Tolna Megyei Népújság, 1978. december (28. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-19 / 298. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVIII. évfolyam, 298. szám ARA: 0,80 Ft 1978. december 19., kedd Mai számunkból KIEGÉSZÍTETTÉK A BONYHÁDI VÁROSI PÁRTBIZOTTSÁGOT (3. old.) A FALVAK BANKJA (3. old.) TV-NAPLÓ (4. old.) (3. old.) ...AZ ISKOLÁÉRT.. Fővállalkozás EGÉSZEN MÁS irányban kezdett — s céljaiban is eltérő — vizsgálódás derítette fel a nagy vegyipari be-, ruházásnál, mekkora a közreműködők tábora. Akik nekiláttak az eredeti célú elemzésnek, mint nyomra bukkant vadászok, úgy követték a sokszoros összefonódások, párhuzamosságok, metszőpontok alakulását. Azt akarták megtudni, vajon milyenek a különféle beruházási munkák termelékenységi mutatói, s végül ott kötöttek ki, hogy a nagy létesítmény megvalósításán 163 cég emberei dolgoznak! Jogosnak látszik a kérdés: bonyolult beruházási feladatok megvalósítására régóta ismert lehetőség a fő- vállalkozás igénybevétele. Miért nem tették az említett helyen is ezt, miért maguk kínlódnak a seregnyi ilyen meg olyan céggel? A válasz meghökkentően egyszerű: azért, mert senki nem vállalta a szerepet. Ez lehetne talán kivételes eset. Nem az. Sőt, szinte jellemző. Holott kétségtelen, a fővállalkozás, mint tevékenység, nem újdonság a gazdasági életben. Működnek eleve ilyen rendeltetéssel létrehozott gazdasági szervezetek, s olyanok szintén, amelyek más feladataik mellett a fővállalkozást is teendőik közé sorolják. Mindkettőre van példa az élelmiszer-termelésben és -gépgyártásban, ahol komplett tojóházakat, csirkenevelő-telepeket, sajtgyárakat, datolyafeldolgozókat adnak így el. Az építőanyag-iparban ugyancsak eredményesen működik az a fővállalkozói iroda, amely mészműveket szállít ún. kulcsra készen — azaz az üzemszerű munka megkezdésére alkalmasan — a megrendelőnek. El ne feledjük: az említett esetekben mindig külföldi megrendelőről van szó. MIÉRT, HOGY ITTHON ritka az, ami külföldi megbízásoknál természetes? A válasz tömören: a megszerezhető haszon nem áll arányban a kockázatokkal a belföldi munkáknál. A tömör választ azonban magyarázni illik, hogy érthetővé legyen. A fővállalkozás lényege, hogy a beruházó egyetlen szervezettel áll kapcsolatban, s ez a fővállalkozó. Az összes többi (al) vállalkozó már a fővállalkozó partnere. A fővállalkozó ) gyakorlatilag a beruházás megvalósításának összes munkafolyamatait felölelő tevékenységet folytat. Ebbe a műszaki-gazdasági tervezés, a hatósági engedélyeztetés, az építő- és szerelőipari kivitelezés, a gépek és más eszközök megvásárlása, stb. mind beleértendő. Ami a beruházó számára kényelem, biztonság, s aminek fejében a fővállalkozónak megállapodás szerinti díjat — esetleg megtakarításokból részesedést — fizet. Napjaink gazdasági tevékenységében egyik a legszigorúbb kötöttségeket összefoglaló forma a fővállalkozói szerződés. Érthető, hogy senki sem töri kezét-lábát ilyennek megkötésére. A szerződésnek ugyanis pontosan meg kell határoznia — mert csak akkor jogszerű — az összes résztvevő vállalkozó kötelességét, feladatai rendjét — s azt is, hogy azoknak végrehajtásához a fő- vállalkozónak milyen feltételeket kell megteremtenie! —, s ami a lényeg: a szerződés azt is kimondja, ki milyen mértékben viseli a kockázatot. (Ami általában megegyezik a haszonból való részesedés mértékével.) PÉLDÁK KÖZÖTT bóklászva: a tavaly üzembe helyezett nagyberuházások kivitelezési ideje meghaladta — átlagosan — a hat évet, s a befejezés, az eredetileg tervezettel szemben — ugyancsak átlagosan — tizenhét hónapot késett. A veszteségidő aránya az építőiparban 15 és 20 százalék között ingadozik, ezek java előkészítési, szervezési hibákra vezethető vissza. A kivitelező nem vesz részt a beruházás előkészítésében, a tervező a megvalósításban, s érdekeltsége sincs abban, terveiből mi és hogyan lesz... Ne folytassuk a példákat, inkább írjuk le azt a reményünket, hogy az MSZMP Központi Bizottsága 1978. október 12-i ülésének határozata alapján — az építőipar helyzetéről és feladatairól — változás következik be a hosszú ideje fennálló áldatlan helyzetben. Ennek a reménynek a gyakorlatbani megvalósítását az sürgeti, hogy a fővállalkozás általános elterjedéséhez jelentős népgazdasági érdekek fűződnek. Vizsgálatok, számítások egyaránt azt bizonyítják, hogy a fővállalkozás keretében megvalósított beruházások költségszintje átlagosan tíz, tizenöt százalékkal kisebb a hagyományos módon lebonyolítottaknál, s az időmegtakarítás még ennél is nagyobb arányú. Aminek értékéből még az sem von le, hogy valójában itt a költség- és időtúllépések kisebb mértékéről van szó. Természetesen nem érdemes mindenfajta beruházásnál szorgalmazni a fővállalkozást, a nagy értékű, összetett — sok területet érintő — fejlesztéseknél azonban igen. NEMZETKÖZI tapasztalatok bizonyítják, hogy a beruházási tevékenység hatékonysága az előkészítés és a lebonyolítás szervezettségének szoros függvényé. Éppen ezért elkerülhetetlen, hogy a meglévő jogszabályokhoz most már kellő gazdasági ösztönzők csatlakozzanak, s kifizetődővé tegyék egy-egy gazdasági szervezet számára is azt, ami a népgazdaságnak kifizetődő. LÁZÁR GÁBOR illést tartott a megyei pártbizottság A Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Bizottsága hétfőn kibővített ülést tartott, amelyen megjelent és felszólalt Fock Jenő, a Politikai Bizottság tagja. A pártbizottság meghallgatta és tudomásul vette K. Papp József tájékoztatóját a Központi Bizottság 1978. december 6-i üléséről, a nép- gazdasági terv 1978. évi teljesítésének megyei tapasztalatairól, majd határozott az 1979. évi gazdaságpolitikai feladatokról és elfogadta az arra vonatkozó cselekvési programját. A megyei pártbizottság meghatározta 1979. évi munkaprogramját és a végrehajtó bizottság 1979. I. félévi munkatervét. Kinevezte a megyei párt- bizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetőjévé Mátyás Istvánt. ülésezik a megyei pártbizottság ENSZhatározat Az ENSZ közgyűlésének plenáris ülése túlnyomó szavazattöbbséggel jóváhagyta azt a szovjet javaslatot, amely kimondja: ne helyezzenek el nukleáris fegyvereket olyan államok területén, amelyek nem rendelkeznek e pusztító fegyverfajtával. A szovjet kezdeményezés megvitatása során számos küldött kiemelte: a javaslat megvalósítása megakadályozná, hogy a legszörnyűségesebb tömegpusztító fegyver új földrajzi körzetekbe hatolhasson be. Sarlós István és Biszku Béla látogatása Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára hétfőn a főváros II. kerületébe látogatott. A látogatás befejező részeként Sarlós István .részt vett és felszólalt a II. kerületi pártbizottság kibővített ülésén. Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja hétfőn Budapest XVIII. kerületébe látogatott. Biszku Béla részt vett és felszólalt a kerületi pártbizottság ülésén, amelyen megvitatták az 1978. évi terv végrehajtásának kerületi tapasztalatait és megbeszélték a jövő évi gazdaságpolitikai feladatokat. Irán Az áldozatokra emlékeztek Iránban az ellenzéki vezetők felhívására hétfőn országszerte megemlékeztek azoknak az összetűzéseknek az áldozatairól, amelyek a sah melletti tüntetések során robbantak ki. Khomeini aja- tollah, vallási vezető, a Nemzeti Front által is támogatott felhívásában, a gyász jeléül az üzletek zárva tartására és a munkából való távolmaradásra szólította fel az ellenzéki erőket. A további véres összecsapások elkerülésére az ellenzék felszólította híveit, hogy ne szervezzenek utcai tüntetéseket. Kormánykörökben változatlanul gondot akoznak az olajipari sztrájk következményei, bár az elmúlt héten már kétmillió barrel fölé emelkedett a napi olajtermelés — messze elmaradva azonban a sah elleni megmozdulások kibontakozása előtti, csaknem hatmillió barreles napi termeléstől. A hatóságok fenyegetése, hogy a munkafelvétel megtagadása esetén elbocsájtják az olajkitermelésben dolgozó 67 ezer alkalmazott nagy részét, „eredményesnek” bizonyult. Legalábbis erre enged következtetni a Kuzesztáni tartomány kormányzójának közlése, miszerint az Abadan környéki olajfinomító alkalmazottainak 90 százaléka már felvette a munkát. Az Országos Szövetkezeti Tanács ülése Az egyszerűbb és az önállósult társulások többsége jól szolgálja a szakosodást, az eredményesebb, hatékonyabb gazdálkodást — állapította meg' Szabó István, a TOT elnöke, az Országos Szövetkezeti Tanács hétfői ülésén. Gondot jelent viszont — mondotta —, hogy egyidejűleg párhuzamos vállalkozások jöttek létre. Arra is van példa, hogy egy-egy társulás eltért eredeti céljaitól. Jelenleg az ipari szövetkezetekben 53 társulás működik. A fogyasztási szövetkezetek 7 országos társulást tartanak fenn. E társulások eszközállományának értéke máris meghaladja a 2 milliárd forintot, árbevételük ösz- szege pedig a 7,5 milliárdot. A csaknem 320 ÁFÉSZ-t 20-nál több megyei szövetkezeti közös vállalat segíti árubeszerzéssel, értékesítéssel, szövetkezeti áruházak működtetésével és különféle szolgáltatásokkal. Az előadó rámutatott: a társulási szerződésekre vonatkozó új jogi szabályozás módot nyújt arra, hogy minden szövetkezeti ágazatban tovább erősödjön az együttműködés a hatékonyság növelése, a termelés korszerűsítése érdekében. Sikeres volt az AFIT KlSZ-eseinek bemutatkozása Megtört a jég: Szekszárdon is tartottak autós ügyességi versenyt. Az érdem a KISZ- fiataioké, akik vállalkoztak a szervezésre, mely komoly munkát jelentett. Utólag megállapíthatjuk, a bemutatkozásuk sikeres volt, reméljük, sokszor találkozunk még hasonló rendezvényeken az AFIT KISZ-eseivel és a versenyzőkkel... (Riport lapunk 5. oldalán.)
