Tolna Megyei Népújság, 1978. november (28. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-30 / 282. szám

6 rtÉPÜJSÁG 1978. november 30. SPORTTELEX /] BLETCHELEY Az angliai Bletcheley-ben nagyszabású nemzetközi fér­fi asztalitenisz-versenyt ren­deztek. Magyarok is szere­peltek a mezőnyben, s kö­zülük Klampár Tibor nyúj­totta a legjobb teljesítményt: beverekedte magát a döntő­be, ahol legyőzte a csehszlo­vák Orlowskit, s így első lett. BONN A DPA nyugatnémet hír- ügynökség jelentése arról számol be, hogy 1979. szep­tember 22-én a Mönchen- glodbach melletti Waldniel- ben 10 kilométeres körpályán szabályos versenytávú, nem hivatalos női maratoni futó­világbajnokságot rendeznek. Az eseményen tizenkilenc ország képviselteti magát. BUENOS AIRES Cesar Menotti 1982. de­cember 31-ig szóló szerződést írt alá az argentin labdarú­gó-szövetséghez — eddig hosszabbították meg szövet­ségi kapitányi megbízatását. Feladata az argeptín labda­rúgócsapat előkészítése a spanyolországi VB-re. HAMBURG A Stern című lap híradása szerint máris bizonyosra ve­hető, hogy a legközelebbi mundiálon az eddigi 16 csa­pat helyett 24 együttes al­kotja majd a döntő mező­nyét. A cikkíró úgy értesült jól tájékozott körökből, hogy az ilyen irányú megállapo­dás — bár még egyelőre ti­tokban tartják — már létre­jött Joao Havelange, a FIFA elnöke és a spanyol rendezők között. RIO DE JANEIRO Bajban van a Fluminense brazil labdarúgóklub: a Ri- velino átadásáért kapott 200 ezer dolláros csekket ugyan­is sehol nem tudják bevál­tani, mert — mint az AFP közli — nincs rá fedezet. A csekket Khaled herceg, a szaúd-arábiai király unoka­öccse írta alá, de hiába kí­sérleteznek „értékesítésével”, a felelet mindig egyértelmű: „fedezetlen”. A Fluminense a FIFA-n keresztül szándéko­zik érvényesíteni igényét, de lehetségesnek tartják, hogy a klub igazgatósága hamarosan diplomáciai útra is tereli az ügyet. • Moszkvából jelenti a TASZSZ: az AIPS (Nemzet­közi Sportújságíró Szövetség) 1979 májusában Moszkvában tartja 43. kongresszusát — a Szovjetunió népei VII. nyári szpartakiádja nyitányaként. A kongresszus szervező bi­zottsága megtartotta alakuló ülését, amelyen Anatoli j Kosztyenkót, a moszkvai ta­nács vb elnökhelyettesét vá­lasztották meg elnökké. * A CSZKA sportkombinát­jában magyar és szovjet szakemberek megkezdték az ELEKTROIMPEX által szál­lított eredményközlő tábla szerelését. Itt rendezik meg egyébként a birkózó és vívó olimpiai mérkőzéseket, ver­senyeket. * Tallinban a lakosság aktí­van közreműködik a vitor­lásközpont építésében. Tár­sadalmi munkát már eddig is sokan végeztek és azokat, akik a legtöbb órát dolgoz­ták, az olimpiai szervező bi­zottság különböző kitünteté­sekben részesítette. Dunaújvárosi Kohász-Paksi SE 3:1 (1:0) Labdarúgó MNK Paks, 600 néző. V.: Szőke. Dunaújvárosi Kohász: Né­meth — Keller, Judik, Stab­ler, Tóth, Bódi (Sulia), Faj- kusz, Bartók (Engelbrecht), Szepesi, Szűcs, Kuti. Edző: Novák Dezső. Paks: Túróczi — Szűcs, Kovács I., Kalmár, Hanoi, (Bagó), Szabadi, (Czet- thoffer), Majsai, Váyer, So- modi, Miklós, Vábró. Edző: Márkus József. A hazaiak vezették az első veszélyes tá­madást, de Somodi elől Stal- ler hazadással tisztázott. El­lentámadás során Faj'kusz lövése a felső léc fölött su­hant el. A 10. percben Somo-. di már túljutott Stalleron, amikor a Dunaújvárosi védő csak szabálytalanság árán tudott szerelni. A 14. perc­ben Szepesi ugrott ki a vé­dők közül, nagy helyzetben kapu fölé lőtt. A 24. percben Kúti 18 méteres szabadrú­gását Túróczi nagy bravúr­ral ütötte ki a jobb felső sa­rok elől. Négy perccel ké­sőbb Kúti lesgyanús helyzet­ben kapott átadást, elhúzott a leálló, lest reklamáló ha­zai védők mellett és a 16-os- ról védhetetlenül lőtte a lab­dát Túróczi kapujába. 1:0. A 35. percben Somodi lövése Judikról vágódott szögletre Majsai ívelte kapu elé a labdát. Staller a gólvonalról mentett. Siker egyéni és csapatversenyben Tolnaiak Jugoszláviában A hazai sikerek után, ez­úttal a nemzetközi porondon is jól szerepeltek a tolnai asztaliteniszezők. A Mura­szombaton sorra került jugo­szláv ifjúsági nemzetközi asztalitenisz-bajnokságon két tolnai versenyző is helyet kapott a magyar válogatott­ban. A mezőnyben megtalál­hattuk Európa legjobb ifjú­sági versenyzőit, akik tulaj­donképpen a jövő évi ifjúsá­gi Európa-bajnolkság egyik állomásának tekintették ezt a versenyt. Különösen az angolok, a jugoszlávok és a csehszlovákok jelentek meg erős csapattal. A magyar női csapat — Bolvári, Dudás, Ur- bán — összeállításban kitű­nően szerepelt. A kétnapos körmérkőzéses csapatverse­nyen valamennyi ellenfelü­ket legyőzve, megszerezték az első helyet, Anglia és Ju­goszlávia csapatai előtt. Vi­szonylag könnyebb győzel­met arattak az NSZK, az osztrák, az olasz, a csehszlo­vák és a szlovén válogatott ellen. A két tolnai lány re­mekül játszott a csapatban. Bolvári valamennyi csapat ellen játszott, és az egyetlen olyan versenyző volt, aki ve­retlenül játszotta végig a versenyt. Dudás Ibolya ha­sonlóképpen nagyszerű for­mában szerepelt. Ö kevesebb csapat ellen játszott, de szin­tén veretlen maradt a csa­patversenyek során. Az egyéni versenyben is sikeres volt lányaink szerep­lése. Dudás Ibolya kapta a nehezebb sorsolást. Neki kellett legyőzni a legjobb jugoszláv és a legjobb angol versenyzőt ahhoz, hogy az elődöntőbe kerülhessen. Du­dás versenyzői pályafutásá­nak legjobb játékával kitű­nően megoldotta nehéz fel­adatát, és nagyszerű győzel­meket aratott. A döntőbe ju­tásért Bolvári Ildivel került szembe, és kettejük küzdel­méből Bolvári került ki győztesként, majd a döntő­ben is biztos győzelmet arat­va megszerezte az első he­lyet. A lányok eredményeit nagyra kell értékelni, hiszen a mezőny színvonala magas volt. Bolvári Ildikó játéka kiemelkedett a mezőnyből. A verseny teljes ideje alatt ve­retlen maradt, játéka osztat­lan elismerést aratott. Du­dás Ibolya sem maradt el sokkal Bolvári teljesítménye mögött. Dudás csak Bolvári- tól szenvedett