Tolna Megyei Népújság, 1978. december (28. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-07 / 288. szám
4 NÉPÚJSÁG 1918. december 7. Szentgyörgyi Kornél kiállítása Szentgyörgyi Kornél Kossuth- és Munkácsy-díjas íestő- művész alkotásait mutatja be a kölesdi művelődési ház „Mai magyar képzőművészet” című kiállítás-sorozatában. Az ünnepélyes megnyitóra december 8-án kerül sor. A műveket december 26-ig lehet megtekinteni Debreceni Debrecen városa, a Magyar Rádió és az Országos Filharmónia Debrecenben zenei hetet rendez. A hétfőn kezdődött és vasárnapig tartó rendezvénysorozat keretében hangversenyt adott a Debreceni MÁV Filharmonikusok Zenekara, Szabó László vezényletével és Alekszandr Bruszilovszkij (hegedű) közreműködésével. A Zeneművészeti Főiskolán „Színház ’79” címmel országos fotópályázatot hirdetett a Pécsi Galéria és a Mecseki Fotóklub. A legjobb képekből kiállítást rendeznek 1979 júliusában a pécsi zenei hét tartott hangversenyen századunk zenéjét szólaltatták meg az előadók. A hét végén — pénteken — ’ kóruspódium következik, amelyen debreceni énekkarok mutatkoznak be. Szombaton Ránki Dezső zongoraestje a program, vasárnap pedig népdalhangversenyre és Donizetti: Éljen a mama! című operájának bemutatójára kerül sor. nyári színház ideje alatt, akkor adják át a díjakat is a szerzőknek. A pályázat célja az, hogy a fotográfusok figyelmét fokozottabban ráirányítsák a színház témakörére. Ennek megfelelően a fényképek ábrázolhatnak színházi előadást vagy próbát, zenei és táncprodukciót, bábjátékot és cirkuszi előadást, s mindenféle előadó- művészettel kapcsolatos témát. A pályázaton amatőr és hivatásos fotósok egyaránt részt vehetnek, mégpedig legfeljebb tíz fekete-fehér, vagy színes képpel. A műveket 1979. április 30-ig kell eljuttatni a Doktor Sándor művelődési központ címére: Pécs, Déryné utca 18. 7621. A kiemelkedően jó fényképeket díjazzák, illetve jutalmazzák. Antonioni Készülő filmjéről nyilatkozott Michelangelo Antonioni a Variety című amerikai lapnak. Kijelentette, hogy művében néhány olyan alapvető egzisztenciális dilemmát ábrázol, mellyel az egyén korunk „rettenetesen nehéz társadalmában szembesül, és a film főképpen Isten felé való törekvését fejezi ki — azét az emberét, aki nem hisz Istenben, és ebbe az irányba tart. Ez számomra is új téma. Én magam mindig is a világgal kapcsolatban álló személy voltam, talán sokkal inkább, mint mások. S — mint ez gyakori a filmkészítés egy bizonyos szintjén — a főhősöm alkotója lelkiállapotát tükrözi vissza.” A SZENVEDNI VAGY MEGHALNI olyan periódust zár le a rendező életében, melyet főként a visszavonultság jellemez, bár —» Antonioni bevallása szerint — ezalatt több ízben közel került ahhoz, hogy újra filmezni kezdjen. Utolsó filmje — a FOGLALKOZÁSA RIPORTER — óta a Corriere della Sera rendszeresen közli filmnovelláit, melyek egy kötetbe gyűjtve a jövő év elején fognak megjelenni. Ponti-per Három év börtönbüntetést és harmincmilliárd líra pénzbüntetés javasolt az ügyész Rómában Carlo Ponti olasz filmproducer ügyében, akit törvényellenes tőkekivitellel vádolnak. Ugyanakkor javasolta, hogy mentsék fel Sophia Lorent (Ponti feleségét) és huszonöt további személyt, köztük színészeket. Az ügyész szerint Ponti illegálisan mintegy ötmil- liárd lírának megfelelő ösz- szeget juttatott ki Olaszországból Franciaoroszágba és Kanadába, részben a „The Cassandra crossing” című, általa finanszírozott film bevételéből. Sophia Lorent a két hónapja folyó perben azzal vádolják, hpgy hárommil- liárd líra értékben ..exportált” külföldre festményeket. PETŐFI NÉPE A Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatóságának Bács-Kiskun megyei Hivatala tavaly 110 mezőgazdasági szövetkezetnél végzett pénzügyi, gazdasági ellenőrzést. E szövetkezetek 44,5 százalékánál állapított meg a vizsgálat számviteli rendet sértő, adóhatósági intézkedést igénylő hiányosságot. 1978. első félévében tovább romlott ez az arány, hiszen a megvizsgált 37 szövetkezet között 23-nál, 64,8 százalékuknál vált szükségessé az adóhatósági intézkedés. E hiányosságok főként a leltározás, valamint a különböző szabályzatok, a bizonylati rend, az okmányfegyelem köré csoportosíthatók. Gyakran észlelhető, hogy a szövetkezetek a leltározás előkészítésére, lebonyolítására nem fordítanak kellő igondot. Nem naprakész a leltározási szabályzatuk, ■mert azon nem vezették át az időközben megjelent rendelkezéseket, továbbá nem tartalmaz olyan lényeges kérdéseket, mint például a leltározás bizonylati rendje, módja, egyes készletfélék értékelési szabálya. Több szövetkezetnél hiányos a pénzkezelés, mert nem tartják meg a házi pénztár kezelésére vonatkozó rendeletet. A pénztárzárás nem megfelelő, az utalványozó, valamiint az ellenőrzést végző aláírása nincs feltüntetve. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Gyermekrajz-pályázatot hirdetett a Dunai Vasmű, a dunaújvárosi és a város vonzáskörzetébe tartozó általános iskolák nyolcadik osztályos tanulói számára. A pályázatön azok a tanulók vehettek részt, akik pályaválasztási céllal a Duna menti kohászati kombinát valamely üzemében, vagy üzemeiben tettek látogatást az év folyamán. Ezzel kapcsolatos a feladat is, mert a pályamunkákon egy-egy szakmát, vagy valamely szakma egy-egy mozzanatát, illetve az üzemi környezetet kell ábrázolni. A legjobb hat rajzot beküldő tanulókat, valamint rajztanáraikat a vállalat jutalomban részesíti. A beküldött munkákat a Fejér megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet értékeli. Az eredményhirdetésre januárban kerül sor. Dunántúli napló Az országban először Baranyában rendezik meg az ifjúsági sajtó hetét. A gazdag programú rendezvény- sorozatot hétfőn délután az Ifjúsági Házban nyitották meg. A következő egy hét programjának az biztosít különös aktualitást, hogy a közelmúltban emlékeztünk meg a KMP születésének 60. évfordulójáról, december T- én 60 éve annak, hogy megjelent a Vörös Üjság első száma és decemberben ünnepli 60. évfordulóját a kommunista ifjúsági mozgalom. A kommunista ifjúsági sajtó első száma, az Ifjú Proletár 1919. január 7-én jelent meg. A nyitóünnepség keretében kitüntetéseiket, jutalmakat nyújtottak át a gyermek- és ifjúsági sajtó terjesztésében eredményes aktivistáknak. Az IH galériájában kiállítás mutatja be az ifjúsági sajtó történetét. A következő napokban az ország valamennyi fontos gyermek- és ifjúsági lapjának szerkesztői ellátogatnak a megye városaiba, községeibe. író-olvasó-találkozók, ankétok, vetélkedők keretében nyílik mód arra, hogy az olvasók és szerzők szorosabbra fűzzék kapcsolataikat. Somogyi Néplap Már megnyitáskor százak várakoztak, hogy megtekinthessék a kaposvári Dorottya- szálló nagytermében a megyei KISZ-bizottság, valamint az Ezermester és Úttörő Bolt Vállalat közös kiállítását. Száz és száz cikket mutattak be a kiállításon. Ezeket a helyszínen meg is vásárolhatták a látogatók. Sporteszközök, játékok, híradástechnikai cikkek, köztük nagyon sok import áru látható. Már az első percekben megvettek több rádiót, magnetofont, — de sokan kértek a falra és az ajtóra is alkalmas poszterből — tájképes tapétából. A kiállítás december 10-ig tart nyitva. TUMEOBCKflJI nPflBflfl A tambovi kereskedelmi vállalat dolgozói voltak az elsők, akik versenyfelhívásukban vállalták, hogy az ötéves tervüket három év alatt teljesítik. A vállalásukat már teljesítették. * A tambovi ruhagyár harminc új modellt tervezett és meg is kezdte ezek gyártását. A harminc új modell között vannak férfi- női és gyerekesőkabátok is. Az esőkabátok modern fazonúak, kapucnisok. * Három évvel ezelőtt alakult meg Kotovszkban a turisták klubja. Azóta ez a klub sokat tett a turizmus fejlesztése érdekében. A város tizenhat sportegyesületében alakult turistaszákosz- tály. E szakosztályok munkájában mintegy 2600 fiatal vesz részt. * A morsanszki könyvbarátok körének több mint hétezer tagja van. A klub tagjai rendszeresen megvásárolják, elolvassák és megvitatják a legújabb könyveket. A morsanszki könyvbarátok körében igen népszerű a Könyvszerető című rádióműsor is, amely sok-sok érdekességre hívja fel a figyelmüket. Karl-Marx-Stadt megye nevezetes gyógyfürdője Bad Elster, amit évről évre százezrek keresnek fel. A fürdőben évente 60 000 iszappakolást adnak. Képünkön Magda Ballauf fürdőmester egyik betegével. „Színház 79” pályázat Büntetőbírói eljárások Tolna megyében i. A jogalkalmazás jogpolitikai irányelveiről szóló 1973. március 27-i politikai bizottsági határozat és az ennek alapján kiadott 4/1974. számú NET-határozat az ítélkezési gyakorlat egységessé tétele és a szocialista törvényesség érdekében különféle normatívákat ír elő a jogalkalmazó szerveknek, így a bíróságoknak is. E rendelkezések szerint a törvény szigorát kell alkalmazni az élet elleni, az erőszakos jellegű bűncselekmények elkövetőivel szemben. Szigorú büntetést kell kiszabni a veszélyes bűnözőkkel és azokkal szemben is, akik csoportosan, visszaesőként, vagy valamilyen különösen elszaporodott bűncselekményt követnek el. Enyhébb megítélés alá esik azoknak a cselekménye, akik a bűncselekmény elkövetését megelőzően a törvényekkel nem kerültek összeütközésbe, magatartásuk korábban nem esett kifogás alá, és cselekményük súlya, valamint bűnösségük foka is csekély. A jogpolitikai irányelvek azt is előírják, hogy a jog- alkalmazó szerveknek az ítélkezési gyakorlatot figyelemmel kell kísérni. Ennek megfelelően az Igazságügyi Minisztérium — a megyei bíróságok büntető kollégiumainak bevonásával — rendszeresen vizsgálja a törvény szigorának, a szigorú büntetések, valamint a jellegzetesen nevelő jellegű büntetések alkalmazásának ítélkezési gyakorlatát. Ilyen jellemző vizsgálatot folytatott le a Szekszárdi Megyei Bíróság is és a tapasztalatokat a büntető kollégium II. félévi ülésén tárgyalták meg. A vizsgálat kiterjedt arra is, hogy megyénk rangsorolása milyen az ismertté vált erőszakos és garázda jellegű bűncselekményeket illetően. A rendelkezésre álló, folyamatosan vezetett és ellenőrzött statisztikai adatok szerint Tolna megyében például 1977. évben az erőszakos jellegű bűn- cselekmények miatt elítéltek száma összesen 330 volt, az összes közvádas bűncselekmény miatt elítéltek 19,7 százaléka. Ez a megyei „rangsorban” a 16. helyet jelenti. Ezen belül a legmagasabb megyénkben a szándékos, súlyos testi sértést (100) és a garázdaságot (96) elkövetők száma. Viszonylag könnyen levonható tehát az a következtetés, hogy Tolna megyére nem jellemzőek az erőszakos, garázda jellegű bűnelkövetések. Tolna megye közrendje, köz- biztonsága szilárd. Pontosan a bűncselekmények jellegére, tárgyi súlyára figyelemmel fontos az ebben a körben követett ítélkezési gyakorlat állandó figyelemmel kísérése. Nem mehetünk el szótlanul olyan körülmény mellett sem, hogy megyénkben 1977. évben 4 személyt kellett elítélni befejezett emberölés bűntettének elkövetése miatt. Az élet elleni szándékos bűncselekményt elkövetőkkel szemben a törvény szigorát kell alkalmazni. A törvény szigora — a kialakult gyakorlat szerint — akkor érvényesül, ha a kiszabott büntetés a törvényi keretek között mo-' zog. A befejezett emberölés miatt elítéltekkel szemben következetesen alkalmazták Tolna megyében a törvény szigorát. Volt életfogytig tartó szabadságvesztésre elítélés, például Molnár Jánossal szemben, 14 évi szabadság- vesztés Juhász Józseffel szemben. Előfordult a törvényi minimumban kiszabott 5 évi szabadságvesztés is. önként felvetődik a kérdés: nem kevés ez egy emberi életért? A bíróságok (Szekszárdi Megyei Bíróság és másodfokon a Legfelsőbb Bíróság) ebben az ügyben figyelembe vették azt is, hogy a sértett apa éveken keresztül italozó életmódot folytatott, családját űzte, családjának tagjaival szemben állandóan durva, kíméletlen magatartást tanúsított, és az adott alkalommal is tőle eredt a kezdeményezés a kölcsönös bántalmazásra, és ennek betetőzése volt a szomorú eredmény. Itt köz- bevetőleg meg kell jegyeznem, hogy a szabadságvesztés időtartamát a törvény úgy határozza meg, hogy az életfogytig, vagy határozott ideig tartó. A határozott ideig tartó szabadságvesztés legrövidebb tartama harminc nap, leghosszabb tartama pedig 15 év, halmazati, vagy összbüntetésbe foglaláskor húsz év. Az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt akkor bocsátható feltételes szabadságra, ha a szabadságvesztésből legalább 15, halmazati és összbüntetés esetén legalább húsz évet letöltött, és alaposan-' feltehető, hogy a büntetés célja további szabadság- elvonás nélkül is elérhető. A törvény embersége ugyanis lehetőséget teremt annak megvizsgálására is, hogy bizonyos idő eltelte után bekövetkezett pozitív változás esetén az elítélt a polgári életbe visszatérhessen feltételes szabadságra. Ennek időtartama azonos a szabadság- vesztés hátralévő részével, életfogytig tartó szabadság- vesztés esetén pedig tíz év. Minden ellenkező hiedelmet el kellett oszlatni: elvileg lehetséges, hogy az elítélt — mert megjavulásnak, a megbánásnak semmi jelét nem mutatta, felfogásában pozitív változások nem voltak kimutathatók —, élete hátralévő részét elítéltként fegyházban tölti. Az emberölés kísérlete miatt elítéltek esetében a büntetések tartama 2 év hat hónap és 4 év között alakult. Ezek a cselekmények általában kisebb-nagyobb fokú indulatból fakadtak, viszonylag rövidebb idő alatt gyógyuló sérülést okoztak, és az elkövetés eszköze is rendszerint zsebkés volt. A büntetéskiszabási gyakorlat ebben a körben is megfelel a jogalkalmazás jogpolitikai elveinek. (Folytatjuk) DR. BÖRÖCZ JÓZSEF
