Tolna Megyei Népújság, 1979. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-27 / 22. szám

1979. január 27. Képújság 3 Eredményes esztendő után - növekvő feladatok előtt Mérlegkészítés előtt Beszámoló párttag gyű les az építőknél A beszámolót követő vitában Katz József lakatosüzemi művezető az ellenőrzés, a számonkérés fontosságáról be­szélt A héten megkezdődtek az elmúlt évi munkát és az idei feladatokat tárgyaló beszá' móló taggyűlések a Tolna me­gyei Állami Építőipari Válla­lat pártszervezeteiben. Szer­dán tartotta meg a taggyű­lést a nyolc alapszervezet legnagyobbika, a központi üzemek pártszervezete, amely a vállalat párttagságá­nak közel negyedét tömöríti. Pártcsoportülések előzték meg a taggyűlést, ezeken ér- tékelték-elemezték a szemé­lyes pártmegbízatásokat, nyilvánított minden párttag véleményt saját munkájáról, a pártcsoport tevékenységéről, a vezetőség irányító munká­járól, a feladatokról. A veze­tőség beszámolója — amit Serbán Sándor párttitkár is­mertetett — a pártcsoport- üléseken elhangzottak össze­gezése, elemzése alapján készült el. Az elmúlt egy esztendő alatt jelentős fejlődés következett be az alapszervezet munká­jában. Természetes, hogy a beszámolóban szerepeltek ezek az eredmények is. Az alapszervezet a XI. kongresz- szus és az azóta hozott köz­ponti bizottsági, megyei, vá­rosi és üzemi pártbizottsági határozatok szellemében vé­gezte munkáját. A feladatok megjelölésénél is e határoza­tokból indult ki a vezetőség. Az alapszervezet szervezeti élete rendszeres, rendszeressé váltak a pártcsoportülések is. Jelentős előrehaladás követ­kezett be a termelés pártel­lenőrzésében — négy üzem vezetőjét számoltatták be taggyűlésen, egyet pedig veze­tőségi ülésen, rendszeressé vált a pártcsoportok termelést ellenőrző tevékenysége is. Ja­vult az ideológiai munka, a tömegszervezeteket irányító tevékenység, a pártépítés. A termelés ellenőrzésében sok — menet közben felmerült problémát megoldottak. így a mostani taggyűlés elé in­kább csak azok kerültek erő­teljesebb hangsúllyal, ame­lyekben nem történt megfe­lelő előrehaladás. Most ke­vesebb szó esett az eredmé­nyekről, több azokról, amit nem sikerült az elmúlt év­ben megoldani. Az egy évvel ezelőtti be­számoló taggyűlésen elma­rasztalták a nőfelelősi háló­zat tevékenységét. A bírá­lat használt „ma viszont megállapítható, hogy nagyon jól és lelkiismeretesen oldot­ták meg feladatukat. A sike­res munkában Steiner Fe- rencné elvtársnőnek van igen nagy érdeme”. A szocialista brigádmozgalom fellendítésé­ben is jól dolgoztak a kom­munisták, ám probléma van a rendszeres értékeléssel, „nem sikerült azt a tartalmi, színvonalbeli javulást elérni, amit kitűztünk magunk elé az elmúlt beszámoló taggyű­lésen” — állapítja meg a be­számoló. A határozatban fel­adatként kapták a pártcso­portok a szocialista brigád- mozgalQm aktívabb segítését, többek közt pártcsoportülése- ken negyedévenként ellen­őrizzék a brigádnaplókat, a rendszeres értékelést. Már egy évvel ezelőtt ál­lást foglalt a taggyűlés hogy a munka minőségének javí­tására be kell vezetni a minő­ségi bérezést. Jelezte a párt- szervezet, hogy ennek feltéte­leit nem teremtette meg a vállalat vezetése. Nem történt előrelépés e téren egy év alatt sem. A lakatosüzem pártcsoportjának a vélemé­nye — amely tükrözi az üzem dolgozóinak álláspontját is — hogy náluk úrrá lett az egyenlősdi a bérezésben, ez még azoknak a becsületes dol­gozóknak is elveszi a kedvét a munkától, akik eddig szor­galmasan és jól dolgoztak. A generál építésvezetőségek több esetben még a legele­mibb feltételeket sem bizto­sítják a szerelő lakatosok munkavégzéséhez. Ezen javí­tani kell, csak így lehet reá­lis az idei 40 milliós terv tel­jesítése. A központi üzemeknek — változatlan létszámmal — 13 —15 százalékkal többet kell produkálniok az idén a tava­lyinál. A legnagyobb az öt között a vasbeton-előregyár­tó üzem, 225 lakással — 30 millió forint értékkel — töb­bet kell. hogy gyártson a ta­valyinál. Ezt egyrészt lehető­vé teszi a tavaly befejeződött rekonstrukció, de sokat kell javítani a munkaszervezésen. Meg kell szüntetni például azt, ami tavaly előfordult az asztalosüzemben: az első fél­évben laza volt az előirány­zat, de a másodikban irreáli­san magas tervet kapott a részleg. Ez nagymértékben rontotta a hangulatot. A pártmegbízatásokat telje­sítették a párttagok. Ám en­nek értékeléséhez nem ele­gendő, ha az év végén veszik számba pártcsoportülésen, ki mennyiben tett eleget megbí­zatásának, ellenőrizni kell azt év közben is — jelölte meg feladatként a taggyűlés hatá­rozata. Míg a termelés párt­ellenőrzésében jelentős fejlő­dés következett be, a KISZ mozgalmi munkája nem ki­elégítő, az ilyen megbízást — a KISZ patronálását — kapott párttagok egy része nem volt eléggé aktív. Ez évben — a taggyűlés határozata szerint — minden pártcsoportülésen be kell számolniok ezeknek az elvtársaknak e pártfelada­tuk teljesítéséről. A KISZ- tagság nagyon jól dolgozik a termelésben, ám a mozgalmi tevékenység nem kielégítő, a szervezeti élet rendszertelen. Ezen kell javítani. A beszámoló is, több hoz­zászólás is az ellenőrzés ja­vítását tartotta fontosnak. „Növelni kell a hatékonyságot, javítani a minőséget, de ha nem következik be a sze­mélyre szóló számonkérés, nem fog változni a helyzet” — mondta az egyik felszólaló. „Tudomásul kell vennünk, hogy egész termelő tevékeny­ségünk politikai munka. Ha késünk a lakások átadásával, vagy nem megfelelő a minő­ség, az rossz hangulatot kelt a lakosságban, politikai kárt okozunk” — hangoztatta a következő. A beszámoló összegezésként felsorolta az egy év alatt el­ért eredményeket — többek közt azt is, hogy mind az öt üzem túlteljesítette termelési előirányzatát, a vezetőség ha­tékonyan és rendszeresen végzi a termelés pártellenőr­zését, kapcsolata a párttag­sággal és az üzemek kollektí­váival jó, javult az üzemi négyszögek munkája, emel­kedett a párttagság ideológiai szintje, amit nagyban elősegí­tett a tartalmas politikai kép­zési rendszer, a propagandis­ták jó munkája. De részlete­sebben foglalkozott azokkal a feladatokkal, amelyeket nem sikerült kielégítően megolda­ni. Többek közt a pártépítési munkát, a személyes pártfel­adatok év közbeni ellenőrzé­sét, a KISZ munkájának ha­tékonyabb segítését. Az ered­ményeket és.feladatokat hatá­rozta meg az üzemi párt­végrehajtó bizottság értékelé­se is, amit Rubányi János pb- titkár ismertetett. Az alap­szervezet nem készített cse­lekvési programot — az üze­mi pártbizottság cselekvési programját olvasta fel a párt­titkár, az ebből következő fel­adatokat építette be a veze­tőség az első félévi munka­tervbe, amit e taggyűlés foga­dott el. A Központi Bizottság októberi, az építőiparról szóló határozatának feldolgozására a következő hetekben kerül sor, ezzel egészítik majd ki a cselekvési programot. A központi üzemek kulcs­helyzetben vannak a vállalat eqészének munkájában. Te­vékenységük eredményességé­től igen sok függ. Tükrözte ezt a taggyűlés és azt is, hogy ez az 52 tagú kommunista kollektíva képes mozgósitani az öt üzem több mint 600 dolgozóját az idei, megnöve­kedett feladatok megvalósítá­sára. J. J. Felülvizsgálták a beruházások megvalósítását szabályozó hatósági előírásokat és eljárásokat Csökkentették és még tovább mérsékelik a kötöttségeket a beruházások megvalósításához, engedélyezéséhez kapcsoló­dó hatósági előírásokban és eljárásokban. Ennek lehetőségeit a Minisztertanács határozata alapján másfél éves felülvizs­gálattal tárta fel 17 minisztérium és országos főhatóság. Az építésügyi és városfejlesztési miniszter koordinálta a mintegy 40 ezer oldalt kitevő hatósági szabályzatok felülvizsgálását, amelynek eddigi eredményeiről és a további teendők munka- programjáról jelentésben számolt be a kormánynak. A jelentésből kitűnt, hogy a felülvizsgálat országos szak- ■ mai vitává terebélyesedett. Ebben nemcsak a minisztériu­mok és főhatóságok, hanem a felügyeletük alá tartozó vál­lalatok, továbbá a társadalmi egyesületek, valamint a beru­házók, tervezők kivitelezők és a hatósági eljárásokat intéző szakemberek is részt vettek. A változtatásokra összesen 1720 javaslatot tettek, amit a tárcaközi munkabizottságok elemez­tek és értékeltek, s 97f-et minősítettek hasznosíthatónak. örvendetes, hogy több főhatóság már a felülvizsgálattal egyidőben intézkedett a hasznosítható javaslatok érvényesí­téséről is. Így az ÉVM már módosította az országos építés­ügyi szabályzatot. A javaslatok alapján a többi között a sza­bályzat 33 tételes előírását korszerűsítette, és lehetővé tette, hogy a meghatározott ügyekben maguk az építésügyi ható­ságok döntsenek a helyi körülmények mérlegelésének alap­ján. Az előírások sok pontjának megváltoztatásával a beru­házási költségek csökkentésére, megtakarításokra kínáltak le­hetőségeket. Egyebek között módot nyújtottak arra, hogy a kis üzletek építésénél az elárusítóhelyek belmagasságának alsó határa három helyett 2,5 méter, a 2000 négyzetméteres áruházakban pedig 3,6 helyett 3,3 méter legyen, s hasonló- ' képpen a rendeltetési célnak és a gazdaságos műszaki lehe­tőségeknek megfelelően jobban differenciálták az előírt mé­rethatárokat más létesítményeknél is. Az például, hogy a személygépkocsi-tároló hosszúságának minimális méretét 5,5- ről 5 méterre csökkentették, lehetőséget nyújt arra, hogy a paneles házak földszintjén garázsokat rendezzenek be. Feles­leges kötöttséget szüntettek meg azzal is, hogy a tetőtérbe épített lakások bővítésekor az újabb szobák — hiszen álta­lában hálófülkék, vagy a gyermekek részére készülnek — a korábbi helyiségeknél alacsonyabbak lehessenek. Az ésszerű gazdaságosság jutott kifejezésre abban is, hogy az országos szabályzat 23 előírásának alkalmazása aján­lottá „vált”, tehát érvényesítése nem kötelező, további 32 elő­írás betartására pedig általános érvényű felmenést adtak. A tűzoltóság felülvizsgálta tűzrendészeti előírásait, s a mezőgazdasági beruházások körében az ésszerű kockázat és a gazdaságosság egyeztetésének alapján 14 előírás alól adott felmentést. Hasonló megfontolásból enyhítette a könnyűszer­kezetes épületek 11 tűzvédelmi előírását is. A felülvizsgálat alapján elfogadott javaslatokat hasznosítja az új kazánbizto­sítási szabályzat, s az országos vízgazdálkodási szabályzatnak is mintegy száz pontját korszerűsítik. Érvényesítik a tapasz­talatokat a közegészségügyi, a bányahatósági, a közlekedési, a távközlési, a nehézipari, a vízgazdálkodási és a munkavé­delmi hatósági előírások módosításával is. A Minisztertanács a jelentés alapján munkaprogramot fogadott el, amely szerint az érintett minisztériumok és főha­tóságok egymással összehangoltan folytatják és az ütemterv szerint befejezik a hatósági előírások és engedélyezési eljá­rások egyszerűsítését. • (MTI) Elvileg, ha valamennyi szükséges információforrás egyidejűleg rendelkezésre állna, a kellően ellenőrzött gépi programok és a kipró­bált elektronika segítségével a népgazdasági pénzügyi mérlegek viszonylag rövid idő alatt összeállíthatók len­nének. A gépi összesítések után azonban több hónapos „nyomozó” munka kezdődik a gyakran százmillió vagy -milliárd forintos tévedések, adathiányok feltárása és helyreigazítása érdekében. A fokozatos javulás mel­lett is elgondolkoztató, hogy az 1977. év végi adatszolgál­tatások összességében több mint 71 ezer hibát kellett ki­javítani. Ez azt jelenti, hogy pl. a mérlegbeszámolók kö­zel 60 százalékában átlago­san 11,7 hiba volt garnitú­ránként. Az országos átlag­hoz viszonyítva az igazgató­sághoz tartozó 4 dunántúli megye — így Tolna megye — aránya valamivel kedvezőbb. Az adatszolgáltatások je­lentősége és szerepe miatt a bevételi főigazgatóság évről évre értékeli azok minőségét és keresi a megoldás módját. Az elsődleges átvételt vég­ző területi és megyei bevé­teli apparátus — a rendelke­zésre álló rövid néhány nap alatt — feszített ütemben re­videálja az adatszolgáltatá­sok alaki, számszaki és tar­talmi helyességét. Ennek eredményeként a hibák 85— 90 százalékát sikerül kiszűr­ni, a többi azonban csak a gépi feldolgozás során válik ismertté — legalábbis azok, amelyeknél azt a programo­zási kontroll lehetővé teszi. De ha pl. egy ezer forint he­lyett forintban beírt tájékoz­tató adat eljut a gépi feldol­gozásig, menthetetlenül ben­ne marad és akár 100 millió forintos eltérést is okozhat. Az adatszolgáltatások ki­töltése során elkövetett hi­bák súlya, nagyságrendje és fajtája annyira változatos és sokrétű, hogy abból a példa­szerű kiemelés egyrészt nem volna célravezető, másrészt azokat az érdekelt vállalatok és szövetkezetek az átvétel vagy az adóhatóságok visz- szajelzése révén tételesen megismerték. Úgy gondolom, az itt nagyvonalúan megraj­zolt kép is elegendő annak érzékeltetéséhez, hogy a mi­nőségi változás elengedhe­tetlen és sürgető. Az alapvető pénzügyi in­formációk megbízhatóságá­nak, pontosságának fokozása közös ügyünk és ennek érde­kében minden lehetséges eszközt és alkalmat fel kell használni. A mérlegkészítés idején az elsőfokú adóhatóságok szak­emberei — mint azt eddig is tették —, a jövőben is kész­séggel állnak a gazdálkodó szervek rendelkezésére a felmerült gondok, kérdések időben való tisztázásáért. Nem maradnak el az ilyen­kor szokásos konzultatív jel­legű és prevenciós célú érte­kezletek, ahol az adatszol­gáltatók számviteli, pénz­ügyi szakemberei és a bevé­teli apparátus munkatársai — sok esetben a felügyeleti, valamint az érdekképviseleti szervek közös rendezésében — személyesen folytatnak eszmecserét az aktuális ten­nivalókról. További segítséget jelent a pénzügyi kormányzatnak az a — jogos igényt kielégítő — gesztusa, hogy a mérleg- és bevallásnyomtatványok, a vonatkozó kitöltési utasítá­sokkal együtt ezúttal koráb­ban jelentek meg, mintegy .rekompenzálva a benyújtási natáridő 5 napos előrehozá­sát is. A februárban esedékes mérlegekhez az adóhatósá­gok nemcsak a mezőgazda- sági szövetkezeteknek, ha­nem valamennyi vállalat és szövetkezet részére megkül­dik a számítógépre progra­mozott egyezőségek és össze­függések jegyzékét. A megnövekedett eszköz­tárral, a lehetőségekkel azon­ban élini kell, mert az adatok megbízhatósága, pontossága mégiscsak elsősorban a mér­legeket, bevallásokat készítő számivteli és pénzügyi dolgo­zókon, a jogszabály által meghatározott felelős vezető­kön múlik, hogy a sok ener­giát felemésztő — és gyakran nem is eléggé megbecsült — fáradozásuk eredménye szín­vonalas számviteli munkáról tanúskodik-e vagy sem. Lelkiismeretük, munkakö­ri kötelességük ébren tartását a jog a maga eszközeivel is serkenti. A bevételi szervek az adott cél elérése — a vál­lalati információk pontossá­ga — érdekében ha szüksé­ges, kötelesek a fegyelmi, szabálysértési vagy súlyo­sabb esetben a büntetőjogi felelősségre vonás eszközéhez nyúlni. A követelményektől való elmaradás kikényszeríti a szankciók következetesebb és szigorúbb alkalmazását. Természetesen az elvárt színvonalon benyújtott adat­szolgáltatásokért az elisme­rés sem marad el. Bízunk abban, hogy erre mind gyak­rabban kerül majd sor, hi­szen a hibátlan mérleg ma már nem illúzió, bizonyítja ezt, hogy a múlt évben a be­nyújtott beszámolók mint­egy 40 százalékában nem volt szükség javítására. Nem kétséges, hogy a megbízható információkhoz egyre inkább ezt az utat kell járhatóvá tenni. KIS-PÁL SÁNDOR főrevizor, a PM. Bevételi Főigazgatóság Területi Igazgatósága, Pécs Miniriport //. Takarékosan H. János felvette azt a szokást, hogy este, amint ki­állt a barázdából, felhúzatta a traktorra az ekét és el­porzott a lakására. Ott a gépet leállította, a saját kút- jából szívatott vízzel szépen lemosta. Az udvarhoz hoz­zátartozott ez a gép, úgy mint a kutya, amely még erre a vaslóra is vigyázott. Közbejött az energiatakarékosság, s ez tette veszé­lyessé a traktoros hazautazását az erőgéppel, a követ­kező módon: Egyik reggel a szövetkezet elnöke kint a szántóföldön így szólt H. János traktoroshoz: — János, megtiltom, hogy a jövőben hazamenjen a géppel, vigye be a műhelybe, és onnan gyalogoljon ha­za, nem lehet az energiát pazarolni, míg maga azt a másfél kilométert a műhelytől a lakásáig megteszi. János, a traktoros csöndben, halkan csak ennyit mon­dott: — Nézze elnök kartárs, amíg a maga feleségét a szö­vetkezet Polszkija a szomszéd községbe hordja mun­kába, s a városba bevásárolni — addig én nyugodtan pazarolhatom az energiát! ...És minden maradt a régi módon: a traktor munka után beáll H. János portájára, a Polszki pedig viszi az elnöknét a szomszéd községbe munkára, a városba be- vásárolni.- Pj -

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom