Tolna Megyei Népújság, 1979. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-23 / 18. szám
1979. január 23. 2 InÉPÜJSÁG Iránban tovább mélyül a válság ' Pántokén hazatér Khomeini Khomeini ajatollah péntekre tervezett hazautazásának közeledtével egyre gyöngül Sapur Baktiar iráni miniszterelnök -kormányának helyzete. A sah által kinevezett kormányfő vasárnapi rádió- és televíziós nyilatkozatában mégis kijelentette, hogy „mindenképp hivatalában marad”. A miniszterelnök — kormányhoz közelálló körök szerint — összehívta a nemzetbiztonsági tanácsot, s tagjaival — a belügyminiszterrel, a fegyveres erők vezetőivel és az államrendőrség főnökével — megvitatta a vallási vezető hazaérkezésével kapcsolatos teendőket. Baktiar parlamenti képviselőkkel is tárgyalt, miközben munkatársai igyekeznek meggyőzni a régenstanács két lemondott tagját, hogy változtassák meg döntésüket. Khomeini lemondásra felszólító felhívásának eddig 20 képviselő tett eleget, a 268 tagú képviselőház 138 törvényhozója egyelőre még Baktiar oldalán áll: vasárnap is azt ígérték, hogy helyükön maradnak. Hétfőn hírügynökségi jelentések alátámasztották, hogy a hadsereg nem egységes Baktiar támogatásában: illetékes katonai források sem cáfolták, hogy különböző légitámaszpontokon mintegy hatezer fiatal tiszt és pilóta, Khomei- nit támogatva, éhségsztrájkot folytat. Hétpontos felhívásukban követelik az ösz- szes amerikai tanácsadó és CIA-ügynök távozását. Ugyanakkor a sahellenes erők egyre nyilvánvalóbb ellentéteiről tanúskodik, hogy a Khomeini hazatértének hírére utcára vonuló tüntetők között összecsapások robbantak ki. A teheráni műszaki egyetemen mintegy kétezer fiatal rátámadt Khomeini híveire. A népi gerillaszervezet elnevezésű balos csoport levélben figyelmeztette Kho- meinit, hogy az iszlám mozgalom nem vezethet sikerre, ha közben más szervezeteket megpróbál elnyomni: Vasárnap lemondott tisztségéről Szajed Dzsalal Eddin Tehrani, az iráni régenstanács elnöke, akit Sapur Baktiar kormányfő Párizsba küldött, hogy tárgyaljon Koméi. ni ajatollah-val. Lemondó nyilatkozatát Tehrani egy közvetítőn keresztül eljuttatta Khomeinihez is. Az iráni ellenzék vezetője mindeddig elzárkózott a „törvénytelen” régenstanács elnökével való tárgyalástól. Tehrani most állítólag „magánemberként” szeretne találkozni Khomeinivel, bár egyes jelentések szerint nem kizárt, hogy a politikus éppen lemondása révén akar eleget tenni Baktiartól kapott megbízatásának. Mohammad Reza Pahlavi iráni sah hétfőn az egyiptomi Asszuánból Marokkóba utazott, hogy II. Hasszán marokkói királlyal tárgyaljon. A Newsweek című amerikai lap — a sah egy „közeli barátjára” hivatkozva — arról ír, hogy az uralkodó, útitervét megváltoztatva, elhalasztotta amerikai utazását, esetleg végképp lemond arról, hogy az Egyesült Államokba utazzék. A sahot ugyanis felháborította Carter elnök Khomeini ajatollahhoz intézett felhívása — mondotta az említett forrás — és attól tart, hogy „Iránban elfelejtenék”, ha az amerikai luxus-elszigeteltséget választja. Hadi célokra 13S milliard Carter „takarékos" költségvetése Washington, Heltai András, az MTI tudósítója jelenti: Carter elnök hétfőn „takarékos” költségvetést terjesztett be, amely minden korábbinál magasabb katonai kiadásokat irányoz elő, milli- árdofckal csökkenti viszont a népjóléti célokra fordítható összegeket. Az októberrel kezdődő költségvetési évre szóló javaslat kereken 532 milliárd dollár kiadással számol. A közvetlen hadi kiadások 126 milliárdot tesznek ki, de a hosszú lejáratú fegyverkezési programokra szánt kiadásokkal együtt meghaladják a 138 milliárdot. Az összeg (az inflációt is figyelembe véve) több, mint amit az ország békeidőben valaha is katonai célokra költött. Carter elnök a kongresz- szusnak küldött üzenetében az ország gazdasági gondjaival, az inflációval indokolta a messzemenő takarékosság jegyében összeállított költségvetést, amelynek kiadásai — a pénzhígulást leszámítva — csak 0,7 százalékkal haladják meg az ideieket. Az elnök szerint szinte minden területen csökkenteni kellett a kiadásokat — kivéve a fegyverkezést. Az új költségvetés a tavalyinál is világosabban tükrözi, hogy az elnök és tanácsadói kifejezetten konzervatív pénzügyi politika mellett kötelezik el magukat, s a munkanélküliség csökkentése, más égető társadalmi kérdések megoldása helyett a pénzhígulás megfékezését állítják a középpontba. Az elnöki jelentés azzal számol, hogy a munkanélküliség aránya idén eléri a 6,2 százalékot, s ezen a szinten marad 1980-ban is. Az elnök különös hangsúlyt adott a hadi kiadások békeidőben példátlan méretű növelésének. A részben a jóléti céloktól elvont összegekből 2,1 milliárdot fordítanak új hadászati rakéták, 'köztük az „M—X” rendszer kifejlesztésére. Több, mint hatmilliárdból épülnek hadihajók, ötmilliárdból harci repülőgépek. A 'korábbinál jelentősen magasabb összegeket kapnak a NATO keretében Európában állomásozó amerikai csapatok: létszámukat, fegyverzetüket, lő- szertartalékaiikat felduzzaszt- ják. Közismert, hogy előkészületeket tettek az új, különösen veszélyes tömegpusztító fegyver, a neutronbomba gyártására és európai elhelyezésére is. Dél-Li bánon Folytatódik Izrael agressziója Az izraeli haderő tavaly márciusi behatolása óta a leghevesebb harcok dúltak vasárnap Dél-Libanonban egyrészt Izrael és a vele szövetséges jobboldali keresztény milíciák, másrészt a pá- lesztin és libanoni baloldali erők között. Az összecsapások röviddel azután robbantak ki, hogy az ENSZ-ben elítélték Izraelt a világszervezet dél-libanoni békefenntartó erőivel. (UNIFIL) kapcsolatos magatartása miatt Ezeknek az erőknek a megbízatását a napokban hosszabbították meg. A jelentések beszámolnak arról, hogy az izraeli tüzérség vasárnap lőtte Nabatieh dél-libanoni várost. A támadásnak 14 áldozata volt. Izraeli támadás érte Aishijen várost is. A tűz alá vett területekről megkezdődött a lakosság tömeges menekülése. A Palesztinái Felszabadí- tási Szervezet bejrúti főparancsnokságának vasárnapi közleménye szerint a szervezet egyik dél-libanoni rakétaegysége — az izraeli támadásokra válaszul — „ellenséges célpontokat semmisített meg” Izrael területén. Ugyancsak bejelentették, hogy a Litani folyó északi partján felrobbantottak egy „ellenséges harckocsit” amely egy palesztin állást kísérelt megközelíteni. Begin izraeli miniszterelnök a kormány vasárnapi ülésén újabb izraeli támadásokat helyezett kilátásba a Libanonban- állomásozó palesztin erők ellen. Az egyiptomi és szudáni parlamenteknek a szudáni fővárosban vasárnap megtartott együttes ülése nyilatkozatban ítélte el a Libanon elleni legújabb izraeli támadásokat. Elutazott a kubai kulturális küldöttség Vasárnap elutazott Budapestről Armando Hart Dá- valos, a Kubai Kommunista Párt Politikai Bizottságának és a Kubai Köztársaság államtanácsának tagja, kulturális miniszter, aki a kubai kulturális napok esemény- sorozata alkalmából küldöttség élén tartózkodott hazánkban. Armando Hart Dávalos magyarországi tartózkodása során tárgyalásokat folyta tott Pozsgay Imre kulturális miniszterrrel kulturális életünk időszerű kérdéseiről, a magyar—ikubai kulturális együttműködés további fejlesztésének .lehetőségeiről. Találkozott művészeti és kulturális életünk kimagasló személyiségeivel, és meglátogatott több fővárosi és vidéki kulturális intézményt. Fogadták őt Németh Károly és Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkárai, valamint Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. A Ferihegyi repülőtéren a küldöttség 'búcsúztatására megjelent Pozsgay Imre, Jósé Antonio Tabares, a Kubai Köztársaság magyarországi iiagykövete, valamint Feliksz Bogdanov, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. LAPZÁRTA Fokozatosan normalizálódik az élet Kambodzsában. Képünkön : Svey Rieng tartományban egy munkatábor lakói saját falvaikba indulnak haza. (Képtávírónkon érkezett.) Az angol kormány a hadsereg eszközeinek bevetésére készfii a szállítási dolgozók sztrájkjának folytatódása miatt. (Képtávírónkon érkezett.) Mexikó fiz olajäldäs veszélyei A maják és aztékok egykor virágzó birodalmának romjain ma új legendák születnek. Egymást érik a fantasztikusabbnál fantasztikusabb becslések Mexikó olajkincséről, amely a fel- tételezések szerint a legnagyobb a tőkés világban, még Szaud- Arábia eddig leggazdagabbnak vélt forrásait is felülmúlja. Ez annál is érdekesebb fejlemény, mert a latin-amerikai ország 1974-ben még behozatalra szorult a „fekete aranyból”. Azóta viszont saját termelését kétszerezte meg, kivitelét négyszeresére növelte, újabb és újabb lelőhelyekre akadt rá, 1977. kezdetétől legalább harmincra — hétezer kilométeres partvonalán, illetve kontinentális talapzatában. NEM UNIVERZÁLIS GYÓGYSZER „Ilyen lehetőség csak egyszer adódik a történelemben” — nyilatkozta több alkalommal is Jósé López Portillo köztársasági elnök, aki alig több mint két éve vezeti az országot. Mexikó kőolajkészletét jelenleg 120—200 milliárd barrelre (1 barrel kb. 160 liter) becsülik, amely mintegy hatvan esztendőre elegendő, s az új OPEC-árszint alapján az eladása révén szerzett jövedelem már az idén legkevesebb 37 milliárd dollár, a tavalyi kétszerese lesz. A mexikói állami olajtársaság, a Pe- mex kitermelésre, kutatásra, feldolgozó kapacitások létesítésére 15—20 milliárd dollárt kíván fordítani a következő öt évben, s szakemberei azt tervezik, hogy a jelenlegi napi 1,3 millió barreles termelést kétmillióra növelik 1980-ra. Az olajáldás tehát Mexikót is elérte — a maga összes előnyével és veszélyével együtt. Azt azonban még nem tudni, melyikből hull több reá. A Pemex igazgatója azért is figyelmeztette az ország vezetőit: „Ha Mexikó kizárólag az olajjal — mint valami mágikus orvossággal — kívánná gyógyítani valamennyi betegségét, az hosszabb távra nemzeti öngyilkosság lenne.” Probléma pedig akad bőven ebben a távoli országban: a. népesség gyors növekedésétől a legalább 50 százalékos munkanélküliségen, a mintegy'28 milliárd dolláros külföldi adósságon, a javak- szélsőségesen igazságtalan elosztásán át egészen a széles körű analfabétizmusig. HARC A KORRUPCIÓVAL Jósé López Portillo 1976. december 1-én. amikor beiktatták hivatalába, főleg ilyen gondokat örökölt elődiétől, Luis Eche- verria Alvareztől. Mégis hozzálátott ambiciózus tervei megvalósításához. nem titkolva azt sem. hogy ehhez az anyagi bázist a Detrodollároktól várja. Először a Mexikóban úinak egyáltalán nem mondható korrupció ellen lépett föl. S hogy nemcsak szavakkal. íme a bizonyíték: kétéves kormányzása során számos vezető tisztviselő, köztük két miniszter, került börtönbe a közpénzek hűtlen kezelése miatt. Várhatóan kevésbé lesz látványos a nagybirtokrendszer felszámolásáért hat évtizede folyó harc lezárása — a nincstelenek javára, amit szintén sürgős tennivalónak tekint. Ugyancsak nagy szükség van az ipar és a szolgáltatások fejlesztésére. Az évente 3,5 százalékkal növekvő, az ezredfordulóra feltehetően megduplázódó népesség ugyanis új munkahelyek millióit igényli máris. S végül még egy probléma, amiért az országot társadalmi feszültségek uralják: a 65 millió mexikói közül jelenleg még kevesebb mint húsz százalék birtokolja az állam gazdagságának hetven százalékát. legalitás a kommunistáknak Parlamenti választások lesznek Mexikóban a nyáron. Portillo elnök jó politikai érzékkel — elsősorban saját pártja, az öt évtizede kormányzó Intézményes Forradalmi Párt esélyének növelésére — engedélyezte más politikai erők, köztük a kommunisták legális működését is. Kétségtelen előrelépés ez Mexikóban, ahol néhány hónapja még igen korlátozott volt a politikai demokrácia. A választási reform azonban felemás: kimondja, hogy a kongresszus 400 mandátumából az ellenzéki pártok mindössze százat szerezhetnek meg, vagyis az uralkodó továbbra is az Intézményes Forradalmi Párt marad. A külpolitika az a terület, ahol Portillo elődje hagyományait leginkább követi. Beiktatása után néhány hónappal ellátogatott a Szovjetunióba, a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséről folytatott szívélyes légkörű, beható eszmecserét Moszkvában. Echeverriához hasonlóan ő is fontosnak tartja országa együttműködését a KGST-vei, amely az 1975. augusztusában megkötött megállapodás óta ígéretesen fejlődik. Tájékozott források szerint szó van arról, hogy Mexikó szállít majd olajat a közeli Kubának, s a Szovjetunió cserébe Mexikó európai megrendeléseit teljesíti. Az előnyök kölcsönösen nyilvánvalóak. Távolról sem ilyen egyenjogú partner Mexikó, ha tőkés kapcsolatait vizsgáljuk. Ezek szinte kizárólag az északi óriáshoz fűzik. Külkereskedelmének háromnegyed részét az Egyesült Államokkal bonyolítja, a feldolgozó iparában domináló külföldi tőke ugyancsak amerikai. Washingtonból már évek óta aggodalommal nézik Mexikó önállósodási törekvéseit, államosítási terveit, külpolitikai nyitását. Különösen most, hogy fény derült hatalmas olajkincsére. A hosszú ideje lenézett szomszéd hirtelenjében felértékelődött az amerikai gazdasági stratégiában, ezért Carter elnök februárban személyesen megy el Mexikóba. A Fehér Házban már úgy számolnak, hogy a mexikói olajjal csökken majd az USA függősége Szaud-Arábiától, a feszültségtől terhes Irántól, az amerikai Afrika-politikát bíráló Nigériától, az egész OPEC-től. Mexikó viszont egy latin-amerikai mondás szerint — túl messze van az Úristentől és túl közel az Egyesült Államokhoz. KOCSI MARGIT
