Tolna Megyei Népújság, 1978. december (28. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-14 / 294. szám

/TOLNÁN 2 Képújság 1978. december 14. Lisszabon A parlament elfogadta az új kormányt Kedden későn este a por­tugál parlamentben közvet­ve jóváhagyták Mota Pinto miniszterelnök új kormányá­nak programját. A kommu­nista párt parlamenti cso­portjának a program kap­csán benyújtott bizalmatlan- sági indítványa nem kapta meg a szavazatok abszolút többségét. Carlos Brito, a Portugál KP parlamenti csoportjának elnöke a vita lezárásakor el­hangzott felszólalásában a Mota Pinto-kabinetet olyan „nyílt jobboldali kormány­nak” nevezte, amelynek nincs támasza a nép körében és nem rendelkezik többséggel a parlamentben sem. Megfigyelők szinte egyön­tetű véleménye az, hogy a konzervatív, magukat „füg­getleneknek” nevező közéleti személyiségekből álló kor­mány léte bizonytalan, mert a parlament többségében el­lenséges vele szemben. Poli­tikai körökben igen valószí­nűnek tartják, hogy idő előí*> kiírják az általános választá­sokat. A szocialisták vezetője, Mario Soares parlamenti fel­szólalásában elismerte, hogy „az 1974-es demokratikus forradalom óta nem volt még az országnak ennyire konzer­vatív kormánya”. Szaddom Hussze elutazott Moszkuaből A Szovjetunióban tett hi­vatalos látogatása befejezté­vel szerdán délelőtt eluta­zott Moszkvából Szadidam Husszein, az Arab Újjászüle­tés Szocialista Pártjának fő­titkárhelyettese, az Iraki Köztársaság. Forradalmi Pa­rancsnokság Tanácsának al- elnöke. Szaddam Husszeint látogatása során fogadta Leanyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­gének elnöke és megbeszélést folytatott vele Alekszej Ko­szigin miniszterelnök, vala^ mint több más szovjet veze­tő. Az iraki vendéget a repü­lőtéren ünnepélyesein bú­csúztatták. Megjelent Alek­szej Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tag­ja, miniszterelnök, Vaszilij Kuznyecov, a politikai bi­zottság póttagja, a Legfel­sőbb Tanács Elnöksége elnö­kének első helyettese és több más személyiség. (MTI). Országgyűlési bizottságok Szerdán Gyenes András elnökletével ülést tartott az országgyűlés külügyi bizott­sága. A parlamenti tanácsko­záson — amelyen részt vett és felszólalt Péter János, az országgyűlés alelnöke — Roska István külügyminisz­ter-helyettes tájékoztatta a képviselőiket a Külügymi­nisztérium 1979-es költségve­tési tervéről. * Az új Büntetőtörvény­könyv megalkotásának alapvető célja, hogy össz­hangot teremtsen társa­dalmi, gazdasági viszonyaink fejlődése és azök büntetőjogi védelme között. Négyeszten­dős előlkészítő munka után olyan törvénykönyv-tervezet kerül hamarosan az ország- gyűlés elé, amely megfelel társadalmunk jelenlegi fej­lettségének és várható fejlő­désének — állapították meg az országgyűlés jogi, igaz­gatási és igazságügyi bizott­ságának szerdai ülésén. A képviselők Gajdócsi István elnökletével mondták el vé­leményüket, fűztek észrevé­teleket az új Btk. alapos szakmai és széles körű tár­sadalmi vitában formált ter­vezetéhez. Addis Abeba Mengisztu hazaérkezett Szerdán visszaérkezett Ad- disz Abebá'ba Mengisztu Haile Mariam, az etiópiai ideiglenes katonai kormány­zó tanács elnöke, állam- és kormányfő. A repülőtéren adott nyi­latkozatában Mengisztu hangsúlyozta: most véget ért körútja, a szocialista orszá­gokban tett látogatássorozat elsősorban lehetőséget te­remtett arra, hogy még szo­rosabbra fűzzék Etiópia ba­ráti kapcsolatait ezekkel az országokkal. Megbeszélései az általa felkeresett országok vezetői­vel sikeresek, gyümölcsöző­ek voltak. Az etiópiai for­radalom célkitűzései teljes