Tolna Megyei Népújság, 1978. november (28. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-02 / 259. szám

A KÉPÚJSÁG 1978. november 2. Kiállítás Szily Géza festőművész kiállítása nyílik pénteken a si- montornyai vármúzeumban. A december 31-ig látható bemutató anyagából képünkön a Cikói kirándulás című mű. A bolgár filmgyártásról napjainkban a „Halld a ka­kast” és a „Hangszer-e a duda?” jelöl; mindez a bol­gár filmgyártás egy-egy új bázisát, új látásmódját, a vi­lág filmgyártásához való csatlakozást jelzi. A Narodna Kultúra 20. száma háromhasábos cikket szentel Elena Mihajlovszka tollából a bolgár filmgyár­tásnak „A film kulturális missziója” címmel. Megálla­pítja, hogy míg az irodalom­nak bő és megfelelő törté­nelmi feldolgozása van, a bolgár zene történetét most írják, és ugyancsak bő iro­dalma van a bolgár képző- művészetnek is. összefoglaló értékelés a filmről még nem született, pedig az 1968-ban elkészült „Ikonosztáz”, Todor Dinov és Hriszto Hrosztov munkája korszakot jelző volt, Ezt olyan filmek követték, mint az 1970-ben készült „Meztelen lelkiismeret” és a „Vizsga”, és Andonov 1972- ben készült „Kecskeszarv”- ja. Majd újból Hriszto Hrisz- tov jelentkezett: 1973-ban elkészítette az „Utolsó nyár”-t és 1974-ben a „Gyö- kértelen fa” című filmet. A filmgyártás terén ugyancsak korszakot jelöl Eudard Za- hariev is: az 1973-ban készí­tett „Vadnyulak számlálása” és az 1977-ben készült „Fér­fias idők”. Az 1974-ben ké­szült „.Paraszt a biciklin” és az 1977-ben készült „Mat- riárchátus” Ljudmil Kirkov rendező új irányú munkáját jelzik, Ászén Sopov az 1974- ben készült „Örök idők”-je Todor Dimov 1977-ben ké­szült „Lőporos abc”-je, amit A XIX. avelinói filmfesz­tiválon bemutatott „Kiegé­szítés az államvédelmi tör­vényhez” sikeréről ad hírt ez a szám, ahol Sztaikov Ljudmil és Anzsel Va- genstejn filmje ezüstérmet nyert. Déli ősz „Filmünk — zenés politi­kai vígjáték” — mondta a most készülő szovjet—svájci koprodukcióról a film jugo­szláv rendezője: Vlagyimir Pavlovics. Címe: Déli ősz' (Barhatnij szezon) és a spa­nyol polgárháború harcosai­ról szól, valamint azokról a spanyol gyerekekről, akiket a fasizmus megfosztott gyer­mekkoruktól. „Úgy érzem, nagyon aktu­ális filmet készítünk, annak ellenére, hogy 40 év telt el már azóta. Nekem személy szerint is sok elszámolniva- lóm van a fasizmussal. Apám partizán komisszár volt. Meg­ölték. Anyámat bebörtönöz­ték. Én pedig a partizánok­kal a Vörös Hadsereghez csatlakozva részt vettem Belgrád felszabadításában...” — nyilatkozta Vlagyimir Pavlovics. — Népszerű szereplőgár­dát sorakoztat fel a MOSZ- FILM és a Pro Dis Film kö­zös vállalkozása, így a főbb szerepekben Juizasz Budraj- tiszt, Innokentyij Szmoktu- novszkijt, Valentyina Igna- tyevát, Tatjana Szidorenkót, Szergej Bondarcsukot, Irina Szkobcsevát és Vlagyimir Baszovot láthatjuk majd. A külső felvételek az el­múlt évben Svájcban kez­dődtek, s most a Szovjet­unióban, Szuhumiban folyta­tódnak — írja a Szovjetszkij. Ekran. fftTflMCOBCKflfl w npflBaa Tíz évvel ezelőtt a vesze- lovkszkiji középiskola tanulói és tanárai gyűjteni kezdték a régi emlékeket településük életéről, a Nagy Honvédő Há­ború idejéből. Nagy mennyi­ségű anyag gyűlt össze: fény­képek, frontról küldött leve­lek, a hátországban végzett hősies munka dokumentu­mai. .. Végül kialakult az iskolai múzeum, amely nemrég újabb levéllel gyarapodott, amelyet egy anya adott át az iskolának megőrzésre. A fia írta a frontról. A levél 1944. július 8-án kelt. Ekkor indult a fiú bevetésre a németek el­len. A fiú soha nem tért visz- sza, de mégis ott él az embe­rek között. A múzeumban tartják a történelemórákat, a doku­mentumok alapján ismerked­nek a múlttal a diákok. A ve- szelovszkiji iskolamúzeum ma már nemcsak a községben is­mert, hanem más környékbe­li településekről is felkeresik. Példájára másutt is szervez­nek iskolamúzeumokat. PETŐFI NÉPE A választékbővítéssel egy­idejűleg növeli üzemi kihasz­náltságát a Kecskeméti Ház­gyár, amelynek termelését 1990-ig lekötötték az ország városépítői. A gyárat, amely harmadik éve termel, az idén eddig több mint kétezer la­kás hagyta el, s az év hátra­lévő részében még közel hat­százat adnak át a megrende­lőknek. A hat típusban gyár­tott lakóházpaneleket elsősor­ban a Duna-Tisza közi váro­sok — Kecskemét, Kiskunfél­egyháza, Baja, Cegléd és Nagykőrös — építői fogadják. Az idén először kaptak meg­rendelést a fővárosból, jövő­re pedig 300 lakáshoz elegen­dő elemet szállítanak Pécsre. A variálható, tágas kecske­méti házgyári lakásokból a növekvő igényeket kiszolgál­va, jövőre az idei 2600-nál többet gyártanak. A tervek szerint 1980-ban már évi 3300 lakás előállítását tervezik. így a gyár működésének első öt évében 12 ezer házgyári la­kás kerül beépítésre az or­szág városainak új lakóne­gyedeiben. Somaiéi Néplap Tegyünk többet lakóhe­lyünk tisztaságáért, rendjéért címmel felhívás jelent meg a Somogyi Néplapban. A felhí­vást a Hazafias Népfront, a megyei tanács, az SZMT, a KISZ, a Vöröskereszt, az út­törőszövetség megyei vezetői írták alá. A felhívásban ol­vasható: Célunk a tiszta, szép, egészséges, rendezett környe­zet megteremtése és megóvá­sa. Ehhez az egyéni és közte­rületek, a lakó- és munkahe­lyek környezetének tisztasá­gán és szépségén át vezet az út. Hívunk és kérünk minden­kit, csatlakozzék mozgal­munkhoz! Törekvéseink meg­valósítása az egész lakosság részvételét igényli. Hisszük, hogy Somogybán is egyre több ember érti meg: környeze­tünket védeni kell. Lakossá­gunk évről évre munkájával bizonyította lakóhelyének sze- retetét. Ezért bízunk most is mozgalmunk sikerében, az itt élők, a megyében dolgozók megértő támogatásában. Kér­jük a tanácsok, a népfrontbi­zottságok, a KISZ- és az úttö­rőszervezetek tagjainak, a szakszervezeti és vöröskeresz­tes aktivistáknak a szervező munkáját, példamutatását, az üzemi közösségek, szocialista brigádok cselekvő közremű- körését. Külön kérjük a Ba- laton-parton élőket, hogy a vendéglátók figyelmével já­ruljanak hozzá a célok eléré­séhez. Induljon mindenütt nemes versengés a tiszta, szép, ren­dezett, virágos település cím elnyeréséért, a Tiszta udvar — rendes ház akció keretében a kiskertek, az udvarok rendbe­tételéért, az épületek csinosí­tásáért. Társadalmi összefo­gásunk nyomán szülessenek új parkok, játszóterek, sport­pályák, utcai fasorok, ligetek, fásított közterületek, virágos utcák, udvarok. DunqntO.lt napló Mind a beteg, mind az or­vos számára hasznos, ha a be­tegséget kialakulása pillana­tában észleli, ha a betegséget befolyásoló tényezőkről ideje­korán tud. A szűrővizsgálatok feladata ez a korai térképké­szítés. Baranyában az elmúlt évek­ben sok szó esett a komplex szűrővizsgálatokról. (Ponto­sabban a pécsi első és máso­dik kerületben élők kaptak kézhez olyan behívókat, me­lyek komplex szűrésre invi­tálnak.) Lapunkban többször is írtunk róla. Ma, amikor a szűrővizsgálatok félidőhöz ér­keztek, érdemes számvetést csinálni, bepillantani a karto­nokba, megismerni e rendszer jövőjét. Pécsett, az Egyesített Egész­ségügyi Intézmények adott otthont a szűrővizsgálatok­nak. az intézményen belül is a tüdőszűrő állomás vette ke­zébe a lakossági behívók ki­töltésének ügyét. A komplex szűrővizsgála­tok minden orvos álmát, a prevenciót szolgálják. Pécs 135 ezernyi, 14 éven felüli la­kosáról kerülnek be az adat­bankba a legfőbb jelzők. Min­denképpen jó dolog. Egy zá­ró mondat azonban idekíván­kozik: Az adatbank egyelőre kartonok és kartonozó szek­rények halmaza, nehéz a mozgatás, a kikeresés, az ér­tékelés. nehézkes az informá­ciók tárolása. (Habár jelen­leg 15 000 lakos adatát számí­tógépen elemzik, de ez csak elemzés, a korszerű adattáro­lást és kezelést nem biztosít­ja.) El kéne gondolkozni azon, hogy kik és miféle segítséget tudnának nyújtani egy igazi — korszerű — adatbank lét­rehozásához, hogyan és hol lehetne számítógépre tenni ezeket az egészség-katasztere­ket? Azt írja az értelmező szótár: „kereszt alakban összeszege­zett két karó, erre akasztott ruhadarabok, rongyok, tetejében néha ócska kalap, a kértevő madaraknak a veteménytől és gyümölcstől való elvesztésére”. Aki megfogalmozta, aligha nézelődött még szőlőben! Akkor nem tudta volna egy kurta futammal elintézni ezeket a mulatságos lényeket, az alkotói furfang e népi műremekeit... Mert nem mindegy, hogy milyen színű, milyen múltú rongy került a seprűnyélre, és a madárijesztő alkotója a világért sem tenne hálóinges „szobrára” szalmakalapot. Mert a szal­makalap csíkos pizsamához illik.. . . Pár hete szüretkor a szekszárdi szőlőkben népi mobilokat fedeztünk föl. Bizony mondom: mobilok azok, szebbek, ötle­tesebbek, esztétikusabbak, mint azok a mozgó alkatrészek­ből álló szobrok, amiket művészkedők kiállításra hurcolnak. Pedig ezeknek csak a madarak a nézői.... A Madárijesztő című filmben valami ilyesmit mondtak ró­luk: nem igaz, hogy a madarak félnek tőlük. Inkább szeretik őket, és hálából, amiért megnevettetik a madártársaságot, el­kerülik az őrizetükre bízott kertet. Lehet, hogy tényleg így van? — vfé — Fotó: Komáromi Pályázat a fél évszázados ünnepi könyvhétre A katonás (forog a szél- __________ben!)__________ A kacér Papírfejű Zordon szakállas Az életunt Megkezdődött a jövő évi, jubileumi könyvhét, 50. előké­szítése. 1979 tavaszán lesz öt évtizede, hogy a magyar könyv népszerűsítésének leg­jelentősebb akcióját, az ünne­pi könyvhetet — korábbi ne­vén magyar könyvhetet, illet­ve magyar könyvnapokat — először megrendezték. A könyvnapok fél évszáza­dos évfordulója tiszteletére pályázatot hirdettek a köny­vesbolti dolgozók, könyvtáro­sok, népművelők és könyvba­rátok részére. A résztvevők mindenekelőtt egy-egy vá­ros, vagy nagyobb tájegység könyvnapjainak, könyvhetei­nek történetét tekintik át, s illusztrálhatják. A pályamun­kákhoz — a források pontos megjelölésével — a helyi vagy az országos sajtóban megje­lent közlemények, levéltári anyagok, írásos vagy nyom­tatott dokumentumok, szemé­lyes visszaemlékezések is fel- használhatók. Egy-egy pálya­munka terjedelme legfeljebb 20 gépelt oldal lehet. A nyíregyháza-sóstói fa­lumúzeum idős, tapasztalt kőművesmesterei meg­kezdték a tiszacsécsei Mó- ricz-lakóház teljes felújí­tását. Legontották a tető­zetét, hogy aztán az erede­tihez hasonlóan, ismét tip- rott búzaszalmával fedjék be az épületet. A bíráló bizottság egy 5000 forintos első, egy 3000 forin­tos második, egy 1500—1500 forintos harmadik, illetve ne­gyedik díjat ítél oda. Az ötö­diktől a tizediknek sorolt munkákat 500—500 forintos jutalommal ismerik el. A pub­likálásra alkalmas írásokat közzéteszik, s a szerzőket a szokásos szerzői honorárium­mal díjazzák. Ugyancsak várják a régi könyvnapokkal kapcsolatos dokumentumokat, prospektu­sokat, leveleket, plakátokat, apró nyomtatványokat, kéz­iratokat, ex libriseket, könyv­jelzőket — amelyek a könyv­ünnepek fél évszázados törté­netéhez kapcsolódnak. Fel- használásra alkalmas doku­mentumokat a tulajdonosok­tól megvásárolják, illetve kí­vánságra — reprodukálás után hozzájuk visszajuttatják. Részletes felvilágosítást adnak a magyar könyvkiadók és könyvterjesztők egyesülésé­nek propagandaosztályán. Helyreállítják a megle­hetősen rossz állapotban lévő falazatot, a ház kör­nyékén pedig parkot ala­kítanak ki. Ott helyezik majd el Móricz Zsigmond életnagyságú szobrát, Var­ga Imre Kossuth-díjas szobrászművész alkotását. A vidor

Next

/
Oldalképek
Tartalom