Tolna Megyei Népújság, 1979. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-28 / 23. szám

1979. január 28. ÍnÍÉPÜJSÁG 3 Gazdaságpolitikai pártnapok megyénkben I. BONYHÁD VÁROS I. 29. 15.00 Pannónia Tsz Domokos Sándor városi pb-munkatárs I. 30. 14.15 BONY KS Cipész Tréber Tibor cipőgyári igazgató Szövetkezet II. 2. 14.00 Vasipari Szövetkezet Hetesi János városi pb-munkatárs II. 5. 18.00 Mőcsény Dr. Gyugyi János MSZMP mb-titkár II. 5. 18.00 Kisvejke II. 5. 18.00 Izmény II. 5. 18.00 Cikó II. 5. 18.00 Grábóc II. 5. 14.00 Cipőgyár II. 7. 14.15 Bonyhád ZIM Fiáth Attila MSZMP mb-munkatárs Máté József nagymányoki pártvezetőségi titkár Szabó László általános iskolai igazgató Baji József Mőcsény, pártvezetőségi titkár Daradics Ferenc városi pb első titkár Dr. Szabópál Antal Tolna megyei Tanács elnöke DOMBÓVÁR I. 29. 18.00 Nak I. 29. 19.00 Döbrököz I. 30. 14.00 Pátria Nyomda I. 31. 14.00 ÁFÉSZ II. 2. 15.30 MÁV pb II. 5. 15.00 Dombóvár, UNIÓ Szövetkezet II. 5. 15.00 Költségvetési üzem II. 5. 15.00 DOMBCALOR Szövetkezet II. 5. 7.30 ÉM raktár II. 5. 18.00 Kaposszekcső II. 6. 14.00 MÁV fatelítő s II. 6. 15.00 Malom II. 6. 14.00 KIPSZER II. 6. 17.00 Kocsola II. 7. 13.00-Dombóvári CSIV II. 7. 16.00 Tejüzem PAKS I. 29. 16.30 Nagydorog I. 29. 18.00 Németkér, tsz I. 29. 16.00 Dunaszentgyörgy, tsz I. 29. 17.00 Gerjen, tsz II. 1. 17.00 Sárszentlőrinc II. 2. 18.00 Dunaföldvár II. 2. 16.00 Kajdacs, tsz II. 5. 13.00 Bölcske, GYGV II. 5. 17.00 Györköny, tsz II. 5. 16.00 Nagydorog, tsz II. 5. 18.00 Madocsa, tsz PAKS I. 30. 13.00 Paks, Atomerőmű II. 7. 14.00 Paks, Konzervgyár II. 8. 14.00 Építőipari dolgozók II. 8. 8.30 Dunamenti Tsz Vidus Csaba döbröközi tsz-párttitkár Harnal Ferenc városi pb-munkatárs Vidóczi László városi tanácselnök Regényi Károly UNIÓ Szöv., elnök Halmai László városi pb-csoportvezető Horváth Ferenc MSZMP KB gazd. pol. aloszt. vez. Szendrey Lajos városi'pb-tag, Láng Gépgyár, igazgató Hencz Lajos városi pb-tag, gimn. igazgató Gyimesi György városi pb-tag, városi KISZ-bizottság, titkár Bertus Ferenc városi vb-tag, ÁFÉSZ-igazgatóság, elnök Kurucz József városi pb-tag, HNF városi bizottság, titkár Ponekker Zsigmond ÁFÉSZ-igazgatóság. elnökh. Dr. Kuczik István Csavaripari Vállalat, igazgató Cserép Imre városi pb-titkár K. Papp József MSZMP mb első titkár Nyári István városi vb-tag, MÁV Vontatási Főnökség, művezető JÁRÁS Schiller József járási pb-titkár Ambach Ede Németkér, párttitkár Böcz László párttitkár Sinorovics István járási pb, csoportvezető Harmat József MSZMP mb ősz. vez. Nagy Ferenc MSZMP mb oszt. vez. h. Hohmann József járási pb első titkár Schiller József járási pb-titkár Dr. Kiss Frigyes T. m. Tanács V. B. járási hivatala, elnök Hohmann József járási pb, első titkár Bozsoki György párttitkár, Madocsa VAROS Szabó Benjamin kománybiztos Dr. Kálmán Gyula Tolna megyei Tanács elnökhelyettes Szalai Lajos Ép. Ip. Ktsz, elnök Dr. Kiss János Dunamenti Tsz, főagronómus SZEKSZÁRD JÁRÁS I. 31. 18.00 Zomba, tsz II. 1. 14.30 Bátaszék. FOKI II. 5. 14.30 Tolna, PATEX II. 5. 19.00 Báta, tsz II. 5. 15.30 Decs, HTSZ II. 5. 18.00 Felsőnána II. 6. 14.30 Tolna, GÉM Szöv. II. 6. 15.00 Járási hivatal Sági László járási pb, munkatárs Vass Frigyes járási pb, munkatárs Császár József Tolna megyei Tanács, elnökhelyettes Fülöp László országgyűlési képviselő, tsz-elnök Stiener Lajosné járási pb, munkatárs Erős András zombai tsz-elnök Dr. Máté János KSH Tolna megyei Igazgatóság vezetője Kovács János vb-tag. járási hivatal, elnök SZEKSZÁRD VÁROS II. 1. 14.30 Nyomda Keresztes János városi pb-csoportvezető II. 5. 16.00 MNB Sztárcsevity Ervin városi tanácselnök-helyettes TAMÁSI JÁRÁS I. 29. 13.30 Gyönk I. 29. 13.30 Gyönk, MEZŐGÉP I. 29. 18.00 Diósberény I. 29. 18.00 Varsád I. 29. 18.00 Szakadát I. 29. 19.00 Szakály—Regöly tsz I. 29. 15.00 Tamási ÁG I. 31. 16.00 Tamási Szövetkezetek 1. 31. 14.30 Tamási, ORION Lukács István MSZMP mb oszt. vez. h. Törocsik Gyula járási pb-csoportvezető Jankó János járási pb-titkár Rigóczky Zoltán járási pb-csoportvezető Pozsonyi Attila járási pb-munkatárs Tolnai István járási vb-tag, ÁG-igazgató Grill Ferenc Tolna megyei Tanács V. B. járási hivatal, elnök Dr. Szlameniczky István SZÖVOSZ-elnök Serfőző Antal községi pb-titkár A megye legjobb egysége cím birtokában Ünnepellek a szekszárdi munkásaink A Cséby Józsefről elneve­zett szekszárdi városi-járási munkásőregység tegnap dél­után tartotta ünnepi egység­gyűlését a Babits Mihály művelődési központban. A munkásőrök ünnepségén részt vett K. Papp József, a KEB tagja, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának első titkára, Gáti József, a mun­kásőrség országos parancsno­kának helyettese, dr. Sörföző István, a munkásőrség me­gyei parancsnoka. A vendé­gek között pedig megjelen­tek a város, a járás párt-, ál­lami, társadalmi szerveinek vezetői, a társ fegyveres tes­tületek, valamint a hazánk­ban ideiglenesen állomásozó szovjet déli hadseregcsoport képviselői. K. Papp József, a megyei pártbizottság első titkára fo­gadta Nagy Ferenc egység- parancsnok jelentését. Utána az egységparancsnok értékelő beszámolója következett. — Hagyományos évi ünne­pi egységgyűlésünkön meg­emlékezünk a dicsőséges Ta­nácsköztársaság megalakulá­sának 60. évfordulójáról, mi­ként testületünk az év végén lezajlott alegységgyűléseken emlékezett meg a párt ala­kulásának évfordulójáról. Méltató szavakkal emléke­zett meg a Tanácsköztársa­ság 133 napjának forradalmi vívmányairól, harcáról a belső ellenforradalom és a nemzetközi reakció külső támadásai ellen. — A Tanácsköztársaságot végül a túlerő leverte. A fe­hérterror vérengzéseinek öt­ezernél több hazafi esett ál­dozatul, köztük egységünk névadója, Cséby József, Tol­na megye katonai népbiztosa — mondotta. Az egységparancsnok a megemlékezés után értékelte a munkásőrök elmúlt évi munkáját. Arról adott szá­mot, hogy lényegesen javult a kiképzési fegyelem, a szol­gálati feladatok ellátása, a harcszerűség, a parancsno­kok, a törzs munkája, jó eredménnyel végződött a harckészültségi gyakorlat. A sok erőfeszítés gyümölcsözött az egységek közti szocialista versenyben. Az eredményre büszke lehet az egész állo­mány, az idei év legfonto­sabb feladata 'lesz tartani ezt az eredményt. Az egységparancsnoki be­számoló után a parancsok ismertetése következett. Az egységek közötti ver­senymozgalomban a legjobb eredményt a Cséby József- egység érte el. Az elismerést kifejező serleget és az okle­velet dr. Sörfőző István, me­gyei parancsnok adta át Nagy Ferenc egységparancs­noknak. A munkásőrök há­romszoros hajrá [-kiáltással fogadták az elismerést. Ki­váló parancsnoki jelvényt kapott Nagy Ferenc, Böröcz János parancsnokhelyettes, Dévény Péter, a parancsnok ellátó helyettese, Vida Mi­hály szakaszparancsnok-he- lyettes, Lestár Vendel rajpa­rancsnak, dr. Trebits Rudolf orvos, és Gál Jenő csoport- vezető. Az egység legjobb szakasza címet a bátaszéki III. szakasz, a legjobb raj cí­met a kölesdi IV. szakasz II. raja érte el. Gáti József adta át a 20, a 15, a 10, az 5 év óta