Tolna Megyei Népújság, 1978. november (28. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-23 / 276. szám

A NÉPÚJSÁG 1978. november 23. A pincehelyi születésű Sarkantyú Simon — aki­nek seccója díszíti a szekszárdi Városi Tanács házas­ságkötő termét — most Szombathelyen, a Derkovits Gyula teremben mutatja be új alkotásait. A moldvai filmművészet A neves szovjet szaklap tudósít a Filmművészek Szö­vetségének nemrégiben le­zajlott értekezletéről, kiemel­ve annak legfőbb pontját, a moldavai filmművészet prob­lémáinak szentelt vitát. A felszólalók nagy része azokat a hiányosságokat ki­fogásolta, melyek az alkotó munkában és a szervezésben harapóztak el. A moldavai filmek legfőbb gyengesége az élet passzív megközelítése, az aktuális problémák mellőzése. Rend­re csupán azt részletezik, ho­gyan valósult meg a háború­ból a békés korba való átme­net, és milyen erőfeszítések árán támasztotta fel a nép a poraiba hullt gazdasági éle­tet — olvashatjuk á cikk ha­sábjain. Természetesen ez is fontos, mi több: kimeríthe­tetlen téma, de a moldavai filmművészet meg is rekedt ennek a korszaknak az ábrá­zolásánál. A nézőket új, a mai valóságában gyökerező kérdések is foglalkoztatják. Nem lehet tovább tartani ezt a steril, a problémákat meg­szűrő módszert, — írja az Iszkussztvo Kino. Bertolucci Debreceni irodalmi napok November 30. és december 1. között kerülnek sorra a debreceni irodalmi napok. Az összejövetelen — amelyet a Magyar Írók Szövetsége, a debreceni Városi Tanács V. B. művelődésügyi osztálya, a Hajdú-Bihar megyei Tanács V. B. művelődésügyi . osztá­lya, a Magyar Írók Szövetsé­ge kelet-magyarországi cso­portja, az Alföld szerkesztő­sége és a Kölcsey Ferenc művelődési központ rendez — az írók baráti találkozón vesznek részt Hajdúhadhá- zon, az Új Barázda Termelő- szövetkezetben, majd Debre­cen és az irodalom kapcsola­táról beszélgetnek. Az irodal­mi napok tanácskozásának témája: irodalmi jelenlét, írói megszólalás az újságok­ban. A vitaindítókat Boldi­zsár Iván, Bertha Bulcsú és Bata Imre tartja. „Ezúttal semmi nyilatko­zat. Utálom bizonyos újság­írók olcsó hatásvadászatát” — ezekkel a szavakkal fo­gadta Bernardo Bertolucci készülő filmjének első for­gatási napján a kíváncsi új­ságírókat. A Hold című film elkészültét rendkívül sok bo­nyodalom előzte meg. Koráb­ban arról szóltak a híradá­sok, hogy a rendező új mű­vét az Egyesült Államokban fogja forgatni, amerikai pro­ducerek pénzén és Liv Ul- mann főszereplésével. E hí­rek lassan elhallgattak, s most Bertulucci a filmet Ró­mában forgatja, olasz pén­zen, Jill Clayburgh főszerep­lésével. A kamarajellegű dráma (teljesen szokatlannak tűnik előző, Huszadik század című monstre filmjéhez képest) egy operaénekesnőről szól. Az olasz származású nő, fér­je váratlan halála után visz- szatér szülővárosába, Pármá­ba, felidézi boldog gyermek­korát. Vele tér vissza hazá­jába egyetlen gyermeke is (Matthew Barry amerikai gyermekszínész alakítja). A film konfliktusa a fiú Oidi- pusz-komplexusa. A pármai helyszíneken kívül a film nagyrészt Róma utcáin ké­szül, ami a rendező számára nagy újdonságot jelent, mert korábbi filmjei sohasem ját­szódtak az olasz metropolis­ban. Korábban a rendező többször is kijelentette, hogy utálja az olasz fővárost, és képtelen lenne dolgozni ben­ne — írja az Unita. PETŐFI Mén Még a legöregebbek sem emlékeznek arra, hogy a me­gyében ilyen későre nyúlt volna a szőlőszüret, mint az idén. A korábbi esztendők­ben novemberben már nem szüreteltek, most viszont no­vember 18-ig tartott a szüret. Későn is kezdődött a szőlő betakarítása, hiszen a megye gazdaságai csak szeptember végén, október elején kezd­hették a termésbetakarítást. Már az év elején tapasztal­ható volt, hogy kedvezőtlen az időjárás a szőlőre, ugyanis a téli fagyok következtében a rügyeknek mintegy fele el­pusztult. A tavaszi fagyok súlyosbították a helyzetet, egyes területeken húsz-hetven százalékos kárt okozott az erős lehűlés. A későbbiekben sem volt kedvező az időjárás a Bács megyei szőlőültetvényekre, a kevés napfény, az erős éjsza­kai lehűlések miatt lassan ér­tek a szőlőszemek. Emiatt is húzódott a