Tolna Megyei Népújság, 1979. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-14 / 11. szám
8 i^EPÜJSÄG 1979. január 14. Száz aranyérmes termék A KGST-n belüli munka- megosztás alapján Bulgária foglalkozik pupliningek, pamut- és selyemszövetek, konfekcióruhák, bőr- és szőrmeáruk készítésével. Az 1976— 80 közötti időszakban ehhez még a sportcikkek gyártása járul. A bolgár könnyűipar fejlettségét mutatja, hogy a KGST-n belül az egy főre jutó pamut- és gyapjúszövetgyártásban az ország a második helyet foglalja el. A bolgár könnyűipar termékei keresettek külföldön. Sikerüket bizonyítja, hogy az elmúlt tíz esztendőben száz termékük nyert aranyérmet nemzetközi vásárokon. A szocialista országok mellett megjelennek a bolgár köny- nyűipari cikkek az NSZK, Franciaország, Nagy-Britan- mia, a skandináv országok, a Közel-Kelet, Ausztrália, Új- Zéland és Latin-Amerika üzleteiben is. A hetedik ötéves tervidőszakban tovább fejlődik Bulgária könnyűipara: a termelés előreláthatólag 45 százalékkal nő, ugyanakkor új technológiák bevezetésével javítják a minőséget is. Az ipar korszerűsítésére, a munkafeltételek javítására ennek a tervidőszaknak a végéig kereken 54 millió levált szánnak. A terv szerint a köny- nyűiparban az átlagkeresetek rövidesen elérik a gépgyárak munkásainak jövedelmét. (BUDAPRESS— SOFIAPRESS) A szocialista gazdasági integráció és a Szovjetunió I —j Szovjetunió a szocia- * lista közösség gazdaságii gilag legerősebb országi ga. A Szovjetunió adja a KGST-országok ipari termelésének több «mi nt 60 százalékát, ezen belül a kőolaj- termelés 97 százalékát, a földgáztermelés 86 százalékát, a vasérctermelés 98 százalékát, a villamosenergiatermelés 75 százalékát, a cellulóztermelés 69 százalékát, a traktorgyártás 78 százalékát, a tehergépkocsi-gyártás 81 százalékát, a személygépkocsi-gyártás 66 százalékát, A Szovjetunió részaránya a KGST-országok teljes külkereskedelmi forgalmában 40 százalék. Ugyanakkor ezekre az országokra jut a Szovjetunió teljes külkereskedelmi volumenének több mint 50 százaléka. A Szovjetunió jelentős mértékben hozzájárul a testvéri országokkal folytatott gazdasági és tudományosműszaki együttműködés fejlesztéséhez, a szocialista gazdasági integráció programjának megvalósításához, korunk egyik legsúlyosabb problémájának, a népgazdaságok tüzelő-, energia- és nyersanyagellátásának megoldásához. Megemlítjük azokat a legfontosabb megállapodásokat, amelyeket az elmúlt évben a KGST-országok sikeresen megvalósítottak: A Szovjetunió és Bulgária együttes erővel újabb acélöntő és cellulózgyártó kapacitásokat hozott létre a Szovjetunióban (a termékek egy részét Bulgáriába szállítják), gázvezetéket építettek az ukrajnai gázmezőktől Románia területén keresztül a bolgár határig; a Szovjetunió és Csehszlovákia megállapodást írt alá, amelynek értelmében Csehszlovákia területén keresztül tranzitgázvezetéket építettek az NDK- ba irányuló földgázszállítások lebonyolítására; a Szovjetunió és Magyarország megállapodása értelmében a Szovjetunióban új azbeszt-, karton- és foszforgyártó kapacitásokat hoznak létre, növelik ezeknek az áruknak a Szovjetunióból származó importját, gázvezetéket építettek Ungvár és Leninváros között, a Szovjetunióban dolgozzák fel a magyar timföldet és szállítják vissza a timföldből előállított alumíniumot; a Szovjetunió és Lengyelország gázvezetéket épített Volkovszk és Belosztok között a szovjet földgáz- szállítások növelése érdekében. A Béke villamosenergetikai rendszer és a Barátság1 kőolajvezeték-rendszer hatékony munkájának eredményeképpen 1971—1975-ben a Szovjetunió 250 millió tonna kőolajat szállított a KGST- országoknak, míg 1966—1970- ben csupán 138 millió tonnát. A szovjet villamosener- gia-szállítások 40 milliárd kWh-t tettek ki az előző időszakban szállított 14 milliárd kWh-val szemben. Bulgária például szén-, 'kőolaj-, kőolajtermék- vas- és acél hengereltáru-, cellulóz- és gyapotimportjának 80— 100 százalékát a szovjet szállításokból fedezte. A KGST-tagországok 1976 1980. évi sokoldalú integrációs intézkedéseinek egyeztetett tervével összhangban együttes erővel aknázzák ki az orenburgi gázkondenzá- tum-lelőhelyet, és építik az egyedülálló Szövetség gázvezetéket, e terv alapján épül a 750 kV-os Vinnyica és Al- bertirsa közötti villamos távvezeték adnak át újabb kőolaj-, pellett- és vasérckon- centrátumot, vasötvezetet, cellulóz-, azbeszt-, foszfor- műtrágyagyártó kapacitásokat. Az integrációs létesítmények üzembe helyezését követően a KGST-országok a jelenlegi szállításokon túlmenően a Szovjetunióból évente 15,5 milliárd köbméter földgázt, 205 000 tonna cellulózt, kb. 180 000 tonna azbesztet, több mint 90 millió tonna vasérctartalmú nyersanyagot, közel 200 000 tonna vasötvezetet fognak importálni. Ezzel egyidejűleg létrehozzák a KGST-országok 160 000 megawatt kapacitású egyesített energiarendszerét, amely biztosítja az európai KGST-országok és a Szovjetunió nyugati körzetei energiarendszerének párhuzamos munkáját. Bulgária évente további 2,8 milliárd köbméter földgázhoz, valamint 50 000 tonna cellulózhoz, 40 000 tonna azbeszthoz, 650 000 tonna vasérchez (érc és koncentrátum formájában) 9000 tonna vasötvözethez jut majd. A Szovjetunió aktívan részt vesz az 1990-ig szóló hosszú távú energia-, tüzelőanyag- és nyersanyagipari együttműködési célprogramokban foglalt feladatok kidolgozásában. A tervek szerint az európai KGST-orszá- gokban és Kubában összesen kb. 37 millió kW kapacitású atomerőművet építenek, valamint két nagy atomerőművet a Szovjetunió területén, az erőművek kapacitása egyenként 4 millió kW. Céljuk, hogy bővítsék a testvéri országokba irányuló villamosenergia-szállításo- kat. Ezenkívül az érdekelt országok együttes erővel építenek a Szovjetunióban újabb —■ vasércet, acélt és más hiányárukat kibocsátó — kapacitásokat. A szocialista államok számára nagy hordereje van a feldolgozóipari és elsősorban a gépipari együttműködésnek. Az együttműködés a termelési specializáció és kooperáció alapján folyik. A munka méreteiről a tények alapján győződhetünk meg. 1975-ben a Szovjetunió több mint négyszer annyi specializált termékeket szállított a KGST-országokba, mint 1970-ben, a Szovjetunióba irányuló szállítások pedig hatszorosára növekedtek. Jelentős mértékben bővült az együttműködés a gépkocsi- gyártás, az építő-, útépítő gé- mítógépek egységes rendszeréhez szükséges komputergyártás, az építő-, útépítőgépek, a vetélő nélküli szövő-' gépek, az atomerőmű-berendezések gyártása terén. Az 1971—1975-ben szállított szovjet komplett berendezésekből 400 nagyipari létesítményt építettek. Bulgáriában a Szovjetunió műszaki segítségével létrehozott vállalatok adják a bruttó ipari termelés 80 százalékát, ezen belül ai vas- és színes- fémtermelés 95 százalékát, a kőolajfeldolgozó és a petrolkémiai termelés 80 százalékát, a villamosenergia-ter- melés 70 százalékát. A „Készült a Szovjetunióban” felirattal szerszámgépeket, elektrotechnikai és bányászati berendezéseket, építő-, útépítő- és mezőgazda- sági gépeket, személy- és tehergépkocsikat, Diesel-mozdonyokat, légi- és eléktro- technikai berendezéseket is szállítottak a testvéri országokba. A specializált - termékek gyártása a Szovjetunió partnereinek is előnyös. A nagy rendeléseknek köszönhető, hogy a KGST-országokban fejlődésnek indult a nagy sorozatú gyártás, fokozódik a munka termelékenysége, javul a termékek minősége. A hosszú távú gépipari együttműködési célprogram, amelyet a KGST XXXII, ülésszaka hagyott jóvá, intézkedéseket jelölt ki a termelési specializáció és kooperáció további fejlesztésére. Elsősorban az atomerőművekhez, a kőolajtermeléshez és magasabb fokú feldolgozáshoz, a szilárd tüzelőanyagok és a nyersanyagok feltárásához és dúsításához szükséges berendezések kölcsönös szállításának bővítéséről van szó. A Szovjetunió például felépíti az Atommas specializált vállalatot. Itt kezd majd üzemelni a szocialista országokban felszerelt atom- erőművékhez szükséges atomreaktorokat gyártó futószalag. Egy-egy célprogram magában foglalja a kollektív megoldásra váró legfontosabb problémákat. De természetesen nem terjed ki az együttműködés minden területére. Többék között a Szovjetuniónak a KGST-beli partnerekhez fűződő kapcsolataira is vonatkozik ez. Mint ismeretes, Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP Központi Bizottsága főtitkárának a testvéri államok kommunista és munkáspártjai vezetőivel 1977 nyarán a Krímben folytatott találkozóin megállapodtak a Szovjetunió és az egyes KGST-országok 1990-ig szóló hosszú távú specializációs és kooperációs programjainak kidolgozásáról.------programok a sokoldalú E alapon kidolgozott célprogramokhoz hason- J lóan arra hivatottak, hogy fokozzák a termelés hatékonyságát, emeljék a szocialista országok népgazdaságának műszaki és technológiai színvonalát. Szuperfeszültségű távvezeték A Szovjetunió elektromos érhálózatának egyik mai büszkesége a 800 kilovolt feszültségű egyenáramú távvezeték A Szovjetunió nagyfeszültségű villamos távvezetékeinek együttes hosszúsága meghaladja a félmillió kilométert. A hatalmas ország távvezetékeinek a közeli jövőben 3—10 ezer megawatt teljesítményátvitelt kell biztosítaniuk, így nem lehet sokáig késlekedni a szupernagyfeszültségű távvezetékek megépítésével. Jelenleg a Szovjetunió több mint 50 tudományos kutatóintézete dolgozik az 1150 kilovoltos váltakozó áramú, és az 1500— 2500 kilovoltos egyenáramú távvezetékek tervezésével és fejlesztésével. A szóban forgó távvezetékek mindegyike 3—4 ezer kilovoltos távvezetékek lesznek majd mindenütt, ahol ma 500 kilovoltosok vannak. Az utóbbi évek során az a nézet alakult ki, hogy egyenáramú távvezetékekkel jóval gazdaságosabb az energia- szállítás, mint váltakozó árammal. Ezek építésében a Szovjetunió már kezdettől fogva biztosan tartja vezető helyét. Mintegy negyedszázada helyezték üzembe a világ első 200 kilovoltos (30 megawattos) villamos távvezetékét Kasira és Moszkva között. Tizenhét évvel később ugyancsak a Szovjetunióban épült meg az akkoriban legnagyobb teljesítményűnek számító, 800 kilovolt (720 MW-os) egyenáramú távvezeték, mely Volgográdot a Donyec-medencével köti ösz- sze. A fejlődés számadatai A Német Demokratikus Köztársaság nemzeti jövedelme az elmúlt évben újabb öt százalékkal, 155,25 milliárd márkával nőtt. Hasonló arányú a fejlődés az iparban is. A hetvenes években különösen előretört az elektronika, az elektrotechnikai ágazat, a vegyipar, a kohászat és az építőanyag-ipar. A termeléshez hasonlóan növekszik az életszínvonal. A termelésben dolgozók átlagos havi jövedelme ma 939 márka, szemben az évtized kezdetén megkeresett 748 márkával. Várhatóan 1990-ig megoldják a lakáskérdést! A stabil árak, az olcsó szolgáltatások, az ingyenes oktatás és egészségügyi ellátás ugyanakkor természetes dolog. Egy-egy átlagos mai háztartásban a jövedelem 36,9 százalékát élelmiszerekre, élvezeti cikkekre, 35,9 százalékát iparcikkekre, 12,2 százalékát pedig szolgáltatásokra költik. A Hatodik öteues terű A hatodik ötéves terv félideje után végzett számítások azt mutatják, hogy Mongóliában az ipari termelés 11,7 százalékkal nőtt, ami 1,4 százalékkal haladja meg a tervezettet. Ez év első felében a mongol ipari üzemek 95,2 millió tugrik értékkel többet termelték, mint az előző év hasonló időszakában. Ma a mongol ipar három hónap alatt termeli meg azt a termékmennyiséget, amit a hatvanas években egész esztendőben. A mezőgazdasági termelés mérlege is kedvező eredményeket mutat. Különösen az állattenyésztés érdemel itt említést; a tenyészállatok száma eléri a 9,2 milliót. A földmjlvelés előretörését bizonyítja, hogy már a második szűzföld területszakaszt teszik termővé a közeljövőben. Az ipari és mezőgazdasági gyarapodással arányosan nő az életszínvonal is. Negyven országba A magyar RADELKIS Elektrokémiai Műszergyártó Szövetkezet orvosi, környezetvédelmi műszereket, laboratóriumi berendezéseket gyárt. A termékek hatvan százalékát exportra készítik. 1