szolgá­latot teljesítő munkásőrök­nek a kitüntetéseket. A 20 év a Haza Fegyveres Szol­gálatában kitüntetést kapta Nagy Ferenc, Máté József, Szászi József, Kasza Béla, Varga Pál, Vecsei István, ifj. Mátrai Gyula, id. Mátrai Gyula, Vidia Mihály, Varga József, Kiss József. A 15 éves fokozatot 11, a 10 éves foko­zatot 13, az ötéves emlékjel­vényt négy munkásőr kap­ta. Az ünnepség második ré­szében a csapatzászló előtt huszonöt új munkásőr tett esküt dr. Rúzsa János, a vá­rosi pártbizottság első titká­ra előtt. A tartalékba menő munkásőrök nevében a 22 éven keresztül szolgálatot teljesítő Rozgonyi Pál adta át fegyverét Szabó József fiatal munkásőrnek. Dr. Rúzsa János köszöntő szavai után. K. Papp József üdvözölte a munkásőröket, a megyei pártbizottság köszö­netét tolmácsolta a szocialis­ta versenyben elért első he­lyezésért. Röviden kitért a népgaz­daság előtt álló feladatokra, kérte a munkásőröket, hogy a fegyveres szolgálat, a fel­világosítás mellett továbbra is járjanak élen a termelő- munkában, miként esküjük­ben vállalták. Köszönetét mondott a le­szerelő, a tartalékba helye­zett munkásőröknek, a sok éves, hűséges szolgálatért. Kérte a most esküt tetteket, elődeikhez hasonló hűséggel szolgálják a párt, a nép ügyét. Az ünnepi egységgyűlés a szovjet déli hadseregcsoport művészeti együttesének mű­sorával zárult. A kitűnő énekkart, a szólistákat, a táncosokat és a zenekart minden szám után vastapssal köszöntötték a munkásőrök és a velük együtt ünneplő családtagok. B. I. K. Z. Zenészportré \ Egy gyerekkori véletlen Magas, szakállas, harminc- három esztendős, tanszéki csoportvezető a szekszárdi fő­iskolán, és tavaly negyven alkalommal lépett föl külön­böző alkalmakkal, különbö­ző pódiumokon, mint zongo­raművész. Lányi Péterről van szó. — A zongora korán szokott belépni az ember életébe... — ötéves koromig szá­momra csak egy tárgy volt, ami ott állt a lakásban, és amit nem volt szabad pisz­kálni. Akkor aztán új szom­szédok költöztek az utcánk­ba: Füzessy Zoltánék. Fü- zessyné, Erzsi néni megszál­lott zenepedagógus volt. Szü­leim csak azt tudták róla. hogy zongorát tanít, és mivel adva volt egv zongora, két gyerek — a nővérem és én — meg egy zongoratanárnő, így logikusnak tűnt, hogv tanít­tatni kezdjenek. Erről a ko­rai időszakról nem mondha­tok semmi különöset. Azóta már magam is tapasztaltam, hogy a gverekeknél van egy kritikus időszak, amikor szin­te kivétel nélkül valamenv- nyien tiltakoznak a zeneta­nulás ellen. Nagyon termé­szetes. hiszen abban az idő- Dontban kell a zongora mel­lett ülni és gyakorolni, ami­kor a többiek kint játszanak, rohangálnak, fociznak. Ilyen­kor csak a szigor, vagv a fe­gyelem tartia a gyereket mégis a szobában. Nálunk a naavanvám volt következetes e téren: hallotta.-hogv a zon­goratanárnő tehetségesnek tart. ő hitt benne — hiszen az unokájáról volt szó — és úgv gondolta, az. én érdekem, hogv ne engedjen a kívánsá­gomnak. amikor inkább sze­rettem volna a többiekkel ját­szani. Aztán egy-két év múl­va már nem volt szükség „erőszakra”, akkor már örö­met szerzett a gyakorlás. — Meddig tanult Füzessy Zoltánnétól? — Tizenkét éven át, tizen­hét éves koromig. Nagy sze­rencse, hogy éppen úgy hoz- .ta a véletlen, és az ő keze alá kerültem. Nem volt fiatal, de a legkorszerűbb módszerek alapján tanított, zeneileg, szakmailag. Nagyon sokat kö­szönhetek neki. Már nem Szekszárdon lakik, elköltöz­tek Pestre, de tudok róla: hetvenkilenc éves, de a mai napig tanít. Méghozzá Si- montornyán! Képes ilyen idősen Pestről lejárni Simon- tornyára, annyira fontos ne­ki a tanítás .. . Erzsi néni után Husek Rezső tanítványa lettem, aztán pedig a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főis­kola hallgatója. — Mikor határozta el, hogy zenetanár lesz? — Talán nem is határoz­tam el. így volt természetes... Nagyon szerettem a matema­tikát, kedvenc tantárgyam volt a gimnáziumban. De bármennyire szerettem, az nem jutott az eszembe, hogy esetleg matematikus is lehet­nék ... Zenésznek készültem, és úgy terveztem, hogy a ze­neművészeti főiskola után majd elvégzem a Zeneakadé­miát is. Ez a főiskola-akadé­mia dolog elég bonyolult azoknak, akik nem érdekel­tek. Arról van szó, hogy gya­korlatilag Magyarországon a Zeneakadémiára a művészeti középiskolák zenei tagozata készít fel. Elméletileg jelent­kezhet más is, aki érettségi­zett, de az esélyei nagyon alacsonyak azokkal szemben, akik művészeti gimnáziumba jártak. Ezért találtam járha­tóbb útnak, ha előbb elvég­zem a főiskolát... — Aztán a Zeneakadémiá­ra mégsem iratkozott be. — Addig halogattam, mire életem alakulása lehetetlen­né tette. A főiskola elvégzése után azért nem próbálkoztam a felvételivel, mert nem érez­tem eléggé felkészültnek ma­gam. A főiskolán nagyon vi­dám életet éltünk, és nem dolgoztam olyan komolyan, ahogy kellett volna. Gondol­tam, majd most bepótolom. Aztán a tanítással járó gon- dok-bajok megint lehetetlen­né tették a koncentrált felké­szülést. Aztán megnősültem... Az első években ráadásul in­gáztam. Dombóvárról Kurd- ra, más községekbe, aztán amikor a megalakuló dombó­vári zeneiskola igazgatója let­tem, akkor Szekszárdról Dombóvárra, három éven át. Lakást nem kaptam Dombó­váron, a családom Szekszár­don volt: Szekszárdra jöttem. Itt óraadóként kezdtem egy év után viszont Pécs hívott. A tanárképző főiskolán taní­tottam, és tanítok most is. csak már nem ott van a fő­állásom. — Ezek szerint azután is évekig ingázott, Pécsre. Va­jon miért nem költözött el sem Dombóvárra, sem Pécs­re? — Dombóvárra talán el­mentem volna, vonzott az új iskola megteremtésének fel­adata. de nem kaptunk la­kást. Pécsen lett volna la­kás. de akkor már rájöttem, hogy én csak Szekszárdon ér­zem magam igazán jól. Pedig a körülményeink igazán nem voltak rózsásak szülőváro­somban: három gverekünk van. és egy éve költöztünk az első főbérletünkbe. Mielőtt ezt a kétszobást megkaptuk, albérleteztünk, esztendőkön át. Lányi Péter — Hogyan készül fel az évi negyven fellépésre? Egy la­kótelepi, kétszobás lakás, öt­tagú családdal gyakorlásra nem sok lehetőséget nyújt. — Semennyit. Még az is gond, hogy a nagyobbik lá­nyom, aki most elsős, hogyan írja meg a leckét... Szeren­csére a munkahelyemen gya­korolhatok, készülhetek. Nemhogy lehetőségem van rá, de egyenesen elvárják tőlem a rendszeres fellépést. — Melyik az „igazi”? A ta­nítás vagy a koncert? — Számomra a kettő együtt. Sohasem akartam lemondani egyikről sem. Mint előadó- művész, sok segítséget kap­tam Antal Istvántól — a kö­zelmúltban halt meg szegény Pista bácsi — és rendszere­sen indulok versenyeken is, amire szükségem van ahhoz, hogy a színvonalat tartani tudjam. — Milyen tervei vannak? — A főiskolán jó szakmai szintű képzést nyújtani a hallgatóknak. Bővítem a re­pertoáromat ... Hamarosan Egerben lesz szólóestem, majd Pécsett, a Schubert-év alkalmából lépek fel, már­ciusban Eszéken, Jugoszlá­viában ... — Sok sikert kívánunk. VIRÄG F. ÉVA Fotó: KOMAROMI Dr. Sörfőző István átadja a serleget Úttörők köszöntik a kitüntetetteket

Next

/
Oldalképek
Tartalom