Tolna Megyei Népújság, 1978. november (28. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-06 / 263. szám

1978. november 6. irftÉPÚJSÁG 3 Kitüntetések november 7-e alkalmából November 7-e, a Nagy Ok­tóberi Szocialista Fáradalom 61. évfordulója alkalmából kormánykitüntetéseket adtak át a Parlamentben, a megyei pártbizottságon, vállalatoknál és intézményeknél. A megyei pártbizottságon rendezett ki­tüntetésátadási ünnepségen dr. Szabópál Antal, a megyei tanács elnöke nyújtotta át az Elnöki Tanács által adomá­nyozott kitüntetéseket, majd K. Papp József, a megyei pártbizottság első titkára kö­szöntötte a kitüntetetteket. A Munka Érdemrend arany fokozatát kapták: Hoffmann János, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának fegyelmi referense; Horváth Miklósné, a Bonyhádi Cipő­gyár csoportvezetője; dr. Ke­lemen Sándor, a Tolna me­gyei Tanács vb-osztályvezető- je; dr. Rúzsa János, az MSZMP Szekszárd városi Bi­zottságának első titkára; Ta­tár Lajos, az MSZMP Szek­szárdi járási Bizottságának el­ső titkára. A Munka Érdemrend ezüst fokozatával tüntették ki: Beidek Lászlót, az MSZMP Simontornyai községi Bizott­sága titkárát; Hanoi István- nét, a paksi Dunamenti Egye­sülés Tsz tehenészeti dolgo­zóját; Józsa Józsefet, a bölcs­kei Rákóczi Termelőszövetke­zet párttitkárát; Kürtös Kál­mánt, a Paksi Járási Hivatal osztályvezetőjét; Mácsik Vil­most, a Tolna megyei Ter­melőszövetkezetek Területi Szövetsége ellenőrzési iroda helyettes vezetőjét; dr. Nagy Tibort, a Tolna megyei Állat­egészségügyi Állomás igaz­gatóhelyettesét; Pónya Józse­fet, a Paksi Atomerőmű Vál­lalat igazgatóhelyettesét; Re­ményi Sándort, a Lampart Zománcipari Művek bonyhádi gyárának osztályvezetőjét; Somi Benjaminnét, az MSZMP K. Papp József elsőként gratulál a kitüntetéshez Vida Jánosnak Tolna megyei Bizottsága archívumvezetőjét; Vida Já­nost, a Decsi Általános Iskola és Diákotthon igazgatóját, a decsi községi tanács tagját. A Munka Érdemrend bronz fokozatában részesültek: Bánfai Ferenc nyugdíjas tanár, a Hazafias Népfront Dombóvári városi Bizottsága elnöke; Boda Ferenc, a Tol­na megyei Népújság tördelő­szerkesztője; Csapó László, a Tolna megyei Földhivatal műszaki ügyintézője; Farkas János, a Hőgyészi Általános Iskola igazgatója, a községi tanács tagja; dr. Fodor Lászlóné, a váraljai községi tanács tagja; Illés István, a szakcsi Uj Élet Tsz állat- gondozója, a községi tanács tagja; Kaczián János, az MSZMP Tolna megyei Bi­zottsága munkatársa; Kará­csonyi György, a sióagárdi Községi Közös Tanács V. B. előadója; Kerekes György, a tamási Béke Tsz traktorosa; Marton Imre, a Simontornyai Bőrgyár III. sz. üzemegysége telepvezető-helyettese; Murel Istvánná, az MSZMP Szek­szárd városi Bizottsága mun­katársa; Nagy Zoltán, a SZOT Társadalombiztosítási Főigaz­gatóság szekszárdi társada­lombiztosítási igazgatóság ve­zetője; Osztermayer János, a faddi Lenin Tsz párttitkára, az MSZBT-tagcsoport elnöke; Papp Lajos, a paksi ÁFÉSZ főkönyvelője; Szalai Lajos, a Paksi Járási Hivatal főelő­adója, szb-elnöke; Takler Magdolna, a Magyar Nemzeti Bank Tolna megyei Igazgató­sága osztályvezető-helyettese; Tamás Istvánná, a Tolna me­gyei Tanács V. B. osztály­vezető-helyettese; Zsilka Gyula, a MÁV dombóvári pályafenntartási főnökség belső ellenőre. * A Magyar—Szovjet Baráti Társaság Országos Elnöksége öt Tolna megyei dolgozót tün­tetett ki az MSZBT arany­koszorús jelvényével. * Ünnepséget rendeztek a munkásőrség megyei pa­rancsnokságán is. Részt vett az ünnepségen dr. Péter Szigfrid, a megyei pártbizott­ság osztályvezetője. A Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozata kitüntetésben három, ezüst fokozatában há­rom, bronz fokozatában há­rom, országos parancsnoki di­cséretben 15, megyei parancs­noki dicséretben 16 fő ré­szesült. Befejeződött a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének V. kongresszusa Vasárnap folytatódott a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének V. kongresszusa az MSZMP Pest megyei Bizottsága ok­tatási igazgatóságának épü­letében. A felszólalók nem­zetiségi politikánk szellemé­ben, felelősséggel szóltak a német ajkú lakosság, a szö­vetség munkájáról, a továb­bi fejlődést szolgáló tenniva­lókról. Hangsúlyozták: a szövetség a következő évek­ben is segítse elő a német