Tolna Megyei Népújság, 1979. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-06 / 4. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIX. évfolyam, 4. szám. ARA: 0,80 Ft 1979. január 6., szombat Mai számunkból MEGSZŰNT EGY GYÁR (3. old.) ÖSSZHANGBAN (3. old.) JOGSZABÁLYOKRÓL — RÖVIDEN (7. old.) OLVASÖSZOLGÄLAT EGY KOCSIKÍSÉRŐ LEENDŐ ÖRÖKSÉGE (3. old.) S Formalizmus nélkül A XI. KONGRESSZUS a pártmunka politikai, mozgalmi jellegének erősítésével kapcsolatban megál­lapította, hogy felesleges ülésezés, az indokolatlanul sok papírmunka figyelmet és energiát von el a töme­gek körében folytatott politikai tevékenységtől. A párt vezető szervei e figyelmeztetés szellemében rendsze­resen foglalkoznak a pártmunka módszereivel, a párt­munka stílusát érintő 'kérdésekkel. Tapasztalható is ezen a téren fejlődés, mert észrevehetően csökkent a testületi ülések, az írásos előterjesztések, jelentések száma és terjedelme. Az előrehaladás azonban nem olyan mértékű, hogy a formalizmus elleni küzdelem, ben „pihenjt” lehetne fújni. Tulajdonképpen mit nevezünk formalizmusnak a politikai, a mozgalmi munkában? Röviden fogalmazva: azt a munkamódszert, amely többre becsüli a látványos megoldásokat, mint a po­litikai munka tartalmát, az emberekkel, az ügyekkel való lelkiismeretes törődést. A formális, a bürokrati­kus megoldásokkal rendszerint a politikai munka hiá. nyát igyekeznek pótolni, vagy helyettesíteni. A HELYES FELISMERÉS nehézsége a politikai, a mozgalmi munka természetében rejlik. A politikai munka, vagy annak eredménye soha nem önmagában jelentkezik, s nem mérhető az életben használatos mértékekkel. A politikai életben, munkában nélkülöz­hetetlen a gyűlésezés, a párttestületek értekezleteiken vitatják meg a társadalmi élet fontosabb kérdéseit, s itt hoznak határozatot annak további formálására. A papírmunka, a jelentés, feljegyzés is nélkülözhetetlen a politikai munka gyakorlatában. Ezek után szinte magától adódik a kérdés: hol a határ, mire mondjuk, hogy hasznos és szükséges és mire azt, hogy felesle­ges? Párthatározat született arról, hogy a községi, üze­mi pártbizottságok és -vezetőségek csökkentsék, illet­ve csökkenthetik üléseik számát. Számos pártszerv élt és él ezzel a lehetőséggel, s a többség az így fel­szabadult időt a gyakorlati munkára fordítja. Nagyon leegyszerűsítenénk azonban a formalizmus elleni küz­delmet, ha azt letudnánk az ülések számának csök­kentésével. Ez önmagában ugyanis nem mentesít az üresjárattól, a bürokratizmustól. Az utóbbi időben egyes pártszervek munkájában ismét „kísért” a múlt hibás gyakorlata. Igaz ugyan, hogy ritkábban ülésez­nek, de ezek fél nap helyett egész napot vesznek igénybe. AZ ELŐBBIEKBŐL KITŰNIK, hogy a pártmunka stílusának fejlesztése nem egyszerűen és formálisan az ülések számának csökkentését jelenti, hanem első­sorban a megfontoltabb, tervszerűbb irányító munkát. Ez tartalmazza az ülések helyileg kialakult ritmikus- ságának fenntartását, a napirendi témák igényesebb megválasztását, a szóbeli előterjesztések számának nö­velését, az előterjesztések terjedelmének csökkentését. De jelenti azt is, hogy a határozatok végrehajtását biztosító helyi intézkedések kidolgozása, a végrehaj­tás szervezése és ellenőrzése álljon a pártvezetcségek munkájának középpontjában. A tartalmas szervezeti élet feltételeit a pártszer­vezetek vezetőségeinek biztosítaniuk kell, tehát veze­tőségi üléseket, taggyűléseket, pártcsoport-értekezlete- ket, pártnapokat kell tartani, persze a helyi politikai