőség. Helyenként és esetenként előfordul, hogy a tanács vezetői nem veszik komolyan a fórumot, elhallgatják a tényeket, többnyire éppen a nehézségeket, pedig ezek megoldásában segíthetne a lakosság. Olykor nagy- képű bürokratizmussal olyan tájékoztatót adnak, hogy abból — első hallásra — ugyan senki fia ki nem okosodja, hogyan is áll a település, mire van lehetőség és mire nincs most anyagi fedezet? De a lakosság közönye is megbéníthatja a falugyűlés# A falugyűlések funkciója a jövőben bizonnyal bővülni fog, nem egy fontos, az egész települést érintő kérdés kerül át ennek a demokratikus fórumnak a „hatáskörébe” — élni kell ezzel a nagy lehetőséggel! I. Az öcsényben folyó Bak- satói-árok vagy ahogy újabban hívják, a „büdösvíz” szállítja a szekszárdi tejipari vállalat szennyvizét. A névváltozásnak komoly oka van. Nyáron ugyanis a bomló tej messze bűzlően hirdeti jelenlétét. Emiatt aztán sokat panaszkodtak a környéken lakók. A falugyűlések állandó témája volt a szennyvíz ügye, amely nem folyott el, lévén az árok lefolyástalan. A községi tanács vezetői továbbították a lakók panaszát a tejipari vállalathoz, az intézkedett, a szennyvíz pedig szépen folyni kezdett. De öröm nem lett, mert ami a Baksatói-árkon lefolyik, az öcsény másik vizén, a Bátán szépen visszafolyik a falu közepébe. „A terv jó volt” — védekezik a tervező. „A tervtől egy millimétert sem tértünk el” — replikázik a kivitelező. „Mi pedig ebbe nem nyugszunk bele — hangzott el nagyon keményen a hétfői falugyűlésen. — Lassan felmelegszik az idő és az egész falut elárasztja majd a bűz.” öcsénynek tehát — negatív fejlődés — egy szennyezett vize helyett lett kettő, azaz a rosszból még rosszabb. Hárommillióért! Esős hétfő este Mrnmmmmmmmwwmmsmmmmmmiim&mmmmm Interurbán Tamásiból. ígérete szerint dr. Mózes György, a nagyközségi közös tanács elnöke jelentkezik: — A hétfőn este megtartott falugyűlésünk kitűnően sikerült! A vonal kattan. Most aztán a kurta információ ismeretében marad a képzelet. Némi csalafintasággal persze, hiszen nemrég írtunk arról, hogy mire készülnek a tamásiak. Kimentek a meghívók; a művelődési ház színházterme szabad; kész a fórumon vitaindításra szánt tanácselnöki beszámoló is. De a találgatások folynak. Nem szenvednek-e vereséget, akik falugyűlés összehívásáért kardoskodtak? Tamásiban eddig szűk körű rétegtalálkozók adtak sikeres alkalmat választóknak és tanácsi vezetőknek a találkozásra és a községpolitika egyes kérdéseinek a megvitatására. Hátha mégis kis településeken szabad ösz- szehívni, ahol sok társadalmi esemény nincs?! Akik eljönnek, mennyire lesznek aktívak? Kérnek-e szót, vagy csak meghallgatják az 1979. évi fejlesztési terveket, meg azt, hogy hol tart Tamási a várossá levés szigorú feltételeinek a teljesítésében? Még tán azokra lehet leginkább számítani a véleménymondásban, akiket a harmadik napirend érdekel, az, hogy milyen a mezőgazdasági kistermelés helyzete... Délutánra már számosán kívánták a falu vezetői közül is, hogy „csak túl lennénk már rajta”. Közben úgy rázendített az eső, mintha soha se akarná abbahagyni. „Ez aztán nem hiányzott! Ilyen időben senki se mozdul ki hazulról!” Mi tagadás, volt aki nyúlt volna már a lélekharang köteléért, hogy falugyűlés márpedig nem lesz. Jó, hogy Mm volt kéznél harangkötél, mert lett falugyűlés. Telt házzal, 600 résztvevővel. Pedig az eső sem állt el. És bőven akadtak közérdekű kérdések is, amit nyílt válaszok nyugtáztak azon nyomban. Készségben sem volt hiány, a további összefogásra, társadalmi munka- vállalásra. És még egy rokonszenves vonás: a kérdések bevezetője nem úgy szólt, hogy ezt vagy amazt „mikor csinálja a tanács?”, hanem ahogy az a jobb helyeken szokás, így: „mit, mikor, hogyan csinálunk?” A magam részéről főként ezért köszönöm, a tanácselnök elvtárs telefonhívását. Mellette persze annak a bizonyításnak is örülök, hogy van vonzása a falugyűlésnek a nagyobb településeken is, ha húsbavágóan közérdekű kérdésekről lehet és kell nyíltan beszélni! r«té: Uvt A nézőtéren minden hely „elkelt”. A résztvevők egyik hozzászólót hallgatják. Ha megváltozik a rang Megyénk legfiatalabb városában, Pakson nemrég még falugyűléseket tartottak. Vajon hogyan oldja meg a tanács az állampolgárokkal