Tolna Megyei Népújság, 1978. december (28. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-17 / 297. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Mai számunkból KETTEN A TIZENNYOLCBÓL (3. old.) A FÖNÖKASSZONY (3. old.) MEGTERVEZETT SZÁLLÍTÁS (8. old.) XXVIII. évfolyam, 297. szám ARA: 1,— Ft 1978. december 17., vasárnap A Bt JOGALKOTÁSUNKNAK immár több éves gyakorlata, hogy az állampolgárok jogait és kötelességeit közvetlenül érintő jogszabályok tervezetét széles körű szakmai és társadalmi vitára bocsátják a törvényelőkészítők. Ennek haszna és jelentősége — ugyancsak több év gyakorlata igazolja — egyaránt nagy: az eszmecsere kölcsönösen előnyös, hiszen a vélemények, a javaslatok ismeretében már eleve jobb, pontosabb törvény- tervezet kerülhet az országgyűlés elé, a hozzászólók pedig sok értékes tennivalóval gyarapodhatnak. A társadalmi vitáik — elmondható — a jogpropagandának, a jogok és a kötelességek megismerésének, megismertetésének is fontos fórumai. Különös jelentőséget kap az előkészítés demokratizmusa törvénykönyveink módosításakor, s újjáalkotása- kor. A kódexek ugyanis az alapvető társadalmi viszonyok legmagasabb szintű, legfontosabb jogi szabályait foglalják magukban —, s évtizedekig érvényesek. Legutóbb — mint emlékezetes — a Polgári Törvény- könyv módosítását előzték meg országszerte szakmai és társadalmi viták. Most, az országgyűlés téli ülésszakára készülve másik nagy törvénykönyvünk, a Btk. előkészítésének tapasztalatait összegezhetjük. A MEGALKOTANDÓ Büntetőtörvénykönyv, a harmadik ilyen szabálygyűjtemény lesz jogtörténetünkben. Az 1878-as ügynevezett Csemegi-kódex rendelkezéseit 1961-ben követte a most hatályban lévő, első szocialista Büntetőtörvénykönyv elfogadása. Többszöri módosítás után azonban szükségessé vált, hogy a társadalmi igényeknek, a bűnözés helyzetének és várható alakulásának jobban megfelelő szabályokkal váltsák fel. AZ UJ TÖRVÉNYKÖNYV előkészítése voltaképpen négy évvel ezelőtt kezdődött: 1974 őszén alakult meg a kodifikációs bizottság. Munkájában a bűnüldöző hatóságok képviselőin kívül természetesen részt vettek a büntetőjog legkiválóbb elméleti szakemberei is. Az általuk elkészített tervezetet bocsátották országos vitára. A Hazafias Népfront bizottságai Baranya, Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar, Nógrád és Vas megyében, s Budapest két- kerületében — Kelenföldön és Angyalföldön — szerveztek társadalmi fórumot. Egy-egy eszmecserén negy- veh-ötvenen vettek részt; a legkülönfélébb foglalkozási rétegek képviselői mondták el javaslataikat, észrevételeiket. A társadalmi vitákat — mint más alkalmakkor —• most is alapos tájékoztatás előzte meg: az Igazságügyi Minisztérium írásban ismertette a résztvevőkkel a főbb tudnivalókat. Ezeket a helyszínen a minisztérium munkatársai, a kodifikációs törvényelőkészítő bizottság tagjai szóban is kiegészítették. Megvitatta a tervezetet a KISZ KB értelmiségi fiatalok rétegtanácsa is. Szakmai tanácskozás mindegyik megyében volt: a rendőr-főkapitányságok, a bíróságok, az ügyészségek munkatársai, s az ügyvédi munkaközösségek tagjai egyaránt elmondták véleményüket. A Magyar Jogász Szövetség a többi szakterület jogászait vonta be az új rendelkezések megvitatásába; Budapesten, Székesfehérvárott, Miskolcon, Pécsett és Szegeden tartott megbeszéléseket. A TAPASZTALATOKAT már összegezték. Az'érdeklődés, az aktivitás — mint a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, s az Igazságügyi Minisztérium megállapította — mindenhol nagy volt, a résztvevők annak tudatában tették meg javaslataikat, hogy bár .a bűnözés elleni harc nem csupán adminisztratív feladat, a jó jogszabály hatékony eszköze lehet a bűnüldözésnek, a társadalomellenes cselekmények megelőzésének. A törvénytervezet a társadalmi, s a szakmai vitákon elhangzott, hasznos javaslatokkal kiegészítve kerül az ország- gyűlés téli ülésszaka elé. S minden bizonnyal érvényesül majd az a másik, fontos célkitűzés is, hogy az új jogszabály a korábbiaknál egyszerűbb, érthetőbb legyen. KULCSÁR ANNA Állásfoglalás a szocialista munkaverseny-mozgalom 1979. évi folytatásáról A Szakszervezetek Országos Tanácsa és a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága — egyetértve a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1978. december 6-i ülésének megállapításaival — felhívja a szervezett dolgozókat, a fiatalokat, munkásokat, mezőgazdasági dolgozókat, értelmiségieket és alkalmazottakat a szocialista mun- kaverseny-mozgalomban való további cselekvő részvételre, az 1979. évi terv sikeres megvalósítására. Ezzel szolgálhatjuk hazánk szocialista fejlődését az utóbbi két évtizedben az ország társadalmigazdasági erőforrásainak gyarapításában, népünk élet- színvonalában elért jelentős eredmények megőrzését és további tervszerű növelését. A Szakszervezetek Országos Tanácsa és a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága a szocialista munkaverseny 1979. év fő célkitűzéseit az alábbiakban határozták meg: Az 1979. évj népgazdasági terv teljesítése egész társadalmunktól, minden dolgozótól fokozott erőfeszítést, jobb munkát igényel. A dolgozók, a szocialista brigádok, a vállalatok kollektíváinak kezdeményezései, a szocialista munkaverseny-mozgalom fontos tényezői társadalmi és gazdasági előrehaladásunknak. A munkaverseny-moz- galom a korábbiaknál eredményesebben mozgósítson a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítását szolgáló legfontosabb feladatok megvalósítására. Ezért a szocialista brigádok, a vállalati kollektívák kezdeményezései az 1979. évben a gazdaságosság fokozására, a gazdálkodás minőségi követelményeinek teljesítésére irányuljanak. A mun- kaverseny-vállalásokban csak ott és olyan mértékben tűzzék célul a terv mennyiségi túlteljesítését, ahol az összhangban van a gazdaságos- sági — elsősorban az export gazdaságossági — követelményekkel, illetve a valóságos társadalmi igényekkel. A munkaverseny vállalati célkitűzéseiben és tartalmában kapjon az eddigieknél nagyobb szerepet: — a termékszerkezet korszerűsítése, a versenyképes, jól értékesíthető, jó minőségű, korszerű termékek gyártása, e termékek exportjának fo(Folytatás a 2. oldalon) ÉV VÉGÉN A TERV- TELJESÍT1ESRÖL (4. old.) A KORSZAKVÄLTÄS KÉRDÉSEI (5. old.) ÉPÍTKEZÉS A VOLGA PÁRTJÁN (9. old.) MIÉRT SZÉP A KÖNYV? (10. old.) AZ 50. HÉT ESEMÉNYE (6. old.) SZÍNES HAZAK (11. old.) PAKS, MEZŐVÁROS MÜLTJA (7. old.) IFJÚSÁGI PARLAMENT AZ SZ. SPARTACUSNÄL (13. Old.) Szekszárdi képpárok Az első ház Szekszárdon, a .Tartsay lakótelepen. Egy pillanatra meghökkentő a kép. Mindenütt víz és nád. 1962 nyarán húsz, Budapestről érkező Skoda tehergépkocsi hordta ide a földet hetekig, vagy harmincezer köbméternyit. Feltöltötték a Mayer rétet, mely télen korcsolyapálya volt, de az ötvenes években ittvolt a Szekszárdi Dózsa labdarúgópályája is. Az alsó sarokban látható képen a középső épület az a bizonyos első ezen a lakótelepen. Tudjuk már a többit. Sok hasonló, vagy éppen szebb épült és épül azóta is itt, a városnak ezen a részén.
