Tolna Megyei Népújság, 1978. december (28. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-17 / 297. szám

1918. december 17. 12 Képújság MESE Aktuális mese a munkater­melékenységről: Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer két adminisztrá­tor és egy munkás... Fizikai képtelenség? m .MAGAZIN JÉ MAGAZIN II MAGAZIN mm MAGAZIN .. MAGAZIN Im • magazin W MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN f MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN i Neuftervö^yiek I Silztarsten§ Salzburg tartományban (Ausztria) egy Hallein mel­letti barlangban megmunkált kovadarabot találtak. A kő megmunkálása a „moustéri- en”-re, a neandervölgyi em­ber kultúrformájára jellem­ző. Ez a lelet az első kétség­telen bizonyítéka annak, hogy Salzburg környékén egykor neandervölgyiek éltek. A bar­lang közelében ez a kovakő­fajta nem fordul elő, csak a közeli völgyben. A kőszerszá­mot tehát valószínűleg onnan vitték az 1550 méter magas­ságban fekvő barlangba. Az ásatások vezetőjének a véleménye szerint az őskori ember a barlangot valószínű­leg azért kereste fel, hogy onnan medvevadászatra in­duljon. Ezt bizonyítja a szá­mos barlangi medvétől szár­mazó csont és fog is, amelye­ket ugyanabban a rétegben fedeztek fél, mint a tűzkő­szerszámot. A csontok korát radiokarbon módszerrel kö­zel 50 000 évben állapították meg. A hét karikatúrája /Torta-te&t/up Hányán dolgoznak az üzemben? A fele... Piramisok Latin-Amerikában A latin-amerikai trópusi őserdőkben nemigen emel­kednek dombok. A szputnyi- kok felvételeiből viszont ki­derült, hogy a Madre de Diós nehezen járható körzetében, ott, ahol Peru, Brazília és Bolívia határai találkoznak, nem egy, hanem tíz, egyenlő méretű és egyforma alakú, két sorban elhelyezkedő domb húzódik. Yoashiru Sekino, japán kutató úgy véli, hogy ezek a dombok piramisok, s hason­lítanak az Egyiptomban levő „testvéreikre”. A kutató né­hányszor átrepült a dombok felett, s alacsonyról fénykép­felvételéket készített. A fényképek bizonyságul szol­gálnak arra vonatkozóan, hogy a dombok emberi kéz munkájának jegyeit viselik magukon, pontosabban az ősi inka kultúra' művei. Az utolsó szólt ebben a kérdés­ben egyébként majd egy tu­dományos kutatóexpedíció mondja ki, Abban az időben, amikor ez az információ nyomdába került, * Latin-Amerikából újabb hír érkezett. A ko­lumbiai Tolima tartomány északi részén, a Közép- és a Keleti-Kordilleirák hegylán­cai között feltártak egy 70 méter magas, lépcsőzetes ala­kú piramist. A hatalmas építményt a X. században emelték. Sárgarépából is megárt a sok Kevés vagy sok az iker? Vezetőfülke a teherautó mélyén A „Strick” amerikai cég olyan zárt teherautók gyár­tását kezdte meg, amelyek­nek a vezetőfülkéje nem elöl van, mint rendszerint szokásos, hanem alul. A fül­ke igen alacsonynak látszik, valójában azonban ugyan­olyan tágas, mint például egy személygépkocsi elülső két ülése. A cég képviselői rámutatnak arra, hogy az ilyen teherautónál a be- és kirakodás egyszerre két aj­tón — a hátsó és az elülső ajtón — keresztül történhet. Üresjárat esetén pedig mind­két ajtó kinyitható, s ez je­lentősen csökkenti a levegő ellenállását és az üzem­anyag-felhasználást. Energia­takarékosság Ha valamennyi túlsúlyban levő amerikai normál súlyra fogyna le, ez egyenértékű lenne 5,9 milliárd liter ben­zin megtakarításával. Két amerikai tudós jutott erre a számítási eredményre. Meg­határozták a túlsúlyban le­vők számát, az átlagos súlyt és az