való érintkezést a városi rangra efnelkedett településen? A kérdésre dr. Tóth Lajos vb-titkár válaszol: — Az 1971-es tanácstörvény nem szól a falugyűlést pótló városi rendezvényekről. A kialakult gyakorlat szerint azonban — a nagyközségi rendszerhez hasonlóan —, városkörzeti gyűléseket hívnak össze. Pakson előreláthatóan a konzervgyárban, a régi művelődési házban, az új munkásműve. lődési központban és a du- nakömlődi körzetben lesz ilyen gyűlés. Az időpont még nincs rögzítve, de nyár elejére vagy őszre tervezzük. Úgy véljük ugyanis, hogy a hetven tanácstagi beszámolón elhangzott mintegy két-háromszáz felvetést érdemben nem tudjuk feldolgozni két-három hét alatt. A városkörzeti gyűléseken pedig választ kell adnunk valamennyire. Tapasztalataink egyelőre még nincsenek, hiszen nagyon fiatal a város, az átállás feladataival birkózunk. Éppen ezért szándékozunk más városokat meglátogatni, szeretnénk jó módszereket ellesni a lakossággal való kapcsolattartás terén. Addig is részt veszünk különböző gyűléseken, például szocialista brigádvezetők értekezletén, mindenhol, ahova meghívnak bennünket. k. m. A Hazafias Népfront a várospolitikáról A Hazafias Népfront Bonyhád városi Bizottsága fontos feladatának tartja, hogy a megválasztott lakó- bizottságok eredményesen végezzék feladataikat. A alapokban tartott tanácskozáson a la'kóbizottságok működésével kapcsolatos feladatokat beszélték meg, dr. Schuller Zoltánnak, a városi tanács titkárának és Szentes Pálinak, a Hazafias Népfront városi bizottsága titkárának irányításával. Ismertették a lakóbizottságokkal a Hazafias Népfront munkatervét. A tanácskozásán tájékoztató hangzott el a népfrontvezetők háromnapos csopaki konferenciájának tapasztalatairól. Végül a bizottságok megismerkedtek a társadalmi ünnepekkel kapcsolatos feladatokkal. •ítHiUiUy# Aki nem far el... — Formaság az egész. Abból is látszik, hogy semmi fontos nem hangzik el ott, hogy hétfőre teszik, amikor nincs tévé. Ha ez egy fontos esemény volna, akkor akármelyik napon rendezhetnék, mert elmennének az emberek, ha mégolyán jó műsort is adna a tévé, hiszen az ő érdekeikről van szó. De nem így van. Minden el van döntve már. Egyszer, mikor voltam falugyűlésen, sorolja az elnök, hogy ennyi meg eny- nyi folyóméter járda készült el, ennyi meg ennyi fog készülni, az ilyen meg ilyen utcában. A mi utcánk nevét nem hallom. Fölszólalok, mert hogy mi is megszerveztük a társadalmi munkát — ránk miért nem kerül még sor? Mondják ott össze-vissza, hogy miért nem, csak ennyire van most keret, különben mondjam meg én, hogy melyik ne kapjon a kijelöltek közül, azért, hogy a mi utcánkban legyen. Én megmondtam: amelyikben a titkár elvtárs épített. Az új utca, a mienk régibb, az a jogosabb. Aztán megmagyarázták, hogy most nem úgy csinálják mint régen, hogy nem építettek mindjárt járdát, mert lám akkor elmarad. Most úgy csinálják, hogy amint kijelölik az utcát és elkezdenek épülni a házak, már viszik is a vizet, a villanyt meg a járdát. Szóval a titkárék utcájában lett. A következő évben megmagyarázták, hogy az új utcák most azért nem kapnak járdát, mert a régiekben sincs még és azokra, az ott lakókra is kell gondolni. Akkor nálunk is elkészült. Szóval érti. Itt minden előre el van döntve, ki van tervezve és az szerint lesz minden akkor is, ha van falugyűlés, meg akkor is, ha nincs. Csak a vezetőknek rosszabb így, mert ki kell magukat magyarázni, hogy miért nem úgy lesz, ahogy mi akarjuk és miért nem lehet meg, amit kérünk. Azt mondják, hogy az egy demokratikus fórum. Az. Ott elmondhatom, hogy mi kellene, ők meg megmagyarázhatják, hogy miért nem lehet. Nem vagyok én már mai gyerek. Jók még a szemeim. Látok én mindent. A dolgok mögé is belátok, meg a lényegbe. Humbug ez az egész. Semmi sincsen. Azért nem érdemes odamenni, hogy az ember meghallgassa a magyarázatot, hogy miért nincs. Ezért nem járok én el a falugyűlésekre. Meg azért, mert a mi utcánkban van járda, kövesút, villany, víz, földbe süllyesztve vízelvezető. Két éve két házzal arrébb megépült egy vegyesbolt, amióta van buszjárat a házunkhoz száz méterre van a megálló. Mit mondjak én a falugyűléseken? Meg ha mondok is valamit, úgysincs foganatja. ez A Baksatói-árok, tejes vízzel
