Tolna Megyei Népújság, 1978. december (28. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-13 / 293. szám

2Eli Könyvtár Világ proletárjai, egyesüljetek AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVIII. évfolyam, 293. szám ARA: 1,80 Ft 1978. december 13., szerda Mai számunkból KIRAKATRENDEZÉS — KÖZELRŐL (3. old.) ÖN KÉRDEZ — MI VÁLASZOLUNK (4. old.) KIMOZDULTAK A HOLTPONTRÓL (6. old.) TESTVÉRMEGYÉNK KARL-MARX-STADT (5. old.) Gyerekiigyek SOHA ennyi könyvet nem írtak a gyereknevelés­ről, és soha ennyit nem foglalkoztak a gyerekekkel, így is úgy is. A külföldi hírügynökségek jelentései között is gyakran szerepel­nek olyan új rendelkezé­sek, amelyeket gyerekek­kel kapcsolatosan hoztak. Svédországban 1979. janu­ár 7. után törvény fogja tiltani a gyermekek testi fenyítését, és a törvény ér­vényes lesz családon belül is. Nem tudom, milyen háttere van ennek a dön­tésnek, és milyen hatása lesz, komolyan veszik a szülők és a gyerekeik, be­tartja-e majd a társadalom. A gyerekpofozásinak én is ellensége vagyok, és mivel elért házunk tájára is a nevelésügyi szakkönyvek áradata, tudom, hogy ma­napság nincs olyan gyer- meklélek-szakértő, aki he­lyeselné. Azt viszont a ta­nácsadó könyvecskék is elismerik, hogy néha egy- egy fenékre ütés hatáso­sabb, mint a már csődbe ment szónoklat. Nos: Svédországban — a tör­vény szerint — nem alkal­mazhatja ezt a módszert egyetlen rosszcsont apja, anyja sem. Lelkűk rajta a törvényhozóknak... A MÁSIK szélsőséges rendelkezésről Kanadából érkezett híradás. Amber- woddban nem tartózkod­hatnak gyermekek. Kivéte­les esetekben maximum 120 napra adnak felmen­tést a tilalom alól. Am-* berwoodban új, ezerlaká­sos lakótelepet kezdtek építeni, lakásait úgy rek- lámpzzák, mint a gyer­mekmentes nyugalom fész­keit, és még felépülése előtt elkedzték árusításu­kat. Eredményesen. Város — gyerekek nél­kül: a józan fantázia el sem tudja képzelni. Pedig úgy látszik vannak, akik nemcsak elképzelik, ha- í nem vonzónak is találják. ESZEMBE jutottak ezek a hírek, amikor a minap a ' játékboltban ácsorogtam, : várva a soromat, hogy ka­rácsonyfa alá valót vehes- 1 sók. Előttem, mellettem, körülöttem izgatott dispu- * ta: mit lehet kapni, minek örülne leginkább a gyerek. A vásárlástól izgatott, ba- ; bát, elemes játékot szoron­gató felnőttek kipirult ar- !■ ca, csillogó szeme amolyan előjáték volt karácsony- j hoz, amikor majd a gye­rekek képe színesedik ki, I szeme fényesedik. AZ ÜNNEP okozta öröm — vagy az öröm okozta ünnep így is fogalmazhat­juk — hatására hajlamo­sabbak vagyunk szigorúb- ■ bain ítélkezni a távolról jött szélsőséges hírek hal­latán. Pedig saját házunk táján is találkoznánk ha- l sonlóakkal, ami a gyerek- nevelést illeti. Gondoljunk csak a túl drága, mutatós antijátékdkra, amelyeket azonban könnyebb meg- i venni, mint szánkózni vin­ni a csemetéket. Jussanak eszünkbe a játszóhely nél­kül épített lakótelepek, a , nyakukba akasztott kulcs­csal bolyongó iskolásök... V. F. É. Eredményes, jó alapot adnak a jövő évi tervek Tanácskozott az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága Mélykúti Attila, az MTI parlamenti tudósítója jelen­ti: A mezőgazdaság várhatóan teljesíti 1978 évi tervét; az idén tovább javult az ágazat kapcsolata az élelmiszeripar­ral, valamint a gépeiket, a vegyszereket, tehát az ipari hátteret biztosító tárcákhoz tartozó vállalatokkal — mon­dotta Kovács Imre mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes az or­szággyűlés mezőgazdasági bizottságának keddi ülésén. Jobb volt a munkaszervezés, az anyaggazdálkodás, s az eredmények jó alapot adnak a jövő évi tervhez. Az 1979. évi költségvetési terv teljesítéséhez, a népgaz­dasági egyensúly javításához a növénytermesztés öt-, az állattenyésztés kétszázalékos növelésével kell hozzájárul­ni. Ugyanakkor — ahogy