Tolna Megyei Népújság, 1979. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-14 / 11. szám
k Világ proletárjai, egyesüljetek! f AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Mai számunkból vezetet. Biztató eredményekkel jár a gépipar néhány nagyvállalatánál a gyáregységek szinte teljes önállósága — önálló elszámolást érvényesítenek —, a fejlesztést és a külkereskedelmi értékesítést kivéve. Ugyancsak fantáziát látnak a szakemberek a vegyipar néhány nagy egységében kísérletként létező ún. termékcsoportú irányításban, amikor a szervezet nem a hagyományos tagoltságban, hanem egy-egy fő termékcsoportra épül fel. Némely helyen sikerült kialakítani az anyagbeszerzés, a készletgazdálkodás, a fejlesztés, az értékesítés, a gyáregységek közötti munkamegosztás hatásos szervezetét — így a mezőgépiparban van olyan cég, ahol a készleteket harminchat százalékkal apaszthatták —, ám ott a gond, hogy ezek a részeredmények nehezen állnak össze egésszé, életképes vállalati szervezetté. Napjainkban huszonnégy tröszt 348 vállalatot fog át, s e trösztök túlnyomó részében a direkt irányítás eszközei, módszerei érvényesülnek, a tagvállalatok önállósága sokféle módon korlátozott. Ennek vannak hátrányai, de bizonyos előnyei is — gondoljunk csak a fejlesztési koncepciók érvényesítésére —, s nem a sokféleség a baj, hanem az, hogy nehezen formálódik ki belőle az egység, a fő vonások közös jellemzője. Az igazsághoz hozzá tartozik: a vállalati szervezetek alakulását alapvetően objektív tényezők határozzák meg. Egészen napjainkig lényegében ez érvényesült, s így érthetővé válik az a megkülönböztető tény, amit egy pénzügyi-gazdálkodási vizsgálat már 1977 elején föltárt, hogy a jelentősebb iparvállalatok vezetőinek többsége megfelelőnek tartotta a belső szervezetet, úgy vélte, az különösebb változtatások nélkül képes eleget tenni a követelményeknek. Kiderült közben: ezek a követelmények elmaradtak a világgazdasági változások által diktáltaktól... S'még inkább elmaradt mindezektől a vállalati szervezet mint a társadalmi szükségletek kielégítésének egyik eszköze. A szigorúbb s ezért nehezebb gazdálkodási körülmények 1979-től úgy érvényesülnek, hogy túl sok töprengésre nem adnak időt. S mert az életképesség bizonyítása már nem korlátozható az egyszerű termelésnövekedésre, a bevételek abszolút mennyiségének — ráfordításoktól független összegének — bővítésére, a vizsga időszaka jött el. S bár keserves igazság, de való: ezen a vizsgán lesznek cégek, melyek — szervezetükkel annak célszerűségével, hatásosságával — osztályismétlésre kényszerülnek. LÁZÁR GABOR SZUPERFESZÜLTSÉGÜ TÁVVEZETÉK BECSÜLETES BELZEBUB L old.) (8. old.) ÚJJÁÉPÜLŐ VIETNAM (9. old.) HIDEGBŐL SZÁRMÁZÓ MELEG (12. old.) SIKERESNEK ÍGÉRKEZNEK A TOLNAI VÁRTÜRÁK (13. old.) VARÁZSSZEM (14. old.) Nehézbúvárok ez árvízkapunál VASÁRNAPI BESZÉLGETÉS (6. old.) MÚLTUNKBÓL (6. old.) A JÖVŐ NEM SÜLT GALAMB <7. old.) A MORBUS HUNGARICUSTÓL A TÜDŐSZÜRÉSIG (7. old.) Búvárok szabadítják meg a keselyűsi árvízkaput a lerakodott hordaléktól. Vízbe szállás előtt felerősítik a sisakot a búvárruhára, amely összesen 120 kilogramm súlyú. Képriportunk az 5. oldalon. XXIX. évfolyam, 11. szám. ÁRA: 1,— Ft 1979. január 14., vasárnap Életképes vállalati szervezeteket A vállalat a gazdaság szervezeti alapegysége. Ennek, következtében belső mechanizmusának úgy kell működnie, hogy zavartalanul, nagyobb fennakadások nélkül illeszkedjék a gazdaság egészének szervezetéhez. A vállalati szervezetnek idomulnia kell — kellene — a gazdasági környezethez ám napjainkban gyakran a gazdasági környezetet kíséreljük meg alakítani a legjelentősebb termelőegységek — trösztök és- nagyvállalatok — szervezetéhez, érdekeihez! Viszonylag egyszerű fölrajzolni a fő vonalakat, melyek a vállalati szervezet fejlesztésének feladatait jelképezik. Ezek: a fejlesztés, a beszerzés, a termelés, az értékesítés, a hozzájuk kapcsolódó kockázatok viselése, azaz — végső soron — jövedelmezőség elérése, a társadalmi szükségletek kielégítése. A gyakorlatban viszont a tudományos vizsgálatok alkalmával azt tapasztalták, hogy a vállalati szervezetek állapotában és fejlődésében túlzott szerepe van a hagyománynak, a történelmi fejlődés kialakította jegyeknek. Gyakran a szervezet átörökítette a korábbi gazdasági környezetnek megfelelő funkciókat, ám a megváltozott feltételek között már csak nagy nehézségekkel — veszteségekkel — működik, vagy funkcióinak egy részét képes csupán ellátni. Vannak természetesen példák arra — s örvendetes, hogy növekvő számban —, miként keresi egy-egy termelőegység a célszerűbb vállalati szerBrezsnyev Bulgáriában Történelmi jelentőségű barátság Szófia, Temesi János, az MTI tudósítója jelenti: Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke szombaton rövid, baráti látogatásra Bulgáriába érkezett. Leonyid Brezsnyevvel együtt érkezett Szófiába Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, valamint Alek- szandr Lilov, a BKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Dimitr Sztanisev, a BKP KB titkára. A BKP két magas rangú vezetője a bolgár—román határon fekvő Rusze határátkelőhelytől kísérte Szófiába az SZKP KB főtitkárát. A magas rangú szovjet vendégek köszöntésére a hideg idő és a havazás ellenére, több ezer szófiai dolgozó gyűlt össze a pályaudvaron és környékén. A bolgár fővárosban Leonyid Brezsnyevet elsőként Todor Zsivkov, a BKP KB első titkára, az államtanács elnöke üdvözölte. A szovjet és a bolgár államfő ellépett a tiszteletükre felsorakozott díszszázad előtt, majd a két ország himnuszának elhangzása után szállására hajtatott. A legmagasabb szintű szovjet párt- és állami vezető látogatása iránt Bulgáriában megnyilvánuló érdeklődésre jellemző, hogy Leonyid Brezsnyev érkezéséről mind a rádió, mind a televízió helyszíni közvetítésben számolt be, a szombati lapok első oldalukon közölték az SZKP KB főtitkárának fényképes életrajzát, és vezércikkekben méltatták a bolgár—szovjet barátság történelmi jelentőségét. Mint Szófiában hivatalosan bejelentették, látogatásának érdemi része után Leonyid Brezsnyev néhány napig Bulgáriában marad, pihenés céljából. U \
