Tolna Megyei Népújság, 1978. december (28. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-06 / 287. szám
1978. december 6. Képújság 3 Az egyéves születésnap előtt A párt és a tömegszervezetek Nem oldódott meg egycsapdsra a kultúra ügye Házi kiállítás a KÖJÁL-nál. Ezen a téren kedvező a helyzet: egyre népszerűbbek a munkahelyi kiállítások. (Archív felvétel) 1976-ban ötven kiemelt nagyvállalatnál, 1977. december 31-ig minden üzemben meg kellett szervezni a köz- művelődési bizottságokat. A rendelet ellentétes érzelmeket szabadított fel: akik korábban is töprengtek a munkahelyi művelődés ügyén, azok megkönnyebbültek, úgy vélték, most végre minden megoldódik. A közömbösek szkeptikussá váltak: egy bizottsággal több vagy kevesebb... Az üzemi közművelődési bizottságok hamarosan betöltik első évüket. Sifter Józsefnét, az SZMT kulturális-agitációs és propagandaosztályának vezetőjét kerestük meg, hogy megtudjuk: milyen tapasztalatokkal zárult az első esztendő? — A vállalatok nem tartották magukat szigorúan a határidőhöz, de az év első negyedében létrejöttek a bizottságok. Néhány kivétel azért van, ugyanis némelyik nagyvállalat felmentette vidéki üzemét, telephelyét a bizottság megalakítása alól. Így például nem alakított bizottságot a tamási VEGYÉP- SZER, a dombóvári Csavaripari Vállalat, a KPM... Más budapesti .központok viszont még különböző szempontok megfogalmazásával is segítettek, hogy vidéki üzemeik a központban szerzett tapasztalatokból okulhassanak. Sokszor csak véletlenül derült ki. hogv a megalakult bizottságok félreértették saját feladatukat, vagy sajátosan értelmezték. Ezt bizonyítja az is, hogy rendre készültek a munkatervek, amiben igyekeztek rögzíteni minden, a közművelődéshez kapcsolódó esemény időpontját, és megjelölték valamelyik bizottsági tagot is, mint felelőst. Az üzemi közművelődési bizottságnak azonban nem ez a dolga, hanem az irányítás, az összehangolás, a kulturális tevékenység megtervezése. Éppen ezért üléstervet kell készíteniük és nem munkatervet. Az sem volt világos a bizottságok megalakításakor, hogy hány fő vegyen részt bennük. Van ötfős, és van olyan hely is — a tamási erdőgazdaság —, ahol huszonhármán alkotják... — A félreértéseket, ha ki is alakultak, időben tisztázni kéllett volna, a további munka érdekében. Miként próbálkoztak vele? — Áprilisban összehívtuk a közművelődési bizottságok elnökeit és titkárait egy tanácskozásra. Meghívtuk a SZOT illetékes munkatársát, aki a legalaposabban ismeri a bizottságokkal kapcsolatos összes elképzelést. Az ő segítségével mód lett volna rá, hogy minden félreérthető kiírást, bármit, ami a bizottsáTovábbtanulók (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A tamási felnőtt dolgozók nagy számban tanulnak tovább, az ország különböző egyetemein és főiskoláin. A helyi gimnáziumba 140-en járnak. Az elmúlt évben a szakmunkásképző intézet kezdeményezésére hegesztő szakmában képezték ki felnőtt dolgozókat. A palánki mezőgazdasági szakközépiskolának kihelyezett tagozata működik a nagyközségben. A vállalatok a továbbtanuláshoz a hozzájárulást megadják, több esetben tanulmányi szerződést 'kötnek a dolgozókkal. Olyan munkahelyeken, ahol szalagrendszerben dolgoznak, a kiesett munkaidőt is pótolni kell, így például a Tamási Vegyesipari Szövetkezetnél is, ahol nagy szükség van a szocialista brigádok összefogására. Ez az összefogás jellemző más vállalatokra is. KÖNYE IVÁN % gok tevékenykedésével kapcsolatos, tisztázhassunk. Erre a tanácskozásra százharmincán kaptak meghívót — és negyvenen jöttek el. Sajnos, ebből lehetetlen nem arra következtetni, hogy a közművelődési bizottságok vezetői nem túlságosan aktívak. Hozzáteszem, hogy mi, a szervezők sem mentjük fel magunkat, mert talán helyesebb lett volna a megyei tanácskozás helyett több, kisebb értekezletet tartani azokon a helyeken, ahol sok az üzem. — A megyei művelődési központ társadalmi vezetősége — a szekszárdi üzemek képviselői — még az év elején vetették fel, hogy talán nem helyes az a kívánság, hogy a bizottság elnöke az üzem, vállalat igazgatója legyen. A vezetők egyébként is elfoglaltak, túlterheltek lévén, nem foglalkozhatnak a köz- művelődéssel is úgy, ahogyan kéne. Ez pedig a bizottság tevékenységét is befolyásolja. — Ez a vélemény is azt tükrözte, hogy a közvélemény tévesen ítélte meg a bizottságok szerepét, és sajnos, sok helyen a gyakorlat kialakítását is ebben a szellemben kezdték meg. Arra valóban nincs ideje a vállalat igazgatójának. hogy ő szervezzen kiállítást az üzemben, vagy foglalkozzon a vetélkedő brigádokkal. De nem is ez a feladata! Azért szerencsés az igazgatók elnökké választása, mert az igazgatónak amúgy is áttekintése van a munkahely minden területén folyó tevékenykedésről, az ő hatásköre a döntés. Végső soron amúgy is elkerül az asztalára minden ügy. De az elnökök szerepének téves értelmezése mellett az is előfordul, hogy a titkárt amolyan mindenesnek tekintik, ő végez minden feladatot, ő a felelős mindenért. Különösen azokon a helyeken van így. ahol függetlenített közművelődési dolgozó tevékenykedik, aki a titkár. Persze, az ellenkezőjére is van példa. Az egyik nagyvállalatunknál rövid ideje dolgozik egy fiatalember, mint függetlenített közművelődési előadó. Megkereste a közművelődési bizottság elnökét — az igazgatót —, hogy érdeklődjön a bizottság elképzeléseiről, terveiről, ugyanis az alakuláskor még nem volt a vállalat dolgozója. A bizottság elnöke elküldte, mondván, hogy mi köze hozzá... — Ezek szerint még mindig sok a gond. — Szakfelügyeleti vizsgálat folyik Szekszárdon, öt üzem közművelődési bizottságának tevékenységét elemzik. Amikor meghívót kapunk egy- egy bizottság ülésére, elmegyünk, hogy ott, helyben és azonnal segítsünk. A tapasztalatok általában nem kedvezőek. Tájékozódtunk róla, hogy az üzemi közművelődési bizottságok hogyan vettek részt az üzemi kulturális alapok felhasználásának eldöntésében — kiderült, hogy ezzel a megkérdezett bizottságok nem is foglalkoztak. Kértük, az Útközben mozgalomba benevezett brigádokat jellemezzék a bizottságok — kiderült, hogy képtelenség, nem foglalkoztak korábbarTa vetélkedő brigádokkal. — Hogyan lehet ezen a helyzeten gyökeresen változtatni? — Az országos irányítás is keresi a leghatásosabb megoldást. A Csopakon és Budapesten tervezett országos tanfolyam közül — a kevés visszajelentkező miatt — csak a budapestit tartották meg... Mi városi, nagyközségi szinten fogunk intenzívebben foglalkozni a bizottságokkal, Szekszárdon pedig a közművelődési feladatok megismertetésére szabadegyetemet szervezünk, a TIT-tei közösen. Erre várjuk a bizottságok képviselőit is. V. F. É. Számítógép a mezőgazdaságban A mezőgazdasági nagyüzemekben mind több helyen vezetik be a számítógépes adatfeldolgozást: az egyenként több százmillió forintos termelési értéket előállító gazdaságokban a Mezőgazdasági Ügyvitelszervezési Iroda segítségével számítógépekkel teszik biztonságosabbá, könnyebbé a gazdasági döntéseket, a belső tartalékok feltárását, az üzemegységek irányítását, valamint a különféle szakmai adatok nyilvántartását. Az utóbbi 5 évben 250 millió forintos (beruházással 900 könyvelőgépet vásároltak a termelőszövetkezetek és 400 gazdaságban teljes egészében átálltak a gépi ügyvitelre. A ibelső információs rendszer korszerűsítését jól segítette a PM—MÉM-rendelet, amely a gépi adatfeldolgozás megvalósításához 40 százalékos állami támogatásit biztosított. A számítógépes programokat a mezőgazdasági üzemekben két formában valósítják meg. Az egyik lehetőség, amikor a gazdaság kisebb teljesítményű elektronikus számítógépet vásárol a hozzá tartozó adatrögzítő tárolókkal együtt. Ilyen berendezést alkalmaznak két fővárosi gazdaságban — a Rozmaring és a Duna Tsz- ben, valamint a nádudvari Vörös Csillag Tsz-ben. Jövőre á rákospalotai Rákosmezeje Tsz-ben is ilyen berendezéssel korszerűsítik a munkát. A másik lehetőség: több nagyüzem összefogásával elektronikus számítógépközpontot, tehát egy nagyobb gépegységet tartanak fenn. Az első ilyen számítóközpontot a Mezőgazdasági Ügyvitelszervezési Irodában alakítják ki: R—22-es számítógépet alkalmaznak. Több nagy tsz kapcsolódik be ebbe a központi „nyilvántartásba” egyebek között á főváros tejellátásának egyik fontos gazdasága, a dunavar- sártyi Petőfi Tsz, ahol a tehenészet számítógépes termelésirányítását bízzák a komputerre. A kapcsolatok politikai tartalma S párt politikai vezető szerepének a szocialista-építés mai feltételei között is két fő ösz- szetevője van: a helyes marxista—-leninista politikai irányvonal, amely a társadalmi valóságot objektiven tükrözi, figyelemmel van fejlődési tendenciáira; és az a képesség, hogy meg tudja szervezni az egész osztályt és a tömegeket ennek gyakorlati végrehajtására. Mindkét vonatkozásban döntő szerepe van a dolgozók tömegszervezeteinek. A szocialista termelési viszonyok uralkodóvá válásával, a szocializmus alapjainak .lerakásával, az alapvető szocialista érdekazonosság alapján társadalmunk egységessé válik., Ugyanakkor ezen az alapon egy új differenciáltság is jellemzi a társadalmi viszonyokat, amelyek alapja, hogy megmarad továbra is — bár új vonásokkal — a társadalom alapvető osztálytagozódása. A párt csak úgy töltheti be vezető szerepét, ha politikájában valamennyi dolgozó osztály és réteg valóságos érdekei pozitív törekvései integrálódnak. Ezt részben közvetlenül* saját tagságán keresztül, részben pedig közvetve, a dolgozók tömegszervezetei és mozgalmai útján valósítja meg. A párt a munkásosztály élcsapata — ez pedig nem zárja ki, sőt, feltételezi, hogy a dolgozók minden rétegének leghaladóbb elemeit tömörítse soraiban. Nem mechanikusan, de a politikai célszerűség követelményei szerint a tagság összetételének vissza kell tükrözni a társadalom szociális struktúrájának fő vonásait, meghatározó elemeit. Ily módon a párt — belső demokratizmusán keresztül — közvetlenül is jelzéseket kap a társadalmi folyamatokról. Milyenek ehhez viszonyítva a társadalmi és tömegszervezetek jelzései és észlelései? A munkásosztály nagyobb csoportjait szakmai szempontból átfogó szak- szervezetek; a parasztság tömegeit egyesítő szövetkezetek; az ifjúsági szervezet; a nőmozgalom, stb. nélkülözhetetlen funkciót töltenek be a párt politikájának kialakításában, formálásában és továbbfejlesztésében. Az MSZMP minden lényeges kérdésben támaszkodik a tömegszervezetekre és mozgalmakra. Minden törekvése arra irányul, hogy fejlessze valóságészlelő, szintetizáló és jelző képességüket, maximálisan biztosítsa ennek politikai feltételeit. A szocialista építés jelenlegi szakaszában pártunk