anyanyelv elsajátítását, használatát, a nemzetiségi kultúra megőrzését, fejlesz­tését. Réger Antal, a Ma­gyarországi Németek De­mokratikus Szövetségének főtitkára összegezte a ta­nácskozás tanulságait. A kongresszus a további­akban határozatba foglalta a legfontosabb tennivalókat. Döntött a beszámoló és az alapszabály-módosításra tett javaslatok elfogadásáról, s megválasztotta a két kong­resszus között tevékenyke­dő országos választmány tagjait, a tisztségviselőket és a munkabizottságokat. W Aruház a külső területen Paks egyik,, a központtól tá­vol eső részén, a Fehérvári úton ABC-áruházat építtet a Paksi Általános Fogyasztá­si és Értékesítő Szövetkezet. Ezen a környéken csak egy kis élelmiszerbolt található, az is nagyon öreg házban meghúzódva. A község szé­lén újabb és újabb utcák alakultak ki, most is épül két házsor, tehát nagy szük­ség van áruházra ebben a térségben. Lebontottak né­hány düledező, már nem használt présházat, itt kapott helyet a modern üzlet. Szer­kezetét elkészítették, már a belső munkákon dolgoznak. A TOTÉV és az ÁFÉSZ kis házilagos brigádja valósítja meg a beruházást. Képün­kön az ÁFÉSZ kőművesei az eladótér padlóburkolását végzik. Az áruház befejezése a jövő év tavaszán várható. Koszorúzási ünnepség A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 61. évfor­dulója alkalmából vasárnap koszorúzási ünnepség volt a szovjet hősök Szabadság téri emlékművénél. A szovjet és a magyar himnusz elhangzása után a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága ne­vében Kádár János, a Köz­ponti Bizottság első titkára és Németh Károly, a Központi Bizottság titi^ára, a Politikai Bizottság tagjai helyeztek koszorút az emlékmű talap­zatára. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának koszorú­ját Losonczi Pál elnök, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja és Katona Im­re, az Elnöki Tanács titkára, a kormány koszorúját Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjai helyezték el. A koszorúzási ünnepségen részt vettek: Benke Valéria, Fock Jenő, Huszár István, Nemes Dezső, Övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagjai, Borbély Sán­dor, Gyenes András, Győri Imre, Havasi Ferenc, Korom Mihály, a Központi Bizott­ság titkárai. Ott volt a Köz­ponti Bizottság, az Elnöki Tanács, a kormány több tagja, a politikai, a gazdasá­gi, a kulturális és a társadal­mi élet sok más vezető sze­mélyisége. Részt vett az ün­nepségen a budapesti diplo­máciai képviseletek sok ve­zetője és tagja is. A koszorúzási ünnepség az Internacionálé hangjaival és a katonai díszzászlóalj elvo­nulásával ért véget. Ünnepélyes zászlófelvonás A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 61. évfor­dulója alkalmából vasárnap reggel a Parlament előtt, a Kossuth Lajos téren ünne­pélyes külsőségek között, katonai tiszteletadással fel­vonták a Magyar Népköz- társaság állami zászlaját. ✓ A gellérthegyi feszabadu- lási emlékműnél ugyancsak katonai tiszteletadással von­ták fel a magyar nemzeti lo­bogót és a munkásmozgalom vörös zászlaját. Távirat Tambovba A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatvan- egyedik évfordulója alkalmából K. Papp József, a me­gyei pártbizottság első titkára és dr. Szabópál Antal, a me­gyei tanács elnöke táviratot küldött A. A. Homjakov- nak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Tambov megyei Bizottsága első titkárának. A táviratban a megye kommunistái és egész lakos­sága nevében köszöntik a testvéri Tambov megye' vala­mennyi dolgozóját és kívánnak további kiemelkedő munkasikereket az SZKP XXV. kongresszusa határo­zatainak megvalósításában. Emlékek egy fesztiválról Portugáliában jártunk Magyar amatőr művészeti együttesnek ritkán van lehe­tőség eljutni olyan távoli or­szágba, mint Portugália. A szerencsések közé tartozik a dombóvári Kapos együttes tánckara, amely a lisszaboni nemzetközi folklórfesztivál rendező bizottsága meghívá­sára tíz napot tölthetett el az ellentmondásoktól nem men­tes országban. Jómagam is az utazók közé tartoztam. Kísérőként lehettem részese azoknak az élményeknek, me­lyeknek rendszerezésére a napokban kerül sor hivatalo­san, az út értékelése kapcsán. Portugáliában egyik olda­lon a gazdagság, a fényűzés, a másik oldalon a nyomor, szegénység. Márványpaloták, villanegyedek, s ezek tőszom­szédságában „bádogvárosok”. Portugáliát egyébként ven­dégszerető emberek lakják, s csoportunkat különös szere­tettel fogadták és vették kö­rül. Ennek a gondoskodásnak is köszönhető, hogy a MALÉV „jóvoltából” a cso­magjaink kétnapos távolléte miatti izgálmakat gyorsan tudtuk feloldani. A lisszaboni nemzetközi folklórfesztivál szervezője, rendezője az INATEL volt. Ez egy olyan szervezet, amely a dolgozók szabad idejének hasznos eltöltését igyekszik megszervezni, hatalmas appa­rátussal. Október 8-án 12 nemzet 23 csoportja nyitotta meg a fesz­tivált, s mintegy három és fél kilométeres útszakaszon — Lisszabon főutcáján — menettánc keretében adott ízelítőt műsorából. 1978. ok­tóber 9-én Palmelában sze­repeltünk az ottani „Humani- táriában”. Ez az intézmény a mi művelődési otthonainknak felel meg. Kirobbanó volt a siker, a polgármester külön is gratulált a csoport vezető­ijének. Az előadást itt is, mint minden esti fellépést fél tízre hirdették meg, azonban az ottani szokásoknak megfele­lően egy, illetve másfél órás csúszással kezdték meg. 1978. október 10-én szereplés a san- tanai kórházban. Az intéz­mény magánkézben van, egy­házi „fennhatóság” alatt. Ez a fellépés felemás emlékeket hagyott bennünk. Látni a betegek helyhez kötöttségét, erőt és életörömöt sugárzó magyar verbunkot járva... 1978. október 11-én Portugá­lia egyik legcsodálatosabb vá­rosában, Évorában lépett fel az együttes. Itt is, mint min­den alkalommal, felhangzott a magyar Himnusz és a cso­portok nemzeti zászlójuk alatt vonultak be a színpadra megköszönni a tapsot. 1978. október 12-én Lisszabon egyik gyermekkórházában adtunk műsort, nagyon hálás közön­ség előtt. Egyébként minden alkalommal közös műsorral mutatkoztunk be az olasz és a lengyel csoporttal. A többi együttes északra, Portóba és környékére utazott, s csak a gálaestre jött vissza Lissza­bonba: 1978. október 13-án Caskaisi sportcsarnokában több ezer néző kísérte figye­lemmel a műsorunkat. Érde­kessége volt ennek a szerep­lésnek, hogy ez volt az első alkalom, amikor portugál cso­portot láthattunk színpadon, s megnézhettük híres táncu­kat, a virát. 1978. október 14- én volt az utolsó szereplé­sünk, a lisszaboni Coliseum- ban. Itt valamennyi fesztivá­lon részt vevő ember 10—10 perces időbe sűrítve, mutat­hatta be, illetve adhatott íze­lítőt műsorából. Az eseményt a portugál televízió is felvet­te és másnapi adásában köz­vetítette. SIFTER JÓZSEF Ember és gép Automaták es automaták Még elképzelni sem tudom, hogy ha­zánkban az ipar különféle ágazataiban, annak speciális üzemeiben, a háztartásban, a csináld magad mozgalomban, a politech­nikai oktatásban és egyebütt, mennyi kötő­elemet — csavart, srófot, szeget, nittet — használnak fel. Úgy gondolom, nagyon sok az igény. S abban is biztos vagyok, hogy a szegkovácsok nem győzik a munkát, miu­tán évtizedekkel ezelőtt az utolsó szegko- vács-szövetkezet is feloszlott, s csak néhány cigány-maszek foglalkozik effajta termék gyártásával. — Sőt: patkószeg hazánkban alig-alig kapható, és a külföldről hozott az itthoni kovácsmester-berkekben többet ér mint az arany. A tömegtermelés az egyedüli kivezető út a kötőelem-válságból, sőt csak ez az út járható. Az ötvenes évek elején, amikor katonai szolgálatom idején bizonyos munkaszolgálati ügyekkel voltam elfoglalva, sokadmagammal, találkoztam először automata gépekkel, Pesten a Váci úton. A Csavargyár akkor korszerűnek mondott gépei voltak számomra a világ legjobb masinái, ma tudom, hogy ezek né­melyike — huszonöt év után — a dombóvá­ri gyárban termel. De ettől függetlenül, mármint az ipartelepítés e nem egyedi je­lenségétől — az automatákra mind na­gyobb méretekben van szükség. Ezért szük­séges, hogy a mérnök szerkesszen megfe­lelő gépet, az illetékesek csinálják meg, ta­láljanak ki hozzá megfelelő anyagot, és indítsák el az automatát, amelyet progra­mozni is lehet, és amely gép csak úgy ön­ti magából a különféle terméket: csavartt villanykörtét, zsírzógombot, tűszelepet — mindent... És a szerszámbeállítónak, a gépkezelőnek alig-alig akad dolga. A „késztermék” ládába gyűlik, az éhes au­tomatákat hosszú-hosszú vasrudakkal kell táplálni, — az embert meg úgy, mint Chap­lin nagyszerű filmjében.f?)... Ember és gép? .*.. PÁLKOVÁCS JENŐ *

Next

/
Oldalképek
Tartalom