Tolna Megyei Népújság, 1979. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-05 / 3. szám
6 NÉPÚJSÁG 1979. január 5, Motocross Kibővített vezetőséggel - magasabb szinten Két edző: Ivicz Géza és Csötönyi Ferenc A motocrossosok a rajt előtti izgalmas másodpercekben Ilyen nehéz terepen kell bizonyítania a versenyzőnek a motor nyergében tudását, rátermettségét ART KISZ-esek felhívása „Gyertek velünk a vártúrákra!” Örömmel olvastuk a Tolna megyei Népújságban a természetbarát szövetség új kezdeményezését a Tolnai vártúrák szervezését. Alapszervezetünk tagsága megbeszélte, és hasznosnak, jónak találták a vártúrák programját, ezért úgy határoztunk, hogy jelentkezünk azokra. Előzetes felmérések alapján KISZ-eseink egy-egy túrán 4—5 autóval, tizenkét-ti- zenöt fiatallal vesznek részt. Szeretnénk, ha minél többen lennénk ezeken a vártúrákon, ezért alapszervezetünk felhívással fordul a megye KISZ-eseihez: kérjük jöjjenek velünk. Márciustól októberig töltsünk havonta egy vasárnapot együtt, ismerjük meg egymást, egyben megyénk történelmét, múltját. Elgondolásunk az, hogy a vártúrák alatt megyénkben is kialakul az autós-motoros természetjárás, és később nagyobb, távolabbi, esetleg egy-egy külföldi túrára is együtt tudnánk menni. Várjuk a KISZ-esek jelentkezését, és kérjük a Népújság sportrovatát, segítsen a vártúrák szervezésében. ECKERT MÁRIA az AFIT KISZ-alapszervezet titkára Mindössze egyéves múltra visszatekintő TOTÉV MHSZ motorosszakosztály is megtartotta évadzáró értekezletét, amelyen harmincötén vettek részt. Az ünnepélyes légkörben lezajlott értekezleten jelen voltak a TOTÉV párt-, gazdasági és KlSZ-szervezeté- nek vezetői. Az eredménylistából egyértelműen kitűnik, sikeres évet hagyott maga mögött a szakosztály, valamennyi versenyen becsülettel helytálltak és nem utolsósorban értékes helyezéseket szereztek. Végeredményben a csapat- bajnokságban az előkelő 3. helyet szerezték meg. A beszámolóból elsőként a megalakulás, a beindulás körülményeivel, gondjaival foglalkoztak. Nagy erőfeszítéseket tettek, társadalmi összefogásra volt szüksége a szakosztálynak, míg zöldágra vergődtek, nagyjából minden rendbe jött. Elismerőleg kell beszélni a vállalat vezetőiről, akik anyagi és erkölcsi támogatásukkal felkarolták a magukra hagyott és korlátozott lehetőségek mellett sportoló motorosokat. A vállalati vezetés a versenyzők eredményei, fegyelmezettsége ismeretében további anyagi támogatást ígér. A múlt évben adott támogatás az idén megduplázódik. A jövőben is biztosítják a csapat tagjainak, valamint a versenygépek szállítását. Ezek után sor került a vezetőség újraválasztására. A szakosztály Ivicz Gézát és Csötönyi Ferencet bízta meg az edzések irányításával. A jövőben Steiner János látja el az intézői .teendőket. Az eredményes szakmai munka és a komoly felkészülés érdekében hetenként erőnléti és motoros edzések szerepelnek a tervben. Nagy jelentőséget tulajdonítanak az erőnlétnek, és annak megfelelő szinten tartásának. Véleményük szerint előbb mindenkinek megfelelő állóképességet kell megszereznie, mert igazán csak így tudja a versenyző kamatoztatni rátermettségét, e sportágban is. örvendetes, hogy a versenyzők száma ismét hárommal növekszik, így mindig a legjobb formában lévő tizenegy versenyzőt lehet szerepeltetni a tizennégy közül. Továbbá beszéltek a készülőben lévő új versenypályáról, annak állapotáról, mely mór jelenleg is jó lehetőséget kínál az edzések levezetésére. A pálya versenyképes állapotba hozásának hátralévő teendői: a pálya meghosszabbítása, a rajtgép beszerelése, főbírói épület és a műhely felépítése. A nyáron — júliusban — szeretnék első versenyüket rendezni. Megkérdeztük a szakosztály legeredményesebb versenyzőjét, Kovács Ferencet — aki két első helyezést mondhat magáénak — mik a tervei 1979-re. — Mindenekelőtt a számomra új 125 „A” kategóriában is szeretnék eredményesen szerepelni, itt ugyanis a mezőny jóval kiegyensúlyozottabb és képzettebb, rutinosabb versenyzők állnak rajthoz. Terveim között fontos helyet kap a jelenleginél erősebb és jobb motor építése is. — bálint — Hz első íiítorlazorepülo Az NDK-ban, Stölln község határában, a Gollenberg felett jó időben vasárnaponként ott lebegnek a vitorlázó repülők: a kétüléses „Bo- cian” tanulógépek, meg az együléses „Pirat”-ok. A gyakorlótér hangárjának tetején fűzfavesszőből és vászonból készült törékenynek tűnő alkotmány függ. A modell' Otto Lilienthal, az első repülő emlékét őrzi, aki több mint 80 esztendeje itt, a Gollenberg tövében folytatta kísérleteit. Egy kilométerrel innen, a hegy oldalában emlékkő áll. Ezen a helyen zuhant le 1896. augusz\ tus 9-én a bátor kísérletező. Lilienthal tehetséges matematikus és fizikus, ügyes konstruktőr és gépszerelő, fáradhatatlan kutató, áldozatkész és vakmerő — ma úgy mondanánk — berepülő pilóta volt. Mindenekelőtt az a kérdés foglalkoztatta: miért és hogyan képesek lebegni a madarak — nehéz testükkel, kiterjesztett szárnyaikra támaszkodva — a levegőben. Otto Lilienthal Gusztáv öccsével együtt már 14 éves korában szárnyakat készített magának szülővárosában, Anklamban. Az emberek kinevették őket, amikor éjszakánként a város lőterén az első, eredménytelen ugrási kísérleteket végezték. A második kísérletéhez paliszanderfából és libatollakból készített szárnyakat, amellyel egy ház tetejéről le is ugrott. Ekkor érezte először a szárnyfelület fenntartó erejét. 19 éves korában a berlini műszaki akadémia hallgatója lett. Lilienthalnak számos nagy jelentőségű találmánya volt. Réselőgépet szerkesztett a szénbányászat számára. Ö találta fel az Anker-építő- szekrényt, a ma is kedves gyermekjátékot. öntöttvas szíjtárcsát, hajókürtöt és le- párolócső szerkezetet szerkesztett. Mindezen találmányok értékesítése tette lehetővé, hogy élete főcéljával, az ember repülésével foglalkozhassék. A merész mérnök életében sok bizalmatlansággal és butasággal találkozott. Egyik kortársa „nevetséges Ikarusnak” csúfolta, Lilientahalt azonban mindez nem tartotta vissza. Kutatásainak eredményét „A madarak repülése, mint a repüléstan alapja” címmel 1889-ben könyvalakban is megjelentette. Lilienthal fáradhatatlanul készítette fűzJó időben, hétvégeken 80 sportrepülő gyakorlatozik rendszeresen Stölln község határában. Képünkön: a kétüléses „Bocian” indulásra készen. favesszőből és vászonból szerkesztett modelljeit: 18 különböző típust, egyfedelűt és duplafedelűt, összerakható modelleket és mozgószárnyú repülőket. 1891 és 1896 között 2000 repülést hajtott végre, összesen mintegy öt órát töltött a levegőben. Lilienthal 20 kg súlyú repülőszerkezetének szárnyait a pilóta hóna alá erősítették, s a szél ellen futva emelte magasba a gépet, amelyet teste mozgásával kormányozott. —i —n íA * * .. I« . „ „ így repült Otto Lilienthal. A legnagyobb távolság, amit elért: 350 méter. Bemutatjuk % a játékosokat Vili. A megyei labdarúgó-bajnokság 16 csapatának felnőttkeretéhez tartozó játékosokat mutatjuk be — folyamatosan _ olvas óinknak. A táblázaton elfoglalt helyezésük sorrendjében közöljük a listát. GERJENI MEDOSZ A feljutásért rendezett osztályozó megnyerése után nagy várakozás előzte meg az újonc együttes szereplését. A gerjeniek aztán . hamar tapasztalhatták: mekkora a különbség a járási és a megyei bajnokság között. Az első öt forduló után pont nélkül álltak, egy gólt lőttek — de huszonhármat kaptak. A folytatás már jobban sikerült, bár a 9 pont birtokában nehéz tavasz vár a ( megyebajnokság legfiatalabb — 20,3 év — átlagéletkorú csapatára. Három — Bráz, Palásti, Vajda — 17 éves játékost találunk keretükben, Kovács László huszonhat évévei a rangidős. Bráz János: Szekszárd, 1961. Tanuló, 170 cm, csatár, saját nevelés. Domsa Ferenc: Szekszárd, 1959. Tanuló, 178 cm, középpályás, saját nevelés. Dudla János: Budapest, 1958. Traktoros, 165 cm, hátvéd, saját nevelés. Földesi Gyula: Szekszárd, 1960. Tanuló, 167 cm, középpályás, saját nevelés. Gyimesi László: Szekszárd, 1960. Tanuló, 180 cm, kapus, saját nevelés. Hubert János: Szakmár, 1958. Tanuló, 170 cm, csatár, saját nevelés. Kárpi Lajos: Szakmár, 1958. Autószerelő, 180 cm, csatár, saját nevelés. Kiss Sándor: Paks, 1957. Asztalos, 167 cm, csatár, saját nevelés. Kovács László: Gerjen, 1952. Kőműves, 173 cm, be- állós, saját nevelés. Klement István: Szekszárd, 1959. Tanuló, 175 cm, középpályás, saját nevelés. Lazányi László: Gerjen, 1954. Vízvezeték-szerelő, 170 cm, középpályás, saját nevelés. Nász József: Paks, 1959. Tanuló, 165 cm, csatár, saját nevelés. Palásti Lajos: Kalocsa, 1961. Tanuló, 175 cm, csatár, saját nevelés. Pesti Lajos: Gerjen, 1957. Esztergályos, 175 cm, csatár, saját nevelés. Percsi József: Gerjen, 1953. Munkacsoport-vezető, 175 cm, beállós, saját nevelés. ' Sárközi Sándor: Paks, 1958. Hegesztő, 165 cm, hátvéd, saját nevelés. Soós Péter: Gerjen, 1953. Gépkocsivezető, 173 cm, kapus, saját nevelés. Vajda Tibor: Szekszárd, 1961. Tanuló, 167 cm, középpályás, saját nevelés. TAÉV SK 1977 őszén 15 pontjával a 11. helyen várta a bajnokság második felvonását a szekszárdi gárda. Ezúttal sereghajtóként „tekint fel” a mezőnyre, s nem titok: szereplésük nagy csalódást jelentett. Hazai pályán — győzelem nélkül — három, idegenben öt pontra tellett erejükből, miközben a legkevesebb gólt érték el a 16 csapat közül. A 22,8 év átlagéletkorú együttes tizennyolcas keretében találjuk a megyebajnokság legidősebb játékosát, Micskót. Agócsi Gábor: Szekszárd, 1958. Bolti eladó, 167 cm, csatár, Mázaszászvári Bányász. Böröcz Ferenc: Szedres, 1957. Géplakatos, 175 cm, csatár, Alsótengelici MEDOSZ. Cserneczky László: Táska, 1954. Autószerelő, 182 cm, középpályás, Pécsi MSC, Szekszárdi Dózsa. Csordás Ferenc: Szekszárd, 1956. Raktáros, 173 cm, hátvéd, saját nevelés. Flaskár Lőrinc: Mucsfa, 1954. Vasbetonszerelő, 178 cm, beállós, Nagykanizsai Dózsa, Aparhant. Hazafi László: Szekszárd, 1960. Tanuló, 171 cm, kapus, Szekszárdi Dózsa. Harsányi Lajos: Szekszárd, 1954. Festő, 182 cm, kapus, Bölcskei KSK, Szekszárdi Vasas. Hegedűs Béla: Budapest, 1958. Segédmunkás, 173 cm, csatár, Szekszárdi Dózsa, Bonyhádi Vasas. Jankovics Pál: Szekszárd, 1957. Gépkocsivezető, 176 cm, csatár, saját nevelés. Laki Attila: Simpntornya, 1954. Művezető, 173 cm, csatár, saját nevelés. Lerch István: Szekszárd, 1956. Villanyszerelő, 170 cm, középpályás, Szekszárdi Vasas. Ludvig János: Szekszárd, 1955. Hentes, 178 cm, hátvéd, Honvéd Toldi SE. Molnár László: Szekszárd, 1959. Festő, 173 cm, hátvéd, Szekszárdi Dózsa. Micskó Mihály: Simontor- nya, 1943. Üzemrendész, 174 cm, csatár, Simontornyai BTC, Szekszárdi Dózsa. Papp László: Szekszárd, 1954. Szerszámkészítő, 180 cm, hátvéd, Szekszárdi Vasas, Szekszárdi Dózsa. Pálfi Gábor: Paks, 1954. Szakmérnök, 184 cm, beállós, Bölcskei KSK, Kaposvári Gazdász SE. Stercz József: Kakasd, 1956. Növény- és állattenyésztő technikus, 173 cm, középpályás, Kakasdi Tsz SE, Szekszárdi Vasas, Szekszárdi Dózsa. Tóth István: Dunaszekcső, 1954. Gépkocsivezető, 176 cm, csatár, Véméndi Tsz SE. Megjegyzés: a játékos neve után a születési helyet és időt, a foglalkozást, a testmagasságot tüntettük fel, továbbá azt, hogy milyen poszton szerepel és korábban melyik egyesületben játszott. HÍREK Tamásiban három szombaton (január 13-án, 20-án, és 27-én) női kézilabda terem- kupa-mérkőzéseft lesznek. Várhatóan négy csapat vesz részt a tornán, ebből három felnőtt, egy ifjúsági. A sorsolást január 10-én készítik el a járási sportfelügyelőségen. * A megyei asztaliteniszszövetség január 14-én, vasárnap 8.30 órai kezdettel tartja Tolna megye 1979. évi felnőtt férfi, és női egyéni asztalitenisz-bajnokságát Szekszárdon, a megyei sport- hivatal nagytermében. * A január 8-ra tervezett sporthivatali munkaértekezlet elmarad, illetve egy későbbi időpontban tartják meg, közölte a megyei sport- hivatal. * A Dombóvári MSC vezetőinek kérésére sportrovatunk munkatársai labdarúgóikkal egy későbbi időpontban találkoznak baráti beszélgetésre. így legközelebb Faddon, Gerjenben majd Kisdorogon találkoznak munkatársaink a labdarúgócsapat tagjaival, vezetőivel.