megértésre találtak ia szocia­lista országokban, amelyek készségüket nyilvánították, hogy további támogatást nyújtanak Etiópiának. Tüntetések Iránban Egyre több jel utal arra, hogy Iránban a katonai kor­mány és az ellenzék közötti harc gazdasági fronton is éleződik. A fővárost ellátó erőmű . sztrájkoló munkásai több órára megbénították az áramszolgáltatást. Különösen válságos a helyzet az olaj­iparban, ahol a termelés im­már a második egymást kö­vető napon kevesebb volt a szokásos, napi szint egyne­gyedénél. A vidéki városok­ban folytatódnak a sahelle- nes megmozdulások. Ideológiai tanácskozás „A szocializmus hatása a világra” témáról Szófiában szerdán folytatódott ia Béke és Szocializmus című nem­zetközi folyóirat és a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága által közösen szer­vezett nemzetközi ideológiai tanácskozás. A szerda délutáni ülésen szólalt fel Övári Miklós, a magyar küldöttség vezetője. Felszólalásában pártunk Központi Bizottsága nevében üdvözölte a konferencia résztvevőit. Végső búcsú a Zobák-bányai gázkitörés áldozataitól A komlói temetőben szer­dán délután mély részvéttel kísérték útjára a múlt hét csütörtökön Zobák bánya­üzemben bekövetkezett tra­gikus kimenetelű gázkitörés három áldozatát, Horváth István vájárt, Rupa Róbert vájárt és Prizmayer László segédvájárt. A bányász tisz­teletadáson megjelentek a megye és Komló város párt-, állami és társadalmi szer­veinek vezetői, a Mecseki Szénbánya Vállalat és a társ­üzemeik képviselői. A rava­talnál Kerényi József, Zo­bák-bánya szakszervezeti bi­zottságának titkára, a sírinál Deák János, az üzem mun­kaügyi osztályának vezetője köszönt el az elhunytaktól a hozzátartozók, a vállalat, az üzem, a bányásztársak nevé­ben. Végső búcsút vettek lakó­helyükön a szerencsétlenség három másik áldozatától is. Füle Gyula vájárt Nagymá- nyokon, Bartók József vá­járt Váralján és Szász Mi­hály vájárt Bonyhádon he­lyezték örök nyugovóra. (MTI) Lázár György miniszterelnök meglátogatta a főváros XII. ke­rületét. A képen: Lázár György és kísérete a Magyar Opti­kai Művekben. * Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese kétnapos látogatást tett Vas megyében. * Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára szerdán Baranya megyébe látogatott. II mindenható Korán Cl.) Az utóbbi években hir­telenjében megszaporod­tak a hírek Szaúd-Ará- biáról, a Közel-Kelet e külvilágtól leginkább el­zárt országáról. Amíg úgy két évtizeddel ez­előtt létezésén túl vajmi keveset tudhattunk róla, addig ma alig múlik el hét, hogy ne hallanánk felőle. Sorozatunkban ar­ra próbálunk választ ad­ni, milyen is valójában Szaúd-Arábia, ez a fur­csa állami berendezkedé­sű, gazdag, ám gazdasági­lag elmaradott, társadal­mi fejlődésében megre­kedt arab-félszigeti or­szág? o Szaúd-Arábia tulajdonkép­pen 1973-ban fedte fel arcát a világ előtt. Addig elsősor­ban úgy ismerték, mint egy elszigetelt homok, és kősiva- tag-birodalmat, az iszlám szent helyei, Mekka és Me­dina őrzőjét. 1950-ben kezdő­dött meg olajkincsének kiak­názása, de ezt a tényt az energiaforrásokban akkor még dúskáló világ szinte ész­re sem vette. Ha mégis, be­széltek a királyságról, mint kuriózumot emlegették. Hosz- szú ideig olyan a világ sze­mében, mint az „ezeregyéj­szaka meséi”, csak hátbor­zongatóbb változatban. Egy „különleges birodalom”, ahol a korbácsolás, a testcsonkítás, a lefejezés még a XX. szá­zad harmadik harmadában is gyakori jelenség, ahol csak akkor engedélyezték a rádió, a televízió és a telefon beve­zetését, amikor bebizonyoso­dott, hogy kiválóan alkalma­sak Mohammed próféta