Tolna Megyei Népújság, 1979. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-11 / 8. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK XXIX. évfolyam, 8. szám. ARA: 0,80 Ft 1979. január 11., csütörtök Mai számunkból tanácskoztak A DOMBÓVÁRI NÉPI ELLENÖRÖK (3. old.) HÁROM gyerek — NAGYCSALÁD (3. old.) AKIKRE SZAVAZTAK (I) (6. old.) FIATALOK (5. old.) AZ OPERETT KIRÁLYNŐJE VOLT (4. old.) A pártszervezet a zárszámadás Zárszámadó közgyűlésre készülődnek a termelőszövetkezetek. A vezetőség számot ad az elmúlt évi munkáról, gazdálkodásról és egyben előterjeszti az ez évi tervet is. A szövetkezetek pártszervezeteiben a vezetőségek ezekben a napokban, hetekben tárgyalják meg a zárszámadó közgyűlés politikai előkészítésének feladatait. A pártszervezetek tevékenységének már évek óta középpontjában áll a gazdaságpolitikai munka. Az éves munkaterv tekintélyes részét teszik ki a gazdálkodás különböző területeiről szóló beszámoltatások. A mostaninak azonban megkülönböztetett jelentősége, fontossága van: átfogóan kell értékelni-elemezni az egész évi munkát, megszabni az idei tennivalókat. Éppen ezért, ha máskor is érvényes, most fokozottabban az, hogy a vezetőség ne elégedjen meg a formális beszámolással. Természetesen, őrködnie kell azon, hogy a beszámoló kritikusan és önkritikusan, a valóságot tükrözze, a tagság elé terjesztendő ez évi terv feleljen meg a Központi Bizottság 1978. március 15-i és a megyei pártbizottság 1978. december 1-i ülésén hozott, a mezőgazdaságról szóló határozatában megfogalmazott követelményeknek. Ne „vesszen el” a lényeg a statisztikai adatok rengetegében, legyen a beszámoló a tagság számára érthető, hogy mindenki érdemben hozzá tudjon szólni. Fel kell lépnie a pártszervezet vezetőségének — szórványosan még előfordul — a „mindenáron osztani” szemlélettel és gyakorlattal szemben, ellenőrizni kell, hogy a fejlesztési tervek reálisak-e, a megkezdett beruházások befejezésére és a beruházások „rangsorolásának” megfelelő követelmények teljesítésére koncentrálják-e a forrásokat, mennyiben tartalmazzák a gazdálkodásban, a munka hatékonyságának javításá- " ban még mindenütt meglévő tartalékok feltárását. A politikai előkészítéshez tartozik, hogy a közgyűlést megelőzően munkahelyi tanácskozásokat tartanak. Hassanak oda a kommunisták, hogy ezeken őszintén beszéljenek nemcsak az eredményekről, hanem a hibákról, tennivalókról is. Hiszen a szűkebb, munkahelyi kollektíva látja, hogy náluk — egy-egy állat- tenyésztési telepen, a növénytermesztésben — mit lehet tenni a hozamok növeléséért, a jobb takarmányhasznosításért, a borjú vagy malacelhu.llás arányának csökkentéséért, a gépek jobb kihasználásáért. Amikor a pártszervezet vezetősége a gazdálkodás egy-egy területét ellenőrzi, „beszámoltatja” a vezetőt, ez sohasem öncélú aktus. És nemcsak az ellenőrzésre korlátozódik. Pontosabban: az ellenőrzéssel feltárt eredményeket és hibákat tudatosítja a párttagsággal, így informálja és mozgósítja is a dolgozókat. (J) A megyei tanács vb tárgyalta A népművészei és a képzőművészet helyzete Gyógyszerellátás - elismeréssel Tegnap délelőtt a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága évi első ülésén a népművészet és képzőművészet megyei helyzetét tekintette át. önálló napirendként ez ideig a testület nem foglalkozott ezzel a témával. A végrehajtó bizottság ülésein a népművészet és 'képzőművészet helyzete esetenként csupán részkérdésként merült fel. A napirend vitájában részt vett Szabó Géza, a megyei pártbizottság osztály, vezetője, továbbá a Kulturális Minisztérium két képviselője is. Az ülés második felében tárgyalta meg a végrehajtó bizottság a Tolna megyei Tanács Gyógyszertári Központjának beszámolóját, dr. László Viktor igazgató előterjesztése alapján. Ez az előterjesztés több okból is figyelmet érdemlő, mivel a legutóbbi beszámolás óta eltelt öt évben a gyógyszerforgalomban, gyógyszerellátásban, a központ létszám- és bér- gazdálkodásában, hálózatfejlesztési és szakmai munkájában sok eredmény született. Ezek közül egyik-másik