Tolna Megyei Népújság, 1979. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-26 / 21. szám
Mai számunkból Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIX. évfolyam, 21. szám. ARA: 0,80 Ft 1979. január 26., péntek Mit rendel a boltvezető? Az élelmiszerboltban, ahol rendszeresen vásárolok, az utóbbi hónapokban megcsappant a választék. Jó, ha akad három-négyféle sajt, s ugyanennyi felvágott, holott régebben ennek kétszerese volt a pultokon. Miért? — kérdeztem többször is az eladót. „Nem szállítanak, nincs áru” — ilyesféle válaszokat kaptam. El is hinném, ha nem látnám, hogy más, hasonló méretű boltokban lényegesen jobb a helyzet. S ha nem tudnám, hogy ma már az élelmiszerek választéka legalább annyira a rendelő kereskedelemtől, mint a szállító ipartól függ. Így meggyőződésem, hogy az én boltom vezetője egyszerűen nem veszi magának a fáradságot, hogy a vásárlók igényeinek megfelelően rendeljen árut, s annak a kockázatát is vállalja, hogy valami megmarad. Pedig a boltvezetőknek ezt a kockázatot vállalniuk kell. Sőt, a változó gazdasági helyzetben ennél több és nagyobb kockázat is hárul a kereskedelemre. Nemcsak azt szükséges megrendelniük, amit az ipar minden nehézség nélkül szállít, hanem mást is. Nemcsak a bevált termékeket, hanem az újakat is. Mi több: olykor a megszokott helyett az újakat. Aki rendszeresen olvas újságot, az sűrűn találkozik mostanában a követelménnyel: korszerűsíteni kell a termékszerkezetet! Ezt kívánja a termelés gazdaságossága, de ezt kívánja a vásárló, a fogyasztó is: a korszerűbb, a több kényelmet nyújtó, a jobban használható árut. S hogy jut-e ilyenből több az üzletekbe, az bizony távolról sem csupán az előállítókon, az ipar- vállalatokon múlik, bár a gazdasági elemzések általában a termelők — és egyedül a termelők — feladataként szabják meg a termékváltás követelményét. Feltételezik ugyanis, hogy a korszerűbb terméknek biztos piaca van és lesz. Csakhogy beleszól ebbe a folyamatba a kereskedelem is. A kényelmes boltvezető, aki rutinból rendel, aki ugyanazt kéri, amit tavaly is jól, biztonságosan el tudott adni, konzerválja a termelés szerkezetét. Régi, elavult összetételében átörökíti a maga konzervativizmusával, kényelmességével, biztonságra törekvésével. S ha ezt teszi, legalábbis erkölcsi alapot teremt a szintén maradiságra hajló iparvállalatnak, amely ebben az esetben arra hivatkozhat: minek gyártsam az újat, ha a kereskedelem nem rendeli? A folyamat végén pedig ott áll a vevő, aki jobb híján megveszi az elavult terméket is, de ha külföldre utazik, még némi koplalás árán is beszerzi a korszerűt. Bár a látszat néha más, vitathatatlan, hogy a kereskedelem kulcsfigurája a boltvezető. Az ágazat vezetői, a tanácsok illetékes osztályai rendeletekkel, állásfoglalásokkal, utasításokkal és más módszerekkel irányítják az ágazat munkáját, de végső soron a boltok, az áruházi osztályok vezetői döntik el, — természetesen a lehetőségek határain belül — hogy mi kerül a fogyasztó elé. Részben tőlük függ tehát az is, hogy több vagy kevesebb újdonság jelenik meg a kirakatokban. Ma, amikor egyes boltvezetők — mint a bevezetőben említett példa jelzi — még attól is vonakodnak, hogy a hagyományos és lehetséges választékot megrendeljék, talán túlzás azt várni, hogy a kereskedelem legyen az egyik ösztönzője, kikényszerítője az ipari termékszerkezet megváltoztatásának. De szerencsére vannak — és mind nagyobb számban vannak — az újért áldozatot, kockázatot is vállaló kereskedelmi szakemberek, üzletvezetők. A vásárlók pedig — legalábbis ahol van választási lehetőségük — az ő boltjaikat részesítik előnyben. S ezzel személy szerint őket magukat is, hiszen a kereskedelmi dolgozók jövedelmének jelentős részét teszi ki a forgalom után kapott jutalék, így hát a kényelmességgel szakítani, az új pártjára állni, és segíteni a termékszerkezet korszerűsítését talán a boltosoknak sem lesz rossz üzlet. GÁL ZSUZSA Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács csütörtökön ülést tartott. Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese beszámolt ;a KGST Végrehajtó Bizottságának 88. üléséről. A kormány jóváhagyólag tudomásul vette a jelentést. Megbízta a nemzetközi gazdasági kapcsolatok bizottságát, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket az ülésen elfogadott ajánlásokból adódó feladatok végrehajtására. A kormány elfogadta az építésügyi és városfejlesztési miniszter jelentését a beruházások területén meglévő hatósági előírások felülvizsgálatának eredményéről. Felhívta az érdekelt minisztereket és az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy a felülvizsgálati munka eredményeit hasznosítva tegyék meg az előírások egyszerűsítése ércekében szükséges intézkedéseket. Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökének javaslata alapján a Minisztertanács határozatot hozott az emberi környezet védelmével kapcsolatos tevékenységek irányításáról s módosította a levegő tisztaságának védelméről' szóló 1973. évi rendeletét. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Szerződéskötés szovjet kőolaj és olajtermék vásárlásáról Huszonöt milliárd forint értékű szovjet kőolaj és olajtermék vásárlásáról, illetve szállításáról írt alá csütörtökön szerződést Budapesten Russay István, a MI- NERALIMPEX vezérigazgatója és Nyikolaj Markov, a SZOJUZAVTEEXPORT külkereskedelmi egyesülés vezérigazgató-helyettese. Az aláírásnál jelen volt Viktor Ocseretyin, a Szovjetunió budapesti kereskedelmi képviselője is. A MINERALIMPEX-nél az MTI munkatársának elmondták, hogy a most aláírt szerződés alapján a Szovjetunió az idén mintegy 10 millió tonna kőolajat és olajterméket szállít Magyarországra. Ebből a kőolaj 8,1 millió tonna, vagyis 400 ezer tonnával több a tavalyinál, s ez a jelentős mennyiség a Barátság vezetéken érkezik a Szovjetunióból. Kőolajtermékekből csaknem 1,8 millió tonnát vásároltunk erre az évre, 250 ezer tonnával többet a tavalyinál. Az 1,8 millió tonnából mintegy 850 ezer tonna a gázolaj, amely az 1977-ben üzembe helyezett magyar—szovjet olajtermékvezetéken érkezik. A háztartási tüzelőolajként, illetve dizel-üzemanyagként felhasználható gázolajon kívül a Szovjetunió számottevő mennyiségű olajbenzint, szuperbenzint, fűtőolajat és egyéb termékeket is exportál hazánkba. Ily módon a Tiszai Vegyikombinát olefinüzeme az idén 430 ezer tonna szovjet vegyipari alapbenzinhez jüt, 90 ezer tonna szovjet szuperbenzint a benzinkutaknál közvetlenül hoznak forgalomba, 195 ezer tonna szovjet repülőgép-üzemanyaggal üzemeltetik a MALÉV gépeit. A hőerőművek 170 ezer tonna szovjet fűtőolajat használhatnak fel tüzelőanyagként. Ezenkívül számottevő mennyiségű repülőbenzin jut a repülőgépes növényvédő állomásnak, de érkezik a Szovjetunióból világító petróleum és többféle kenőanyag is. Mint a MINERALIMPEX- nél rámutatnak, most mérhető le valójában a közösen megépített magyar—szovjet csővezetéknek nagy jelentősége. Az idei szovjet olaj- szállítmányok továbbítását a csővezeték nélkül gyakorlatilag nem lehetne lebonyolítani, hiszen ehhez mintegy negyedmillió vasúti tartálykocsit kellene megmozgatni. Az idei szerződés a két ország közötti hosszú lejáratú megállapodásokon és az 1979. évi magyar—szovjet árucsere-forgalmi jegyzőkönyvön alapszik, ezt tette lehetővé a Szovjetunióból származó olajbehozatal növelését. A most aláírt szerződéssel a hazánkban felhasznált cseppfolyós szénhidrogéneknek mintegy 75 százalékát az idén a Szovjetunió biztosítja számunkra. (MTI). Klézl Róbert Szekszárdim Tegnap megyénkbe látogatott Klézl Róbert közlekedés- és postaügyi miniszter- helyettes, s tanácskozást folytatott a megye vezetőivel. A tanácskozáson — melyen részt vett dr. Gyugyi János, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának titkára, és Császár József, a Tolna megyei Tanács általános elnökhelyettese — áttekintették a megye közlekedése és hírközlése V. ötéves tervének időarányos teljesítését és meghatározták a soron következő feladatokat. mérlegkészítés előtt (3. old.) NÉPMŰVÉSZET A LAKÁSBAN (4. old.) A KÖZOKTATÁS KÉRDÉSEI (5. old.) KIS ÜZEM NAGY HATÉKONYSÁGGAL (3. old.) Néhány hónappal nyitás előtt Épül a paksi posta Az épületben a telefonközpontot szerelik Fotó: Szepesi Az épület homlokzatánál már lebontották az állványokat, s kívülről úgy néz ki, mintha kész lenne a legifjabb városunk leendő méreteinek is megfelelő új posta. A vidám, élénk színű épület mellett azonban még vezetékekkel telt kábeldobok vannak, s a telefonközpont kapcsológépeinek egy részét tartalmazó, vagy már kiürült ládák állnak toronyba rakva. Itt lesz a megye második crossbar rendszerű telefon- központja, s méreteiről any- nyit, majdnem kétszer any- nyi készüléket tud majd kapcsolni, mint a ma még — remélhetőleg már nem sokáig —, működő szekszárdi telefonközpont. A többszintes épületben a BHG szakemberei dolgoznak. Munkájukat várhatóan a nyáron, ősszel befejezik, s akkor, nem sokkal a megye- székhely új központjának átadása után Paks is bekerül az országos távhívó-hálózatba. A korszerű berendezések nem csak az új városban lakók távbeszélő-lehetőségeit javítják, hanem a most készülő berendezéseken keresztül biztosítják majd a telefonkapcsolatot a külvilággal a környéken lévő néhány településen, így a Nagydoro- gon lakóknak is. Budapestre érkezett az NDK kulturális minisztere Pozsgay Imre kulturális miniszter meghívására csütörtökön hazánkba érkezett Hans-Joachim Hoffmann, az NDK kulturális minisztere. Fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Pozsgay Imre és Gerhard Reinert, az NDK nagykövete. A két miniszter tárgyalásokat folytat országaik kulturális fejlődésének kérdéseiről, kulturális kapcsolataink helyzetéről, együttműködésünk fejlesztésének további lehetőségeiről. MTI) Szekszárd A költségvetés a tanácsülés előtt Idei első ülésén Szekszárd város Tanácsa az 1979. évi költségvetést vitatta meg, melyet dr. Nedók Pál terjesztett elő. A korábbi helyzettel szemben módosító tényező volt, hogy január 1-től öt középfokú oktatási intézmény — a gimnázium és négy szakközépiskola — került a városi tanács irányítása alá. Ez is hozzájárult a saját és megosztott bevételek növekedéséhez, melyek együttes összege megközelíti a 99 millió forintot, lényegesen magasabb a középtávú tervben eredetileg előirányzottnál. Végösszegében a teljes bevételi és kiadási előirányzat, amelyet a tanácsülés elfogadott, 130— 130 millió forint. Ugyanekkor került sor a fejlesztési alap tervének megtárgyalására is, melyben jelentős hitelösszeggel szerepel a déli fűtőmű fejlesztése és egy nem egészen újkeletű téma, a vas- és mangántalaní- tó, mely 12,5 millió forintot igényel. Az év folyamán a Tambov lakótelepen és a Bak- tán 226 lakást adnak át és gyarapszanak az óvodai és bölcsődei férőhelyek is. A kereskedelmi hálózat alapterülete 470 négyzetméterrel növekszik. A terv 1979-ben 9 és fél millió forint értékű társadalmi munkával számol. Ezt követően a tanácstagok meghallgatták a műszakikommunális tanácsi bizottság beszámolóját tevékenységéről és megszavazták a tanács 1/1979. (I. 25.) számú rendeletét a díszpolgári cím adományozásáról. Az elhangzott kérdésekre, interpellációkra és az erre adott válaszokra lapunkban külön riportban térünk visz- sza. O. I.