ta­nainak terjesztésére... Egy európai számára ab­szurd dolgok ezek, Szaúd- Arábiára viszont ma is jel­lemzőek. Olyannyira, hogy' például tavaly nyáron (!!!) rendeletben tiltották be a nők utazását férfikíséret nél­kül, miután a királyi család kétezer hercegnőjének egyike szökni próbált nem éppen ki­rályi választottjával. A 23 éves Misha hercegnő és fér­je (titokban házasodtak ösz- sze) a határon „buktak le” s vétkükért mindketten az éle­tükkel fizettek. A kivégzés nagy tömeg előtt a dzsiddai piactéren zajlott: Misha her­cegnőt férje szeme láttára lőtték agyon, a „leányszökte- tőre” pedig ötször sújtott le a pallós, amíg hatodszorra lehullott a feje. Első pillantásra két fiatal szerelmi tragédiájának tűn­het ez az epizód, valójában azonban több annál: azt a konokságot tükrözi, amellyel a gyors változásokkal szembe néző királyi család a múlt­hoz ragaszkodik. Misha her­cegnő sorsa még ezt a múltat idézi, akárcsak a szaúdi nők helyzete általában. Mindmá­ig nem szabad autót vezetni­ük, és nyilvánosan fátyol nél­kül megjelenniük, „szexuá­lis bűncselekményeiket” csa­ládtagjaik torolják meg raj­tuk, mint ahogy jövőjükről sem maguk, hanem hozzátar­tozóik döntenek. A lányokat elfüggönyözött autóbuszok­ban szállítják az iskolákba, de az egyetemeken külön te­remben, ipari tévéláncon ke­resztül már hallgathatják ugyanazokat az előadásokat, amelyeket a fiúk... o A szaúdi vezetők más el­képzeléseikhez is ragaszkod­nak. Feltett szándékuk, hogy Szaúd-Arábia rövid időn be­lül a világ fejlett országai közé kerüljön, mégpedig hosszú időre. Ehhez egyre több jól képzett szakmunkás­ra, termelésirányítóra lenne szükségük. A lakosság viszont mindössze hét-nyolc millió fő, s fele nő, 85 százaléka analfabéta és nagy része no­mád körülmények között él. Jelenleg még a munkaerő-ál­lomány egyharmada, több mint egymillió foglalkozta­tott — külföldi, s már így is sok gondot okoz a hercegek­nek. Bármilyen szigorúak le­gyenek is tehát a ma még mindenható Korán előírásai, a gazdasági előrehaladás leg­főbb gátja, a munkaerőhiány előbb-utóbb Szaúd-Arábiá- ban is kikényszerítheti a nők tömeges foglalkoztatását. Amikor az olajdollár ára­data 1974-ben elérte az or­szágot, az uralkodóház egy ambiciózus ötéves fejlesztési tervet készíttetett. Ez a me­zőgazdaságban évi négy, az iparban évi 14, az építőipar- bar pedig évi 15 százalékos növekedést irányzott elő. A terv azonban hozzáértés és szervezettség híján, a speku­lációk és a korrupció miatt majdnem kátyúba jutott, s csak az utolsó pillanatban, a „Koránból vett” drákói in­tézkedésekkel tudták meg­menteni. „Mi most néhány év alatt próbáljuk megcsinálni mind­azt, ami Európában 150 esz­tendőt követelt” — mondo­gatják immár túláradó önbi­zalommal a’ kormánytisztvi­selők a királyi fővárosban, Rijadban. Üj városokat, mo­dern kikötőket, repülőtere­ket, nyolcezer mérföldes út­hálózatot, két korszerű ipari központot kívánnak felépíte­ni a következő években, a lakosságnak pedig jólétet ígérnek. A burnuszos férfiak és a lefátyolozott hők az 1300 éves Korán árnyékában azonban egyelőre még csak álmodoz­nak a jólétről. Az egyszerű polgárok ugyanis vajmi ke­vés hasznot húznak az ország gazdagságából. Talán csupán a fiatalok a kivételek, akiket most tanulásra sarkall a kor­mány, és ehhez mind jobb feltételeket biztosít. A mesés lehetőségektől és még mesé­sebb jövedelmektől viszont valószínűleg őket is távol tartják majd. Azok csak a ki­rályi család tagjai számára elérhetőek — és ők sokan vannak. KOCSI MARGIT (Következik: Háromezer herceg birodalma.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom