Tolna Megyei Népújság, 1978. december (28. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-05 / 286. szám

1978. december 5. "NfcPÜJSÄG 5 Nő a „világ tetején” Magasabbra már nem lehet A hírt nemcsak Lengyel- országban várták nagy türel­metlenséggel; közismert volt, hogy egy nemzetközi alpinis­tacsoport a világ legmagasabb hegyének, a Mount Everest­nek az utolsó szakaszát ostro­molja. Lengyelországban azért volt fokozott az érdek­lődés, mert a csoportban volt egy lengyel alpinista, Wanda Rutkiewicz is. 1978. október 16. fontos dá­tum a lengyel- és a világ- alpinizmus számára. Ezen a napon a 35 éves lengyel nő, aki elektromérnök, s a var­sói számítástechnikai intézet tudományos munkatársa — az európai nők között első­ként — felmászott a „világ tetejére”, ö már a második lengyel nő, aki 1978-ban ki­emelkedő sporteredményt ért el. Előtte Krystyna Choj- nowska-Liskiewicz hajózta körül — mint első nő a vilá­gon — egy vitorláshajón a földet. Wanda Rutkiewicz a Mount Everestet (8848 m) egy nem­zetközi csoporttal mászta meg, kiválasztása az egész lengyél alpinizmus megbecsü­lését jelzi. Sportolói pálya­futása több mint egy évtize­des, a wroclawi Műszaki Egyetem hallgatójaként kez­dett hegymászással foglalkoz­ni. A Tátra megismerése után következtek első utazá- zai az Alpokba. A hetvenes A himalájai expedícióról visszatért Wanda Rutkie­wicz években érte el legnagyobb sikereit: a Szovjetunióban a Lenin-csúcsot, az afgán Hin- dukusban pedig a Noszak- csúcsot mászta meg. 1978-ban egy női csoporttal legyőzte á Matterhorn híres északi falát a svájci Alpokban. Máskü­lönben ő a „Taternik” (Tátrá­járól folyóirat szerkesztője is. Jelmondata: „Nincs olyan csúcs, amelyet nem lehet el­érni.” Ismerősei, barátai ki­csit tréfásan azt állítják, hogy Wanda Rutkiewicz részvétele egy expedícióban eleve ga­rantálja a sikert. Minden­esetre neki köszönhető, hogy a lengyel alpinizmus újabb sikerrel lett gazdagabb. (INTERPRESS—KS) Asztalitenisz úttörő-olimpia Hat számban tolnai pajtások nyertek Minden évben jelentős ese­ménye az asztalitenisz sport­ágnak az úttörő-olimpia me­gyei döntője. Ez a verseny- forma iskolai szintről indul­va a megyei versenyekig sok száz pajtást mozgósít. Jó kez­deményezés volt az idén, hogy az igazolt és az igazolás nél­küli versenyzők külön cso­portban versenyeztek. Az pe­dig már a sportág megyei ve­zetőit dicséri, hogy progra­mon felül, az igazolás nélküli kisdobos korúak részére is rendeztek versenyt. A versenybíróságot nehéz feladat elé állította a több mint 120 versenyzőből álló mezőny. A sporthivatal tor­naterme is szűknek bizonyult Pata Erika (Tolna), a II. korcsoport győztese átveszi a díjat Méhn Gyulától, a MAIST elnökétől ilyen tömeg befogadására. Az egyes versenyszámok színvo­nalára ezúttal nem lehetett panasz. Ez természetesen fő­leg a tolnai pajtások érde­me volt, de jó játékot nyúj­tottak a nagymányoki Teleki fiúk is. Közülük Attila első lett, míg Zsolt testvére a má­sodik helyet szerezte meg. Érdekes színfoltja volt a ver­senynek a kisdobosok vetél­kedése is. Eredmények: A kategória I. korcsoport. Fiúk: 1. Rottler Antal (Tol­na II), 2. Teleki Zsolt (Nagy- mányok), 3. Tauker Tamás (Simontornya) és Bocs László (Dunaföldvár). I. korcsoport, lányok: 1. Link Judit (Tolna I.), 2. Kovács Veronika (Si­montornya), 3. Hodász Klára (Szekszárd I.), és Suri Eszter (Dombóvár). II. korcsoport. Fiúk: 1. Teleki Attila (Nagy- mányok), 2. Iván Gyula (Dombóvár), 3. Tolnai Tibor (Dunaföldvár), és Tóth Attila (Simontornya). II. korcsoport. Lányok: 1. Pata Erika, 2. Pa­ta Teréz (Tolna II.), 3. Rencz Rita és Kaiser Ági (Tolna I.) B kategória. Lányok: 1. Krausz Andrea (Tolna II.), 2. Péter Tünde (Kakasd), 3. Link Edit (Tolna I.) és Se­bestyén Gyöngyi (Kakasd) Fiúk: 1. Tóth Zoltán (Vár­alja), 2. Nemecskó Viktor (Tolna II.). 3. Körcsönyei Zsolt (Gyönk) és Ferenc László (Gyönk). Kisdobos, fiúk: 1. Nemecskó Viktor (Tolna II.), 2. Karusz Zoltán (Tolna II.), 3. Bősz Péter (Szekszárd) és Pataki Zsolt (Nagymányok). Kisdobos lá­nyok: 1. Link Edit (Tolna I.), 2. Kappel Gabriella (Szek­szárd I.), 3. Szűcs Andrea (Tolna I.) és Csizmaz Erzsébet (Gyönk). Volt ökölvívók megyei találkozója Ismerős nevek, sokszoros bajnokok Lampert Gábortól, a Dom­bóvári Spartacus ökölvívó­szakosztályának edzőjétől kaptunk egy 1964-ben készült fényképet, és mellé a Tolna megyei Népújságból egy ki­vágott cikket. Ebből kiderül, hogy az NB II rajtja előtt az NB I-es Kaposvári Dózsa Szekszárdon meghívásos mérkőzést vívott, ahol a ka­posváriak 11:7 arányban nyertek. Érdemes talán a be­vezetőt idézni: „Szekszárd, 500 néző. Ve­zette: Varga és Leposa Béla. A bajnokság rajtjára ké­szülődő szekszárdi NB Il-es csapat élénk érdeklődés mel­lett vívta első barátságos mérkőzését a kaposvári test­vércsapat ellen. A verseny kellemes meg­lepetését szekszárdi szem­pontból Lampert szolgáltatta. A dombóvári származású Fü- löppel vívott mérkőzése igen élvezetes volt, annál is in­kább, mert a küzdelmet Lampert irányította NB I-es ellenfelével szemben. Pont­fölényben volt, amikor a többször is fejelő Fülöp vé­letlenül belefejelt Lampert szemöldökébe, amely több mint egy centiméteres nagy­ságban felszakadt, és az or­vos véleménye szerint a szekszárdi versenyző alkal­matlanná vált a mérkőzés folytatására. Közben azon­ban letelt a? utolsó 3 perc is és a vezetőbíró a pontozó­lapok alapján, nem pedig Fülöp leléptetésével hirdette ki Lampert megérdemelt győzelmét. Megnyugtató formában ök­lözött Sörös is fiatal kapos­vári ellenfele ellen. Bár­mennyire is tehetségesnek mutatkozott Tóth ezen a ta­lálkozón is, megítélésünk szerint a kaposvári verseny­ző szempontjából volt hízel­gő a döntetlen eredmény ki­hirdetése. A többi szekszárdi versenyző közül a fiatal Tóth és Gál, valamint az el­ső mérkőzésen vereséget szenvedett, papírsúlyú Orbán aratott sikert. A kaposvári együttesben Nyári és Wilhelm bolkszolása valóban NB I-es színvonalon mozgott. Rajtuk kívül Hor­váth és Tóth gyakorolta a legjobb benyomást a szak­emberekre. Bevezetőül a Bajáról át­igazolás alatt álló Puskás és Markos II. vívott egymással bemutató mérkőzést, sok mozgással, de kevés kemény ütéssel. Annyit azonban láttunk, hogy Puskással erő­södött a Dózsa.” * ~<r Ugye kedves olvasóink mennyi ismerős név találha­tó a tudósításban. Aztán van egy ilyen megállapítás, hogy az első mérkőzésen vereséget szenvedett papírsúlyú Orbán aratott sikert. Igen, ez volt az első mérkőzése, amit oly sok követett. A sikerek a továb­biakban sem maradtak el, a csúcs Európa-bajnolkság és olimpiai ezüstérem. A jövő hét szombatján, december 16-án mindazok az ökölvívók találkoznak Szek­szárdon, akik egykor vala­mely egyesület színeiben a megyénkben öklöztek. A szervezés már megkezdődött, Dombóvártól Dunaföldvárig, Simontornyától Bonyhádig, illetve Bátaszékig megy az értesítés, a meghívás: „Gye­re, feltétlen várunk a talál­kozón”. A jelentkezettek kö­zött akad 65 éves, és olyan is, aki mindössze egy-két éve hagyta abba e férfias spor­tot. Külön névre szóló meg­hívót nem tudunk küldeni senkinek, de mindenhol megszerveztük, hogy a volt ökölvívókat felkeresik, és meghívják a találkozóra, melynek pontos ideje, és he­lye: december 16, Szekszár­don a Kispipa étteremben 15 órakor. Kádár János fogadta a sakkolimpikonokat Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára hétfőn este fogadta a Buenos Aires-ben tartott sakkolimpián aranyérmet nyert férfiválogatottat, élén Portisch Lajos nemzetközi nagymesterrel és az ezüst­érmet nyert női válogatottat, élén Petronicsné Verőci Zsuzsa nemzetközi nagymes­terrel, Szerényi Sándort, a Magyar Sakkszövetség elnö­két, továbbá az olimpián részt vett válogatott csapatok ve­zetőjét és szakvezetőit. Gábor Zoltán, a szövetség alelnöke, a csapatok vezetője és a csapattagok ismertették az olimpiai küzdelem egyes mozzanatait. Kádár János gratulált a magyar sakkozás eddigi legkimagaslóbb sikeré­hez, további eredményes munkát, sok sikert kívánt a versenyzőknek, a szakveze­tőknek és a szövetség veze­tőinek. A fogadáson jelen volt Ko­rom Mihály, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára, Rácz Sándor, a Központi Bi­zottság osztályvezetője és Buda István államtitkár, az OTSH elnöke. Kosárlabda NB I KSI-Szekszárdi Dózsa 95:87 (55:43) Szekszárd, 400 néző. V.: Szabó I., Szabó Gy. KSI: Christián (8), Németh (33), Gulyás (22), Sepsei (16), Ko- valik (8). Csere: Mihály (—), Dévay (8), Nagy (—). Edző: Bild Katalin. Szekszárdi Dó­zsa: Harsányi (32), Binder (—), Skoda (18), Varga (6), Tarczy (8). Csere: Palotás (—), Lesó (6), Sáfrány (17). Edző: Tapodi László. Nagy várakozás előzte meg az NB I. utolsó fordulójában sorra került találkozót, amelyen a Dózsa ellenfele az a sport­iskolás együttes volt, amely az őszi idényben sorra le­győzte az élmezőny csapa­tait. A 10. másodpercben a KSI, a 22.-ben a hazaiak szereztek kosarat, majd az első perc végén 4:2-re a vendégcsapat vezetett. Nagy iramot diktáltak a főváro­siak, 12:6-os vezetésüknél Tapodi edző időt kért. A 4. percben 14:10-nél Harsányi büntetőből, Skoda távolról volt eredményes, miközben Tarczy gyorsan három sze­mélyit gyűjtött össze. A 7. percben 21:16-os mérkőzés­állásnál először, majd a 8. perc végén, amikor 22:21-re a Dózsa vette át a vezetést — másodszor is időt kért a KSI edzője. Szemlátomást használt játékosainak az újabb taktikai utasítás, mert négy perc alatt 33:26-ra el­húztak Ettől kezdve egyre tudatosabban játszottak a vendégek, remekül érvénye­sítették magassági fölényü­ket és a 13. percben 11 pon­tos előnyre tettek szert. A 14. percben 39:31-re, a 16. percben pedig 45:35-re ve­zettek a sportiskolások. A második félidőt Lesó kosara vezette be, majd Harsányi révén 56:47-re módosult az állás. A KSI két gyors akcióból dobott kosár­ral válaszolt, 60:47-re nö­velte előnyét. A Dózsa játé­kosai ekkor egyszerűen te­hetetlenek voltak a magas növésű Németh-tel szemben, aki a palánk alatt korlátlan „úrnak” bizonyult. A 7. perctől rákapcsolt a Dózsa gárdája: 69:57, 69:61, majd a 10. percben 69:63-ra felzár­kózott. A következő két perc ismét a vendégeké volt, előnyük újra 12 pontra nőtt. Az első félidő játéka alap­ján senki sem gondolt ar­ra, hogy szünet után kar­nyújtásnyi távolságra kerül egy bravúros szekszárdi győ­zelem. Pedig ez történt, most a KSI megtorpanását jól használta ki a Dózsa és összességében 44:40 arány­ban jobbnak bizonyult ek­kor ellenfelénél. Tisztázódott a nagy kérdés: a rájátszás­ra maradt a kiesés elkerülé­sének kiharcolása. A bajnokság állása a rájátszás előtt: 1. BSE 30 2. Bp. V. I. 30 3. MTK-VM 30 4. Sz.-fv. 30 5. TFSE* 30 6. BEAC 30 7. KSI 30 8. Bp. Sp. 30 9. Pécs 30 10. MAFC 30 11. Ganz-M. 30 12. Szeged 30 13. Diósgyőr 30 14. Szekszárd 30 15. Csepel 30 16. Eger* 30 25 5 2420-1724 55 24 6 2461-1907 54 22 8 2428-1965 52 20 10 2113-1908 50 22 8 2346-2016 50 20 10 2264-2085 50 20 10 2303-2099 50 17 13 2117-2004 47 13 17 2163-2257 43 12 18 1820-1096 42 11 19 2146-2321 4i 9 21 1832-2266 39 8 22 1968-2357 38 8 22 1918-2265 38 8 22 2154-2422 38 1 29 1769-2530 29 * Két büntetőpont levonva. Megjegyzés: az azonos pont­számú csapatok közötti sorren­det az egymás elleni eredmé­nyek határozzák meg. NB II: Soproni Postás—Bonyhádi Botond 67:55 (34:30). A bonyhádi csapat Sopronban a következő összeállításban szerepelt: Vanya (11), Fet- zer (—),, Falvai (18), Erb (8), Kecskés (16). Csere: Deisch- ler (—), Verese (—), Tamás (2), Tóth (—). A lelkesen játszó, és helyenként jól vé­dekező Bonyhád úgyszólván végig nyílttá tudta tenni a mérkőzést a jól játszó ha­zaiakkal szemben. Kitűnt: Falvai és Vanya. A bonyhá­di csapat szombaton Győr­ben, a Tanítóképző Főiskola csapata ellen, majd Csornán szerepel. Csepel Autó—Bátaszéki VSK 105:76 (48:36). Buda­pesten, a következők szere­peltek a vasutas csapatban: Gráma (12), Zágonyi (18), Piszárovics (14), Illyés (18), Csátaljai (14). Csere: Szűcs (—), Péter (—). A nagyobb rutinnal rendelkező fővárosi csapat biztos győzelmet szerzett a . három sérültjét nélkülöző bátaszékiek ellen. Kitűnt: Illyés, Zágonyi. Németh (KSI) hatos mezben, harminchárom pontjával a fővárosi csapat győzelmének főrészesévé vált. A százhúsz induló komoly feladat elé állította a verseny- bíróságot Lampert Gábor 1964-ben a dombóvári származású Fttlöp- , pej öklöz. Jobbról Lampert.

Next

/
Oldalképek
Tartalom