Tolna Megyei Népújság, 1978. november (28. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-09 / 264. szám

2 IríÉPÜJSÁG 1978. november 9. így ünnepelt Moszkva Katonai díszszemle, felvonulás Nagyszabású felvonulással ünnepelték Moszkvában a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 61. évfordulóját. Képünkön: korszerű harci eszközök a katonai parádén. (Képtávírónkon érkezett.) (Folytatás az 1. oldalról). A derűs, vidám, színpom- pás menet több mint másfél órán át tartott a Vörös té­ren. Sok százezer moszkvai köszöntötte Lenin mauzóle­uma előtt az általa vezetett forradalom 61. évfordulóját. A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 61. év­fordulója alkalmából a Szov­jetunió Minisztertanácsa -kedden fogadást adott a Kreml kongresszusi palotá­jában. A fogadáson részt vettek az SZKP KB Politi­kai Bizottságának tagjai és a szovjet állam vezetői, Leo- nyid Brezsnyev vezetésével. Nagy számban vettek részt a fogadáson a szovjet közélet vezető személyiségei, a tár­sadalom különböző rétegei­nek képviselői. Ott volt több űrhajós. Jelen voltak a Moszkvában akkreditált dip­lomáciai képviseletek vezetői, köztük dr. Szűrös Mátyás, hazánk nagykövete. Megjelentek a fogadáson a Vietnami Szocialista Köztár­saság párt- és kormánykül­döttségének tagjai, élükön Le Duannal, és Pham Van Donggal. A meleg, baráti hangulatú fogadáson Leonyid Brezs­nyev mondott pohárköszön­tőt, aki a Központi Bizottság, a Legfelsőbb Tanács Elnök­sége és a Minisztertanács ne­vében köszöntötte a megje­lenteket. Pozsgay Imre Csehsz ovákiában Pozsgay Imre kulturális miniszter vezetésével — a cseh és a szlovák kulturális miniszter meghívására — szerdán küldöttség utazott Csehszlovákiába. Búcsúztatá­sára a Ferihegyi repülőtéren dr. Vacláv Moravec buda­pesti csehszlovák nagykövet is megjelent. (MTI) Vlagyimir Jakovlevics Pav­lov, a Szovjetunió budapesti nagykövete a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 61. évfordulója alkalmából kedden fogadást adott a nagykövetségen. A fogadáson részt vett Ká­dár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Benke Valéria, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár István, Maróthy László, Ne­mes Dezső, Németh Károly, Övári Miklós, Sarlós István, Szerdán délelőtt a Kossuth Lajos téren ünnepélyes kül­sőségek között, katonai tisz­teletadással levonták a Ma­gyar Népköztársaság állami zászlaját, amely a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagjai, Borbély Sándor, Gyenes András, Győri Imre, Havasi Ferenc és Korom Mihály, a Központi Bizottság titkárai. Jelen volt a fogadáson az MSZMP Köz­ponti Bizottságának, az El­nöki Tanácsnak, a kormány­nak több tagja, a politikai, a gazdasági, a kulturális, a tár­sadalmi élet számos más ve­zető személyisége. Részt vett a fogadáson a budapesti dip­lomáciai képviseletek sok ve­zetője és tagja is. A fogadás meleg, baráti légkörben zajlott le. (MTI) 61. évfordulójának tiszteleté­re lengett az árbocon. A gellérthegyi felszabadu­lási emlékműnél ugyancsak katonai tiszteletadással von­ták le a magyar nemzeti lo­bogót és a munkásmozgalom vörös zászlaját. (MTI) LAPZÁRTA HANOI Baráti látogatásra Hanoiba érkezett az Indiai—Vietnami Baráti Társaság küldöttsége. RÓMA Szerdán reggel meggyil­kolták az olasz fővárostól délkeletre fekvő Frosinone államügyészét, és további két személyt, aki vele együtt utazott gépkocsijában. TOKIG Harold Brown amerikai hadügyminiszter szerdán Dél-Koreából háromnapos hivatalos látogatásra Japán­ba érkezett. A* amerikai hadügyminiszter a két ország közötti katonai kapcsolatok erősítéséről tárgyal, majd Fukuda Takeo miniszterel­nökkel, Kanemaru Sin-nel, a nemzetvédelmi hivatal vezér- igazgatójával (hadügymi­niszter) és más japán veze­tőkkel. BÉCS Rudolf Kirchschläger oszt­rák köztársasági elnök szer­dán, Nicolae Ceausescu meg­hívására háromnapos hivata­los látogatásra Bukarestbe érkezett. A köztársasági el­nököt Willibald Pahr kül­ügyminiszter és Jose Stari- bacher kereskedelmi és ipari miniszter kíséri. LABDARÚGÓ NB I. Tatabánya—Vasas 2-2 (0-0), Csepel—U. Dózsa 2-2 (2-0), Bp. Honvéd—ZTE 2-0 (1:0), Vasas Izzó—Videoton 3-0 (0-0), MTK-VM—Salgó­tarján 1-1 (1-0), MÁV Előre —Békéscsaba 1-0 (0-0), Ha­ladás—FTC 1-1 (1-0), DVTK —D. Kohász 2-1 (0-1), Rába ETO—PMSC 4-0 (0-0). Ünnepélyes zászlólevonás Franciák és magyarok I. Kérdések — Párizsban Kétórás repülőút — 1800 kilométer — után ér Párizs­ba a magyar utas. A francia és a magyar főváros között fél kontinens: Közép-Európa. Mégsem volt ez soha legyűr- hetetlen távolság, s különö­sen nem az ma, az expresz- szek, sugárhajtásos gépek ide­jében. S az emberi gondolat, a népek, nemzetek együtt­élésének évezredes hétköz­napjai finom szálakkal át, meg átszőtték egymás kultú­ráját, gazdasági életét. Magyar részről a békés egymás mellett élés fontos­ságának, lehetőségének gya­korlati — politikai síkon való — megvalósítása a közeledés alapja. Péter János külügy­miniszter 1965-ben járt Pá­rizsban, s rá egy évre kollé­gája Couve de Murville Bu­dapesten. Ez és az aláírt há­rom megállapodás volt a szé­lesebb körű francia—magyar kapcsolatok legújabb kori nyitánya. Követték ezt a szakminiszterek látogatásai. Legutóbb 1976-ban Lázár György miniszterelnökünk járt a párizsi Matignon-palo- tában, s tavaly Barre pro­fesszor, francia kormányfő tárgyalt Budapesten az Or­szágházban. Uj fejezetet írunk több mint egy évtizede a két nép évezredes kapcsolatának tör­ténetében. Nem közömbös, milyen gyorsan telnek a „la­pok”, s főleg milyen tarta­lommal... Hol tartanak ma e kapcsolatok( melyek azok a területek, ahol kölcsönös ér­deklődésre számot tartó kér­désekről tárgyalhatunk, ahol mindkét félnek előnyös üzle­tek köthetők, s ahol termé­kenyen meríthetünk egymás kultúrájából, művészetéből? Tokaj-hegy világhíres aszú­borát jobban ismerik a ten­geren túl, mint Franciaország­ban. Minden borivóknak e Mekkájában a tokaji elvész a sok száz fajta nedű között. A Pick és a Hertz szalámi — bár a legtöbb fűszerüzletben kapható — szintén nem olyan népszerű, mint azt mi itthon hisszük. Nagy tételben fogy viszont a libamáj: évente 600 tonnát szállít Magyarország. A híres francia libamáj­pástétom készítmények alap­anyagának javarésze magyar. A francia—magyar keres­kedelemre és gazdasági kap­csolatokra jellemző ez a liba­máj. A számunkra hagyomá­nyosan kedvezőtlen — jó év­ben 40—60, gyengébb évben 35—65 százalékos — kereske­delmi mérleg magyar serpe­nyőjébe csak ritkán tudunk „kemény” árut tenni. Élelmi- szeripari nyersanyagok, könnyűipari termékek szere­pelnek kiviteli listánkon, s csak elvétve nagy értéket képviselő gép, berendezés. Ezeket inkább a franciák szállítják nekünk. Lehet-e ezen a történelmi­leg is kedvezőtlen mérlegen javítani? Magyarországnak mindenképpen ez az érdeke. Vajon van-e erre mód, le­hetőség a két ország gazda­sági szerkezetének, fejlettsé­gének különbségei mellett? Ezen töprengtem, míg szin­te „lépésben” haladtunk a párizsi motorizált tenger kö­zepén. Egyórás döcögés után csak némi szerencsével sike­rült a hömpölygő autófolyam­ból kiválni, parkolóhelyet ta­lálni a l’Usine Nouvelle szer­kesztősége előtt. A lap 80 éve jelenik meg, a maga nemében egyedülálló vállalkozás. Üzleti körökben a francia ipar bibliájának ne­vezik. 50 ezer kis- és közép- vállalat van Franciaország­ban, a l’Usine Nouvelle hoz­zájuk akar eljutni, az ő ér­dekükben szól. Pár éve sok energiát fordítanak a kelet— nyugati gazdasági kapcsola­tok szerteágazó, bonyolult kérdéseinek megvilágítására. Christian G. Marmain fő­szerkesztő-helyettes tömören összefoglalja a lap álláspont­ját. A klasszikus kereskede­lem formái — eladni-venni — szerintük ma már elavul­tak. A technikai, technológiai és kereskedelmi kooperáció sokkal korszerűbb módja az együttműködésnek. Sok kuta­tás, á legújabb tudományos eredmények alkalmazása, li- cenc- és know-how-eladás — ezek a versenyben maradás föltételei. De hol adjanak el? Nyugat- Európában négy éve tart a gazdasági visszaesés, csak ke­vesen keresik a gépeket, technológiákat, beruházási javakat. Nincs vevő. S ez kü­lönösen a francia kis- és kö­zépvállalatokat érinti érzé­kenyen. A tudományos-tech­nikai haladásban még lépést tudnak tartani, de a korszerű exporttevékenység már meg­haladja erőiket. Szeretnének minél több üzletet tető alá hozni, ugyanakkor mégis tar­tózkodók. Többek szerint költséges a szocialista orszá­gokkal folytatott kereskede­lem, mert a tárgyalások a szokásosnál több időt vesz­nek igénybe. De azt is elisme­rik, hogy a szocialista üzlet­felek megbízhatók és ponto­san fizetnek. Annak sem örülnek, hogy a kapcsolatok fejlesztésére leginkább az úgynevezett kompenzációs üzletkötések révén lenne mód. Azaz: a szocialista part­ner termékkel fizetne a meg­vásárolt gépekért, beruházási javakért. Ettől azért idegen­kednek a kis- és középválla­latok, mert nincs erejük a visszahozott terméket elhe­lyezni. Az amerikai Pepsi Cola az egész világon árusít­ja a Szovjetunióból kompen­zációs üzlet fejében kapott vodkát. Ezt a módszert csak kevesen képesek követni Franciaországban. Vendég­látóm szerint mégis kényte­lenek a kompenzációs egyez­mények útját járni, mert ha nem francia vállalatok köt­nek üzletet az Elbától kelet­re, helyettük megteszi a konkurrencia. Franciaországnak erős po­zíciói vannak a fejlődő vi­lágban, az üzleti körök mégis a kelet—nyugati üzletköté­sektől várnak többet. Hiába van például rengeteg pénz egyes arab országokban, s másutt igen olcsó munkaerő, hiányzik néhány fontos felté­tel. A kiépített háttérágazat, a hozzáértő műszakiak és a képzett munkások. Ez mind megtalálható a szocialista or­szágokban. A harmadik vi­lágbeli üzletfelek a munká­sok betanítását is szeretnék bevenni a szerződésekbe. Er­re Franciaország nem vállal­kozik. Ezért a gyártulajdono­soknak, külkereskedőknek — ha eladni akarnak — alap­vető érdekük a magyar (és a többi szocialista) partnerral való jövedelmező kapcsolat. CSUPOR TIBOR Következik: Visszaküldeni a liftet. Élesedő válság Iránban Szerda esti kommentárunk. Fölgyorsultak az események Iránban. Miközben Teherán és több más város fölött katonai és rendőrségi helikopterek köröznek, a sahellenes tömegméretű megmozdulások nem csi­tulnak. Ellenkezőleg, a katonai kormány megalakításának a híre még inkább elmérgesítette a helyzetet. Jellemző a lecsillapíthatatlan szenvedélyekre, hogy még a polgári-liberális tömörülés, a nemzeti front is úgy véli: nincs lehetőség a válság alkotmányos rendezésére. A Szocia­lista Internacionálé kongresszusán részt vett küldöttségük kö­réből származó értesülések szerint a front elvetette a törvé­nyes eszközöket Reza Pahlavi sah uralmának megdöntésére, s egyetért a legradikálisabb síita vallási mozgalommal, amely­nek vezére, Khomeini Ayatollah egyik legutóbbi nyilatkoza­tában népi fölkelést hirdetett meg. Ilyen körülmények között alighanem késve döntött a kabinet a korrupció megfékezése érdekében teendő lépések­ről, s az ötven — más források szerint legalább százötven — volt vezető kormánytisztviselő, államférfi és főtiszt letartóz­tatása aligha húzza ki az iráni krízis méregfogát. A császári család több tagja már külföldre távozott, s az ország bevételei napról napra csökkennek. Az olajmunkások sztrájkja követ­keztében napi 5,4 millió barrelről 1,5 millióra csökkent a mezők