feladatoknak megfelelő gyakorisággal és tartalommal. Az irányító munka tervszerűsége nem zárja ki, ellen­kezőleg. feltételezi, hogy amennyiben a tennivalók so­kasága követeli, sűrítsék a rendezvények gyakoriságát, vagy adódhat olyan feladat, amelynek megoldása rendkívüli testületi ülés összehívását teszi szükséges­sé. A politikai élet jelenségeire való gyors reagálás je­lenti a színvonalas politikai munkát. A pártszervezetek területük mozgalmi-politikai életének irányítói, s egyben felelősei is. Irányító tevé­kenységük kiterjed a tömegszervezetek és -mozgalmak, társadalmi és gazdasági szervezetek munkájának segí­tésére. koordinálására. Ez utóbbi tekintetben sok rnég a pártszervezetek tennivalója, mert nem eléggé össze­hangolt a tömegszervezetek és -mozgalmak munkája és gyakori a formális elem. A pártszervezetek töre­kedjenek arra. hogy a tömegszervezetek és -mozgal­mak hatásosabb rétegpolitikai tevékenységet folytassa. I nak, igyekezzenek bevonni munkájukba a politikailag nem, vagy kevésbé aktív rétegeket. AZ EMLÍTETTEKEN KÍVÜL számos példát so­rolhatnánk arra, hogy a politikai munka tartalmának figyelmen kívül hagyása milyen formában jelenik meg. Legyenek ezek bármilyen látványosak, ha csök­kentik a párt és a tömegek közötti élő kapcsolatot, ak­kor károsak. A pártszervezetek úgy küzdenek eredmé­nyesen a formalizmus, az üresjárat, a bürokratizmus ellen, ha az elérendő politikai célból kiindulva hatá­rozzák meg munkamódszerüket, a politikai munka I formáját és gyakoriságát. MIHŐK SÁNDOR A Hazafias Népfront Országos Tanácsának ülése Növekvő érdeklődés a közügyek iránt PATEX, Tolna Ű| gépek Százhetvenkétmillió forin­tot gépekre költeni manap­ság jelentős rekonstrukció­nak számít. Ennek a minő­ségi, mennyiségi hatékony­ságát várni természetes. A Pamuttextil Művek tolonai gyárában 1976-tól folyama­tosan ennyit költöttek gépi berendezésekre. Az első évben 15 szovjet gyártmányú SZTB szövőgé­pet vásároltak és vettek ke­lyükre, az év végéig még negyvenet várnak. Az elmúlt' évben Svájcból érkezett egy Benninger tí­pusú felvetőgép, amelynek próbaüzemelése megtörtént, jelenleg „tanulják” a gépet. Mindezek a berendezések „hozták” a termelékenységet és ami a legfontosabb, a minőségi javulást. A hagyo­mányos gépekkel a termelés 90—92 százaléka első osztá­lyú áru, jelenleg ez az új gépekkel: 98 százalék. — Bizottságaink — mun­kájuk révén — eljutnak a társadalom minden rétegéhez, olyan politikai, gazdasági és 'kulturális célokat közvetítve, s megvalósításukra mozgósít­va, amelyeket az egész ma­gyar nép vállalt, s amelyeket a Hazafias Népfront is köte­lezőnek tart magára nézve — hangsúlyozta Sarlós István. — A népfront — s bizott­ságainak — programjai a tár­sadalom életével formálód­nak: azzal foglalkoznak, ami az embereket a legjobban ér­dekli, s mondanivalójukat is ehhez kapcsolva fejtik ki. Az elmúlt évek tapasztalatai ar­ra is rávilágítanak: a lakos­ság érdeklődése a közügyek iránt elmélyültebb és sokol­dalúbb lett. A gazdaság- és belpolitika, a közigazgatás iránt egyaránt növekvő ér­deklődés nemcsak azt jelenti, hogy az állampolgárok „be­fogadják” a politikát, hanem azt is, hogy formálják, alko- tóan alakítják, s részt vesz­nek a végrehajtásában. Mind­ennek természetes követ­kezménye az a — türel­metlenségben kifejeződő — igény, amely a hibák, és fő­ként az ismétlődő hibák lát­tán gyors és hatékony intéz­kedést követel. Arra azonban vigyázni kell, hogy az egyén, a közösség necsak másoknál, a szomszédban vegye észre a javítanivalót. A sikerek forrása minde­nekelőtt az, hogy rendben, biztonságban és céljainknak megfelelően folyik az ország­építő munka. Nő a tekinté­lyünk a világban, mert jól alkalmazzuk a szocialista el­méletet a gyakorlatban. S mindez belső erőt, nyugalmat sugároz. Szilárd a kapcsola­tunk, barátságunk a szocialis­ta országokkal, segítünk azo­kon, akik támogatásra szo­rulnak és — a viszonosság, a kölcsönös érdek szem előtt tartása alapján — készek va­gyunk az együttműködésre mindenkivel. Ugyancsak hely­zetünket jellemzi, erősíti, hogy jó partnerek vagyunk a nem­zetközi politikában és meg­bízható üzletfelek a gazdasá­gi kapcsolatokban. A HNF OT főtitkára’ ezt követően részletesen szólt gazdasági nehézségeink okai­ról a külgazdaság elmúlt években bekövetkezett ked­vezőtlen változásairól és az irányítás, valamint a terme­lés hiányosságairól. Rámuta­tott: szocialista gazdaságunk alapja erős, s minden lehető­ség adott ahhoz, hogy úrrá le­gyünk a gondokon. A tervek valóra váltásának egyik leg­fontosabb feltétele, hogy a hozott döntések minden szin­ten egyformán értelmezzék, s a helyesen értelmezett hatá­rozatot megfelelően hajtsák végre. Országos érdek, hogy a munkaverseny céljai között is kerüljön előtérbe a termék- szerkezet korszerűsítése, a (Folytatás a 2. oldalon.) zelésbe, 1978-ban szintén 15 ilyen gépet állítottak üzem­be. De már megérkezett újabb negyven szövőgép, melyeket a gyár karbantar­tói szerelnek végleges he­A rekonstrukció 1979. III. negyedévének végére befeje­ződik, s ezzel kialakul egy korszerű technológiai folya­mat Tolnán. Forgalmas a gerjenl rév Harcok Nicaraguában Tavaly egész évben dolgozott a gerjeni révhajó, télen is vitte a sok autót és gyalo­gost. Hétfőn viszont lefagyott a gép, a hirtelen jött nagy hidegben. Erről és egyéb gerjeni eseményekről, érdekességről szól a 4. oldalon ge rjeni magazinunk. Fotó: Bakó Jenő Az Amerikai Államok Szer­vezetének közvetítő bizottsá­ga továbbra is ragaszkodik a nicaraguai népszavazás meg­tartásával kapcsolatos eredeti javaslatához — jelentette ki Santo Domingóban Ramon Emilio Jimenez, dominikai külügyminiszter. Az Amerikai Egyesült Ál­lamok, Guatemala és Domini­ka képviselőiből álló bizott­ság véglegesen visszautasítot­ta Somoza ellenjavaslatait, és közvetítő tevékenységének be­fejezését határozta el. Mexikóvárosban nyilvános­ságra hozott közlemény sze­rint, a múlt év utolsó nap­jaiban az ország északi ré­szén heves összecsapások vol­tak a nemzeti gárda hondura- si katonák támogatta egysé­gei és a Sandinista Front har­cosai között. A nemzeti gár­da az ütközetben 55 emberét veszítette el. Csütörtökre virradóan Chi- chigalpában 120 kilométerre Managuától északkeletre a Sandinista Front harcosai a nemzeti gárda egyik lakta­nyáját támadták meg. Az ak­ció során jelentős mennyi­ségű fegyvert és lőszert zsák­mányoltak. Szerelik az SZTB-gépeket A HNF VI. kongresszusa, 1976 óta eltelt időszak nép­fronttevékenységének mérle­gét vonta meg, s a következő esztendő feladatait jelölte meg pénteki ülésén a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsa. A Parlament vadász­termében megtartott tanács­kozás elnökségében foglaltak helyet Apró Antal, az ország­gyűlés elnöke, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai. Kállai Gyulának, a Haza-, fias Népfront Országos Taná­csa elnökének megnyitója után Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a HNF OT főtitkára tartotta meg beszámolóját. Sarlós István beszámolója

Next

/
Oldalképek
Tartalom