energiamennyiséget, amely a megfelelő élelmisze­rek gyártásához, szállításá­hoz, értékesítéséhez és elké­szítéséhez szükséges. Ha ezt az energiamennyiséget tartó­san megtakarítanák, és vil­lamos energiává változtatnák át A képen látható holland gazdálkodó ugyancsak meg­lepődhetett, amikor a zöld­ségtermés betakarításakor e kéz formájú sárgarépát fel­fedezte. Bizonyára csodájára jártak e különleges répapél­dányinak. Ámde a sárgarépá­nak nemcsak ez a furcsa alakú egyede érdemel figyel­met, hanem maga az egész növény. A zöldségfélék kö­zül ugyanis ez a leggazda­gabb karotinforrásunk, a ka- rotin pedig tudvalévőén az A-vitamin „elővitaminja”, amelyből az emberi és az ál­lati szervezet a fontos vita­mint saját részére előállítja, átalakítja. Az A-vitamin tu­lajdoniképpen a szervezet nyálkahártyáinak az őre. Ha a szervezet nem kap belőle eleget, a nyálkahártya meg­repedezik, a bőr kiszárad az ellenállóképesség csökken a baktériumok okozta külön­böző gyulladásos és hurutos megbetegedésekkel szemben. De szüksége van A-vitamin­ra a többi között a szem- és az idegrendszer egészsé­ges működéséhez, a csont­rendszer fejlődéséhez is. Az A-vitamiin hiánya te­hát káros a szervezetre. A kutatók — kellő meglepetés­sel — nemrégen fedezték fel, hogy a vitamin feleslege ép­pen olyan káros lehet, mint hiánya. Erre akkor jöttek rá, amikor Angliában króni­kus A-vitamin mérgezésben meghalt egy férfi, aki na­ponta négy liternyi répalevet ivott egészségének megőr­zése érdekében. Halálának időpontjában egész teste élénk inarancsvörös volt és a boncolás egyértelműen meg­állapította a halál okát: A- vitamin mérgezés. Az igaz­sághoz hozzátartozik, hogy az elhunyt férfi nemcsak ivott naponta hanem tablet­ta formájában is szedte az A-vitamint, méghozzá tíz nap alatt 70 millió egység­nyit, ami 14 ezerszer több az ajánlott mennyiségnél. Ez figyelmeztető azon nők szá­mára, akik bőrük frissességé­nek megőrzése érdekében sok A-vitamin tablettát szednek. Érdemes megemlí­teni, hogy a C-vitaminnal ugyanez az eset nem történ­hetett volna meg, annak fe­leslegét ugyanis nyomban kiüríti a szervezet. A tengerek színe Azt mondják, hogy minden tengernek megvan a maga sajátos színe. Nem egyszer éppen ebből a színárnyalat­ból származik a tengerek ne­ve- _ • A növényekben és álla­tokban gazdag Fekete-ten­ger nagy mennyiségű kén­hidrogént tartalmaz, ami körülbelül 200 méter mély­ségen túl a szerves élet meg­szűnését idézi elő. A tenger fenekén épp ezért sötét iszap van és ez okozza azt, hogy a víz helyenként feketének tű­nik. A Vörös-tenger annak a színhatásnak köszönheti el­nevezését, amelyet az itt-ott feltűnő vörös algák okoznak, de ugyanakkor a középső ré­szeken a víz — egyike a leg­melegebb és a legsósább vi­zeknek —■ kékeszöld színű. A Sárga-tengerbe olyan folyók ömlenek, amelyeknek vize nagy mennyiségű löszt tartalmaz. Különösen a Huang-ho ilyen, az úgyneve­zett Sárga folyó, amelynek lösztartalma világviszonylat­ban a legnagyobb. Innen a tenger neve. Ne feledkezzünk meg a Fe­hér-tengerről sem, amely nevét onnan kapta, hogy a fehér hó és jég világa veszi körül. Aforizmák Még a hitvány teve is több szamár terhét hord­Az okosoknak sok kö­zös vonásuk van. * A lelkiismeret olyan hang, ami akkor mond­ja meg nekünk, mit nem szabad csinálnunk, ami­kor már azt megtettük. * Az ostobák nem az igazságot keresik — csak az elégedettséget. * A legrövideb út önma­gunk megismeréséhez a világon keresztül vezet. * A legnagyobb a zaj az otthoni csöndben. ♦ A test a kocsi, az ész a ló, az élet a hajtó. A népesedési statisítikák egyértelműen bizonyítják az egy- és többpetéjű ikerszü­léseik eltérő eredetét. A több­petéjű ikrek valószínűsége az anyai életkor és a szülési sorrend előrehaladásával nö­vekszik, míg az egypetéjűek gyakorisága lényegében tő­lük független. A négerek többpetéjű ikerszületéseinek gyakorisága kifejezetten na­gyobb, mint a fehéreké, a sárga (mongoloid) népesség­ben pedig még a fehéreknél is kisebb a többpetéjű ikrek aránya. Az USA-ban 28 mil­lió szülés elemzése azt bizo­nyította, hogy minden 89 ter­hességből egy végződik iker­szüléssel, míg Japánban csak minden 145. szülésre esik egy ikerpár. Hazánkban jelenleg minden 100. születés ikerszü­lés. A két-, illetve többpetéjű ikerterhességek az agyalapi mirigy gonadotropin hor­montermelésének rendelle­nes fokozódására vezethetők vissza. Ez járhat ugyanis többszörös tüszőrepedéssel és több érett pete egyidejű megjelenésével. Az agyalapi mirigy súlya az életkorral növekszik és 40 év körül te­tőzik. Ez lehet a magyaráza­ta annak, hogy az anyai élet­kor emelkedésével növekszik a többpetéjű ikerszülések esélye. Figyelemre méltó az a körülmény is. hogy a né­gerék agyalapi mirigyének a súlya egész testsúlyukhoz ké­pest nagyobb, mint a fehé­reké, míg viszonylag legki- sebD súlyú agyalapi mirigye a sárgáknak van. Az ikerszületési statiszti­kákban egyébként két, egy­másnak ellentmondó irány­zatot figvelhetünk meg. Mind többet hallunk több­szörös ikerszülésekről, ugyanakkor hazánkban — és általában _ a fejlettebb élet- színvonalú országokban — csökken az ikerszülések gya­korisága. Mi lehet eninak a magyarázata? Az egyik magyarázat a családtervezésben kereshető. Az ikerszülések kétharmada többpetéjű iker, s ezek első­sorban a 35 éven felüli nők terhességéből várhatók. Je­lenleg a családónkénti gyer­mekszám jelentősen csök­kent, 2 körül van, s így a terhesek többsége 30 éven aluli. A többes ikrekről szóló hírek nemcsak a hírszolgálat frissessége miatt terjednek manapság oly gyorsan, ha­nem az öröm miatt, is, amely sikeres életben tartá­sukat kíséri. Tiny a maga 68 centiméterével valószínűleg Ausztrália legkisebb lova, tulajdonosa ennek ellenére — vagy esetleg éppen ezért — 3500 dollárért akarja eladni. Majd ellakik a kutya ólban Nem, a levegőben álló vil­la nem természettudomá­nyos csoda, mindössze a ja­pán éttermek megszokott reklámja. A kirakatba ki­tett műanyag ételminták a vendégek becsalogatására szolgálnak. Japánban a legritkább a világon az ikerszülés. Ezért kel­tett nagy feltűnést egy négyesiker-szülés. A kicsiket in­kubátorban nevelik. (MTI Külföldi Képszolgálat) Lézeres akupunktúra Az akupunktúra, az embe­ri test tűszúrásos gyógyítása több ezer éves múltra tékint- het vissza. Napjainkban Európában is egyre terjed alkalmazása, fájdalommente­sítés, érzéstelenítés és egyéb gyógyításók bevált módja. Ázsiában igen elterjedt, így Kínában, Japánban, Viet­namban, a két Koreában, stb. A gyógyítótűk beszúrását idegpályák vonalában, az úgynevezett meridiánvona- lakban végzik, t Nemrégiben Nyugat-Né- metországban olyan készülé­ket szerkesztettek, amely­nek segítségével meg lehet könnyíteni a tűszúrásos ke­zelést. Az „AKUPLAS” ne­vű készülék ellenállás-mérő­fejjel keresi meg a bőrfelü­leten kezelendő pontokat és 1 mW teljesítményű impul­zusütemű lézerrel és szál­optikával aszeptikusán vég­zi el az akupunktúrát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom