Tolna Megyei Népújság, 1979. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-02 / 27. szám
A %PÜJSÄG 1979. február 2. Lakás vagy otthon? Főzőcskézzünk Gyors ételek SERTÉSFILÉ rizzsel Hozzávalók 2 személyre: 1 csomag félkész rizs, 4 vékony szelet kolozsvári szalonna, 20 dkg sertéshús (szeletben), bors, só, 2 evőkanál nem túl apróra reszelt sajt. A rizst az előírás szerint megfőzzük és lecsöpögtetjük. A szalonnát egy serpenyőben ropogósra sütjük, majd kivesszük a zsiradékból. A szelet húst apró (fél cm vastag) csíkokra vágjuk, majd a szalonnából kisült zsírba a serpenyőbe tesszük, és mindkét oldalán csak egész rövid ideig, fél percig sütjük. Kevés sóval és borssal ízesítjük. A szalonnát és a húscsíkokat a forró rizsre tálaljuk és a tetejét megszórjuk a reszelt sajttal. CSIRKEMÁJ ÍNYENC MÓDRA Hozzávalók 2 személyre: 1 csomag rizs (félkész), 20 dkg csirkemáj, 2 evőkanál őrölt mandula, 1 evőkanál vaj, só, bors, 2 banán, 1 mandarin, 2 evőkanálnyi apróra vágott hagyma. A rizst előírás szerint megfőzzük. A csirkemájat 2 cm-es darabokra vágjuk és a mandulával összekeverjük. A vajat egy serpenyőben felolvasztjuk, s a májat minden oldalán 2 perc alatt átsütjük. Előmelegített tálba tesszük, sózzuk és borsozzuk. Ugyancsak a vajas serpenyőben a hagymadarabokat üvegesre pároljuk. A hagymát a májhoz keverjük, majd együtt jól összekeverjük a rizzsel. A banánt meghámozzuk, hosszában kettévágjuk és a serpenyőben rövid ideig átsütjük. A mandarint szintén meghámozzuk és a banán mellett sütjük. Majd a serpenyőből kivéve a rizses máj tetejére tesszük. Gyuri és Péter is hozzám jártak I. és II. osztályban. Életüket azóta is figyelhettem éveken át, mert ablakom Péterék kertes udvarára nyílik. Gyuriék elég messze laknak tőlünk, ő mégis minden szabad idejét Pétereknél tölti. Az édesanyja örül neki, tudja, hogy jó helyen vám Együtt játszottak minit kisiskolások, később a kerékpárjaikat szerelgették nagy buzgalommal. Néha magnóztak. Most már érettségizett „nagy fiúk”, mégis itt tartja őket az otthon, nem csavarognak. Sokszor elgondolkoztatott az a kérdés: vajon mi vonzza Gyurit Péterekhez, miért szeret annyira náluk lenni? Fellapoztam családlátogatási naplómat, érdekelt, mit is jegyeztem fel annak idején az egyik és mit a másik családról. Péterekről ezt írtam: „Meleg, barátságos otthon a szerényen berendezett egyszobás lakás tiszta, rendes, de nincs benne „kínos” rend. A szülők nagyon reálisan látják egyetlen fiúkat, nem várnak tőle csodát, rendes embert szeretnének nevelni belőle. A gyermek természetesen viselkedik otthon. Meghitt családi légkörben élnek. Tanácsaimat kérik és meghallgatják.” Gyuriéknál ezt írtam: „Szépen berendezett lakás, amelyből hiányzik az élet Az apa elhagyta a családot, a keserű hangulatú, fáradt benyomást keltő, csalódott anya egyedül neveli fiát.” Ennyit írtam 12 évvel ezelőtt, amikor még csak alakulóban volt Gyuri és Péter — a két egyke fiú — barátsága. Nem vitás, hogy miért volt vonzóbb Péter családja Feleségek — El akarok válni — mondja a fiatalasszony az ügyvédnek. — Miért? — Alapos gyanúm van a férjemmel szemben. — Mi? — Az, hogy nem ő az apja a gyerekemnek. * — Az egyik kannibál mondja a másiknak: — Elveszett a feleségem. Nem láttad? — Nem láttam ... — Na ne mondd! És akkor mit rágcsálsz? a két fiú számára. Ok nem lakásban, hanem otthonban élnek ma is. Sokszor láttam, hogy Péter édesanyja kiállt az ajtajukba és szerető szemmel .figyelgette az udvaron bütykölő