különösen nagy figyelmet fordít azokra a társadalmi folyamatokra* tendenciákra, amelyek a munkásosztály soraiban mennek végbe a tudományos-technikai haladás széles körű kibontakozásával, a termelési szerkezet átalakításának, a korszerűség követelményeinek hatására. A párt és az osztály viszonyában, miközben a legnagyobb politikai stabilitásra törekszünk, ugyanakkor a gazdasági-társadalmi fejlődés minden korábbitól nagyobb dinamizmusát szorgalmazzuk. Ez önmagában is dialektikus ellentmondást fejez ki A dinamikus fejlődés szüntelenül megbontja a korábbi viszonyok talaján kialakult egységet, amelynek politikai konzekvenciáival feltétlenül számolni kelj. A párt ebben a helyzetben messzemenően számol a szakszervezetek politikai segítségével. Az új jelenségek, folyamatok érintik a parasztságot, az értelmiséget, de sajátos módon az ifjúságot, a nőket is. A párt ezen osztályokkal, rétegekkel kapcsolatos politikájában mindezt számításba is veszi és ennek megfelelően foglalkozik a szövetkezeti mozgalommal, az értelmiségi szervezetekkel, a KISZ-szel, a nőmozgalmakkal. A fejlett szocialista társadalom építése össztársadalmi feladat, az egész nemzet ügye. Társadalmi céljaink megvalósulása egész népünk anyagi szociális kulturális felemelkedését biztosítja, jólétet és békét jelent. Ez az össznépi és nemzeti program szoros kölcsönhatásban valósul meg a lakosság szű_ kebb környezetének azon törekvéseivel, amelyeket életük mindennapos és közvetlen feltételeinek javítása érdekében tesznek. Pártunk ennek nagy politikai jelentőséget tulajdonít és ilyen irányú munkájában támaszkodik a Hazafias Népfrontmozgalomra. A párt politikai munkájának sarkalatos kérdése a dolgozók reális szükségleteinek tanulmányozása, kielégítésük feltételeinek lehető legjobb biztosítása, ennek érdekében a társadalom valamennyi progresszív erejének mozgósítása. Tömegpolitikai munkájával közvetlenül is, de átfogóan a tömegszervezetek útján igyekszik elnyerni a tömegek elvi egyetértését és cselekvő támogatását. Nem téveszti szem elől az élcsapat és a tömegek tudatossági szintje között meglévő különbségeket. Ezért nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy a politikai munka tartalmi azonossága mellett megfelelően érvényesüljenek a módszerbeli sajátosságok. A pártnak, mint politikai szervezetnek, a szocialista tudatossága és a tömegszervezetek tudatossága között soha nem lehet mechanikus egybeesés, a köztük lévő különbözőség, fejlettségi fokozat a létviszonyok általánosításának sajátos felételei alapján természetszerű. A párt és a tömegszervezetek viszonyának állandó eleme ennek az ellentmondásnak feloldása, mégpedig úgy, hogy a tömegszervezetek tevékenységének tudatossági fokát egyre inkább a szocialista jelleg határozza meg. E folyamatban alapvető szerepe van a tömegszervezetekben dolgozók kommunisták felkészültségének, meggyőző készségének, s nem utolsó sorban annak a demokratikus légkörnek, amely a vitához feltétlenül szükséges. f i párt és a tömegek Ä kapcsolatában az a lenini tanítás irány- t - -J adó, hogy a tömegek tudatosságának fokát a politikában mindig figyelembe kell venni. A politikát azonban mindig az élenjárókhoz kell igazítani, úgy, hogy a derékhadtól el ne szakadjon. Ehhez tekintetbe kell venn; a tömegszervezetek tömegpolitikai tevékenységének, politikai befolyásának tudatformáló erejét. RÁKOS IMRE Az Egri Cipőipari Szövetkezet az idén százhatezer pár korcsolyacipőt szállít az NSZK-ba, de jelentős mennyiséget ad el a hazai piacon is. Korcsolyacipők Egerből
