Tolna Megyei Népújság, 1979. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-14 / 11. szám
1979. január 14. Képújság 13 Kosárlabda NB I Sz. Építök-Sz. Dózsa 82:60 (42:27) Szekszárd, 500 néző. Vezette: Péter, Faidt. Székesfehérvári Építők: Szilasi (10), Boksay (22), Verasztó (12), Major I. (18), Hegyiné (6). Csere: Bekő (10), Bánfi (—), Dobrosi (4). Edző Madacsay Miklós. Szekszárdi Dózsa: Harsányi (19), Binder (8), Sáfrány (I5). Tarczy (4), Vár- konyi (8). Csere: Palotás (3), Tóth (—), Varga (2), Pártos (1). Edző: Tapodi László. Binder szerezte az 1979. évi bajnokság első szekszárdi ko-. sarát, amelyre a vendégek kettővel válaszoltak. A 2. percben Sáfrány révén 4:4, majd Harsányi dobásával 6:4-re a hazaiak vezettek. Az 5. percben 10:8-ra már az Építők együttese vezetett, sőt a következő percben előnyét 14:8-ra növelte. A 8. percben Harsányi előbb egyenlített, aztán büntetőből 18:16- ra ismét a lila-fehéreket juttatta vezetéshez. A 11. percben 20:20-as állásnál időt kért a fehérváriak edzője, a 12. percben pedig pályára lépett a Dózsa új játékosa, Pártos. Nagy iramot diktáltak a vendégek ezután, a 15. percben 29:24-re, a 17. percben pedig 33:24-re elhúztak. Elemi hibák sorozata, bátortalan kezdeményezés és egy szezonra való eladott labda jellemezte a szekszárdiak játékát, miközben az ellenfél 42:24-re növelte előnyét. A második félidőt fehérvári kosár vezette be, de az első perc végén Sáfrány kettős kosarával szépített a Dózsa. A 3. percben 46-33 volt az állás. A 4. perc végén 50-35- ös mérkőzésállásnál sötétségbe borult a terem, a világító berendezés meghibásodott. Félóra elteltével folytatódott a mérkőzés, ekkor a 16 lámpatestből öt félárnyékban világította meg a pályát. Az eredményjelző azonban továbbra sem működött. Kínos perceket és temérdek tanulságot hozott az idénynyitó pályán és pályán kívül egyaránt. Akikre szavaztak (Ili.) Bemutatjuk azt a három női és férfi sportolót, akik a megye legjobbjainak megválasztása során a legtöbb szavazatot kapták. GRÓSZNÉ SKODA ERIKA A sors kiszámíthatatlan szeszélye időnként egészen furcsa helyzeteket produkál. Valami hasonlót érzünk, miközben a Szekszárdi Dózsa 1953. július 8-án született kosárlabdázójának rövid portréját igyekszünk megrajzolni. Mert tudjuk: mire ezek a sorok nyomtatásban megjelennek, Erika már nem sportol. No, de ne vágjunk a dolgok elébe. A szekszárdi I. számú Általános Iskolában, Szabó Ödön testnevelőtől sajátította el a kosárlabdázás ismereteit. Hetedikes korában ezüst-, egy évvel később aranyérmet nyert csapatával az úttörőolimpia országos döntőjében. Tizennégy éves volt, amikor a Petőfi SE igazolt játékosa lett. A szekszárdi csapatban 1966- ban játszotta első NB Il-es mérkőzését. Az iskolai testnevelője menetközben egyesületi edzőjévé vált. Az ő biztatása és irányítása melleti szorgalmas edzésmunkával állandósította helyét a felnőttek kezdő ötösében. 1968- ban nagy megtiszteltetés érte: meghívták az ifjúsági válogatott keretébe. A Bulgária elleni találkozón nem okozott csalódást a szakvezetőknek, meggondolatlanul azonban lemondott a kerettagságról. A Petőfi SC-ből. Vasas sportkör lett, majd ennek megszűnésével a Dózsa egyesülete karolta fel a gazdag hagyományú szekszárdi sportágat. A klub neve változott, az edzők is cserélődtek, de Skoda Erika neve szinte egyszer sem hiányzott a csapat összeállításából. Tizenkét éves sportpályafutása során egyre érettebbé vált játéka, együttesében meghatározó szerepet vállalt mind az NB II- ben, mind az NB I-ben vívott mérkőzéseken. Teljesítményét nemcsak a megyeszékhelyen értékelték, az ellenfelek is felfigyeltek rá. Ezért aztán a PVSK, a BEAC, a Videoton és a Zalaegerszeg is megkereste átigazolási ajánlattal, de minden esetben nemet mondott. Meggyőződéssel vallja, hogy tősgyökeres szekszárdiként ezer szállal kötődik ehhez a városhoz. 