Tolna Megyei Népújság, 1978. december (28. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-17 / 297. szám
A ÍnÉPÜJSÁG 1978. december 17. Mezőgazdasági szövetkezetek Év végén a terv teljesítéséről A megye szövetkezetei a IV. ötéves tervidőszak eredményeire alapozottan dolgozták ki V. ötéves tervüket és láttak hozzá annak gyakorlati .megvalósításához. Megyénk kedvező adottságai az országosnál magasabb növekedés elérését tették lehetővé és ezek fogalmazódtak meg a tervekben is. Az elmúlt időszak alapján megállapítható, hogy az előirányzott növekedési ütem összességében időarányosan megvalósult. Nem történt előrelépés a cukorrépa, a tömegtakarmány termelésben és a rétlegelőgazdálkodásban. Az állattenyésztés termelési mutatói jelentősen javultak; a létszámfejlesztésnél a&>nban időarányos lemaradás mutatkozik.-....... ----.................................................................. T ELJESÜL A TERV A népgazdaság V. ötéves terve — arányosan az előző tervidőszakban elért fejlődéssel — évi 3,4 százalékos termelésnövekedést, összesen 16—18 százalékot irányozott elő a mezőgazdaság számára. A terv a növénytermelésnél az átlagosnál gyorsabb — évi 3,7 százalék — az állattenyésztésnél — lassúbb — évi 2,9 százalékos — fejlesztéssel számol. A tervidőszak első két évében a termelési érték 11,9 százalékkal emelkedett. Ez a növekedés gyakorlatilag 1977- ben valósult meg. 1978 évben várhatóan további 5—6 százalékos emelkedés következik be, és így a terv időarányos előirányzatát sikerül teljesíteni. A megye domborzati viszonyaiból adódóan a mezőgazdaságilag művelt terület 44 százaléka 5 százaléknál meredekebb lejtőkategóriába sorolható; itt az erózió kártételével állandóan számolni kell. Az eddig végzett meliorációs munkákkal kapcsolatosan megállapítható, hogy részben anyagi erő, részben megfelelő műszaki felkészültség hiányában a beruházások megvalósítási üteme nem kielégítő. A megye adottságaihoz viszonyítva alacsony az öntözésre berendezett terület — 2223 hektár —, amely a szántó 1,36 százalékát teszi csak ki. A dinamikus termelésnövekedést évről évre csökkenő taglétszámmal valósították meg a termelőszövetkezetek. 1975. december 31-hez viszonyítva várhatóan 1978. év végére 2200-zal lesz kevesebb a szövetkezeti tagok száma. NÖVÉNYTERMESZTÉS A vetésszerkezetben az elmúlt három évben lényeges változás nem következett be. Az üzemek többségében a termesztett növényfajok száma 10 alá csökkent és egy- egy növény vetésének területe eléri azt az üzemi nagyságrendet, amely gazdaságosan gépesíthető és alkalmas a gépsorok hatékony kihasználására. A megye vetésszerkezetében a kalászosok 37—38 százalékot, a kukorica 29 százalékot, az ipari növények 8—10 százalékot, a takarmánynövények 17—19 százalékot, az egyéb növények 5 százalékot foglalnak el. Az állatállomány létszámához viszonyítva — figyelembe véve a rét- és legelőterületeket is — indokolatlanul magas a silókukorica és az egynyári szálas takarmányok vetés- területe. A megye éghajlati és talajadottságai a búzatermesztésre az országos összehasonlítás szerint is az átlagosnál kedvezőbbek. A termésátlagok évről évre emelkednek, míg a vetésterületben kismértékű csökkenés tapasztalható. Az állatállomány abrakellátása szempontjából döntő jelentőségű a kukorica, amelynek termésátlaga az utóbbi években emelkedett. A termelés fejlődésére hatott a nagy adagú műtrágyázás és a teljes nagyüzemi területre kiterjedő vegyszeres gyomirtás. A burgonya vetésterülete emelkedett, de csak a mözsi és a tolnai szövetkezetben éri el a gépesíthetőség szintjét. A cukorrépa vetésterülete 1976 óta nem változott. A szövetkezetek egy részében a termésátlag indokolatlanul alacsony és a beltartalmi paraméterek nem érik el a kívánt mértéket. Lucernából a megyei átlagot meghaladó vetésterület a lucernaliszt- szárítóval rendelkező üzemeknél található. A termelőszövetkezetek összes területéből 