Tolna Megyei Népújság, 1979. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-13 / 10. szám
i3zárd 7101 'pmaá Könyv Világ proletárjai, egyesüljetek AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIX. évfolyam, 10. szám. ARA: 0,80 Ft 1979. január 13., szombat Mai számunkból ISZTAMBULI SÉTA (2. old.) MUNKASGYÜLÉS AZ ATOMERŐMŰNÉL ♦ (3. old.) RENDELKEZÉS A SZEMÉLYGÉPKOCSIK FORGALMÁRÓL (3. old.) SZEKSZARD, JANUÄRI NAPSÜTÉSBEN (3. old.) A művelődési otthonok ■ ■■ rwm jovoje HARMINC ESZTENDEJE lesz az idén, hogy az azóta várossá nőtt Békés községben megnyitotta kapuit az első művelődési otthon. Három évtized alatt annyit fejlődött e téren az ország, hogy ma — túlzás nélkül állíthatjuk —, a művelődési otthonok ügye már nemzeti méretűvé vált. Ezért rendezte helyzetüket több éves előkészítő munka után a Minisztertanács most hozott rendelete. Ha nem is mondanak el mindent a számok, érdemes idézni néhányat a művelődési otthonok legújabb adataiból. Az országban működő 2690 közül 119 van Budapesten, 421 a többi városban és 2150 a nagyközségekben, illetve községekben. Ami pedig látogatottságukat illeti, elegendő két szám: 1977-ben az ismeretterjesztő előadásokat több mint 4 millió 600 ezren hallgatták, a műsoros esteken csaknem 8 millió 700 ezren vettek részt. Vagyis alig akad felnőtt lakosa az országnak, aki egy év alatt legalább egyszer át ne lépte volna valamelyik művelődési otthon küszöbét, bizonyítván ezzel is, hogy mindenkit érintő és érdeklő kérdésről van szó. Egyre jelentősebb tehát az a hely, amelyet a művelődési otthonok a kultúra terjesztésében betöltenek. Fontos küldetést teljesítenek a korszerű műveltség közvetítésében, elsajátításában és újraalkotásában. Ehhez a szervezeti, jogszabályi keretek eddig is voltak ugyan, csaknem két évtizeddel ezelőtt jelent meg a művelődési otthonok működésének első szabályozása — de azóta sokat változtak a viszonyok, tovább nőtt a kultúra, a műveltség terjesztésének jelentősége. FÉLTEÉRTHETETLENÜL kimondta a párt Központi Bizottságának 1974. évi közművelődési határozata, majd az ennek nyomán alkotott közművelődési törvény : a művelődés az egész közösség, minden állampolgár joga, lehetősége és feladata. Mindehhez nem egyetlen, de kitűnő eszköz a jól működő művelődési otthonok hálózata. Az új rendelkezés világosan megfogalmazza a művelődési otthonok társadalmi funkcióit és kapcsolatainak formáit. Hangsúlyozza, hogy ezeknek az intézmé- I nyéknek nyitottnak kell lenniük minden közérdekű, korszerű kulturális tevékenység előtt. Érezze magáénak mindenki ezt az intézményt, találja meg benne azt, j ami érdeklődésének legjobban megfelel, legyen az is- | meretterjesztő előadás, szakköri foglalkozás, klubélet,! hivatásos vagy amatőr színjátszók előadása —, s még; sokáig lehetne sorolni a lehetőségeket. ' Rendelkeztek korábban is jogszabályok a művelődé- | si otthonokról. Az új minisztertanácsi rendelet és a I hozzá csatlakozó miniszteri utasítás egyik célja éppen \ az, hogy a jogszabályok egységes keretbe kerüljenek, a gyakorlatban könnyen alkalmazhatók legyenek. Kimondja a rendelkezés, hogy művelődési otthont a tanácsok, a vállalatok, intézmények, továbbá a szövetkezetek és a társadalmi szervezetek is létesíthetnek, külön-külön vagy együttesen. Közös művelődési otthon esetén — s a legtöbb helyen ez az ideális — egy szervnek, általában a tanácsnak kell felelősen gondoskodnia I a fenntartásról és a működésről, természetesen ossz- I hangban a többi érdekelt szervezettel. MÉGIS: A LEGTÖBB új feladat a művelődési ottho- I nők használóira vár, vagyis a község, a város lakóira. I Nem kötelező ugyan, de a rendelet javasolja, hogy min- I denütt hozzanak létre társadalmi vezetőséget. Számos I helyen már van ilyen, s ahol még nincs, szeptember végéig választják meg őket, ötévi időtartamra. Munkájukat, jogaikat és kötelességeiket nem írják elő — csupán irányelv készült, amelynek alapján mindenütt a helyi sajátosságok figyelembevételével készíthetik el az év végéig a működési szabályzatot, amelyet be kell mutatni a fenntartó szervnek, vagyis általában a tanács művelődési osztályának vagy csoportjának. A műveltség: közügy. Ennek kell kifejezésre jutnia I abban is, hogy komplex művelődési intézmények jöjjenek létre, közös igazgatás alá vonva — ahol erre megvannak a lehetőségek — a művelődési otthont, ajj könyvtárt, az iskolát, a sportlétesítményeket. Ezzel is újabb lehetőségek nyílnak meg a kultúra, a műveltség | terjesztéséhez, közkinccsé tételéhez. ŰJ MŰVELŐDÉSI központok nyitották meg kapuikat a mostani ötéves tervben: Debrecenben, Siófokon, Sárváron, Vácon, Diósgyőrben és ezeket még újabbak követik. Évente félmilliárd forint körül jár a művelő^ dési otthonok összes bevétele, s ebből mintegy 350 miP lió forintot ad az állam. A most kiadott minisztertanácsi rendelet a bizonyíték rá: jó ügyet szolgálnak ezek a kiadások. Országos, nagy ügyet. VÄRKONYI ENDRE A megyei tanács és a tsz-szövetség vezetőinek megbeszélése A Tolna megyei Tanács és a Termelőszövetkezetek Tolna megyei Szövetségének képviselői dr. Szabópál Antal megyei tanácselnök, illetve Lakos József szövetségi elnök vezetésével tegnap megbeszélést tartottak. A már rendszeressé vált, évenként ismétlődő tárgyaláson értékelték a mezőgazdasági szövetkezetek és a szövetkezeti mozgalom 1978. évi eredményeit, egyeztették az 1979. évi feladatokat. Megállapították, hogy a Tolna megyei közös gazdaságok eredményesen zárták az elmúlt évet, teljesültek, sőt túlteljesültek az V. ötéves terv időarányos feladatai, amelyben nagy szerepet játszott a termelőszövetkezeti dolgozók, vezetők szorgalmas, áldozatos munkája. Erősödött a tsz-ek szocialista jellege, a mező- gazdaságban dolgozók szocialista tudata. Az 1979. év legfontosabb közös feladataként jelölték meg a népgazdasági célkitűzésekkel összefüggésben a termelés szerkezetének szükség- szerű változtatását, az elemző munka javítását, a minőség fokozását, a termelési költségek csökkentését, s a revizori munka hatékonyságának növelése érdekében teendő legfontosabb intézkedéseket, továbbá az állat- tenyésztés fejlesztését. Ezen belül is elsősorban a sertés- ágazat hízósertés-előállításának mennyiségi és minőségi növelését, figyelemmel a Szekszárdon épülő húskombinát vágóalapanyag-szükségletére. A távfűtésű lakások hidegben Amikor a Szekszárdi Városgazdálkodási Vállalat ver zetőivel beszélgettem a téli hideg okozta nehézségekről, úgy látszott, mintha összeesküdött volna ellenük a „kisördög”. Az ünnepek után ugyancsak hajrázni kellett a karbantartó szerelőknek. Mindjárt látni fogjuk ezt, ha visszapillantunk a nagy hideg beköszöntőnek kezdetére. A történtekről Orbán György igazgató és Balogh János főmérnök tájékoztatott. A hideg az ünnepi munkaszünet után érkezett, de nem érte készületlenül a vállalatot. Közvetlenül nem a zord idő váltotta ki a problémákat, hanem egy kazánfal harmincegyedikéi váratlan leomlása, valamint egy szerelvény tönkremenetele. Amikor úgy nézett ki, hogy rendbe jött minden, elsején a fűtőmű vízellátását biztosító ágvezetéken lévő vízóra előtti szakasz dugulása újabb három és fél órás teljes üzemszünetet idézett elő a déli fűtőműben. Mindezek elhárítása után ugyanitt víz- nyomás-probléma is jelentkezett. Ennek oka, a városi vízhálózatban felgyülemlett kavics összetorlódása volt. A Beloiannisz főtűműben egy olajégő hibásodott meg elsején, az éjszakai órákban. A hibát másodikén hajnalban el is hárították. (Folytatás a 3. oldalon) A déli fűtőmű madártávlatból Növekvő feszültség Dél-Libanonban Egyre fokozódik a feszültség Dél-Libanonban, amint közeledik a körzetben ideiglenesen állomásozó ENSZ- erők (UNIFIL) megbízatásának lejárta, illetve a január 19-én véget érő mandátum meghosszabbításának időpontja. A Dél-Libanon egy részét — az izraeli határtól számított mintegy 10 kilométer szélességű sávot — ellenőrző jobboldali erők fegyveres akciókkal igyekeznek megnehezíteni a kéksisakosok libanoni tartózkodásának meghosszabbítását. E támadások a palesztin ellenállási mozgalom illetékesei és a libanoni nemzeti hazafias erők vezetősége szerint azt bizonyítják, hogy Izrael újabb offen- zívát tervez — esetleg a jobboldali erők bevetésével — a körzet ellen. A kéksisakosok mandátumának jövő héten esedékes meghosszabbítása egyébként aligha lesz rutin jellegű lépés: a kontingens jelentős részét kitevő francia és iráni katonákat hazahívják: januárban, illetve februárban távoznak és egyelőre nyitott kérdés kik fogják őket felváltani. Uf utak Alsónyéken A megyében tán egyetlen község sem dicsekedhet annyi új úttal, mint az alsónyékiek. A KPM Szekszárdi Közúti Igazgatósága kiszélesítette, útburkolattal látta el az egyik utcát, hogy ezen vezesse a bátaszéki sorompó elkerülésével Szekszárd felől a bajai Duna- hídon át az Alföldre a forgalmat. De kivették az útépítésből a részüket a falubeliek is. Ahol nem jutott pénz, meg építőanyag aszfaltfurkolatra, ott a bátaszéki vázkerámiagyár téglatörmelékével borították az utat.