ar­ra felszólalásában Villányi Miklós pénzügyminiszter­helyettes rámutatott — ja­vítani kell a gazdálkodáson is. Ezért az állami gazdasá­gokat és a szövetkezeteket is a túlzottan ráfizetéses ter­melés visszaszorítására ösz­tönzik. Nemet mondanak a leggazdaságtalanabb export- árúkra, mérséklik például a tojástermelést, mert ez az áru több országban csak nö­vekvő ráfizetéssel adható el. Mateovics József (Buda­pest) hozzászólásában az utóbbi hetek rizshiánya kap­csán a termesztési gondokat tette szóvá. Felhívta a figyel­met arra is, hogy az AGRO- TRÖSZT telepein sok trak­tor vár hónapok óta vevőre. Kovács Imre válaszában el­mondta, hogy a rizshiányon soron kívüli importtal enyhí­tenek. Hajón már meg is érkezett a szállítmány, rövi­desen végeznek a kirakással, tehát hamarosan az üzletek­be kerül az áru. Hozzátette: a hazai rizstermesztés az el­múlt három évben messze a tervezett mögött maradt. El­öregedtek, korszerűtlenek a meglévő telepek. Felújításuk — állami támogatással — megkezdődött. Horváth László (Somogy m.) a tejipar jövő évi 7 szá­zalékos termelésnövelési terve és a hazai fogyasztás kapcsolatára kért választ. Kovács Imre szerint az el­múlt évek kudarca ellenére ismét érdemes megpróbálni az iskolatej-akció bővítését. A tejipari vállalatoktól emel­lett a választékot gazdagító és a fogyasztóknak már „be­mutatkozott” új tejtermékek folyamatos gyártását kérik. Több hozzászóló észrevétele nyomán hangsúlyozta a mi­niszterhelyettes: a kedvezőt­len adottságú téeszekben a legtöbb gondot továbbra is a gyengébb vezetés okozza, s hiába adnak állami támoga­tást, ha egyszer rosszul sá­fárkodnak a pénzzel. A mi­nisztérium ezért segítséget ad a szakemberek letelepíté­séhez. Kedvezményes lakás­építéssel, magasabb jövede­lemmel és más ösztönző in­tézkedésekkel támogatják a kedvezőtlen adottságú téesze- ket. A tanácskozáson felszólaló Dobi Ferenc, a Mezőgazda- sági Dolgozók Szakszerveze­tének főtitkára és Szemerits Ferencné (Győr m.) a mező- gazdaságban dolgozók mun­kavédelmére, a termelés em­beri oldalának jelentőségére hívta fel a figyelmet. Molnár Béla (Budapest) javasolta, hogy jövőre a mezőgazda­ságban fordítsanak nagyobb' figyelmet a lehetőségek ész­szerűbb hasznosítására, a mi­nőség javítására, s a termő­helyek kedvezőbb kialakítá­sára. Ma ugyanis gyakran nem az adottságok, hanem a megye, tehát a közigazgatási határok döntenek arról, hogy mekkora területen és mit ter­mesztenek. Az Országos Vízügyi Hi­vatal jövő évi költségvetését és terveit Gergely István ál­lamtitkár, az OVN elnöke is­mertette. 1979-ben 115—120 ezer lákást kapcsolnak be a közműves vízellátásba, s 50 ezer lakást kötnek a csator­nahálózatra. Folytatják az öntözés fejlesztését, valamint a belvízkárok elhárítását szolgáló beruházások*' építé­sét. Parkett Csibrákrói Darabolás, szárítás után kerül a fa a parkettkészítő gépre, amin az idén 80—90 ezer négyzetméter padlóburkoló anyagot gyártanak. Az idén valamivel több mint 35 millió forint értékű parkettát, bútorlécet s kü­lönféle fűrészárut készítenek a Gyulaji Állami Erdő- és Vadgazdaság csibráki fafel­dolgozó üzemében. Az év során a termelékenység 12— 13 százalékkal emelkedett. Ezt a géppark korszerűsítése, bővítése nélkül, kizárólag a jobb szervezéssel, s a hat szocialista brigád, és termé­szetesen az üzem valameny- nyi dolgozójának lelkiisme­retes munkájával sikerült el­érni. A kis Tolna megyei köz­ségből egyébként jelentős ér­tékben . szállítottak bútorlé­cet, parkettát, s egyéb ter­mékeket tőkés országokba, Ausztriába, Görögországba, az NSZK-ba, Olaszországba és Svédországba. Hamarosan hozzálátnak az üzem bővítéséhez. Uj üzem­csarnok, ebédlő és szociális létesítmény épül a mostani épületek szomszédságában. Az építési területet már elő­készítették, s a Kapos—Kop- pányvölgyi Vízitársulat dol­gozói nemsokára elkezdik az alapok kialakítását. Utána jönnek a TOTÉV építői, s a tervidőszak végére elkészí­tik az épületeket. Itt nagy teljesítményű gépeket sze­relnék fel, s a létszám 35— 40 százalékos növelése mel­lett a termelést több mint duplájára növelik. — sz l — Bakos Zsigmond államtitkár Szekszárdon A megye könnyűiparának fejlesztéséről tárgyaltak Bakos Zpigmond könnyű­ipari minisztériumi államtit­kár, dr. Szabópál Antal, a megyei tanács elnöke, dr. Gyugyi János, a megyei párt- bizottság titkára vezetésével december 12-én, Szekszárdon Tolna megye könnyűipará­nak helyzetéről, fejlesztésé­ről, a termelési szerkezet korszerűsítésével, valamint az V. ötéves terv időarányos teljesítésével kapcsolatos feladatokról tanácskoztak az ágazat és a megye képvise­lői. Napirendre kerültek a VI. ötéves tervidőszak fejleszté­si és munkaerő-gazdálkodási kérdései is. A minisztérium és a megyei tanács a terü­leti tervezés során egyezteti a területfejlesztési, munka­erő- és a szolgáltatásfejlesz­tési elképzeléséket, a készülő műszaki-gazdasági koncep­ciók alapján. Tolna megyé­ben elsősorban a selyem-, a bőripar, valamint a bőrfel­dolgozó és a cipőipar fej­lesztése, a termékek szerke­zetének korszerűsítése jelent számottevő feladatot. A textiltisztító iparban az ellátás kiegyensúlyozottabbá válására törekednék, ami fő­ként a mosás további meny- nyiségi növekedését jelenti. Kiemelt szerepet kapnak eb­ben a kapacitást növelő re­konstrukciók, és az épülő központi üzemek. A könnyűipari vállalatok megyei fejlesztési tevékeny­séget egyeztetve, egyetértet­tek abban, hogy a Magyaró­vári Kötöttárugyár hőgyészi üzemének beruházási mun­kálatai 1980-ban megkezdőd­jenek, s hogy a PÁVA Ru­hagyár Tamásiban létreho­zandó telepének 1979-ben kezdődő építése 1981-ben be­fejeződjön. Az iraki alelnök moszkvai Kedden Moszkvában foly­tatódtak a megbeszélések Alekszej Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió minisz­terelnöke és Szaddam Husz- szein, az Arab Újjászületés Szocialista Pártjának főtit­kár-helyettese, az Iraki For­radalmi Parancsnokság Ta­nácsának alelnöke között. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szov­tárgyalásai jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke kedden Moszkvában fogadta a hiva­talos, baráti látogatáson a Szovjetunióban tartózkodó Szaddam Husszeint. A baráti légkörű megbe­szélés során Leonyid Brezs­nyev és Szaddam Husszein megelégedéssel állapította meg, hogy a két ország kö­zött folyamatosan fejlődnek a sokoldalú, kölcsönösen elő­nyös kapcsolatok. I j w* F r I // • | r Idojaras-elorejelzes Enyhe idő A múlt héten Közép- és Észak-Eürópa nagy része fe­lett egy magas nyomású lég­köri képződmény uralkodott. Hazánk ennek keleti majd déli peremén helyezkedett el. Az észak felől áramló hi­deg levegő következtében rendkívül alacsony hőmér­sékleteket mértek. Havazás eleinte csak elszórtan, fő­ként a Dunántúlon volt. A hét végén azonban enyhült az idő. Az Atlanti-óceán felett ör­vénylő ciklon kissé elmoz­dult kelet felé, és meleg, ned­ves levegőt szállított a Kár­pát-medence térségébe. Ha­tására az ország egész terü­letén esett a hó, melynek nagy része a további felme­DUNÁNTÚL legedés következtében — párás, többfelé ködös idő alakult ki. A hét folyamán változé­kony, csapadékos időre szá­míthatunk. A felhőzet időn­ként borultságig megnövek­szik. A szél megélénkül, és délnyugatira fordul. A leg­alacsonyabb hajnali hőmér­séklet 0 fok körül, a legma­gasabb nappali hőmérséklet plusz 3, plusz 8 fok között alakul. A hét végétől a csa­padék valószínűsége csök­ken. Kevesebb felhőre és kismértékű felmelegedésre számíthatunk. Megyénkben a talajned­vesség 0—50 cm-en 40—50, 50—100 cm-en 30—35 száza­lék. A gatter fel-le mozgó fűrészlapjai deszkát vágnak a kö­zeli erdőkből érkezett fatörzsekből

Next

/
Oldalképek
Tartalom