Tolna Megyei Népújság, 1978. november (28. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-05 / 262. szám
A tfÉPÜJSÁG 1978. november 5. ON KERDEZ I Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Papírgyűjtés „...A szekszárdi 1. számú általános iskola VH/a. osztályának Fürge őrse vagyunk. Szeretnénk elmesélni legutóbbi őrsi munkánk, a papírgyűjtés keserű történetét. Október 7-e szabad szombat volt. Előtte pénteken egész délután papírt gyűjtöttünk. Esteledett, mire fáradtan, porosán hazaértünk. Egyik pajtásunk szülei másnapig befogadták a sok papírt, mert a MÉH csak délután 3-ig tart nyitva. Szabad szombat reggel 8-kor együtt voltunk. Sikerült egy nagy kétkerekű kocsit szereznünk, s fél 10-re eljutottunk a MÉH-telepre. Úgy gondoltuk, a munka végére értünk. De nem így történt. A MÉH átvevőnője közölte, hogy szombaton nincs átvétel. Tanácstalanul néztünk egymásra, erre felajánlotta, hogy lemérheti ugyan, és ad egy mázsacédulát, de a pénzt csak hétfőn fizetik ki. Nekünk ez a megoldás is megfelelt. Az átvevőnő beletúrt az egyik zsákba, melyben egy télapófejet talált, néhány maradék vattacsomóval (hajdani szakáll). Közölte velünk, hogy minden szemetet nem hajlandó átvenni, s kizavart minket a telepről. Odébb-bandukoltunk, s ott tartottunk haditanácsot. Közben mások is jöttek, figyeltük, mi lesz a sorsuk. Volt olyan, akit elküldték, de volt egy másik őrs, amely felnőttel jött; ők kaptak mázsacédulát ! Telefonszámunk: 129-01, 123-61. Végül is a MÁV dolgozói szántak meg bennünket. Megengedték, hogy hétfőig elhelyezzük az egyik raktárban pénteki gyűjtésünk eredményét. Hétfőn szorongó szívvel mentünk be a telepre, nem lesz-e ismét valami baj? Szerencsére akkor másik átvevőnő volt, aki szó nélkül átvette a papírt, és a pénzt is megkaptuk. Sajnos, egy időre elment a kedvünk a papírgyűjtéstől. Igaz, mi csak szabad szombaton érnénk rá, akkor pedig a MÉH nem veszi át a papírt, de miért?...” A Fürge őrs levelét továbbítottuk a Dél-dunántúli MÉH Nyersanyaghasznosító Vállalatnak Pécsre, ahonnét Schmidt R. Ottó igazgató a következő választ adta; „...Október 7-én szabad szombaton, a telepvezető irányításával telepünk minimális létszámmal, 1 raktárossal, illetve egy pénztárossal dolgozott. Az értékesitéssel járó valamennyi munkafolyamatot e napokon is teljes egészében elvégzik, azonban az adminisztratív tevékenység egy részét természetesen nem tudják megfelelően ellátni. Az átvett hulladékról mázsajegy alapján bizonylatot állítanak ki, s az érte járó összeget hétfőn fizetik ki. A raktárosnak minden esetben kötelessége — minőségi szempontokat figyelembe véve — átvizsgálni a leadásra kerülő hulladékot. Raktárosunk elmondta, hogy megnézte a leadásra szánt papírféleséget, s nagyon sok szemetet talált benne. Kérte a gyerekeket, hogy válogassák ki a papírt, mert így nem veheti át. A Fürge őrs tagjai az átvételt meg sem várva, az ott lévő papírtömegre akarták szórni gyűjtésük eredményét, s ekkor küldte ki a gyerekeket a telepről. Megállapíthatom, hogy a súrlódás mindkét részről elkerülhető lett volna, ha az iskola gyűjtési szándékát a telepnek előre jelzik, vagy pedagógus kíséretében adják le a papírt. A jövőre vonatkozólag felhívtam a telep vezetőjének figyelmét, hogy az iskolai gyűjtéseket a pedagógusokkal úgy szervezzék meg, hogy az átvételnél ne keletkezzen zavar...” Osztálykirándulás ■ Madocsáról, Boldog Istvánná szülő az alábbi levelet írta szerkesztőségünknek: ....Az idén tavasszal kirándulni mentek, az IBUSZ-tól kért kocsival a gyerekek Sopronba, Megrendelték az autóbuszt, osztályfőnökük személyesen járt Pakson. Mindent előre megbeszéltek, és mivel nem olyan nagy létszámú az osztály, kis kocsit kért. így is 330 forintot kellett befizetni. A kirándulás kétnapos volt. A gyerekek, amikor reggel gyülekezni kezdtek, látták, hogy a busz nem kicsi, hanem nagy, még legalább 15 személy elfért volna benne. Most az IBUSZ követeli a gyerekektől a kis- .és nagykocsi különbözeti diját! Kérdezem, kötelesek-e a szülök kifizetn i, amikor az IBUSZ nem a szerződésben lekötött kocsit küldte? Miért a szülőket terhelik a saját felelőtlenségük miatt? Hogyan engedjük el gyerekeinket kirándulni, ha utólag derül ki, hogy menynyit kell fizetni? Most az IBUSZ 160 forintot követel még személyenként. így a kétnapos utazás 490 forintba kerülne, ami éppenséggel nem olcsó mulatság...’^ Panaszosunk levelét elküldtük az IBUSZ-irodának Szekszárdra, ahonnét Csorba László igazgató a következőket válaszolta: „...A madocsai általános iskola 2 napos utazást rendelt meg. Megrendelésüket személyenként 380 forintos árban visszaigazoltuk. Az utazás befejeztével az országjárás-vezető jelentéséből jutott tudomásunkra, hogy az eredetileg kalkulált kilométer helyett többet tettek meg. A többletkilométer megtérítéséről egy nyilatkozatot írtak alá, melyben vállalták a többletköltség megtérítését. Ez a nyilatkozat irodánk birtokában van. Az osztályfőnök kérésére a többletköltségről az 1978— 79-es tanév kezdetén küldtünk számlát, mivel csak akr kor tudtak fizetni. A kilométer-eltérés személyenként 37 forintot tesz ki, így a részvételi díj (személyenként) 417,— forint. Tehát az eltérést nem az_ autóbusz típusa, hanem a’ többletkilométer felhasználása okozta. Tájékoztatásul közöljük, hogy az autóbusz cseréje Volán-indokok alapján történt...” Ml VÁLASZOLUNK A munkásőrségről szól a Minisztertanács 49/1978. (X. 19.) számú rendeleté, amely megszabja a munkásőrség feladatait, szervezetét, szabályozza tagjainak jogait és kötelességeit. Kimondja, hogy a „munkásőr a szolgálatának jogszerű teljesítése köbben jogosult és köteles intézkedéseinek érvényt szerezni. Ennek érdekében kényszerítő eszközöket alkalmazhat és a jogszabályban meghatározott esetekben és módon fegyvert használhat”, ugyanakkor fegyelemsértést követ el az a munkásőr, aki „szolgálati kötelességét vétkesen megszegi, illetőleg szolgálatban vagy szolgálaton kívül olyan magatartást tanúsít, amely munkásőri tagságával vagy beosztásával nem egyeztethető össze.” A munkáltató a munkásőrség igénybevételi parancsa alapján a munkásőrt köteles a munkavégzés alól felmenteni és folyósítani a szolgálat idejére járó keresetét. A rendelet a Magyar Közlöny f. évi 72. számában jelent meg. A külkereskedelmi miniszter 7/1978. (X. 25.) KkM. számú rendelete a külkereskedelmi ágazatban vezető és ügyintéző munkakört betöltő dolgozók képesítési rendszeréről szól, s a rendelet hatálya nemcsak a külkereskedelmi ágazatban sorolt vállalatra, hanem a külkereskedelmi tevékenység folytatására jogosult gazdálkodó szervek külkereskedelmi tevékenységet ellátó szervezeti egységeire, illetőleg dolgozóira is kiterjed. A képesítési előírások között ott szerepel az egyes munkakörök betöltéséhez szükséges felsőfokú ill. középfokú politikai képzettség, megfelelő szakirányú iskolai végzettség, ugyanakkor a dolgozónak a munkaköre ellátásához szükséges idegen nyelvismerettel is rendelkeznie kell. A jogszabály az előírt képesítés megszerzéséhez türelmi időt biztosít, a türelmi idő lejárta után azonban a szükséges képesítéssel nem rendelkező dolgozót képesítésének megfelelő munkakörbe kell áthelyezni, vagy munkaviszonyát felmondással meg kell szüntetni. (Magyar Közlöny idei 73. száma.) Indokoltnak