Tolna Megyei Népújság, 1979. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-09 / 6. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIX. évfolyam, 6. szám. ARA: 0,80 Ft 1979. január 9., kedd Mai számunkból KŐTELEZŐ A TALAJVIZSGÄLAT (3. old.) TANULMÁNYOK TOLNA MEGYE TÖRTÉNETÉBŐL (4. old.) SZÍNHÁZI esték (4. old.) ARATÄS TÉLIDŐBEN (3. old.) Képzés és szükséglet A tanítók példája közismert. Náluk találták meg először a megoldás módját. A kiutat, hogy elegendően legyenek az általános iskolák alsó tagozatain nevelő pedagógusok. Kiötlötték a képesítésnélküliséget, mint a hiányzó diplomásokat pótló és átmenetileg helyettesítő intézményt, s máris megszűnt a munkaerőhiány. Legalábbis papíron, a számok, a tények világában. A tanítókat említettem, ám szót ejthettem volna egyéb foglalkozásokról is, ahol a vágyak és az igények igencsak eltérnek a valóságtól. Hivatalos- kodva: ahol a képzés nem fedi a társadalom igényeit. Vagy legalábbis nem teljesen illeszthető egymásra a két jelenség, eltérnek egymástól nagyságban, alakban. Elméletben pedig igencsak egyszerű az egész. Létezik egyszer a képzés. Az oktatás, a felkészítés rendje, s adottak a munkahelyek is, ahol megfelelő számban várják a szakmát, diplomát szerzetteket. Ha úgy tetszik, az utánpótlást. Aztán — szakmája válogatja — vagy jönnek az újak vagy nem. Aligha szükséges külön szólani róla, hogy minden társadalomban létezik egyfajta munkamegosztás. Adott egy séma rá, hogy adott időben, adott helyen hány mérnökre, orvosra, jogászra, szakmunkásra, betanított munkásra és így tovább, van szükség a társadalmi feladatok teljesítéséhez. A képzésnek többé-kevésbé követnie kell a sémát, törekednie szükséges rá, hogy a munkamegosztás egyes posztjairól eltávozok pótolhatók legyenek. Megfelelő felkészültségű, hozzáértő, munkára kész szakemberekkel. A kiindulópontot figyelembe véve, a tanítóknál a képzés nem követi az igényeket. A fővárosban — a tanács nemrégiben közzétett megállapításai szerint — néhány esztendő alatt szinte megháromszorozódott a képesítés nélküliek száma. A lelkes amatőröké, akik tulajdonképpeni szakmunkájuk mellett utólag szerzik meg a képesítést. Az orvosoknál más a gond. Számukra a vidék fehér folt, még lakással (ami pedig igencsak nagy érték nálunk) is alig tudják lecsalogatni őket egy-egy fővárostól távoli körzetbe. A mérnökök viszont többen vannak, mint amennyit a felkészültségüknek megfelelően foglalkoztathatnak a gyárak, az üzemek. Nincs hiány jogászból sem, a hatvanas esztendők vége óta a szükségletekhez igazodott számuk. A szakmunkásoknál már tarkább a kép. Olyan foglalkozások számítanak manapság hiányszakmának, amelyeknek igencsak nagy hagyományuk van. Csak egyetlen példa. A gépi forgácsolóké, azaz az esztergályosoké. Kis túlzással élve lámpással keresik a szakma elsajátítására kész fiatalokat szerte az országban. Persze az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy mindig voltak és lesznek hányszakmák, valamint divatos foglalkozások. Már csak azért sem lelhető fel tökéletes megoldás, mert a képzés nem mentes a kockázattól. Nincs oktatási intézmény, ahol ne létezne lemorzsolódás, s ezzel számolniuk kell a felvételnél közreműködőknek is. A pontos szám, az igényeknek megfelelő mennyiség sem számítható ki 15—30 évre előre. Valaki nem megy el nyugdíjba a korhatár elérésekor, egy másik megbetegszik és otthagyja a rajzasztalt, a gépet, s máris keresztülhúzza a számításokat. Azokban a szakmákban viszont, ahol esztendők óta nagy a szakemberhiány, még akad mód a cselekvésre. Egyrészt propagandával (nem mennyiségi, inkább minőségi reklámmal), másrészt pedig az érdekeltség megteremtésével. Vonzóvá kell tenni egy- egy hiányszakmát a pályaválasztás előtt állóknak. A helyes orientálás az érdekekre épít. Az anyagiakra és az erkölcsiekre egyaránt. Elsősorban ott, ahol a hosszú távú tervezés során fény derül rá: a szakmának élnie kell, a társadalomnak a munka- megosztás adott posztján szüksége van az utánpótlásra. MÁLONYAI PÉTER Dr. Ábrahám Kálmán Szekszárdon A kivitelezők és tervezők egyre nagyobb felelősséggel végzik munkájukat Tegnap délelőtt Szekszárd- ra látogatott dr. Ábrahám Kálmán építésügyi és város- fejlesztési miniszter és vezető munkatársai. Az MSZMP megyei bizottságának székházéban K. Papp József, a megyei bizottság első titkára fogadta, majd sor került a megye építésügyével foglalkozó vezetők és a minisztérium képviselőinék tárgyalására. A tárgyalással kapcsolatban a megyei vezetés írásban, előre közölte a tárgyalásra szánt kérdéseket, ezt Császár József, a megyei tanács elnökhelyettese tegnap délelőtt kiegészítette. Elmondta, hogy az építésügy fejlődése, helyzetének egyre stabilabb volta miatt a fejlődés meggyorsult, megyénkben ez dinamikusabb, mint az ország más területén. Ennék ellenére a rendelkezésre álló építési kapacitás, főleg a kiemelt nagy- beruházások indulása óta nem elégséges a feladatok ellátására. Az állami építőipar 920 millió forintos kapacitással, a tanácsi építőipar 460 millióval, a.szövetkezeti építőipar 140, a házilagos részlegek 200, a költségvetési üzemek pedig mintegy 160 milliós építési kapacitással állnak készen a feladatok megoldására. Császár József tájékoztatója után dr. Ábrahám Kálmán ismertette a minisztérium álláspontját. Hangsúlyozta a miniszter, hogy az építésügy ma mindinkább politikai és társadalmi kérdés, a tárca munkája, tevékenysége az egész ország fejlődésének jelentős tényezője, alapja. Az ipar fejlesztése, a társadalmi átalakulás mind kapcsolatban van a tárca munkájával, ' a vállalatok, a dolgozók, tevékenységével. Kiemelte a társadalmi szervek szerepét a területi fejlesztésben, így többek között a lakosság észrevételét, javaslatait, kritikáját várják, ugyanakkor elmondta, hogy a tervezők és kivitelezők egyre nagyobb felelősséggel végzik munkájukat, mind nehezebb körülmények között. Ezért is egyre fontosabb feladat az építési szervezet korszerűsítése, hatékonyságának növelése, az erők koncentrálása. Fontosnak tartotta a miniszter azt is, hogy már most gondoljanak a területek vezetői arra, hogy a hatodik ötéves tervben milyen feladatokat kell megoldani, s ezeket előkészíteni már most indokolt, hogy a munka szervezett, hatékony, gazdaságos és a kivitelezési idő mind rövidebb legyen. Ezért is fontos az építések, beruházások gondosabb, jobb előkészítése. K. Papp József és a tárgyaláson részt vevő munkatársai, valamint dr. Ábrahám Kálmán is elismeréssel szólt Tolna megye és a tárca együttműködéséről, a gondok közös megoldására való törekvésről, az eredményekrőL A megyei pártbizottsági tárgyalás után az építésügyi miniszter a Tolna megyei Tá- nács ÉKV osztályának munkatársaival találkozott. Délután ellátogattak a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat központi telepére, és itt került sor a Tolna megyei építésügyi szervek gazdasági és politikai vezetőivel a találkozásra, ahol dr. Ábrahám Kálmán szólott az időszerű építésügyi kérdésekről, főként a tennivalókról.- PJ Púja Frigyes líbiai tárgyalásai Abdusszalam Dszallud, az Általános Népi Kongresszus főtitkárságának, a Líbiai Arab Szocialista Népi Állam legfelsőbb politikai irányító testületének tagja fogadta Púja Frigyes magyar külügyminisztert, aki líbiai kollégája, Ali Abdesszalam Triki meghívására hivatalos látogatáson tartózkodik Líbiában. A szívélyes légkörben lezajlott megbeszélésen jelen volt Szűts Pál líbiai magyar nagykövet is. Vasárnap délelőtt szakértők részvételével megkezdődtek a magyar—líbiai külügyminiszteri tárgyalások. Az első ülés napirendjén nemzetközi kérdések szerepeltek: áttekintették a közel-keleti helyzetet, az afrikai térség problémáit és az európai biztonsággal összefüggő kérdéseket. Látogatás a Dózsa edzőtáborában Balatonfüreden végzi alapozó edzéseit a Szekszárdi Dózsa NB Il-es labdarúgócsapata. Munkatársaink ellátogattak az edzőtáborba, a csapat felkészüléséről szóló írás lapunk 5. oldalán. Felvételünk a minisztérium és a megye vezetőinek megbeszélésén készült. (Fotó: Bakó)
