Tolna Megyei Népújság, 1978. december (28. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-08 / 289. szám

6 Képújság 1978. december 8. Bogyiszlón jártunk: Legyen tavasszal és ősszel két-két hétközi mérkőzés Kosárlabda Mától rájátszás Búcsú Feritől Budapesten, a Farkasréti temetőben katonai tisztelet- adással temették el Somlai (Sommer) Ferenc nyugállo­mányú alezredest. Volt szek­szárdi játékostársai nevében Zsoldos Aurél Sárosi Antal, Németh Lajos és Fehér László vettek részt az utolsó búcsún. Utoljára ez év januárjá­ban találkoztunk Ferivel Szekszárdom, a volt labdarú­gók találkozóján. Már akkor panaszkodott egészségére, de nem gondoltuk, hogy még egy éve sincs vissza, ilyen fiatalon kell befejeznie éle­tét. Azon a találkozón még felelevenítették a felszabadu­lás utáni éveket, amikor Szekszárd színeiben, a Tö­rekvésben játszott. Feri ki­tűnő játékos volt, aki min­dig fegyelmezettségével, és szerénységével tűnt ki a csa­patból. Amikor 1950-ben a néphadseregbe küldte a párt, abbahagyta az aktív sportolást^ de amikor — nagy ritkán — hazalátogatott szü­lővárosába, mindig kereste volt játékostársait, elbeszél­getett az együtt töltött évek­ről a felejthetetlen mérkőzé­sekről. A szekszárdi volt labdarú­gók, a szurkolók kegyelettel emlékeznék rá, emléke köz­tünk él. Hírek Vasárnap délelőtt Dombó- várott a Vasutas-torna­csarnokban a DVSE férfi ser­dülő kosárlabda-kupát ren­dez. A résztvevő csapatok: a Bátaszéki VSK, a Pécsi VSK, a Dombóvári VSE, a Szek­szárdi Dózsa. » * A hét végén az NDK-ban méri össze erejét az NDK és Magyarország férfi, valamint női ifjúsági válogatottja te­kében. A magyar válogatott­ban helyet kapott Mándli János, a Dombóvári Sparta­cus versenyzője is. Itt említ­jük meg, hogy Mándli Já­nos, valamint klubtársa Tar­soly Péter december 12-től 22-ig Dunakeszin az orszá­gos ifjúsági, valamint felnőtt keret edzőtáborozásán vesz részt. * Győrfi Gábort (Kisdorog) jogosulatlan játék miatt 1979. október 30-ig tiltotta el a me­gyei labdarúgó-szövetség fegyelmi bizottsága. Az in­doklás szerint Győrfi Gábor tagsági könyvében az 1957-es születési évet 1959-re javítot­ták. * Uszóverseny: Vasárnap délelőtt Dombóvárott, a vá­rosi tanuszodában a D. Spar­tacus, valamint a sportisko­la közös rendezésében Ikerül sor a már hagyományos Tél­apó-úszóversenyre. * A' Szekszárdi Dózsa SE december 13-án 18 órai kez­dettel tartja az évi utolsó el­nökségi ülését a BM-klub- ban. Napirenden szerepel az atlétikai, valamint a labda­rúgó-szakosztály beszámoló­ja, ezen kívül a jövő évi ver­senynaptár megtárgyalása. Rosszul esik, amikor leki­csinylőiéi elmarasztalólag beszélnek Bogyiszlóról. Pedig ha tudnák, milyen nagy erőfeszítéseket tesz a termelőszövetkezet, a tanács, sőt - a játékosak is annak érdekében, hogy a községben legyen sportélet. Nem ritkaság, hogy 3—400 forinttal kevesebbet keres a labdarúgó — aki teljesít­ménybérben dolgozik, mint az, alki csak kimegy a pályá­ra és kritizál, megjegyzése­ket tesz. így kezdődött a beszélgetés Bogyiszlón a labdarúgó- szakosztály tagjaival. A fen­tieket Sipos József, a sport­kör elnöke mondta. A műve­lődési ház egyik szobájában folyt a beszélgetés. Nehezen, vontatottan indult, de végül — másfél óra után — alig lehetett befejezni. Sóik érde­kes, és túlzás nélkül állíthat­juk, új ötletet adtak, mely­ből ha csak egy is megvaló­sításra kerül, akkor már ér­demes volt elmenni Bogyisz- lóra. Mint ismeretes, a megye- bajinokság egyetlen csapata a bogyiszlói, amely nyeretle­nül áll az őszi idény befejez­tével. Török Bálint, a csapat edzője ennefk ^ellenére opti­mista: — A tavasszal majd megszületik a győzelem, — mondotta. Szerinte az őszi idény mérkőzései közül csak a Pakssal, esetleg a Kisdo- roggal szemben voltak esély­telenek. A többiekkel a vé- letlen, és több esetben a bal- szerencse miatt nem sikerült a győzelmet kiharcolni. Hi­ányzik a befejező csatár, vi­szont a védelem jó teljesít­ményt nyújtott, ennek is kö­szönhető a 11 döntetlen. Érdekes módon — általá­nosságban — elismerőleg nyilatkoztak a labdarúgó­szövetségről, inkább a játék­vezetői problémát érintette úgyszólván mindenki, ök is tudják: kevés a jó játékveze­tő, ezen a téren van legna­gyobb gond, baj. Ez viszont még nem jelentheti azt, hogy a csapatok szempontjából sorsdöntő mérkőzésre kezdő­ket küldjenek, ugyanakkor a legjobbak ilyenkor partjel­Dombóvár felszabadulásá­nak évfordulóján emlékver­senyt rendezett a DVSE sakkszakosztálya és a városi sakkszövetség a vasutas­sporttelep dísztermében. Az egyéni versenyein 14 sakkozó izgalmas csatákat vívott az értékes díjakért és a jobb helyezésekért. Az élmezőny zők. Egy-egy ilyen mérkőzés aztán kiváltja a nézők elke­seredését, hisz annyit ők is értenek hozzá — ismerik a bírókat —„ hogy valami nincs rendjén. Szóba került példá­ul az is. hogy az egyik tehet­séges játékvezető azért nem vezethet a megyebajnokság­ban mérkőzést, mert nem éri el a kellő magasságot. Ezzel szemben daliás, de tehetség­telen emberek kapnak lehe­tőséget vezetésre. Sok eset­ben nem véletlen^ hogy egyik-másik szurkoló nem bírja idegekkel, és sportsze­rűtlenül viselkedik. Az volt a megállapításuk, hogy a legnagyobb rossz- indulat mellett sem mond­hatják a bogyiszlói közön­ségre, hogy nem jobb, mint nyolc-tíz évvel ezelőtt. Min­den helyen akad egy-két szurkoló, aki nagy hangjá­val, bekiabálásaival hívja fel magára a figyelmet. — Miért nincs megyevá­logatott? — kérdezték töb­ben. Szerintük nagyon he­lyes lenne, ha például Fejér, Bács vagy Baranya megye válogatottjával játszhatna Tolna megye válogatottja. Javasolták, már most foly­tasson a szövetség ebben az ügyben tárgyalásokat. Ha megegyeznek, a megyeválo­gatottat az edzők javaslatai alapján, és ne a Hét 11-e szerint állítsák össze. El­mondták azt is: a felkészü­lési időszakban két Fejér megyei csapattal játszottak előkészületi mérkőzést. Ki­derült, nagyon kellett hajta­ni, hogy a Fejér megyei összevont járási bajnokság­ban szereplő csapattal szem­ben helytálljanak. Ez is bi­zonyítja, hogy sajnos nálunk a színvonal nem éppen a legmagasabb. Persze volt, aki mindjárt kapcsolódott a témához olyan formában, hogy mindezért a játékveze­tőket tette felelőssé. Aztán megindult a vita, megoszlot­tak a vélemények. Végül „kompromisszum” született, a következőképpen alakult: 1. Uzsoki Rezső, 2. Greschner Attila, 3. Bíró József, 4 Greschiner Pál, 5. B. Nagy Miklós, 6. Pászti Géza. A ver­seny után adta át Szabó Kálmán szakosztályvezető a megyei csapatbajnokság 2. helyezéséért járó érmeket is a psapat tagjainak. nem kimondottan a játékve­zetők az okai, de bizonyos százalékig nekik is részük van ebben. Lapunkkal kapcsolatban is voltak vélemények, ellen­vélemények. Szerintük a tu­dósítók, de nemritkán még az edzők is elfogultak csa­patukkal szemben. Ennek a következménye, hogy a Hét 11-e nem reális. Az lenne jó, ha a tudósítók az edzőkkel közösen kialakítanák, ki volt a mezőny legjobbja, il­letve ki kerüljön a jók kö­zé. Sajnos ez pillanatnyilag még megvalósíthatatlan. Az­tán azt is kérték, hogy ne csak kedden foglalkozzunk a megyebajnoksággal, ha­nem hétközben is térjünk vissza egy-egy érdekesebb eseményre. Aztán az a javaslat, mely — szerintünk — megvaló­sítható, sőt, kimondottan öt­letes: A tavaszi és őszi szezon­ban két-két fordulót játssza­nak hétközben. Igaz, ez va­lamennyi csapatnak gondot jelentene, de a tavaszi sze­zon utolsó részében, vagy az őszi szezon .első szakaszában megoldható. Ezzel viszont megszűnne, hogy december­ben és már február utolsó vasárnapján bajnoki mér­kőzést kelljen játszani. A bogyiszlóiak szerint ezt több megyében már évek óta csi­nálják, és bevált. Volt még egy kérés: a szövetség ren­dezzen olyan ligaértekezle­tet, amelyen a csapatkapitá­nyok is részt vehetnek, hogy ők is elmondhassák javasla­taikat, véleményüket a me­gyebajnokságról. Biztosak vagyunk abban, hogy a labdarúgó-szövetség vezetői is — hozzánk ha­sonlóan — kíváncsian figye­lik a csapatoknál tett láto­gatás eredményét, az ott elhangzott javaslatokat. A szövetség nem tartja meg- másíthatatlannak a verseny- kiírást, és ha elhangzik egy jó javaslat, minden bi­zonnyal hajlandó azt még­köszönni, és hasznosítani. Tolna megye—Vas megye (serdülök) 1:0 (0:0). Szek­szárd, v.: Haraszti. Tolna megye: Pesti — Török, Máté, Kajári, Lőrincz L, Papp, Blesz, Ujj, Szabó, Lőrincz A, Bérdi. Csere: Kapás, Harasz­ti, Jordáki. A keményre fa­gyott talajú pályán óvatosan kezdték a csapatok. A 10. percben Lőrincz A. 16 méte­res lövése a kapufán csat­tant. Ezután is több helyzete volt megyeválogatottunknak, de a befejezésékbe hiba csú­szott. Szünet után továbbra is támadásban maradtak a tolnaiak. A 20. percben Ka­pás az ötösön kapott jó át­adást, egy csel után lőtt, a vetődő kapus hárítani tudott. A 22. percben baloldali be­adást Bérdi laposan lőtte a kapuba. 1:0. A változatos, mérsékelt színvonalú talál­kozón helyzetei alapján alkár nagyobb arányban is nyer­hetett volna válogatottunk. Jók: Lőrincz L, Blesz, Ujj, Máté, Lőrincz A. Tolna megye—Vas megye (ifjúsági) 3:3 (2:0). V.: Bara­T E Dombóvárott a városi Tí­zek tekebajnokságon a Dom­bóvári Spartacus tdkézői kö­zül különösen kiemelkedett a győztes ifj. Horváth László kimagasló eredménye. Vég­eredmény: 1. ifj. Horváth László 534, 2. Tarsoly Péter 501, 3. Lukács Pál 497, 4. Amikor vasárnap befeje­ződött a Szekszárdi Dózsa— KSI NB I-es kosárlabda­mérkőzés, több szekszárdi játékos könnyezve roskadt a kispadra. Karnyújtásnyira volt a kilencedik győzelem elérése számukra, de a vé­gén nem sikerült feltenni a pontot az i-re. A csapat tag­jai később együtt várták a sporthíreket, hogy megtud­ják a kiesés ellen küzdő ri­válisok utolsó fordulóbeli eredményeit. No meg azt, hogy a bajnokság „harma­dik félidejében”, a ráját­szásban melyik csoportba kerülnek. Nem örvendeztek túlságosan annak, hogy egyedüli vidéki csapatként három fővárosi együttes társaságában kezdik a rá­játszás első fordulóját. Rá­adásul Budapesten, a Ganz- MÁVAG tornacsarnokában. A csoportbeosztás ismert. A 9—16. helyezettek közöt­ti rájátszásban a Dózsa együttese a MAFC, a Ganz- MÁVAG és a Csepel csapa­tával mérkőzik. Akárhogy is vesszük, nehéz percek várnak a szekszárdi lányok­ra, annak ellenére, hogy a bajnokságban ezek ellen a csapatok ellen jól szerepel­tek. A MÁVAG-tól tavasz- szal a fővárosban ugyan rtégy ponttal kikaptak, az őszi visszavágón 76:51-re azonban legyőzték. A MAFC- tól kétszer vereséget szen­vedtek, de a Csepel ellen négy pontot szereztek. ranyai. Tolna megye: Hor- vai — Papp, Tóth, Jakab, Váli, Nagy, Horváth, Palásti, Zircher, Kiss, Beke. Cséré: Szabó, Bérdi. Megilletődötten kezdett csapatunk, majd fo­kozatosan feljavult. A 21. percben a lesre játszó vasi védők közül Nagy kiugrott és a bal sarokba lőtte a labdát. 1:0. A 28. percben ügyes tá­madás végén Beke volt ered­ményes. 2:0. Szünet után erő­sítettek a vendégek, a 10 percben szépítettek. 2:1. öt perccel később Kiss lövése kipattant a kapusról, Béke közelről nem hibázott. 3:1. Fokozatosan visszaesett vá­logatottunk játéka, melyet az ellenfél eredményesen ki­használt. A 30. percben és a 34. percben lőtt gólokkal vé­gül kiegyenlítettek. 3:3. Biz­tos győzelmet engedett ki­csúszni kezéből ifjúsági vá­logatottunk. Elsősorban a középpályások teljesítménye esett vissza, aminek a követ­keztében a védelem is kap- kodóvá vált. Jók: Kiss, Nagy, Beke. K E Stefán Antal 486, 5. Mándli János 487, 6. Illés László 487, 7. Árvái János 548, 8. Kálóz- di József 420, 9. Kiss János 405, 10. Hegyháti István 366 fával (valamenoyi a Dombó­vári Spartacus versenyzője). — 9 — Mi várható a ma kezdődő rájátszásban, hogyan ítéli meg az esélyeket? — kér­deztük Tapodi László edző­től. — Játékosainkkal közö­sen beszéltük meg a továb­bi teendőket. Játékosok és vezetők egységesen úgy íté­lik meg, hogy van lehetősé­günk a bentmaradás kihar­colására. A rájátszásban hétszer lépünk pályára. Vé­leményünk szerint az dönt majd: mire leszünk képesek a három fővárosi együttes­sel szemben. A december 15—18. közötti második for­dulóra egy mostani esetleges sikeres akadályvétellel már nyugodtabban készülhet­nénk. Nincs kizárva egyéb­ként, hogy a kiesés sorrend­jét a rájátszásban szerzett pontok sem tisztázzák. Elő­fordulhat, hogy a harmadik kieső csapat kiléte csak holt­verseny után tisztázódik. Ezért minden találkozónak külön is lesz tétje: egymás ellen milyen győzelem-, il­letve vereségaránnyal kerül­nek ki a csapatok. A nyolc csapat közül a MAFC és a Pécsi VSK nyugodtan szem­lélheti a további hat együt­tes mérkőzéseit. Az biztos, hogy az Eger csapata mellett a további két kieső a Ganz- MÁVAG, a SZEOL AK, a Diósgyőr, a Csepel és a Szekszárdi Dózsa közül ke­rül ki. Sportvezetőink — beleért­ve az edzőket is — sok eset­ben szemet hunynak a játé­kos sportszerűtlen magatar­tása, megjegyzése esetén. Mindezt teszik a győzelem érdekében azért, hogy a sportoló eredményével, eset­leg a csapata győzelmével az egyesületet jobb pozícióba hozza. Szerencsére akadnak kivételek is. Vasárnap Bonyhádon, a B. Vasas—Nagydorog mér­kőzésen a hazai csapat ve­zetett 3:2-re, amikor Honti János, a nagydorogiak játé­kosa a 16-os oldalvonalánál egy pontatlan átadást ka­pott. Mindössze két-három métert kellett volna mennie a labdáért de ő legyintett, és visszafordult. Ekkor a korlá­ton kívül álló Csilléri Gyu­la, aki a sportkör elnöke, beszólt Hontinak: miért nem megy a labdáért, hisz meg­szerezhette volna. A játékos sportemberhez nem méltó hangon reagált a jóindulatú figyelmeztetésre. Földesi Já­nos edző annak ellenére, hogy a két cserelehetőséget már kimerítette, Hontit le­hívta a pályáról, és attól kezdve tíz emberrel játszot­tak. Földesi János döntésé­vel egyetértünk. A magáról megfeledkezett sportolót fe­gyelmezni kell, még az eset­ben is, ha netán a csapat pillanatnyilag hátrányos helyzetbe kerül. A hét 11-e Sass (Tevel) Kiss I. Kocsis (Kisdorog) (Bogyiszló) Illés (Tevel) Eizencher Bíró (Bonyhád) (Nagymányok) Kalmár Csatári (Paks) (DMSC) Gáspár (Aparhant) Porga Pesti (Pincehely) (Gerjen) Tartalékcsapat: Harsányi (TÁÉV ,SK) — Németh (Nagymányok), Schwébl (Tolna)’, Győrfi (Kisdorog), Ju­hász I. (Pincehely) — Poór (Bátaszék), Tóthbagi (DMSC) — Ettig (Bogyiszlói, Rikkers (Tengelic), Vábró (Paks), Hosnyánszky (Kisdorog). . , ; «. ^ ----------------------------------------------------------------"—— Emlékverseny Dombóváron Megyeválogatottak tornája Feplnezes! Reseterics István (jobbról) és Pászti Géza játék közben. Szöveg és fotó: Tilinger *

Next

/
Oldalképek
Tartalom