Tolna Megyei Népújság, 1978. december (28. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-23 / 302. szám
u Képújság 1978. december 23. Lengyel nevét Árpád-kori lengyel telepesektől kapta. A község mai helyén az 1700-as években kezdett kialakulni. Fennmaradt írásos emlékek szerint 1733-ig éltek magyarok a falu területén, akik még hajlamosak voltak a vándorlásra. 1733—1740-ig báró Amadé Tádé telepített be német ajkú lakosságot. 1799- ben az Amadé családtól a birtokot megvásárolta gróf Apponyi Antal és a családé is maradt 1927-ig, az Apponyi ág kihalásáig. Ettől az időtől kezdett a község jobban fejlődni. A mai kastély- épületet a napóleoni háborúk után, 1829-ben építtette Apponyi József gróf. A lakosság összetétele 1945 után megváltozott. Hatvannyolc bukovinai család települt be a községbe, 1947 tavaszán a német ajkú lakosság nagy részét kitelepítették Németországba. Ezután a lakosság 70 százaléka bukovinai székely, 20 százaléka német ajkú, 10 százaléka eredetileg a faluban élő lakos. Közös gazdaság 1945 tavaszán alakult, majd 1960-ban Búzakalász néven. 1970-ben Kisvejke, Mucsfa, Závod termelő- szövetkezetével egyesült a termelőszövetkezet, s most kisvejkei Szabadság néven szerepel. A lakosság száma: 833. Az egész falu szívügye Társadalmi munkában bontják az öreg házat A cím nem véletlen. 1965- ben még ez volt egy erről a témáról szóló tudósítás címe: „Nem az egész falu szívügye”. A téma alkkor is, most is a községfejlesztés, a társadalmi munka volt. 1964- ben Lengyelben egy lakosra 41 forint értékű társadalmi munka jutott. Akkor sem az akarattal volt baj, mert mint a 65-ben megjelent tudósításban olvashatjuk: „Az igazság az, hogy azokra a munkákra, melyeket közvetlenül élveznek a lengyeliek, szinte minden szervezés nélkül elmennek.” A szervezéssel a közvetlen haszonnal sincs ma már baj. Az idén 11937 társadalmi munkaórát végeztek községük érdekében a lengyeliek. Ez értékben kifejezve 281 424 forint. Az egy főre jutó átlag pedig 351 forint. Társadalmi munkában utat építettek az Árpád utcában, KRESZ-parkot az óvodában, bekerítették a temetőt, két alkalommal a szó szoros értelmében falutakarítás volt, tatarozták az iskolát, lebontottak egy, a művelődési ház udvarán lévő életveszélyes épületet, amelynek használható anyagát a sportkör kapta. Ebből épül a sportkörnek majd egy helyiség, természetesen társadalmi munkában. — Volt olyan nap, amikor hetvenen is részt vettek a bontásban! — mondták. Állításukat ez a kép is bizonyítja. Sokat dolgoztak a lengyeliek. Nem csoda, hogy felhördültek, amikor bejelentették, a négy község együttesen társadalmi munkában az utolsók között van. ügy érezték és érzik, hogy ők megtették a magukét. Patronálok Lengyelben minden általános iskolai osztálynak van egy szocialista brigádpatró- nusa. A brigádok ünnepségeket rendeznek a gyerekeknek, országjáró körútra viszik őket, szemléltető eszközöket készítenek. Most ez a patronálómozgalom újabb elemmel bővült. Minden őrsnek van egy felnőtt vezetője, aki tagsági könyvet is kapott. E felnőttvezetőik gondoskodnak az őrsi tagok szórakozásáról, hasznos időtöltéséről. Példakép Motoron viszik Lengyel hírét Bukovinai székely motívumok és az elismerések. Az ezüstplakett a II. országos népművészeti fesztivál díja, a Gránátalmát egy évvel később kapta ugyanott Dunkelné. Ez a fesztivál legmagasabb díja. Tolna megye Kiváló Népművésze kitüntetést pedig idén augusztusban vehette át. Lengyelben sokan ápolják a régi hagyományokat. A sok közül is kitűnik Dunkel Lehelné, aki Tolna megye kiváló népművésze, az Aranyalma nívódíj birtokosa, akinek kiállítása volt Dél- Amerikában is. ö tervezi, rajzolja a mintákat, a legújabbakat is, amelyeket nemrég hozott magával haza Romániából, ahol gyűjtő- útón járt. A művelődési házban egy felnőtt- és egy gyerekszakkör működik. Hetenként kétszer jönnek össze szőni. Tizenöt szövőszékük van. Ez kevés. Újabbakra lenne szükség, mert az érdeklődés igen nagy. A szakkör tagjai közül van, aki szövőszék hiányában otthon sző, vásárolt magának szövőszéket. Közéjük tartozik Fábián András- né óvónő is. Hírek szerint hamarosan újabb szövőszékeket vásárolhatnak a lengyeliek. Akkor még többen szőhetik dédanyáik, szüleik álmait, a szebbnél szebb szőttesekbe. Ideget múlt történet A lengyeli cigányok valamikor így magyarázták szegénységüket: „Azért vagyunk ilyen szegények, mert amikor vándoroltunk Ázsia felől, elhibáztuk az életünket. Har- ikovnál ki volt téve két kenyér: egy nagyobb, meg egy kisebb. A két kenyérért versenyt kellett futnunk a többi emberrel. Mi lemaradtunk, s nékünk csak a kisebbik kenyér jutott.” Ma már a cigányok sem szegények. Nekik is akkora darab kenyér jut, mint bárki másnak. Nyolc család él itt. összesen harminchét cigány. A tanács nemrég vett egy házat. Négy családot helyeztek el itt. Már van köztük olyan is, aki saját házat akar venni. Nagy vívmány Lengyelen: minden óvodáskorú cigány- gyerek jár óvodába. Nem volt könnyű feladat, de megoldották. Lengyelben igen aktív a sportélet. Ez, mint mondják, a lelkes sportembernek, a sportkör elnökének, Szász Miklósnak köszönhető. Nincs labdarúgócsapatuk, de van tömegsportjuk. Szinte állandóan vannak labdarúgó-mérkőzések, persze nem bajnokiak, hanem olyanok, amelyek minden korosztályt megmozgatnak. Az Edzett ifjúságért mozgalom keretében is sokféle versenyt szerveztek. Hogy mennyire sikeresek voltaik ezek a versenyek, azt az a hatvan különböző fokozatú jelvény is bizonyítja, amit hamarosan kiosztanak. Lengyel tehát tömegsportjáról és motoros-szakosztályáról híres. Dunkel Lehel vezeti ezt a szakosztályt, A lengyeli kastély talán a megye legszebb épülete. Műemlék. Érdekessége: a kastélynak annyi ablaka van, ahány nap, annyi szobája, ahány hét van egy évben és A motorosklub emblémája amelyben ügyességi és túra- motorosok vannak. Saját motorjaikkal szerepeltek szinte mindenütt az országban. Az a négy évszaknak megfelelően négy kijárata. A kastélyban, amelyet park ölel körül, a leendő mezőgazdasági szakmunkások tanulnak. Parkjáország sok motoros-szakosztályával kapcsolatban vannak. Ennek köszönhető, hogy a nyáron megrendezett kétnapos országúti és ügyességi versenyükre sokan eljöttek. A labdarúgópályán ideiglenes kempinget létesítettek, lajttal. vitték ki az ivó- és mosdóvizet, ,a második nap estéjén pedig nagy motorosbált rendeztek. A lengyeli motorosok szerény körülmények között tettek szert országos hírnévre. Mindenki saját motoron versenyez. Most tovább bővítik a szakosztályt. Három crossmotort építenek. Természetesen ingyen, a klubnak. Az itt látható, motorra ragasztható, világítós emblémát is saját pénzből készítették. nak faritkaságai országos hí- rűek. Van itt liliomfa. nyugati ostorfa, vérbükk és sok más ritkaság. Képünkön: A régi kastély, a mai iskola fehérben. A művelődési ház falán látható ez az emléktábla, rajta a fénykép és felirat: „Mátai Antal 1935—1956. Lengyel község szülötte és hősi halottja. 1956. október 26-án az ellenforradalmárok barbár módon halálra kínozták. Becsületes, szorgalmas, dolgos élete és igaz hazaszeretete örök példaképe a magyar ifjúságnak.” Rö uiden Jó kenyeret sütnek Lengyelben. A két főt foglalkoztató sütőüzem Baranya megyének is termel. Lengyelen, Kisvejkén kívül ellátja még Kárász, Mekényes, Nagyhajmás lakosságát is. • A lengyeliek közül 296-an helyben dolgoznak, 126-an pedig ingáznak. A helyben dolgozók közül százhetven- kilencnek a mezőgazdaság ad munkát. Négy kisiparos van a községben: férfi- és női szabó, víz- és villany- szerelő, asztalos és ács. Kőművesek a szomszéd községekből jönnek. • Lengyelnek nincs törpevizműve, de .majdnem minden lakásban bent van a viz. Kútviz, ami sajnos nem a legjobb minőségű. Gyakran csak forralva fogyasztható. • Népszerű a propán-bután gáz használata. Helyben van lerakat. A Patyolat, a Gelka rendszeresen hetenként kijár. Különösen sokan veszik igénybe a Patyolat szolgáltatásait. Strand- víz nélkül Lengyel a XVIII. század végén híres fürdőhely volt. Ide jártak fürödni, szórakozni, vadászni több vármegye urai. A fürdőnek orvosa is volt. * Buzánszlky Tamásnak hívták. Tudása mellett arról is híres volt, hogy csak egyedül ő nem rettegett az akkoriban ezen a tájon „dolgozó” Patkó Banditól és betyártársaitól. Ha éjszaka beállítottak hozzá — „Nemzetes uram, a pajtásunk megsebesült, ha segítene!” —, ő kérdezés nélkül tisztította ki a szörnyű roncsolt sebet. Jó barátságban élt a fürdőorvos a betyárokkal. Segítették egymást. Sok történetet tudnak erről az időről a lengyeliek, de sokat tudnak a mostani strandról is. A strand a szakiskolában van, de amikor volt víz, az egész község ingyen használhatta. Többször fúrtak már kutat, egy-két évig volt is víz, aztán elapadt a kút. Jelenleg is ez a helyzet. Van strandjuk, de nincs vizük. Nem csoda, ha mostanában egyre többször szóba kerül a hosszú téli estéken az a régi szép idő, amikor Lengyel még híres fürdőhely volt. Félreértés Az eset megmozgatta az országos szerveket is. Kivizsgálták és megállapították, hogy nem történt szabálytalanság! Hát akkor mi történt? Semmi különös, csak az, hogy a tudósító a következő hírt diktálta a Népsportnak: „A Szekszárdi Dózsa Lengyelben készül...” Lengyelben? Készülhetne Olaszban is, ha Baranyában készülne. Lengyel a mai nyelvben Lengyelországot, Olasz, Olaszországot jelent. A Népsportban a hír — ezek után nem kell rajta csodálkozni —, úgy jelent meg: „A Szekszárdi Dózsa Lengyelországban készül...” Ezért vizsgálták az ügyet. A Dózsának nem volt joga Lengyelországban készülni, csak lengyelben. Ebéd hm kistteitiiégISben A helyi kisvendéglőben ebédelnek a Kisvejkérííl Lengyelbe járó általános iskolások és azok az idős emberek, akik egyedül étnek, akiknek nincs hozzátartozójuk. A tanács három idős embernek fizette be az ebédet, akik vagy elviszik, vagy itt ják el. .... ...... ; ............................................