1977 decemberében kötött házasságot, férjével együtt a BHG- ban dolgozik. A Dózsa állandó csapattagja, társai idei első mérkőzését már a nézőtérről szemlélte. Január elején hivatalosan bejelentette egyesületének: ezt az évet „kihagyja”. „Több mint egy évtizeden át szinte mindent a kosarazásnak szenteltem. Sokszor a magánéletemet is ennek a csodálatos szenvedélynek rendeltem alá. Most azonban családot szeretnénk férjemmel együtt. Ezért egy évig abbahagyom az aktív Sportolást. Elhatározásom az elnökség tagjainak többségében megértésre talált” — mondta. — fi — A Dombóvári Sportiskola Megyénk: második városában, Dombóváron másfél éve alakult meg a sportiskola. Az első időszakban két szakosztály — az úszó- és atlétika — működött. 19T8. február 1-től megalakult a harmadik, a labdarúgó-szakosztály is. A Dombóvári Sportiskola igazgatója Fazekas Gáspár elmondta: jelenleg a három szakosztályban 130 fiatal tanulja el a sportág alapvető fogalmait. A legtöbben az atlétikai sportágban találhatók, majd sorrendben az úszás és a labdarúgás következik. A három szakosztályban a sportiskola nyolc edzőt foglalkoztat. Legfőbb feladatuk az utánpótlás-nevelés, a felnőtt szakosztályok részére. Együttműködési megállapodásokat kötöttek a DMSC-vel, a Dombóvári Spartacussal, majd a Dombóvári VSE-vel, ahonnan anyagi támogatást kapnak. A sportiskolából egy bizonyos szint elérésekor a sportolók a klubokba kerülnek. A sportiskolánál a minőségi munka fejlesztésére törekszenek, és ezt célozza az a törekvés, hogy az edzők főfoglalkozásban dolgozzanak, természetesen a jelenleg másodállásban dolgozó edzők egy része is megmarad. Ez év január elsejétől Csutorás József . személyében már főfoglalkozású edző dolgozik az úszó- szakosztálynál, az első és második osztályos korú gyerekekkel. Augusztus 1-től az atlétáknál tervezik a főfoglalkozású edző munkába állítását. A sportiskolánál az anyagiak alapvetően biztosítva vannak, viszont gondot jelent az önálló létesítmény hiánya. Szerencsére az egvütt- működési megállapodások biztosítják a sportiskolásoknak a három egyesület létesítményeinek használatát. Fazekas Gáspár többek között elmondta azt is, hogy az utánpótlás-nevelés területén ugrásszerű fejlődést nem lehet máról holnapra várni. Egy bizonyos időnek kell eltelnie ahhoz, hogy a fejlődés számottevő legyen. Ami a sportiskola távlati fejlesztési tervét illeti, ez egy-két éven belül, várhatóan 1981-ben, vagy '82-ben következik be. — gaái — T ermészetjárás Sikeresnek ígérkeznek a tolnai vártúrák B Wf A felújított simontornyai vár Egészen biztos többen lesznek, akik úgy gondolják, elhamarkodott véleményt mondani egy olyan akcióról, mely lényegében csak három hónap múlva veszi kezdetét. A tolnai vártúrákról van szó, melynek ötlete decemberben a Természetbarát Szövetség elnökségi ülésén vetődött fel. A sportág nagy kedvelője és szaktekintélye dr. Pataki József indítványozta a tolnai vártúrákat, javasolta: a szövetség vegye programjába. Ennek elsődleges célja, hogy a természetjárás mellett a résztvevők megismerjék a megye történelmi nevezetességeit, a várakat, a csatatereket. Pataki József vállalta azt is, hogy a túrákhoz útitervet készít, adatokat szolgáltat. Miután a kezdeményezésről lapunkban beszámoltunk, az AFIT KISZ-fiataljai felhívással fordultak