két jó barátot. Máskor megjelent egy-egy karéj vajas kenyérrel mellettük, vagy letett egy tálka cseresznyét, almát, de nem zavarta őket, hagyta, hogy dolgozgassanak. Péter apja három műszakos. Ha éppen itthon van, akkor gyakran beáll harmadiknak a büty- köléshez. Télen, egyik vasárnap, vele együtt készítették udvaruk díszét, a közel két méter magas hóembert. Ez hát az, ami Gyurit ide vonzza: a meleg családi hangulat, az érdeklődés a gyermekek ügyködése iránt. Ilyen meghitt családi légkört — sajnos — kevés helyen találtam a hosszú évek során tett családlátogatásaimon. Mindig megüzentem előre, hogy mikor megyek, nehogy nagy munka kellős közepén (paradicsombefőzés, nagymosás) zavarjam meg az édesanyát. A bejelentésnek azután az lett a következménye, hogy egy-egy helyen hamis képet láttam, mert mint Erzsiké elkottyantotta: „Tessék csak jönni Ilonka néni, anyukám várja, már három napja takarít, egészen átrendezte a lakást. Csak a kamrába ne tessék benézni, mert minden ka- catot oda hányt be.” Sok lakásban jártam, amelyek inkább hasonlítottak egy bútorkiállításhoz, mint otthonhoz. Sehol egy kint felejtett könyv, egy újság, egy játék! Minden a heÉn még nem is hallottam gyerek szájából ezt a szót: mostoha. Pedig sok manapság a második házasság. Sőt, nem ritka a harmadik sem. Ilyenkor azt mondják a gyerekek: az új apukám, vagy a második anyukám. Nem is tudom, honnan vette a 12 éves Tibi ezt a kegyetlen hangzású szót. Pedig ezt mondta: — Nekem mostohaapám van. Az édesapám meghalt hatéves koromban. Öt nagyon szerettem, nem is vert meg soha. A mostohaapámat nem szeretem, ő szíjjal ver mindig, mindenért. Aranyos gyerek ez a Tibi. Nyugodt, komoly, értelmes. El nem tudom képzelni, milyen iszonyú vétségeket követ el, amelyeket szíjjal kell megtorolni. Persze, gyerek nem nő fel anélkül, hogy időnként rossz fát ne tegyen a tűzre, és a kisebb-nagyobb csínyekért büntetni is kell. De a szíj nem pedagógiai eszköz, ez nem büntetés, ez már kínzás. Ne is csodálkozzunk, ha az ilyen gyerek soha nem lesz őszinte hozzánk, ellenben könnyen lehet alamuszi, meghunyászkodó, szolgalelkű. Amellett iszonyú gyűlölet parázslik a lelke mélyén, s csak a bosszú lehetőségére vár. Amint a maga lábára állhat, amint már nem függ tőlünk, abban a pillanatban meg is szakít velünk minden kapcsolatot, többé nem létezünk számára. Ha meggondoljuk, hogy másfél-két évtizedet dolgoztunk egy gyerekre, aki sok gondot okozott nekünk, sok időnket lekötötte, s mikor szárnyra bocsátjuk, többé nem számíthatunk rá, teljesen közömbös idegenek lettünk számára, bizony elhibá- zottnak érezhetjük nevelési módszerünket. Jóllehet ezzel a fáradsággal emberi kapcsolatot is kialakíthattunk volna veié. Hadd idézzek irodalmi példákat erre. Várkonyi Nándor Pergő évek című könyvében írja apjáról: ...„addig ütött- vert, vagdosott a földhöz, míg ki nem fulladt, belé nem fáradt ... üvöltve torkomnak ugrott, ágyamra tepert, és fojlyén „vigyázz állás”-ban. Ezeken a helyeken a hangulat is természetellenes, néha hamis volt és merev, mint Mariéknál, aki két kezét combjára fektetve ült a csupafodor ruhácskájában, nagy masnival a hajában. Megkíséreltem szólni hozeá, hogy oldjam, a hangulatot, de mindig az édesanyja vagy az édesapja felelt he- ilyette. Féltek, hogy valami rosszat mond, és ő maga is félt. Gyöngyiéknél szabályos babakiállítás fogadott a két kis leányka gyerekszobájában. Mutogatták is büszkén a szülők az új bútort és a sok minden szépet, de én jobban örültem volna, ha a négy polcra kiültetett babák közül legalább kettő lent lett volna a kislányok kezében és a kirakatszerű bemutatás helyett, önfeledten játszó, babát etető, pólyázó leánykákat látok, mint Sanyi- éknál, ahol a két fiú csak éppen köszönteni kelt fed a szőnyegről és máris sietett vissza a „vár”-hoz és a katonákhoz, hogy tovább játsszanak. Amíg én a szülőkkel baráti hangon beszélgettem, ők ránk se figyeltek, annyira belemerültek a játékba. Nem volt olyan rend a lakásban, mint Mariéknál vagy Gyöngyiéknél, de őszinte, meghitt, családi légkör, élet, igazi otthon vett körül, jól éreztem magam. Ilyen otthon Pétereké is, ezért érzi itt jól magát Gyuri. Bár sok ilyen, meleg családi légkört árasztó otthonban élő gyermekünk letogatott... a verés után arcára kielégült, derűs kifejezés ült, szeme mosolygott”. Ezek után állapítja meg Várkonyi Nándor, hogy semmi benső- ség, az összetartozás semmi mélyebb érzése, szorosabb köteléke nem fűzte a szüleihez őt és testvéreit. Füst Milán Őszi vadászat című kisregényének hőse is hasonló kegyetlen ütlegek között nőtt fel. Hosszú évek óta nem találkoztak már, s mikor véletlenül egy vadászaton az apa felbukkan á fiú leshelye előtt, mi történik ... „hideg fejjel, minden további megfontolás nélkül ráfogtam a fegyvert”. Csak egy pillanaton múlt, a józan ész felülkerekedésén, hogy a fiú nem lett apagyilkos. De térjünk vissza Tibire. A tóalmási gyermeküdülőből, ahol találkoztunk, ajándékot vitt az édesanyjának és a kistestvérének. A mostohának nem. Ez a kistestvér már a második apától van, aki rajong érte, őt nem veri szíjjeti, sőt ajándékokkal halmozza el. Míg Tibi csak nagy ünnepeken kap valamit. Ezek után valóságos csoda, hogy a fiú nem gyűlölte meg a kistestvérét az igazságtalan, megkülönböztető bánásmód miatt — még az egy szülőtől való testvérek között is, — ilyen körülmények között. Napjainkban tízezerszámra alakulnak vegyes családok. Valójában jobb ez, mintha csak az egyik szülő nevelné fel a gyerekeket. Egészséges érzelmi fejlődésük megkívánja az anya és az apa állandó jelenlétét is. Aki házasfelével számára idegen gyerekeket is kap a családba, az a házassággal azt is vállalta, hogy úgy szereti és neveli őket, mint a saját véréből valókat. Viszonzásképpen ő is azt a szeretetet, megbecsülést kapja (néha még többet), mint a vér szerinti gyermekeitől. Mert a sokszor emlegetett „vér szava” is csak harmonikus emberi kapcsolatok között érvényesül. Felirat helyett Külföldi ötlet nyomán rajzoltuk le ezeket a tréfás figu- rájú emblémákat, amelyeket a lakás különböző helyiségeinek ajtajára lehet feltenni. Akik szeretnek barkácsolni, könnyen elkészíthetik akár lombfűrésszel kivágott furnirlapból, akár színes műanyagból, de végső soron kemény karton is megfelel a célnak. Valamennyi embléma alapszíne más és más lehet, piros, kék, zöld, narancssárga, stb. Erre kell ceruzával felrajzolni a figurákat, s azokat fehérrel kifesteni. hetne! (Gergely) A mostoha A farsangkor és a bálokon minden nő szép és elegáns, sőt, érdekes akar lenni, valami egészen más, mint a mindennapi életben. Ezért feladatuk a divattervezőknek, hogy számos olyan ötletét találjanak ki, amelyből az érdeklődők választhatnak. Néhány ötlet írásban: — szmokingkosztüm, rövid és hosszú szoknyával és — hozzá franciás selyem blúz, — tunika, amely mindkét szoknyával alkalom szerint viselhető, — kombinészerű felsőrészszel szabott hosszú, trapéz ruha, ennek a tetejére: — hímzett mellény, prusz- lik, vagy áttetsző blúz, — régi ruhát elszórtan elhelyezett gyöngyökkel hímezve lehet felfrissíteni. — régi ruhából (mini is lehet) tunikát vagy ingkabát jellegű felsőrészt alakíthatunk. Néhány ötlet rajzban: 1. Selyemből, jerseyből, vagy bársonyból készíthető szoknya, féloldalasán gombolva, elöl-oldalt csoportos rakással. A blúz „nappali” forma, de ha selyem, brokát vagy hímzett anyagból van, máris estélyivé válik. Természetesen a szoknyához többfajta felsőrész is illik 2. Úgynevezett „vonal ruha”, amely előnyösen hangsúlyozza ki a nők szép termeiét. Bármilyen nemes és szép esésű anyag alkalmas a kivitelezésre. Hozzá fényes „makkart” selyem sapkát is viselhetünk, amelyet pár szem tekla gyönggyel ki is hímezhetünk. A nagy virágos selyem kendő vagy könnyű horgolt — rojtos kendő, elegáns belépőül szolgálhat. 3. Négyszögletes kivágással, keskeny övvel készült, ujjatlan tunika, amelyhez könnyű, lágyan hulló selyem vagy rakott szoknyát viselhetünk. A kabátka, amely körbe paszpolozott — csipke, brokát —, vagy hímzett anyagú is lehet. NÄDOR VERA Szobanövények, télen A virágok és növények lakásunkat otthonossá teszik, díszítik. Cserébe — az évszakoknak megfelelően — törődnünk kell velük. A szobanövények számára a tél a legkedvezőtlenebb és legnehezebb időszak. Nagyon fontos, hogy alaposan meggondolva — a lehetőségekhez képest, a legjobb megoldást találjuk a teleltetésükre. A növények számára alapvetően fontos: a fény, hő és páratartalom. A fény minden növény számára nélkülözhetetlen. Ezért igyekezzünk a növényeket úgy elhelyezni, hogy a lehető legtöbb fényt kapják. Az optimális hőmérséklet biztosítása általában nagyon nehéz feladat. A növények számára a tél a pihenés időszaka. Ebben az időszakban a fejlődés lelassul. Általában a +3, +15 °C körüli hőmérséklet volna a legkedvezőbb. A levéldísznövényeknek pedig +18, +22 °C. Téli időszakban erős fejlődést ne várjunk a növényektől. A kellő páratartalom is nagyon fontos. Ezt vízpárologtatóval tudjuk megoldani. A fűtőtestre tett edénybe helyezzünk vizet, s ha egy nap alatt nem is párolgott el teljesen — naponta cseréljük. Újabb megoldás az elektromos szobai szökőkút vagy még modernebb a Hydroexe alkalmazása. Az öntözést sem szabad túlzásba vinni. A téli időszakban, amikor az életfolyamatok lelassulnak, jóval kevesebb vízre van szüksége a növénynek. A túlzott öntözés gyökérrothadáshoz, illetve a növény pusztulásához vezethet. Általános szabályt természetesen nem lehet meghatározni; a vízigény fajtánként változik. Lényeges követelmény, hogy az öntözésre használt víz hőmérséklete egyezzen meg a növények tárolására használt szoba, vagy helyiség hőmérsékletével. A kaktuszok számára a +8, +12 °C hőmérséklet a legkedvezőbb, de a relatív páratartalomnak 60—80 százalékosnak kell lenni. Ügyeljünk arra, hogy +5 °C-nál kevesebb és +15 °C-nál több ne legyen a hőmérséklet ott, ahol a kaktuszokat teleltetjük. Fordítsunk kellő gondot arra, hogy ezek a nagyon fényigényes növények lehetőleg az ablakok közelébe kerüljenek. A növényeket időnként gondosan vizsgáljuk át és amennyiben kórokozókat vagy betegség tüneteit észlelnénk, akkor az egészséges virágok közül távolítsuk el a károsodott növényeket. Lakásban méregtartalmú szerekkel permetezni nem szabad. A szobák szellőztetésénél nagyon gondosan ügyeljünk arra, hogy virágaink huzatba ne kerüljenek. Ez a virág meghűléséhez és esetleges pusztulásához is vezethet. KALOCSAY KLÁRI Á. L.