országos viszonylatban is kiemelkedő. Ilyen például a szakdolgozók számának növekedése (országosan ez a szám csökkenő, részben az ismert munkaerő-gazdálkodási gondok miatt), vagy az, hogy a közel 40 millió forintos beruházásként épülő új gyógyszertári központ megvalósításának 1978. januárjában megkezdett munkálatai rendben időarányosan folynak. Ha a megvalósításban érdekeltek ezután is, az eddigiekhez hasonlóan működnek együtt, valószínű nem kell módosítani az 1979 októberében megjelölt átadási határidőt. Az említetteken túl a gyógyszergazdálkodás jó munkáját tanúsítja az is, hogy míg országosan átlag 60 —70 között mozgott a hiánycikkek száma, megyénkben mindössze 10—20 hiánycikkel kellett számolnunk. Nem tekinthető tehát se véletlennek, se formaságnak, hogy a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága — hasonlóképpen az ülésen az Egészségügyi Minisztérium képviseletében részt vevő dr. Harangi György is — elismerését fejezte ki a Tolna megyei Gyógyszertári Központ dolgozóinak és vezetőinek tevékenységükért. A gyógyszerellátás, gyógyszerforgalom alakulásáról szólva többen jegyezték meg, hogy a beszámolási időszakban — egészen pontosan 1977. január 1-én — fontos változás történt a gyógyszer- ellátás rendjében. Átlagosan 80—85 százalékkal csökkent az embergyógyászati készítmények ára és megszűnt az orvosi vények utalvány jellege. További változás; bizonyos gyógyszerkészítmények recept nélkül is forgalmaz- hatóak. Az új rend nagy feladatot jelentett mind a központ, mind a gyógyszertárhálózat ^ dolgozói részére, hiszen fel kellett leltározni a készleteket, megismerni az új szakmai előírásokat és úgy, hogy a lakosság ellátása közben nem szünetelhetett. Mit eredményezett a reform a gyógyszerforgalomban ? A készítmények árának jelentős csökkenése miatt visszaesést. A tényleges gyógyszerforgalom ugyanakkor növekedett. (1977: 7,3 százalék, 1978: i3,3 százalék). Ebben még mindig „ludas” — és nem kis mértékben — a házipatikák veszélyes és költséges divatja. Az állandó forgalomnöve-' kedésnek megfelelni csak a szükséges gyógyszerkészletek biztosításával lehet. A központ — ahogy ezt a hiánycikkek aránya is jelzi — ennek a feladatnak is jól megfelelt központi irányítással és a gyógyszertárak gyógyszergazdálkodásának állandó ellenőrzésével. * Az, hogy Tolna megye gyógyszertárhálózata korszerűsödik és anyagi lehetőségeink függvényében folyamatosan bővül, jelenti azt is, hogy a szakmunkaerő utánpótlása az elsőrendű tennivalók között kért és kér a továbbiakban is helyet. 1974. és 1978. között 7,4 százalékkal emelkedett a gyógyszerészek létszáma és 17,7 százalékkal az asszisztenseké. Uj gyógyszertár Pakson, Döbröközön és Regölyben épült. További 10 gyógyszer- tárban végeztek felújítási, korzerűsítési munkálatokat. Teljesen új bútorzatot kapott 10 gyógyszertár és részben új bútorzattal, laboratóriummal és raktárral egészült ki 20. Szekszárdon, Bonyhádon és Tamásiban szükséges még új gyógyszer- tárak létrehozása. Egyébként, a megye gyógyszerészeinek majd a fele vesz részt rendszeresen az Orvostovábbképző Intézet által szervezett továbbképzéseken. A gyógyszertári asz- szisztensek részére a központ két alkalommal szervezett továbbképzést, biztosítva a gyesen lévők továbbképzését is. A szakmai munka színvonalának emelkedését jelzi, hogy 1974-től 3 gyógyszerész szerzett gyógyszerész doktori címet, 8-an tettek szakgyógyászati vizsgát és 13 asszisztens szerezte meg a szakasszisztensi képesítést. Mint ezt a végrehajtó bizottság megállapította: a Tolna megyei Gyógyszertárközpont teljesítette az elmúlt öt év alatt feladatát, megfelelő színvonalon biztosította a lakosság és a közületek gyógyszerellátását. Waldheim elutazott Kubából Havannában tett sikeres, háromnapos látogatása végeztével kedden elutazott a kubai fővárosból Kurt Waldheim, az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára. Az ENSZ főtitkárát Havannából való elutazásakor Fidel Castro kubai állam- és kormányfő és több más vezető személyiség búcsúztatta. Kurt Waldheim látogatása során megbeszéléseket folytatott Fidel Castro államfővel és más kubai vezetőkkel, elsősorban az el nem kötelezett országok ez évi, Havannába tervezett csúcsértekezletével, valamint a mozgalom általános helyzetével összefüggő kérdésekről. Magyar-jugoszláv áruforgalom Az 1979. január 4—9. között Budapesten folytatott tárgyalások eredményeként szerdán a Külkereskedelmi Minisztériumban Tordai Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettes és Alija Basics jugoszláv külkereskedelmi miniszterhelyettes aláírták az 1979. évi magyar—jugoszláv árucsere- és szolgáltatásforgalomról szóló jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyv a két ország közötti árucsere-forgalmat 445 millió dollárban, a szolgáltatásforgalommal együtt pedig közel 600 millió dollárban irányozza elő, ami az 1978. évihez viszonyítva 24 százalékkal magasabb. Ónos eső, csúszós, vizes utak Késtek a buszok, a vonatok, sok a baleset Nem bénította meg véglegesen, de nehezítette a közlekedést a kedden délelőtt kezdődött esőzés és fagy. Szekszárdon tegnap reggel plusz 2 Celsius fokot mutatott a hőmérő. Az ónos eső nem más, mint a fagyos felszínen vékony síkos jégbevonatot képező szitálás vagy eső. Az enyhe levegő felsiklása miatt föntről hulló folyékony csapadék az alsó fagyos légrétegen átesve túlhűl, majd a talajhoz ütődve hirtelen megfagy. Nemcsak az utak lesznek márványsimák, s a közlekedő gépjárművek számára veszélyesek, de megszenvedi a növényzet is, hisz a súlyos jégréteg alatt a rügyek nehezen lé- legzenek. Sajnos hiába a gyakori figyelmeztetés: azok is útra kelnek, akiknek nem lenne feltétlenül- szükséges, s a csúszós, vizes utakon igen sok a baleset. Pedig az útviszonyok még a gyakorlott buszvezetőt is próbára teszik; a Lengyelről Szek- szárdra közlekedő autóbusznak kedden este fél nyolcra kellett volna a megyeszékhelyre érkeznie, de az éjszakát a majosi tetőn volt kénytelen tölteni utasaival együtt, s így csak szerdán délelőtt kilenc órakor futott be a végállomásra. A megyei kórház baleseti osztályán kapott tájékoztatás szerint a szokottnál jóval több a balesetet szenvedettek száma. Kedden a mentők három, árokba borult gépkocsiból nyolc sérültet szállítotak a kórházba, súlyosan, életveszélyesen egyikük sem sérült meg. Sajnos a csúszós utakon a mentők is lassabban tudtak közlekedni. A rendelőintézetet és a kórházat sokan azok közül, akik otthon vagy az úttesten elestek és kezüket lábukat törték, csak a baleset másnapján keresik fel, ezért most még nem tudjuk pontosan, hogy a síkos úton hány gyalogos sérült meg. VOLANMENETIRANYÍTAS Kedden az esti és késő esti járatok igen sokat késtek. A Budapest—Szekszárd között közlekedő járat 85 perccel, a komárom—szekszárdi járat ugyancsak 85 percqel a szálka—szekszárdi járat 60 perccel, a hőgyész—szekszárdi járat 70 perccel, a szekszárd —závodi járat pedig 45 perccel később érkezet. Igen sokat, 205 percet késett a késő esti budapesti járat, 175 perccel később jött a Szekszárd és Paks között közlekedő autóbusz. A Decs és Szekszárd között közlekedő járat 260 percet vesztegelt a Keselyűsi úton — az úttesten keresztbe fordult kocsit autómentővel álították egyenesbe, s csak akkor tudott elindulni, mikor már az utat is felszórták. Kedden este egyáltalán nem közlekedett a Kölesd— Szekszárd, a Tevel—Szekszárd, a Mórágy—Szekszárd, a Szekszárd—Felsőnána, szekszárd—keselyűsi járat. Kedden a megyében összesen 27 helyközi és 4 helyijárat egyáltalán nem indult el. Tegnap, szerdán elsősorban a hajnali járatok nem indultak. Nem indult többek között Lengyelről, Závodról és Zombáról autóbusz Bonyhádra —, Tengelicről, Szálkáról, Tévéiről, Mórágyról, Felsőnánáról, Udvardi- ból, Janyapusztáról és Keselyűsről nem érkeztek be az utasok időben a megyeszékhelyre. Nem közlekedett Ozora és Nagyszékely, valamint Nagydorog és Paks között a hajnali első járat. Kedden mindössze két autóbusz koccant más járművel, személyi sérülés nem történt, (Folytatás a 2. oldalon.) Egy áldozat a 6-os úton, a Sió-híd közelében Jeges tű és jeges fa Fotó: Bj.