vereséget, já­tékáról csak dicsérőleg lehet beszélni. — L — A kerékpársportban már hetek óta tart a szünet, leg­alábbis olyan formában, hogy vége a versenyeknek. A Ma­gyar Kerékpáros Szövetség­ben megkezdődött az ez évi adatok feldolgozása, a listák összeállítása, rangsorok nyil­vánosságra hozása. A pályán elért eredmények alapján a Szekszárdi Szövetkezet az or­szágos ranglistán a 3. helyen áll. A szakosztályok sorrend­jében az országúti olimpiai pontversenyben szintén har­madikak lettek a szekszárdi­ak. A pontszerző versenyek összesítése alapján Halász László bizonyult legjobbnak, míg öccse, Zoltán, a 13. hely­re került. Ezek után nézzük a nyilvántartásokat: Olimpiai pontok a pálya­bajnokság alapján: Felnőtt Junior Ifjúsági Serdülő | összesei K SI 19 _ 3 7 32 88 FTC 39 13 16 3 71 Szekszárd 8 29 3 8 48 MTK-VM — 5 10 25 41 Tipográfia 3 8 — 15 26 Építők SE — 11 8 — 19 Ganz-M. * 14 5 — — 19 Csepel 1 14 — — 15 BVSC 1 2 4 2 9 SZVSC — — 4 — 4 PMSC — — 4 — 4 Magyarországon 29 kerék­páros-szakosztály működik. Ebből tíz Budapesten, tizen­kilenc ' szakosztály vidéken van. A versenyzői létszám a következő. Felnőttek: 120. Juniorok: 99. Ifjúságiak: 187. Serdülő: 230. Üttörők: 225. A 29 szakosztálynál 19 függet­lenített edző dolgozik. A mi­nősített edzők száma túlha­ladja az ötvenet. Az olimpiai pontverseny alapján a hosz- szú távú bajnokságok* vala­mint a csapatbajnokságok alapján a következő a vég­eredmény: 1—2. Pécsi MSC, Ferencváros 30, 3. Szekszárdi Szövetkezeti Spartacus 24, 4. KSI 18, 5. MÁV DAC 13, 6. Tipográfia 11, 7. Pécsi Sport­iskola 9, 8—9. DVSC és Cse­pel 8, 10. Ganz-MÁVAG 7, 11. MVSC 5, 12. Postás SE 4 ponttal. A minősítési pontszerző versenyek összesítése: 1. Ha­lász László (Sz. Szöv. Sparta­cus) 165, 2. Csathó (MVSC) 139, 3. Szemethi (MÁV DAC) 116, 4. Szlipcsevics (Tipográ­fia) 109, 5. Takács (BKV Előre) 103, 6. Sípos (Ganz- MÁVAG) ' 95, 7. Szuromi (BKV Előre) 87, 8. Antal (Ti­pográfia) 86, 9. Nagy (Ganz- MÁVAG) 86, 10. Zsombok (FTC) 85, 11. Bürger (FTC) 74, 12. Gábor (FTC) 73, 13. Halász Zoltán (Sz. Szöv. Spartacus) 69, 14. Peszleg (Csepel) 58, 15. Galambos (Ganz-MÁVAG) 51, 16. Bel- vári (BVSC) 13, 17. Bugár (MÁV DAC) 42, 18. Káplán (FTC) 39, 19. Davidovics (Nagykanizsa) 36, 20. Türk (Építők SC) 36 ponttal. Szünet után a 48. percben Szűcs és Majsai elől Németh- nek az utolsó pillanatban si­került mentenie. A 49. perc­ben Staller a 16-oson belül buktatta Somodit, a büntetőt Majsai értékesítette. 1:1. Az 55. percben Kúti lövése elsu­hant a léc mellett, majd az előretörő Staller bal oldali beadását Szűcs az ötösről a hálóba vágta. 2:1. A 65. perc­ben Kuti vezetett támadást, az alapvonal közeléből be­adott, Szűcs nagy helyzetben kapu fölé bombázott. A 73. percben Vábró remek át­adással indította Kalmárt, aki a 11-es pontnál kivárt a lövéssel, Judik szögletre sze­relte. Ellenakció végén Sulia lövése kerülte él a kaput, majd Bagó mentett a gólvo­nalról. A 82. percben Sulia indította Engelbrechtet, aki a kimozduló Túróczi mellett beállította a végeredményt. 3:1. A hazaiak lelkes játékuk­kal 90 percen keresztül nyílt­tá tették a találkozó sorsát. Az NB I-es csapat játéka csa­lódást okozott, csak a kapu előtti nagyobb határozottsá­guknak köszönhetik kétgólos győzelmüket. Jók: Keller, Tóth, Kuti, Szepesi, illetve Majsai, Kalmár, Miklós, Ko­vács I. Súlyemelés Király ezüstérmes Szolnokon, a tiszaligeti sportcsarnokban rendezték meg az 1978. évi országos út­törő súlyemelő-bajnokságot. Az indulásra jogosult száz­húsz versenyző közül hu­szonhárom egyesületből 90 fiatal súlyemelő mérlegelt, illetve indult. A hiányzók elsősorban a megváltozott versenykiírás jóvoltából ma­radtak ki. Az történt, hogy néhány versenyző a benevezett súly­csoportjából „kihízott”, azaz a mérlegelésnél átesett a súlyhatáron. A korábbi évek­ben az országos bajnokságo­kon hasonló esetben termé­szetesnek tűnt, hogy másik súlycsoportban indulhattak az érintettek. Ezt az egyéb­ként helyes gyakorlatot ma­ga az edzőbizottság elnöke, Duska Emil szorgalmazta. Ezúttal nem tudni, hogy a szövetség miért tért el a jól bevált formától, s ha már eltért, miért nem értesítette az egyesületek vezetőit a változtatás várhatóságáról? Az idei országos bajnoksá­got minden bizonnyal sokat emlegetik majd, történteket pedig joggal vitatják. Tény, hogy néhány tehetséges ver­senyző — többen az egyes súlycsoportok legjobbjai — Szolnokon csak nézői voltak az úttörő korosztály legran­gosabb hazai versenyének. Megyénkből hat versenyző került az országos döntő me­zőnyébe: hárman Bátaszék- ről, hárman a Szekszárdi Sportiskolából. Sajnos mind­két egyesületünkből egy-egy fiatal versenyzőt érintett az előbb említett változtatás. Az igazsághoz tartozik, hogy mindkettőnek dobogás esé­lyei voltak, hisz az eredmé­nyek birtokában a bátaszéki Herman László és a szek­szárdi Nyerges Imre súlycso­portjukban korábban jobb teljesítményt értek el. Az egyetlen érmet Király László (Sz. Sí) révén szerez­tük. Király a 36 kilogrammo­sok súlycsoportjának igen szoros mezőnyében dereka­san küzdött, új egyéni csúcs­csal — 7,5 kg-ot javított ed­digi legjobbján — ezüstérmet nyert. Eredmények: 36 fcg-ban: 1. Seres András (Tatabánya) 80, 2. Király László (Sz. Sí) 75, 3. Nagy István (Debreceni Sí) 70 kg-mal. A 71 kg-os súlycsoportban Baksa Tamás (Sz. Sí) 142,5 kg-os teljesít­ményével a 4. helyen vég­zett. A plusz 75 kg-ban Ve- rebi István (Bátaszék) 160 kg-os összteljesítményével ötödik, Vincze Gábor (Báta­szék) 130 kg-mal hatodik lett. Kerékpár Egyéniben Halász László az élen Verseny előtti pillanatok. Schneider Konrád edző (háttal) a kerékpárt ellenőrzi, Éppel (guggol) az edzőjét figyeli. Halász László (balról). A kézilabda eredete meg­lehetősen bizonytalan. Cseh­országban már 1892-ben is­meretes volt az úgynevezett ceská hasenka nevű játék, amelyet ma is játszanak. Ez nagyon hasonlít a kézilabdá­ra. Ezek szerint Csehországot kell a kézilabda hazájának tekinteni. A dánoknak azonban más a véleményük. - Szerintük a sportág náluk született. Rög­tön „kézilabdának” nevezték, ahogy most is hívják. Ezt a nevet Holger Nilsen, az ord- rubi gimnázium tornatanára adta neki 1898-ban. A gim­nazisták állítólag arra kérték Nielsent, hogy a teremben futballozhassanak, mert a fut­ball akkoriban már kezdett népszerűvé válni. A terem­ben azonban betörték az ab­lakokat a labdával és egyéb károkat is okoztak. Ezzel az­tán véget ért a teremfutball. Nielsen betiltotta. A gyere­kek azonban mégis találtak egy megoldást a játékra: kéz­zel kezdték dobálni egymás­nak a labdát. Nielsen egy ideig figyelmesen nézte őket, azután este, otthon, kigon­dolt néhány játékszabályt 7-es csapatok részére. Ez volt az úgynevezett kispályás ké­zilabda, amelyet ma több mil­lióan játszanak. De ezzel meg nem ér véget a történet. 1917-ben a játéknak új vál­tozata jött létre: a nagypá­lyás kézilabda. Miért történt ez a változás: az egyik német lánygimnázium tanára, Hei­zer, tudomást szerzett a kis­pályás kézilabdáról, de a gimnáziumban nem volt meg­felelő tornaterem. Ekkor Hei­zer azt javasolta tanítványai­nak, hogy kézilabdázzanak a labdarúgópályán, de ne he­ten, hanem tizenegyen játsszanak egy-egy csapatban, így született meg a nagypá­lyás kézilábda, amely sokáig háttérbe szorította a játék kispályás változatát, de az utóbbi húsz évben szinte tel­jesen visszaszorult. * A Nemzetközi Kézilabda Szövetség (IHF) 1946-ban ala­kult meg. Akkor nyolc ország volt a tagja. Ma több mint hetven nemzeti szövetség vesz részt az IHF-ben. Hiva­talosan 2 millió 838 kézilab­dázót tartanak nyilván, en­nek egyharmada esik a Szov­jetunióra, amelynek kézilab­da-szövetsége 1958-ban lépett a Nemzetközi Kézilabda Szö­vetségbe. * A legeredményesebb nem­zeti kézilabdacsapat Romá­nia férfiválogatottja, amely 1961-ben, 1964-ben. 1970-ben és 1974-ben volt világbajnok, a müncheni olimpián harma­dik, Montrealban második lett. ★ Európa legeredményesebb női klubcsapata a Kijevi Szpartak, amely hatszor sze­rezte meg az Európa-bajno- kok kupáját. A Kijevi Szpar­tak női kézilabdázó lányai tízszer egymás után győztek a Szovjetunió bajnokságá­ban (ez egyedülálló teljesít­mény ebben a sportágban). Az utóbbi hét évben már a bajnokság befejezése előtt biztos volt az első helyük. A csapatot az egész idő alatt Igor Turcsin, a Szovjetunió érdemes edzője készítette fel. * A kézilabda repülési se­bessége a büntetődobás vég­rehajtásakor: óránként 100 kilométer. * A férfiak körében sokáig nem volt népszerű a kézilab­da. de amikor megkedvelték ezt a sportot, érőt, gyorsasá­got és bombaerős dobásokat vittek a játékba. A kézilabda 1936-ban — 11-es csapatokkal — olimpiai sportág lett. A nők eddig mindössze két vi­lágbajnokságot rendeztek a nagypályás kézilabdában, ho­lott ezt a játékot voltaképpen a nők számára találták ki. A kispályás férfi kézilabda 1972-ben kapott polgárjogot az olimpiai játékokon. 1976- ban a montreali olimpián elő­ször szerepeltek a női kézi­labdázók.

Next

/
Oldalképek
Tartalom