hozama. Aligha segít a legfrissebben bevezetett valuta­ellenőrzési rendszer: már réges-rég megkezdődött a tőke ki­menekülése a bizonytalanná vált országból. Iránban a sah és az ellenzék erőpróbája ily módon döntő szakaszába ért. Rendet és nyugalmat most már kizárólag az eddiginél is féktelenebb terrorral lehetne teremteni, akkor sem tartósan. Az ellenzék elzárkózik mindenfajta tárgyalás elől, s egyre több olyan jel mutatkozik, amelyből arra lehet következtetni, hogy a sortüzek, a véres megtorlások még a császárral szemben lojális erőket is az ellenzék oldalára taszítják. Reza Pahlavi ellenfelei két nagy táborra oszthatók. Az egyikben a síita mohamedán vallási mozgalom hívei követe­lik jogaikat, hibáztatva az uralkodót a reformtervek kapcsán bevezetett modernizálási törekvéseiért. A másik ellenzéki erőt azok a burzsoá politikusok vezetik, akik Iránban a nyu­gati mintájú polgári demokratikus rendszer meghonosítását tűzték ki célul. A jelenlegi helyzetben a két erő azonos cé­lokért küzd: a császár lemondását követeli. Kérdés azonban, hogy a közép-keleti császárság esetleges fölbomlása után melyik tábor ragadja magához a hatalmat? Ma már — az iráni események .tükrében joggal — egyre in­kább ez foglalkoztatja a világsajtót. S a jelekből ítélve, az iráni nép igazi fölemelkedése szempontjából mindkét irányzat megannyi bizonytalansági tényező hordozója. GYAPAY DÉNES Iránban tovább folytatódnak a tüntetések a katonai kor­mány ellen tiltakozó lakosság és a hadsereg, valamint a rendó'rség közötti összetűzések. Képünkön: a tüntetők Teherán utcáin gépkocsikat gyújtottak meg és filmszín­házakat támadtak meg. (Képtávírónkon érkezett.) A Tolna megyei Tanács vb-iilése (Folytatás az 1. oldalról) A megyeszékhely tanácsa és végrehajtó bizottsága a tegnapihoz hasonló beszá­moltatások esetén soha nem volt még — és nem is lesz — könnyű helyzetben, hiszen Szekszárd közigazgatási sze­repénél fogva a megye la­kosságának érdeklődését is élvezi. Ami itt történik, ref­lektorfényben áll, azzal együtt, hogy a megyeszék­hely dinamikus fejlődésének eredményei sorra szülik azokat a feszültségeket, ame­lyekkel a várospolitikának meg kell küzdenie. Szinte le­hetetlen utolérni a lakás­építés, vagy a közművek, gyermekintézmények fejlesz­tése iránt növekvő igényeket. A megyeszékhely lakosságá­nak közhangulata mégis jó. Ugyanakkor nyilvánvaló az is, hogy a városi tanácsnak javítania, erősítenie kell a nem tanácsi szervekkel való együttműködést, hasonlókép­pen az egészséges lokálpat­riotizmus szellemének kibon­takozását is. Ami tehát a fejlesztést célzó várospoliti­kát illeti, szélesebb utat kell nyitnunk a helyi kezdemé­nyezéseknek, erőfeszítések­nek. A megyei tanács elnöke, dr. Szabópál Antal a beszá­moló vitáját összefoglaló zárszavában a felszólalók vé­leményét summázta, amikor elismeréssel szólt a Szek­szárd városi Tanács V. B. és szakigazgatási szerveinek fejlődő tevékenységéről, s arra ösztönözte a vb döntése alapján a megyeszékhely ta­nácsát, hogy készítsen intéz­kedési tervet a feltárt hibák kijavítására. A megyei tanács végrehaj­tó bizottsága ezután három tájékoztatót tárgyalt meg. Dr. Lencsés Gyula, a megyei tanács igazgatási osztályának vezetője az állami népesség­nyilvántartás munkájáról, dr. Horváth Jenő, az egészség- ügyi osztály vezetője pedig a gyógyító-megelőző intéz­ményrendszer egységesítésé­nek tapasztalatairól tett je­lentést. Végül a NEB megyei elnöke, dr. Tóth Bálint, és dr. Polgár Ferenc, a végre­hajtó bizottság titkára tájé­koztatták a testületet a köz­érdekű bejelentések, javas­latok és panaszok tárgyában megjelent 1977. évi I. tv. — a panasztörvény — végre­hajtásával kapcsolatos me­gyei vizsgálat megállapításai­ról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom