Tolna Megyei Népújság, 1979. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-14 / 37. szám
1979. február 14, ^fePÜJSÄG 5 „A költő se mondhatná szebben" A húgom tanult Nincs iskolapad. A pedagógus beszélget tanitványaival a tananyagról. A diákok egyidősek a pedagógussal, többen idősebbek. A tanulószállás egyik termében kaptak helyet a felnőtt diákok. Kellemesen melegít az olajkályha, az asztalon tankönyvek, füzetek. A tanítványok kezei izmos-inas-kérgesek. Nehezen tartják a ceruzát. * Nézem Varga István jegyzeteit. Tizenkét sűrűn írt oldal. Szépen gömbölyített betűk. Azt mondják, az ember írása sok mindent elárul. Vajon írásszakértő mit írna ezekről a „kérges” betűkről? Sugárzik a papírlapokról a kiegyensúlyozottság, a munkásintelligencia. Hogy írója csak hat osztályt végzett? Varga István a hat-elemit 1943-ban fejezte be. A család — Javasolták, tanuljak... ínsége parancsolta ki az iskolapadból az eszes fiút. — Tanuljon a fiatalabb, ha már csak egyre van pénz. A húgom kereskedelmi gimnáziumot végzett, én kereskedőinas lettem — mondja most a hét vége sikeres eseménye után a TOTÉV raktárosa. A keze kicsit remeg, a fejét lehajtja... örül is, ideges is. Egyik pillanatban a jegyzeteit rakosgatja, aztán bekapcsolja a Sokol rádiót. Emlék ez a vetélkedőről. * — Tavaly hivattak a személyzeti osztályra. Voltak már ott többen is. Mindany- nyiónknak hiányzott egy-két osztálya. Azt mondták, a vállalat mindent fizet, nekünk csak tanulni kell. Nem gondolkodtam, rögtön jelentkeztem. Varga István 49 éves. — Milyen érzés volt 36 év után iskolába járni? A második napon már otthon éreztem magam. Az órák inkább Vállaltam... beszélgetéssel teltek, így sokkal könnyebben jegyeztük meg a tanulnivalót. A rádió minden évben országos vetélkedőt hirdet történelemből és irodalomból a felnőtt általános iskolás tanulók részére. A Tolna megyeiek mindig jól szerepelnek. Egy éve elsők voltak. A januári vetélkedőn egy nagydorogi, egy bonyhádi és egy szekszárdi felnőtt tanuló képviselte a megyét. Varga István a szekszárdi. — Három nappal a verseny előtt szóltak. Szombaton délelőtt tíz óra öt perckor indultunk. Az ellenfeleink a dolgozók speciális esti iskolájába jártak. A győri, a budapesti Illatos úti és a Kertész utcai csapatok hetekig készültek. Mi nem is ismertük egymást. Az első fordulóban még utolsók voltunk, idegesen ültünk az asztalnál. A második fordulóban átvettük — Az első hely kötelez a vezetést. Végül 78 ponttal nyertünk a 64 pontos győriek előtt. Meghívást kaptunk a nyári, a nyolcadikosok versenyére, ha küldenek, oda is szívesen megyek. A verseny végén Varga István az Oktatási Minisztérium különdíját is elnyerte a jó szereplésért. A feladat az volt, hogy Jókai Anna Magyaróra című elbeszélése alapján mondjon hasonló, vele megtörtént eseményt. — Könnyű dolgom volt. Elmeséltem egy rosszullétem és annak kapcsán a kórházba kerülésem történetét. Szinte átéltem az egészet, úgy mondtam el a zsűrinek. Azt mondták: „Költő sem mondhatná szebben”. A különdíját nem tervezték be. Ott határozták el a verseny szervezői, ezért érkezik Varga István díja majd utólag, postán. HAZAFI JÓZSEF Fotó: Bakó Jenő Újdonságok a dunaföldvári ipari szövetkezetekben Ha a két dunaföldvári ipari szövetkezet hatékonyságát, rugalmasságát vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy vezetőik tudják, ez elsődleges követelmény, ha fennmaradásukat tartósan akarják biztosítani. A Fa- és Építőipari Szövetkezet faipari üzemága teljes egészében tőkés exportra termel. Az idei tervét huszonhétmillió forintra tervezték. Ez a terv növekvő a tavalyi huszonötmilliós értékhez viszonyítva, de — mint mondták —, az ideit sokkal köny- nyebb lesz teljesíteni. Sikerült továbbfejleszteniük a korábbi jó kapcsolatukat a holland és a francia partnereikkel. Nemes Ferenc elnök szerint a jó hírnevük annak köszönhető, hogy kezdetben nem restellték elvállalni az egyszerű munkákat sem. Várnak egy holland gyártmányú szárítógépet, mely jelentősen megnöveli a hatékonyságot. Ez a gép is hozzájárul majd ahhoz a törekvéshez, hogy az egyszerűbb termékek helyett egyre inkább növelni tudják a munkaigényesebb darabok' gyártását. A faragott bútorok gyártástechnológiájának ki- fejlesztése a céljuk. Jó gazdálkodásuk bizonyítéka az is, hogy a közelmúltban tízmillió forintos exportfejlesztési hitelt kaptak, melyet az ezerkilencszáznyolcvanas határidő helyett már az idén vissza tudnak fizetni. * Pezsgő élet folyik a Földvár Gumiipari Szövetkezetben is. Jelenleg éppen új munkavédelmi csizmák kidolgozásán fáradoznak. A női és férfi gumicsizmákat egyaránt korszerűsíteni akarják. A női lábbelik gyártását rövidesen elkezdik. Húszezer párat készítenek az idén, a jövő évtől kezdve pedig százezer pár gyártását tervezik. Ez jelentős mennyiség, azonban mégsem ebben rejlik a megújulás, hanem a minőségben. Ezek a csizmák esz- tétikusabbak lesznek elődeiknél, s ezzel közkedveltebbé tehetik a nők számára is a munkavédelmi szempontból sok helyen nélkülözhetetlen viseletét; tervezik, hogy később több színben is készíteni fogják. Országos viszonylatban is elismertek a Dunaföldváron készített bányász-gumicsizmák. Hátrányuk viszont, hogy elég merevek a beléjük épített acél sípcsontvédőtől. Az újabb modellről nem szívesen beszélnek a szakemberek, csak egy műszaki rajzot mutattak. Ennek alapján ez sokkal rugalmasabbnak ígérkezik jelenlegi elődeinél. A szára hurkásított, ami a köny- nyed hajlást biztosítja, a talpában — a gumiba dolgozva — pedig a kemény, szúrós anyagok elleni védekezésül acéllemez lesz. — beke — 11 tetei lakásszövetkezet Az ország első pusztai lakásszövetkezete, amely a Bó- lyi Mezőgazdasági Kombináthoz tartozó Sátorhelyen alakult, eredményesen zárta első építési esztendejét: harminckét szép, korszerű lakást adott át tagjainak. Valamennyi új lakástulajdonos fizikai dolgozó, többségük tehenész és sertésgondozó, traktoros és gépkocsivezető. A főhercegi uradalomtól „örökölt” régi cselédházakat hagyták ott és költöztek be a saját otthonaikba. Az új lakás életformaváltást is jelent a sátorhelyi családoknál. Eddig földszintes, szűk, kis lakásokban összezsúfolódva éltek, s az utcai kútról hordták a vizet. A szövetkezeti otthonok mindegyike emeletes, háromszobás, természetesen fürdőszobával, erkéllyel és előkerttel. Több és jobb lehetőséget nyújtanak a pihenésre, a művelődésre, a szabad idő tartalmas eltöltésére. Most- újabb tizenhat szövetkezeti lakás építését kez- ték meg, ezeknek kulcsait 1979 végén vehetik át a tulajdonosaik. Versenyben a Luca székével f f Vajon mennyi idő kell egy icike-picike közúti hi- dacska felépítéséhez? Egy alig nyolc lépés távolságot „átívelő” betonátjáró kerítéséről van szó. A fáma szerint a Luca széke csigalassúsággal és mindennap folyton-foly- vást készült. Akkor mit mondjunk a felvételünkön látható munkáról? Talán ha kitalálnánk a negatív előrehaladást, az már alkalmassá válna a keszőhi- degkúti híd építésének jellemzésére. Tudniillik, eddig annyi történt, hogy a használható, de kissé elavult hidat szétbontották. Hogy mikor építik tovább, arra ott jártunkkor, egy havas, téli napon még az öreg nyugdíjas bácsika sem tudott válaszolni, aki ott lakik a szomszédban. „Talán versenyben vannak a Luca székével?” — kérdezte. Lehet, de szerintünk folytathatják, hiszen már nyertek; a Luca székének elkészüléséhez nem kellett egy hónap, ezt meg már egy éve „építik”. hj—bj Palántanevelés otthon Ilyenkor, tél végén a ker- tészkedők már tervezik a tavaszi munkákat. Egyik nagy gondjuk: honnan szerezhetik be a szükséges zöldség- és vi- rágpailántákat. A gyakorlottabbak tudják, elsősorban azokat a növényeket érdemes palántáról nevelni, amelyek hosszú tény észidejűek. Akinek csak picinyke kertje, vagy csak néhány erkély- ládája van, nem érdemes e ■gondosságot igénylő munkába kezdenie, célszerűbb a szükséges kevés palántát piacon vagy kertészeknél megvásárolni. De akinek nagy a kertje, vagy nincs lehetősége olcsón pl. szakcsoporttól jó palántát vásárolni, otthon kell előállítania azokat. A jó, megbízható magvak beszerzése a legelső tennivaló. Bizonytalan származású, ismeretlen fajtájú, régi, rossz csírázóképességű vetőmaggal ne kísérletezzünk. Nagy bosszúság, ha például korai hegyes paprikát szeretnénk, de a magból későn érő paradicsompaprika fejlődik. A legnagyobb veszteség az, ha az elvetett mag rossz, nem csírázik. Az így elvesztegetett idő nem vagy alig pótolható, „kifutunk” a kedvező palántanevelési időből. Csak megbízható helyről, zárt tasakban, megholtakból, ÁFÉSZ-üzletekből vásároljunk. Azért hiba lenne a szomszéd, vagy más hozzáértő kertbarát bevált magvait visszautasítani — de mégis legbiztosabb a garantált, tasakos áru. A magvetésekhez megfelelő hely és eszközök szükségesek. Legkedvezőbb helyzetben azok vannak, akiknek kis üveg- vagy fóliaházuk, melegágyuk van. Ha viszont ilyen nincs, akkor megfelel egy-egy világos ablakpárkány, meleg, üvegezett veranda is. A palántaneveléshez feltétlenül szükséges azonban: fenéklapjukon kilyuggatott, 5—6 cm magas ládák, edények, laza, nem túl trágyás, vízáteresztő föld és üveglapok a vetés takarására. A vetéshez az edény aljára mindig 1 cm vastagságban darabosabb, durvább földet szórjunk, ez biztosítja a felesleges öntözővíz elvezetését. Erre öntjük és egyenletesen elterítjük az előkészített, a morzsalékos földet. Az edény szélein, sarkainál kezünkkel kissé tömörítjük, majd egy deszkadarabbal simára nyomkodjuk a földet. (Vigyázat, a földet nem szabad nagyon keményre tömöríteni!) A magvakat ekkor egyenletesen elszórjuk, vagy a nagyobbakat egyenletes sorokba vetjük. Finoman rostált földdel takarunk, általában elegendő a magok átmérőjével megegyező vastagságú takarás. Egyes, különlegesen apró magvakat (pl. Begónia semferflorens) nem szabad földdel betakarni. Langyos vízzel a vetést alaposan megöntözzük. (Nagyon finoman permetező öntözőrózsát használjunk, nehogy elmossuk a vetést) Üveglappal takarjuk, esetleg még újságpapírt is borítsunk rá. A ládákat meleg, 25 °C-os helyre visszük, s ügyelünk, hogy soha se száradjon ki a föld. Minden ládát jeltáblával látunk el, feltüntetjük a fajtát és a vetés idejét. A csírázás megindulásáig egyenletes meleg szükséges, világosság nem fontos. Amint azonban megjelennek az első csíranövények, levesszük a takaró papírt és üveget, s azonnal világos helyre visz- szük a vetésit. A szükséges hőmérséklet most már valamivel alacsonyabb plusz 20 °C körüli. Nagyobb melegben .megnyúlhatnak a palánták. Két szikleveles korban áttűzdeljük a növényeket. Ehhez már egy kicsit tápdúsabb földet használunk. A gyenge kis növényeket a gyökerek megsértése nélkül kiemeljük a ládából, óvatosan, hogy gyökerűik az ültetőlyukban vissza ne görbüljön, eltűzdeljük. Értékesebb palántákat, — paradicsom, paprika, salvia, tátika, petúnia, begónia — cserépbe is tűzdelhetjük. Jó szolgálatot tesznek a kimosott, aljukon kilyuggatott tejfölös vagy hasonló műanyag poharak. Az így nevelt palánták gyorsabban fejlődnék, s a kiültetést sem síny- lik meg. A növekvő palántáknak sok fényre van szükségük, a szabad levegőhöz és külső fokozatosan szoktassuk őket hőmérséklethez is. Ezt az eljárást nevezik edzésnek, így nyerhetünk a kiültetés idejére erős, zömök, életerős palántákat. HORVÁTH LÁSZLÓ Követendő példa A Somogyi Néplap február 7-i számában olvastam, hogy a kaposvári méhész szakcsoport 370 tagjától 23 vagon mézet vásárolt fel, és értékesített a Hungaro- néktárnak. A cikkből megtudtam azt is, hogy 1978-ban az adott körzetben méhmérgezés nem volt. Más forrásból olyan információt kaptam, hogy az élmúlt évben Somogy megye területén sem fordult elő méhmérgezés. Ez is hozzájárult a 110 vagon méz megtermeléséhez, mely országosan kiemelkedő. Mind népgazdasági, mind méhészérdekből kívánatos llenne, hogy megyénk jövőben hasonló jó eredményekről adjon számot. Sajnos az utóbbi évben megyénk területén rendkívül magas volt a méhmérgezések száma, az okozott kár meghaladja az egymillió forintot. A laikus számára sem rejtéLy, hogy az ilyen legtöbbször gondatlanságból okozott károk jelentős termés- kiesést is okoznak. Ennek értékét viszont már dollárban mérjük, mert méhészeti termékeinknek jelentős részét nyugati piacon értékesítjük. Növényvédősöknek és méhészeknek egyaránt — kölcsönös érdekek tiszteletben tartásával — követniük kell a somogyiak példáját. Annái is inkább, mert jelentős százalékarányban kell növelni a tőkés exportot és nem lehet közömbös egyik szakterületnek sem, hogy milyen áron és mértékben járul hozzá a népgazdasági terv teljesítéséhez. ZEHÁN GERGELY megyei méhész szaktitkár
