Tolna Megyei Népújság, 1979. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-23 / 18. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIX. évfolyam, 18. szám. ARA: 0,80 Ft 1979. január 23., kedd Mai számunkból AZ OLAJÁLDÁS VESZÉLYEI (2. old.) TV-NAPLÖ (4. old.) NEM A JÁTÉKVEZETŐKKEL, HANEM A KÜLDÉSSEL VAN BAJ (5. old.) MUNKÁSVONATON (3. old.) Diplomás adminisztrátorok KLÁRIRA naponta legalább háromszor rászól a főnö­ke, hogy munkaidő alatt ne olvassa a Közgazdasági Szemlét. Csak éppen azt nem mondja az akkurátus ve­zető, hogy mit csináljon szegény lány üres óráiban. A történet előzményeihez tartozik, hogy a húszegyné­hány esztendős Klári, mint a nagyvállalat ösztöndíjasa, elvégezte a hároméves számviteli főiskola vállalatszer­vezési szakát, s azután került a vidéki gyáregységbe — alighanem káderfejlesztési célból — könyvelőnek. Mondhatni, a példa távolról sem egyedi: ki ne tudna felemlíteni hasonlót. Éppen a napokban olvastam friss diplomás mérnökökről, akik betanított munkásnak sze­gődtek ei a zalai olajmezőkön, mivel a kezdő fizetéssel nem jutnának ötről hatra. Hasonlóan nem újdonság a pedagógusok elvándorlása: én magam közvetlen szolgál­tatóim között számon tartok zöldségest, benzinkutast, gelkást. „Pályamódosítás” — mondják a szociológusok. Csakhogy egy-egy diplomás ember startra való előké­szítése évente csaknem százezer forintjába kerül a nép­gazdaságnak. Arról nem beszélve, hogy a diplomájukat sutba dobók helyére több ambiciózus fiatal nem jutott be. Nemrégiben az egyik nagyvállalatnál feltérképezték a diplomások tevékenységét. Kiderült, hogy jó néhány mérnök lényegesen a kvalitása alatti munkát végez: technikusként, technológusként, vagy éppen művezető­ként. Máshol meg lasszóval sem tudnak mérnököt ke­ríteni maguknak. Hasonlóan van iskola, nem is egy, ahol száz százalékos a szakellátottság, még a napközi­ben is szaktanárok foglalkoznak a nebulókkal, máshol meg a képesítés nélküliek vannak többségben a tantes­tületben. A kiegyenlítődésre vajmi kevés a remény, hi­szen a jó helyek a jövőben is csábítóbbak lesznek. FOLYTATHATNÁM a sort, ám akkor sem lyukadnék ki máshol: jobban gazdálkodhatnánk szellemi kincse­inkkel. Nemrégiben a Vasas Szakszervezet központi ve­zetősége három ágazat értelmiségi dolgozóinak élet- és munkakörülményeit vizsgálva megállapította: „Az ér­telmiségi dolgozók felkészültségét nem mindenhol hasz­nálják ki megfelelően. Például a műszaki dolgozók mun­kájuk 30 százalékát, az intézeti kutatók pedig a mun­kafeladataik 35—40 százalékát alacsonyabb szintű tevé­kenységnek ítélik meg. Mindez az irányító munka bel­ső gyengeségére és bizonyos szemléleti elmaradásra ve­zethető vissza. Sok vállalatnál az egyes munkakörök kö­zött nem alakultak ki megfelelő határvonalak”. A cél világos: minél többen találják meg számításu­kat, szakmai elképzelésüket munkahelyükön. A Ganz- MÁVAG-ban a fiatal diplomások három hónappal a debütálásuk után kérdőíveken vallanak arról, hogy mit várnak pályájuktól. Majd egy év elteltével következik a kontrollvizsgálat. Ezen már arról adnak számot a fia­talok, hogy mi vált valóra elképzeléseikből, s tapaszta­lataik alapján milyen változásokat ajánlanának. Az ada­tok tanulsága egyértelmű: szívesen csak ott maradnak meg, ahol alkotó munkát végeznek, s onnan mennek el, ahol a feladatok egyhangúak, vagy a megszerzett tudás­ra — legalábbis úgy tűnik — nincs szüksége a vállalat­nak. Nem kevésbé követendő példa az Egyesült Izzóban létrehozott úgynevezett — „mérnökóvoda”, melynek cél­ja a pályakezdő szakemberek akklimatizálódása — azaz a vállalat alapos megismerése. Több hónapos tanfolya­mon, kiadós gyárlátogatásokon talál rá mindenki a ké­pességeinek legjobban megfelelő területre, s erről konk­rét feladatokra épülő „kisdiplomával” ad számot. Nyil­vánvaló, hogy az egyetemről magukkal hozott poten­ciális energiájuk így azonnal mozgási energiává alakul­hat azzal, hogy kezdettől komolyan veszik őket, s fel­adatot kapnak. Az ilyen pályakezdő szakembereket a legügyesebb munkaközvetítők sem tudják elcsábítani, számukra mindennél többet jelent az, hogy alkotó lég­körben dolgoznak, élnek. Diplomás zöldséges, benzin­kutas, gelkás ismerőseink aligha részesültek hasonló bá­násmódban első munkahelyükön, s anyagilag bármeny­nyire is megtalálták a számításukat, örök kielégületlen- séggel a szívükben élik le egész életüket. A SZELLEMI energiával való pazarlás — még ha el­képzelésünk sincs ennek nagyságrendjéről —, semmivel sem kevésbé veszedelmes jelenség, mint a konkrétan felismerhető, mérhető pocsékolás. Múltkoriban egy ma­gas szintű értekezleten hallottam: mi lenne akkor, ha a vállalatok, intézmények a kihasználatlan szellemi ka­pacitásuk után „eszközlekötési” járulékot fizetnének? Ugyanúgy, mint a naponta néhány órát üzemelő érté­kes automata gépsorok, daruk, s a raktárakban évek -. óta heverő anyagok után? Hát bizony szép summa ősz- f szejönne. Előbb mindenhol pontosan fel'kellene térképezni, : hogy valójában mekkorák is ezek a „készletek” — csak .; így lehetne megállapítani, hogy mennyi használódik fel, s mennyi minősíthető elfekvőnek, vagy mondjuk szeb­ben: rejtett szellemi tartaléknak. Amit megfelelő ki­használás híján — nem úgy, mint egy pihenésre kárhoz­tatott gépet, vagy bármilyen hasznosítható, keresett anyagot — egy idő után már csak érték alatt, s csak ne­hezen lehet mozgósítani. KERTÉSZ PÉTER Tavasszal benépesül a ha­tár, megkezdődik az éves munka a mezőgazdaságban, így volt ez régebben, s ma sincs másképp, csupán a mi­lyensége változott. Az viszont alaposan. Mind nagyobb tel­jesítményt nyújtó munka- és erőgépek dübörögnek a nagy­üzemi táblákon. Ahhoz, hogy egész éven át üzemképesek legyenek, szükséges rajtuk elvégezni a nagyjavításokat, felújításokat, alapos karban­tartásokat. Tudósítóink be­számolnak arról, hogy állnak a téli gépjavítással termelő­szövetkezeteinkben, állami gazdaságainkban. Dalmand A Dalmandi Állami Gaz­daságban is már javában fo­lyik a mintegy 170 millió fo­rint értékű géppark felkészí­tése az idei mezőgazdasági munkavégzésre. Többek kö­zött 14 kombájn, 10 önjáró kukoricabetakarító gép, 100 traktor vár felújításra. A karbantartás részletes ütemterv szerint folyik. Er­ről tájékoztatott Révész And­rás gépészmérnök. — Gazdaságunkban több éves, jól bevált gyakorlat, hogy megtervezzük a decem­ber elejétől március végéig tartó munkálatokat. Ütem­tervünk tartalmazza, hogy ez idő alatt melyik héten, mi­lyen gépek javítását kell el­végeznünk. A kerületi gép­műhelyekben — Vörösegy­házán, Alsóleperden, Szarvasdon — közel ötvenen dolgoznak. Itt végzik — ki­sebb munkacsoportokban — a mezőgazdasági munkagé­pek, traktorok felújítását. A központi műhelyben nagyja- javítások folynak, ezenkívül itt javítják az önjáró munka­gépeket, kombájnokat, au­tókat, személygépkocsikat és autóbuszokat. A karbantar­táshoz szükséges alkatrészek beszerzését már az elmúlt év végén megkezdtük. A hi­ányos alkatrészellátás nem okozhat fennakadást mun­kánkban, mivel a gazdaság központi műhelyében le­gyártjuk azokat az .alkatré­szeket, amelyek a kereskede­lemben nem kaphatók, vagy beszerzésük hosszas utánjá­rást igényel. Előfordul, hogy az eredetinél jobb minőségű alkatrészt készítenek szak­embereink, akik szinte vala­mennyi vasas szakmát képvi­selnek. (Folytatás a 3. oldalon) Gromiko Olaszországban Hétfőn az olasz kormány meghívására hivatalos láto­gatásra elutazott Rómába Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügy­minisztere. A repülőtéren Gromikót Arvid Pelse, az SZKP KB Politikai Bizottságának tag­ja, valamint a Szovjetunió kül ügy m i niszter- h ely ettesei és más hivatalos személyisé­gek búcsúztatták. Megjelent G. Franchetti-Pardo, Olasz­ország ideiglenes moszkvai ügyvivője is. (TASZSZ) „Nagyfokú politikai felelősséggel—” Ünnepi egységgyülés Bonyhádon, Tamásiban A bonyhádi „Alpári Gyu­la” munkásőregység Lengyel­ben, a mezőgazdasági szak­munkásképző iskolában tar­totta meg ünnepi egység­gyűlését, amelyen részt vett Horváth József, a megyei pártbizottság titkára, Dara­dics Ferenc, a bonyhádi vá­rosi pártbizottság első titká­ra, a társ fegyveres erők pa­rancsnokai, a hazánkban ide­iglenesen állomásozó szovjet Déli hadseregcsoport képvi­selői, a bázisüzemek veze­tői, és nagy számban a mun­kásőrök családtagjai. Donáth Dénes egységpa­rancsnok méltatta a párt megalakulásának és a Ta­nácsköztársaság kikiáltásá­nak 60. évfordulóját, majd értékelte az elmúlt kiképzési évet. A munkásőrök nagy fo­kú politikai felelősséggel tet­tek eleget kiképzési, szolgá­lati feladataiknak, azon fe­lül munkahelyükön is helyt­álltak. Jellemző, hogy az ál­lomány 45 százaléka kapott erkölcsi és anyagi elismerést. A nagyfokú fegyelem, a szabályzatok betartása, dön­tően befolyásolta az eredmé­nyeket. A parancsnoki beszámoló után Lénárt Ferenc, a me­gyei parancsnok helyettese adta át a szocialista verseny­mozgalomban elért eredmé­nye után a megyei parancs­nokság zászlaját és oklevelét a bonyhádi ellátó alegység­nek, mint a megye legjobb ellátó alegységének, illetve a II. helyért járó elismerést a híradós alegységnek. Kiváló jelvényt kapott tíz parancs­nok, illetve munkásőr. Daradics Ferenc adta át a kitüntetéseket. A 20 év a Ha­za Fegyveres Szolgálatában kitüntetést kapta Donáth Dé­nes egységparancsnok, Tré- ber Tibor, Bodony Béla és Tóth József. A tizenöt éves fokozatot tíz, a tízéves foko­zatot tizenhárom munkásőr kapta. Az új munkásőrök ünnepé­lyes eskütétele után Dara­dics Ferenc méltatta a mun­kásőrök munkáját. Kiemelte azt a tényt, hogy az egység­ben húsz év óta nem történt rendkívüli esemény. A jövő­beni feladat: tovább erősíte­ni a politikai felkészültséget, a fegyelmet, a harckészültsé­get. Horváth József a megyei pártbizottság üdvözletét tol­mácsolta, megállapítva, hogy a bonyhádi egység erkölcsi, politikai, harckészültségi szintje megfelel a testülettel szemben támasztott követel­ményeknek. A pártirányítás fejlődött tartalmában, az ál­lományépítésben, az eszmei­politikai nevelő munkában. A megyei pártbizottság tit­kára röviden kitért gazdasági kérdésekre, a KB decemberi ülésének megállapításai alap­ján. Tolna megyében, ha ne­héz körülmények között is, de eleget tettek a megyei pártbizottság 1978-as akció- programjának. Az ünnepi egységgyűlés be­fejezése a szovjet Déli had­seregcsoport művészeti együt­tesének rendkívüli sikerű fel­lépése volt. B. I. Szombaton délután tartot­ta ünnepi évzáróját a nagy­község művelődési központ­jában a tamási járás „Gőgös Ignác” munkásőregysége. A gyűlésen megjelent dr. Péter Szigfrid, a megyei pártbizott­ság párt- és tömegszerveze­tek osztályának vezetője, Ke­mény József, a munkásőrség Tolna megyei parancsnoká­nak helyettese, János Jero­mos, a járási pártbizottság első titkára, valamint a já­rás és a nagyközség párt-, állami és tömegszervezeti ve­zetői. Lukács Sándor, a tamási járási egység parancsnoka beszámolt a munkásőrök múlt évi kiképzési, szolgála­ti feladatairól, azok értékelé­séről. Megemlékezett a ket­tős ünnepről, a párt megala­kulásának, és a Tanácsköz­társaság kikiáltásának hatva­nadik évfordulójáról. Tiszte­lettel emlékezett a munkás- mozgalom mártírjaira, a párt harcára az illegalitás évei­ben. Méltatta a munkásőr elődök példamutató életét, az alapító tagok bátorságát, el­kötelezett hűségét. Végezetül kitért hazánk életére, soron következő gazdasági felada­tainkra. János Jeromos hozzászólá­sában tájékoztatta a mun­kásőröket közéletünk néhány időszerű kérdéséről, és a munkásőrök aktív közremű­ködését kérte gazdasági fel­adataink végrehajtásához. Kemény József, megyei pa­rancsnokhelyettes kitünteté­seket adott át, a versenymoz­galomban legjobb alegysé­geknek, parancsnokoknak, munkásőröknek. Az új munkásőrök esküté­tele után az ünnepi egység­gyűlés a bátai népi együttes több, mint egy órás vendég­játékával ért véget. T. J. Az ODK-sok vasárnapja Gáspár Sándor Szófiába utazott Áz ODK-sok közül vasárnap Bonyhádról az 504-es szá­mú szakmunkásképző intézet, valamint a közgazdasági szakközépiskola tanulói közös túrán vettek részt Szász­vár környékén. (Riport az 5. oldalon.) Gáspár Sándornak, a SZOT főtitkárának vezetésé­vel hétfőn szakszervezeti küldöttség utazott Szófiába, a Bolgár Szakszervezetek Központi Tanácsa meghívá­sára. A búcsúztatásnál a Ke­leti pályaudvaron ott volt Vladimir Videnov, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövete. (MTI) Tájékoztató szakszervezeti tisztségviselők részére A Tolna megyei szakszer­vezetek vezetőinek, politikai munkatársainak a szekszárdi Babits Mihály Megyei Műve­lődési Központban tegnap rendezett felkészítő fórumán K. Papp József, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának első titkára tartott előadást az időszerű gazdaságpoliti­kai kérdésekről és feladatok­ról, a népgazdasági terv múlt évi országos és megyei eredményeinek, tükrében. A tájékoztató Egyed Mi­hálynak, az SZMT vezetőtit­kárának zárszavaival zárult. (B. L.) Tudósítóink írják Téli gépjavítás

Next

/
Oldalképek
Tartalom