a megye természetjáróihoz, ezen belül a KISZ-esekhez. Kérték őket, csatlakozzanak a tolnai vártúrák mozgalmához, azon minél többen vegyenek részt. Az AFIT KISZ-eseinek felhívása várakozáson felüli eredményt hozott. Először Lengyelből a túramotorosok keresték fel szerkesztőségünket levelükkel, majd azt követően úgyszólván mindennap jött valahonnan levél, vagy telefonértesítés, közölték, számíthatunk rájuk, ott lesznek a túránkon. Nézzük talán sorjában a jelentkezőket: Lengyelből ifjú Dunkel Lehel szakosztályvezető többek között azt írta, hogy a helybeli KISZ- szervezettel karöltve részt vesznek a vártúrákon, mintegy 10—15 motorral, de várhatóan néhány autós is jön a községből velük. A TOTÉV MHSZ szocialista brigád vezetője Géczi Lajos, többek közt a következőt írta: „Csatlakozunk az AFIT KISZ- eseinek felhívásához, és szocialista brigádunkból minden túrán 5—6 autóval, mintegy 20—22 természetjáróval veszünk részt. Az autósok mellett a motoros szakosztályunkból is néhányan részt vesznek a vártúrákon.” Felsőnyékről Cseke István, a sportegyesület elnöke jelentkezett levelével. Mint írja, megyénkben kissé mostohán kezelték eddig a motorsportot, és éppen ezért örül, hogy a megyei szövetség lehetőséget biztosít autósoknak, motorosoknak egyaránt a szervezett kiránduláshoz, mely egyben arra is alkalmas, hogy az eddig kevéssé ismert történelmi helyeket megismerjük. Éppen ezért csatlakoznak az AFIT KISZ-eseinek felhívásához, és részt vesznek a vártúrákon. Várhatóan 4—5 személygépkocsival 12—15-ös létszámban vesznek részt. A megye természetjáró szakosztályai mellett mások is jelezték, hogy részt vesznek a vártúrákon — gépkocsikkal. Szedresből Reinhardt Ádám vezetésével 4—5 gépkocsival minden túrán megjelennek. A Simontornyai BTC természetjáró szakosztályának vezetője, Horváth La- josné is örömmel fogadta a túrázási lehetőséget és szakosztályukból előreláthatólag 3—4 gépkocsival indulnak túrákon. A Bonyhádi Zománcgyár természetjáróinak vezetője Chlebovics Miklós is helyeselte a kezdeményezést, és máris akadt jelentkező a szakosztályból, Deér Mátyás. Várhatóan Bonyhádrói még néhányan követik példáját és eljönnek a túrákra. A szekszárdi kórház nemrég alakult természetjáró szakosztályának vezetője Fetzer Anna is jelentkezett: tíz-tizenkét fiatallal feltétlen ott lesznek. Faddról Krassay Gyula telefonon keresett bennünket, hogy közölje: a művelődési ház is megszervezte, 3—4 gépkocsival beneveznek. A Paksi Konzervgyár természet- járó szakosztályának vezetője, Bernáth Lajos is csatlakozott társai nevében: 4—5 gépkocsival jönnek. Az Atomerőmű Vállalatnál Kővári István vállalta a szervezést a fiatalok között, melynek eredménye: a konzervgyáriakhoz hasonló létszámmal jönnek. A fentieken kívül érdeklődtek a túrákról olyanok, akik nem tartoznak természetjáró szakosztályhoz, vagy egyesülethez. A részvétel természetesen számukra is lehetséges, sőt várjuk továbbra is jelentkezésüket. A részletes program még nem készült el, de annyit már tudunk közölni, hogy összesen hat túra lesz, tavasszal három és ősszel három. Várhatóan április, május és június, majd augusztus, szeptember és október egy-egy vasárnapján kerül sor a kirándulásokra. Az elgondolások szerint az érintett várak, illetve csataterek, történelmi helyek bemutatása húsz percet vesz igénybe, lesznek rövid gyalogséták, és az autósoknak az előre meghatározott helyeken (például Duna- földváron, Ozorán, Dombóváron, Simontornyán) kisebb autós ügyességi versenyeket iktatnak be. A terv az, hogy ezeken az ügyességi versenyeken nemcsak a túra