13,1 százalékot tesz ki a rét- és legelőterület. E művelési ágban nyilvántartott 29 103 hektárnak 40—42 százaléka nagyüzemi hasznosításra alkalmatlan, mégpedig a termőhelyi adottságok és a tagoltság miatt. Annak ellenére, hogy a rét- és legelőterületek felújítására a gazdaságok sokat költöttek, a termésátlagok alig emelkedtek és csak kismértékben haladták meg a 20—30 évvel ezelőtti hozamokat. Alapvető probléma, hogy e területek 60—70 százaléka talajerő-visszapótlásban egyáltalán nem részesül. Az intenzív gyepgazdálkodást folytató üzemek eredményei bizonyítják; szakszerű gyepápolással, tápanyag-utánpótlással és Hasznosítással a terméseredmények egyik évről a másikra jelentősen emelhetők, több esetben megduplázhatok és az állattenyésztés jelentős takarmányt adó bázisát adják. GYÜMÖLCS, SZŐLŐ, ZÖLDSÉG A megye adottságaiból, lehetőségeiből adódóan a zöldségtermő terület az összes szántónak mindössze 2 százalékát teszi ki — 3000—3500 hektár között ingadozik attól függően, hogy mekkora a zöldborsó, illetve a zöldbab vetésterülete. Az üzemek idén a lakossági fogyasztás és konzervipar igényeinek megfelelően 600—700 hektárral növelték termőterületüket. Tapasztalható: a megnövekedett termelés lebonyolítására a meglévő kereskedelmi hálózat nincs megfelelően felkészülve. Hasonló probléma a konzervipar területén is jelentkezik; feldolgozó-kapacitásuk csak minimális mértékben növekedett. Szántóföldi zöldségfélék területnövekedése csak azoknál a növényeknél következett be. ahol a gépesítés már megoldott. Változatlanul gond, hogy 20— 30 hektáros területen 8—10, sőt esetenként 15—20-féle növényt is termelnek. Ez az elaprózottság gátolja a gépesítést és nem utolsósorban korlátozza az ágazat jövedelmezőségét. Szőlőnél a terület csökkenése változatlanul tovább folytatódott — attól függetlenül, hogy várhatóan az V. ötéves tervre előirányzott telepítési tervek teljesülnek. A nagyobb ütemű területnövekedést gátolja a magas beruházási költség. A történelmi borvidék területén 4 termelőszövetkezet és a Szekszárdi Állami Gazdaság társulást hozott létre, amely 1978. január 1-től működik, az elért eredmények kielégí- tőek. A nagyüzemi gyümölcsösök területe az utóbbi években mind erőteljesebben csökken. Telepítéssel csak kisebb szórványterületeken találkozunk. Ennek oka: a gépesítés megoldatlansága és a minden évben jelentkező fel- vásárlási gond. állattenyésztés Az V. ötéves terv megyei előirányzata gyorsabb ütemű fejlődést határozott meg az állattenyésztésben, mint a növénytermesztésben. Ezt indokolta; az élelmiszeripar alapanyag-igényének kielégítése, az export árualap növelése és a lakossági ellátás biztosítása. A szarvasmarha-álomány 5,7 százalékkal nőtt a három év alatt, ezen belül a tehénlétszám szerény mértékben emelkedett. Megyénkben 38 termelő- szövetkezet — eleget téve a tervelőirányzatnak, kihasználva a termelés növelésére hozott ösztönző szabályozó- rendszert — fejlesztette tehénállományát. A létszám- növeléssel párhuzamosan koncentrálódott az állomány. A bonyhádi járás kivételével nőtt az üzemek átlagos tehénletszáma. Az egy tehénre jutó tejtermelés várhatóan eléri a 3250 litert, amely megközelíti az 1980-as tervelőirányzatot. A KÁTÉM Termelési Rendszerben lévő üzemek fajlagos mutatói ez ideig nem haladták meg a többi üzem termelésnövekedésének színvonalát. Kedvezőek a tapasztalatok a Tolna megyei Tejtermelő Egyszerű Gazdasági Együttműködésben lévő szövetkezeteknél. A borjúelhullás meghaladja a 10 százalékot. Alapvető probléma, hogy több üzemben nincs, vagy csak ideiglenesen van megoldva az elletés elkülönítése. Nem növekedett a marhahizlalás hatékonysága, alacsony a termelékenység. Az elmúlt két évben csökkent a vágómarha-értékesítés. A megye összes sertésállományának 32 százaléka, a kocalétszám 37 százaléka a termelő- szövetkezetekben van. A 68 szövetkezetből 59 folytat sertéstenyésztést, 4 pedig csak hizlalást. A létszámfejlesztés nem volt zökkenőmentes. Annak ellenére, hogy mindinkább terjed az iparszerű termelési mód, az ágazat gondokkal küzd. Az állomány zöme intenzív hústermelő fajta, illetve hibrid. A hústermelést alapvetően meghatározza a kocalétszám és annak hatékony kihasználása. Éppen ezért növelni kell a kocaforgót, csökkenteni a malacelhullást, a kényszervágást és a technikai selejtet. Az épületrekonstrukciókkal, fejlesztésekkel párhuzamosan a szövetkezetek jelentős részében végre kell hajtani a belső technológiai rekonstrukciót is. A juhtenyésztés az elmúlt években a legdinamikusabban fejlődő állattenyésztési ágazat volt: 35 termelőszövetkezet foglalkozik juhtenyésztéssel és a létszám ma már eléri az 53 ezret, de a lehetőségek még koránt sincsenek kihasználva. Az üzemek egy részében kedvezőtlenek az elhelyezési körülmények, mert az üzemelő hodályok 30 százaléka elhasználódott, szükségférőhely. Az elmúlt három évben mindössze hat hodály épült. Sok telepen nincs villany és megfelelő ivóvíz. Jelenleg három szövetkezet tojástermeléssel, hat pedig pecsenyecsirke-előállítással foglalkozik. Időnként értékesíti, minősítési gondok jelentkeznek. A tojástermelés az évek átlagában 4,5—5,5 százalékkal nőtt. TECHNIKAI FELTÉTELEK Míg a IV. ötéves terv időszakában főleg az épületberuházás, addig az V. ötéves terv eddig eltelt éveiben elsősorban a gépfejlesztés és a tárolótér-bővítés dominált. A termésátlagok dinamikus növekedése, a csökkenő taglétszám, a termelés technikai feltételeinek állandó korszerűsítésére kényszerítette a termelőszövetkezeteket. Az elmúlt közel három évben csökkent a traktorok darabszáma, viszont növekedett a lóerőszám. Indokolatlanul sok géptípus található jelenleg a termelőszövetkezetekben, az erő- és munkagépfejlesztés között feszültségek keletkezek és még napjainkban sem szerezhető be a nagy teljesítményű erőgépekhez a megfelelő nagyságú munkagép. Sok esetben a munkagépek minősége és használhatósága is kívánnivalót hagy maga után. A gépek sokféleségére vezethető vissza, hogy nem kielé- tő az alkatrészellátás. A javítóműhelyek fejlesztése az üzemek túlnyomó többségében nem tartott lépést a gépesítés színvonalának emelkedésével. A kalászosok és a kukorica-termésátlag növekedése következtében a rendelkezésre álló kombájnpark 50—55 százalékának áteresztőképessége már nincs összhangban a nagy termés- mennyiségekkel. A műtrágyafelhasználás meghaladja az országos átlagot, de még ma is található termelőszövetkezet, ahol a tápanyagmérleg passzív. Ennek oka döntően a szövetkezet pénzügyi helyzete. A növényvédelem hatékonyságának fokozása érdekében a szedresi tsz gesztorságával 28 szövetkezet légi növényvédelmi társulást hozott létre. A társulás 1978. januárjában kezdte meg tevékenységét 1 helikopterrel. A szövetkezetek igényét ez az 1 gép kielégíteni nem tudja. A viszonylag kedvezőnek mondható megyei összképen belül jelentős differenciálódás húzódik meg. Nagy különbségek vannak az üzemek adottságaiban, a termelés színvonalában, a gazdálkodás objektív és szubjektív feltételeiben. Az üzemek egy része a viszonylag kedvező gazdasági környezet lehetőségeit sem tudja kihasználni, az átlagnál alacsonyabb nyereséget realizál, pénzügyi* zavarokkal küszködik, a bővített újratermelés feltételeit nem tudja megteremteni. Az V. ötéves terv követelmény- rendszere a mezőgazdasági szövetkézetek gazdálkodásában is középpontba állította a gazdaságossági, hatékonysági követelményeket. A gazdálkodás minőségi jellemzőinek érvényesítése lassan válik a mindennapos gyakorlattá. Még mindig erősen él a mennyiségi szemlélet mint értékmérő — bár egyre erősebben érvényesül a gazdaságosság alapján való értékelés, és minősítés igénye és gyakorlata is. Harmincöt termelőszövetkezet foglalkozik juhtenyésztéssel Kétszáz hektárral növelték a zöldségtermelést Számos új típusú gép került a mezőgazdasági üzemekbe