tartjuk felhívni a figyelmet a gazdaságosabb termelési szerkezetek kialakításával kapcsolatos eljárási rend szabályozásáról szóló rendelet végrehajtásához kiadott irányelvekre, amelyek a kereskedelmi szerveket — többek között — arra hívják fel, hogy követeljék meg a termelő partnerektől a tervezett termelés megszüntetésére, illetve csökkentésére vonatkozó tájékoztatást, ugyanakkor a kereskedelmi vállalatok és nagyobb szövetkezetek kötelesek beszámolni a termelési szerkezet korszerűsítésével összefüggő egyeztető tárgyalásaik eredményéről. (Kereskedelmi Értesítő f. évi 30. száma.) A SZÖVOSZ Értesítő idei 42. számában közlemény jelent meg az őszi csúcsforgalommal kapcsolatos tenni~ valókról, melyből itt csupán a következőket idézzük: „Minden vállalat heti munkarendjétől függetlenül éjszaka és munkaszüneti napokon is köteles a részére kiállított vasúti kocsikat ki- és berakni, az árukat pedig szükség esetén el-, illetve felfuvarozni, vagy a közúti fuvarozók által végzett elés felfuvarozott árukat folyamatosan átvenni.” DR. DEÁK KONRAD a TIT városi—járási szervezetének elnöke FOGSÁGOM ninPLOJn Az utolsó A több mint 700 éves Veszprém megyei településen — Vörsön — helyreállították az utolsó talpas házat. Az épületet múzeumnak rendezték be. Az Országos Környezet- és Természetvétalpas ház delmi Hivatal itt mutatja be hazánk jobbára csak filmeken látható háborítatlan vidékét, a Kis-Balaton viliágát, s a berekhez fűződő ősi foglalkozási ágak tárgyi emlékeit. Reggel családom tagjai csókkal és kulcszörgéssel búcsúztak tőlem. Előbbire jól emlékeztem, pedig utóbbi volt a fontosabb. De ez csak később derült ki, ugyanis szabad szombaton, a reggeli gvorsvonat indulása idején minden jótét lélek alszik. Én legalábbis aludtam, egészen fél kilencig. Kilenc tájban útnak indultam. Jó nap ígérkezett, valahol le kellett volna adnom egy táskát, utána pedig kibuszozni a Porkolábvölgybe, ahová szüretre voltam hivatalos. Évek óta nem jártam szüreten, előre örültem ennek a kellemes foglalatosságnak. Amiből nem lett semmi. Az ajtó ugyanis nem nyílt. Családom tagjai kulcsra zárták kívülről és ennek az ajtónak, nagyjából tíz napja, az a figyelemre érdemes tulajdonsága, hogy csak kívülről lehet kulccsal nyitni- zárni, belülről nem. Maga az ajtó masszív, befelé nyílik, még húsz évvel ezelőtti erőmmel se tudtam volna vállal kitörni, de különben is, ki tördeli a saját ajtaját. így hát fogoly voltam a tulajdon lakásomban. Előző este találkoztam a megyei főügyésszel. Semmi jelét nem adta annak, mintha vádat akarna emelni ellenem. A jelek szerint. Először néhai tanárom, dr. Szombach Godehárd jutott eszembe, aki úgy vélekedett valamikor, hogy velem mindig lehetetlen dolgok történnek majd az életben. Úgy látszik ez több mint fél évszázaddal a hátam mögött is igaz. Utána számot vetettem önmagámmal és azzal, hogy mi a teendő. Elkezdhetem verni az ajtót és ordítozni, de ez komikus. Várhatok néhány órát, míg valaki erre jön és kisuttoghatok a levélnyíláson, segítséget kérve. Ez is komikus, ha pedig ugyanitt kidugom a (kívülről használható) kulcsot, mit lehet tudni, nem old-e kereket valaki vele. így nyomban lakáskulcsot adhatok egy besurranó tolvajnak és miért éppen én szolgáltassak témát a Kék fénybe Szabó László kollégámnak? Nem maradt más hátra, mint tárgyilagosan felmérni a helyzetet. Börtönöm kétszoba-össz- komfortos, távfűtéssel ellátva, frizsiderrel, tévével és két rádióval felszerelve, ez határozottan előnyös. Ha kétnaponként olvasok egy könyvet, akkor másfél évig van olvasnivalóm. És táplálékom? Kenyér legfeljebb húsz deka (ma kellett volna frisset venni), egy lecsó- és egy gulyás- konzerv, néhány zacskós leves. fél doboz spagetti, fél kiló liszt, talán egy kiló cukor és másfél üveg étolaj. Gyulai kolbász hét és fél szál, téli szalámi körülbelül 25 deka. Van ezenkívül só, tea, tárkony, borsikafű, szegfűszeg és paprika elég bőségesen. Kérdés, mit kezdett volna mindezzel Robinson? Főleg a borsikafűvef? Némi habozás után úgy döntöttem, hogy legutoljára kisfiam két ékszerteknősét hagyom. Merítőkanálnyi leves talán kitelik belőlük, akár borsikafűvel is. Különböző cigaretta 47 darab, gyufa viszont csak 23 szál. (Második hanyagság: nemcsak a zárat, az öngyújtómat is rég meg kellett volna csináltatni.) A rab találékony, eldöntőm, hogy végszükségben kötőtűt tüzesítek a villanyrezsón és ezzel gyújtok rá. Ez életem első technikai ötlete, kipróbálom: — sikerül. ' Az gondolom természetes, hogy borotválkozás nincs. Emlékezetem szerint Edmond Dantés se borotválkozott If várában, pedig belőle Monte- Christo grófja lett. Továbbá nem kell utcai ruha, megteszi a pizsama is. Beágyazni pedig eszembe se jut. Természetesen nem lustaságból, ha- npm nemes bosszúból. Igen ám! De ha tűz üt ki? Csöglei tűzoltó alezredes egyik előadásában meggyőzően fejtegette, hogy ezekben a modern toronyházakban annyi a műanyag, ameny- nyi bőven elég nem a tűz-, hanem a gázhalálhoz, mert hő hatására mindenféle bonyolult gázok szabadulnak fel. Mindig jó társaságban akartam meghalni, ez most adva van, tűz esetén legfeljebb tükörbe nézek, mást úgyse tehetek. És földrengéskor? Házunk átadásakor Chrenóczy László, a TÁÉV főmérnöke azt mondta, hogy az épület nyolcméteres beton- cövek alapjai garantálják a földrengésbiztosságot. Vagy, ha nem, úgy az egész ház egyben borul fel. A IV. emeleten lakom, ez azt jelenti, hogy még a Mészáros Lázár utca útburkolatánál innen földet érek. A lakásommal együtt, amiben van valami vígasztalóTermészetesen mással is lehet vigasztalódni. Kötéllétrám sajnos nincs, de különben se hiszem, hogy akadna széles Szekszárdon olyan vakmerő Júlia, aki fordított Rómeóként megtenne négy emeletet egy toronyház főhomlokzatán, az én vigasztalásomra. Marad a mesterségem, melynek minden kelléke rendelkezésre áll. Papír bőven van, az írógépben éppen hatodik napja várja egy megkezdett mondat, hogy önmagától zseniálissá kerekedjék. Túlzsúfolt szerkesztőségünkben nap mint nap panaszoljuk, hogy bezzeg, ha az igazi alkotás lehetőségei nem lennének elzárva előlünk, micsoda remekművekkel gazdagíthatnánk a sajtótörténetet... Nos, most szabad a pálya, csak három lépést kellene a fekhelyemtől az íróasztalomig tenni. A fekhely viszont kényelmes, egy Cse- hov-kötet van a kezemben és Anton Pavlovics három mondata meggyőz arról, hogy a halhatatlanság valamivel messzebb van tőlem, mint a Kozmosz-űrhajó. (Nem kellene egy ilyen felismerés erejéig másokat, is szobafogságra ítélni?) Különben is, 36 óra nem elég idő, az ihletett munkához. Legfeljebb csak ilyesfajta aprósághoz, amit az olvasó most kezében tart. Amikor ezeket a sorokat írom, fogságomból még négy és fél óra van hátra. Jól elő kell tehát készítenem a szerepemet, hogy kellőképpen sértődöttnek tűnjek szabadulásomkor. Pedig ez a 36 órás magány, kényszerremeteség cseppet sem volt kellemetlen. Másoknak is ajánlom. Akiknél történetesen jó az ajtózár, legegyszerűbb, ha ide adják nekem a kulcsot és rám bízzák, hogy mikor engedem ki őket... ORDAS IVÁN Televíziós lánc A Győri Tanítóképző Főiskolán több korszerű oktatási segédeszközt használnak. A legújabb a televíziólánc, amelynek segítségével a tanítási órákat képernyőn figyelhetik a hallgatók. Alkalmi tv-stúdió az egyik tanteremben