résztvevői, hanem a helybeliek is részt vehetnek. A szervező bizottság esetleg a vártúrákról a fotózást kedvelők részére versenyt rendez és a legjobb felvételeket díjazza. Egyszóval a vártúrák sokoldalúnak, színesnek és érdekesnek ígérkeznek. Amennyiben valaki kedvet kap a vártúrákon részt venni, közölje lapunk sportrovatával, és mi a továbbiakban tartjuk vele a kapcsolatot, értesítjük a részletes programról, a találkozó színhelyéről, stb. A leírtak alapján reméljük, nem tartják olvasóink elhamarkodottnak a címet, mely szerint sikeresnek ígérkeznek a tolnai vártúrák. Súlyemelés A megye legjobbjai: Király, Csereklei, Kerekes A megyei súlyemelő-szövetség elkészítette az elmúlt év versenyei alapján megyénk súlyemelőinek rangsorolását, valamint az abszolút ranglistát. A megye legjobb súlyemelője Csereklei Sándor, a Szekszárdi Dózsa versenyzője. A címet azzal érdemelte ki, hogy 1978-ban korosztályában több országos csúcsot ért el, országos bajnok lett, valamint ifjúsági aranyjelvényes szintet teljesített. Az eredményével természetesen ifjúsági IBV-kerttag is. Ezek után nézzük a korosztályonkénti rangsorolást. Az úttörőknél: Király László (Szekszárdi Sí), serdülőknél: Csereklei Sándor (Szekszárdi Dózsa), ifjúsági korcsoportban Kerekes István (Szekszárdi Dózsa) versenyző lett a legjobb. Minősítés szempontjából legjobb évet a szekszárdi súlyemelők zártak. Ifjúsági aranyjelvényes szintet öten teljesítették, további tizenhatan ezüst és bronz minősítést szereztek — felemelt szintek mellett. Sajnos a vidéki egyesületeknél nagy a visszaesés. Faddnak, Tolnának, Bátaszéknek nem sikerült minősítést szerezni. Bonyhádnak egy minősítettje van. ÜTTÖRÖ KORCSOPORT: Név Egyesület Súlycsoport Eredmé1. Király László Sz. Sí (kg) 36 nye (kg) 75 2. Nyerges Imre Sz. Sí. 52 125 3. Hermann László Bátaszék 64 150 4. Baksa Tamás Sz. Sí. 71 142,5 5. Verebi István Bátaszék 75 155 6. Bincze Gábor Bátaszék 75 132,5 7. Reitzi Péter Sz. Sí. 71 122,5 8. Schon Lajos Bátaszék 40 50 9. Kecskeméti István Bonyhád 52 65 10. Bata Csaba Bonyhád 52 65 SERDÜLÖ KORCSOPORT: Név Egyesület Súlycsoport Eredménye (kg) (kg) 1. Csereklei Sándor Sz. Dózsa 67,5 235 Z. Imre Gyula Sz. Sí. 52 165 3. Orsós József Sz. Sí. 60 185 4. Palkó János Sz. Sí. 56 150 5. Farkas István Sz. Sí. . 75 • 185 6. Kisvár! István Sz. Sí. +82,5 187,5 7. Hahn Csaba Sz. Sí. 60 142,5 8. Molnár Sándor Sz. Sí. 48 100 IFJÜSÄGI KORCSOPORT: Név Egyesület Súlycsoport (kg) Eredménye (kg) 1. Kerekes István Sz. Dózsa 60 222,5 Z. Mátrai Gyula Sz. Dózsa 75 270 3. Orsós István Sz. Dózsa 75 252,5 4. Horváth János Sz. Dózsa 82,5 242,5 5. Orsós Pét^r Sz. Dózsa 60 185 6. Nagy Zoltán Sz. Sí. 60 162,5 7. Máilinger János Sz. Dózsa 48 142,5 8. Dani Márton Bonyhád 60 167,5 9. Verebes Béla Sz. Dózsa 67,5 195 10. Pámer László Sz. Dózsa 67,5 175 AZ ABSZOLÜT RANGLISTA: Név Egyesület Súlycsoport (kg) Eredmény (kg) Minősítés Fejlődés (kg) 1. Csereklei Sándor Sz. Dózsa 60 235 (110—125) ifj. arany jel vény +15 2. Kerekes István Sz. Dózsa 60 222,5 (97,5—120) ifj. aranyjelvény +10 3. Mátrai Gyula Sz. Dózsa 75 270 (120—150) ifj. arany jelvény +10 4. Orsós István Sz. Dózsa 75 252,5 (112,5—140) ifj. arany jel vény +32,5 5. Imre Gyula Sz. Sí. 52 165 (70—95) serd. aranyjelvény +60 6. Horváth János Sz. Dózsa 82,5 242,5 (107—135) ifj. aranyjelvény +22,5 7. Orsós József Sz. Sí. 60 185 (85—100) serd. aranyjelvény +35 8. Orsós Péter Sz. Dózsa 60 185 (85—100) ezüstjelvény +15 9. Máilinger János Sz. Dózsa 48 142,5 (62—80) ezüstjelvény +10 10. Nagy Zoltán Sz. Sí. 56 162,5 (72—90) ezüstjelvény +22,5