szüret, hiszen va­lamennyi gazdaságban várták, hogy jobbra fordul az idő, s „becukrosítja” a szőlőszeme­ket. * A Közép-magyarországi Pincegazdaság eddig 380 ezer mázsa szőlőt vásárolt fel, s a' kilónkénti felvásárlási át­lagár 7 forint alatt volt. Meg­kezdték a must és a bor át­vételét is. Eddig összesen 24 ezer hektolitert vásároltak fel. Az idén a megye szőlő­termése 1 millió 900 ezer má­zsa körüli, vagyis 1 millió mázsával kevesebb, mint ta­valy. Jelentős borkészlete van azonban a pincegazdaságnak, s így — az utóbbi hónapok­ban megnövekedett — keres­letet ki tudják elégíteni. Somaggi Néplap A kedvezőtlen időjárás, a kevés napfény mellett az idén súlyos jégverés is érte a Sió­foki Állami Gazdaság gyü­mölcsösét. Ennek ellenére egyes gyümölcsfajtákból ki­emelkedően jó termést taka­rítottak be. Összesen csaknem hatszáz vagon gyümölcsöt szedtek le a fákról a gazda­ság dolgozói és az ifjúsági építőtáborok lakói. Ennek több mint egyharmada — 249 vagon — volt az őszibarack. Ezt követi mennyiségben a 149 vagonnyi alma és a több mint 93 vagon körte. ' A termett értékek eladásá­nak csúcsa most az év utolsó három hónapjában van. Szeptember 30-ig az éves, ter­vezett bevételnek csak ötven­hat százalékát érte el a gaz­daság, összesen százhuszon- hárommillió forint értéket adtak el. Terveik teljesítésé­hez most, az év utolsó három hónapjában több mint kilenc­venhatmilliós árbevételt kell elérniük. Feszített és különö­sen jól szervezett munkát kí­ván a gazdaság dolgozóitól, hogy a nagy mennyiségű árut a tervezett költségek mellett megfelelő eredménnyel érté­kesítsék. FEJÉR MEGYEI HIR LAP A megyei tanács vb ter­mészetvédelmi területté nyil­vánította azt a 13 hektárnyi területet a pázmándi határ­ban, amelyen az úgynevezett kvarcitsziklák találhatók. 'Hazánk egyetlen őshegysé­gének, a Velencei-hegységnek különleges sziklaalakzatai kö­zül eddig a pákozdi, sukorói gránitsziklák, ingókövek tar­toztak természeti védettség alá. A hegység keleti letöré­sénél, Pázmánd község déli bejáratánál, a pázmánd— kápolnásnyéki műúttói száz­méternyire más érdekes szik­laformációk is találhatók. Anyaguk ’ különleges: a grá­nitban lezajlott vulkáni utó­tevékenység nyomán létrejött igen kemény hidrokvarcit. A belőle létrejött formák egye­diek: kőfülke, sziklahasadék, asztallapszerű sziklatömb, szálban álló sziklaalakzat. A sziklák nemcsak hazai föld- történeti érdekességek, ha­nem jellegzetes alakzatuk ré­vén mint természeti látvá­nyosság is figyelemre méltóak. Dunántúlt napló Megyénkben egyedülálló kezdeményezésként a komlói városi népi ellenőrzési bizott­ság tájékoztatót tartott a vá­rosban tevékenykedő mint­egy kétszáz népi ellenőrnek az ez évben végzett munkáról és a további feladatokról. . A NEB városi elnöke -tájé­koztatójában szólt a testület működéséről, s értékelte az idén végzett vizsgálatokat, amelyeket politikailag és szakmailag jól képzett népi ellenőrök végeztek. Soraikban egyre több a fiatal, aki nagy érdeklődéssel, felelősségtudat­tal, értékítélettel kapcsolódik be a tapasztalt népi ellenőrök munkájába. A fiatalok mel­lett egyre több fizikai dolgo­zó tevékenykedik népi ellen­őrként, szaktudásával. segítve munkájukat. A városi tanács elnöke el­mondta, hogy a népi ellen­őrök segítik a városi tanács munkáját, többek között vizs­gálataik hatására épül az új, korszerű szövetkezeti áruház. Téli szünet: december 22-től január 3-ig Szeretem, amit csinálok... (TUDÓSÍTÓNKTÓL) an az életben néhány olyan munkakör, ahol egy-két ember tevé­kenysége szinte elkép­zelhetetlen egymástól füg­getlenül. Ilyen az igazgató— titkárnő, orvos—ápolónő és néhány, amelyek felsorolása itt most felesleges lenne. Ezek a mindennapok gya­korlatában szinte összenőt­tek, nehéz akármelyiket a másik nélkül elképzelni. Míg az első helyen állók reflektorfényben állnak min­denféle vonatkozásban, az utóbbiak szerényen húzód­nak meg az ő árnyékukban. Ha eredményekről adunk számot, alig látjuk ezekben az ő közreműködésüket, ha hiányosságokról szólunk, könnyen szemet hunyunk felettük. Róluk kevesebb szó esik, ritkábban figyelünk fel rájuk. Pedig több figyel­met érdemelnek, mert egy- egy váratlan helyzetben na­gyon is megnő feladatintéz­kedési körük. Itt vannak például az ápolónők. Szerényen meghú­zódnak a doktor úr mellett, segítenek az adminisztrációs munkában, injekcióznak, kö­töznek, betegeket látogatnak. Különösen nehéz percek, órák várnak rájuk akkor, ha felettesük megbetegszik, vagy eltávozik. Németkér orvosi ellátottság szempontjából nem tartozik a szerencsés községek közé. Hol azért kellett menni az orvosnak a faluból, mert nem tudott jó kontaktust kialakítani a köz­ség lakóival, vagy a vezetők­kel, hol meg azért, mert a falu lakóinak, beteginek nem volt ínyére a személye. Nem spontán alakult ki az ok­okozati összefüggés. Valaki, vagy valakik mindig közre­játszottak a tűrhetetlen, elvi­selhetetlen állapotok létre­jöttében. Ez sem jó, az sem. Orvo­sok mentek, orvosok jöttek. Csák egyben nem volt vál­tozás. Molnár Mihályné ápoló személyében, ö átélte a válságos időszakot. Ha végzett az orvosi rendelőben, kerékpárra ült, rótta a kilo­métereket, látogatta a bete­geket. Biztos támasznak csak ő látszott a faluban, holott nem egyszer ő is támaszra szorult. lnézem, ahogy őszes hajjal, orrára lecsú­szott, több dioptriás szemüvegén át keresi a nyilvántartó lapokat. Talán behunyt szemmel is megta­lálni. Arcán nyoma sincs az élet megpróbáltatásainak, s modora, kedvessége még azt az egy-két, korával együtt járó redőt is elsimítja, ami néha váratlanul előlopako­dik. Honnan ez a határtalan nyugalom és munkaszeretet? Hogyan párosul mindez egy törékeny asszonyban? — Ami a nyugalmat illeti, az csak látszat. Én is ember vagyok, s nem vastagabb idegszálakkal, mint mások. Nemegyszer az idegkime­rültség határát súroltam. Ne­kem is vannak családi és munkahelyi problémáim, gondjaim. Csák igyekszem ezeket külön-külön kezelni. Talán ez segít abban, hogy az orvosi rendelőben nyu- god'tnak látszom. Mi is len­ne a betegekkel, ha idegesen adnék be egy injekciót, vagy hányaveti módon kötözném be sebeiket? — Ami a munkaszeretetet illeti? Szeretem, amit csiná­lok! Nem szóbeli elismerés­re, hanem arra vágyom, hogy a betegek elégedettek legye- nék a munkámmal. Amióta világ a világ, mindig hálás és szép feladat volt segíteni a beteg, rászoruló embere­ken. Kicsit nehéz elviselni a türelmetlenkedő, okoskodó embereket, de nem hiszem, hogy van olyan munkakör, amelynek csak csillogó olda­la létezik. Az csalk illúzió. — Tudjuk, az egész falu előtt ismeretes, hogy az or­voshiányos időszakokban munkája megsokszorozódik. Arányos-e ezzel az anyagi elismerése? Gondolok itt az új bérrendezésre is.------ őst már igen. Az eltelt y egy évben majdnem §vjj ezer forinttal emelke­------dett fizetésem. Jól jött a z erkölcsi elismerés mellé az anyagi is. — Úgy tudom, Zsuzsa lá­nya is egészségügyi pályán dolgozik. — Igen; van követőm. — Rövid társalgásunk so­rán azt is megtudtam, nem­régen kapta meg a kiváló dolgozó kitüntetést. Már 24 éve áll az egészségügy és a község szolgálatában. — Nagyon szeretek dol­gozni, de csendben, szinte észrevétlenül. Nem szeretem a feltűnést. NAGYFALUSI ALBERT Alig egy hónap választja el a diákokat a téli szünet­től. December 22-től január 3-ig nem csöngetnek órára az ország 3856 általános iskolá­jában 1 107 000 diáknak, s az 529 középiskolában 198 000 tanulónak. A téli szünet ideje alatt a napközi otthonok nem zárják be kapuikat, a nevelők játé­kos, vidám programokról gondoskodnak. Az általános iskolai napközikbe 407 000-en járnak, 32 000-rel többen, mint tavaly. A szünetben azonban nemcsak a napközis pedagógusokra vár feladat, az osztályokban tanítók el­készülnek a félévi osztályozó értekezletekre, hiszen a fél­évi bizonyítványt a szünet utáni első tanítási napon osztják ki. Az idén is az el­lenőrző könyvbe kerülnek az osztályzatok, de nem kapnak félévi jegyeket az elsősök, az ötödikesek, más osztályok ta­nulói pedig az idén először tanult tárgyakból. A téli szünetet követő idő­szakban különösen fontos sza­kaszába érkezik a nyolcadi­kosok továbbtanulásának elő­készítése. Az idén a tavalyi­nál kétezerrel több, 118 ezer diák.fejezi be a tanulást az általános iskola nyolcadik osztályában, A továbbtanulni szándékozók a „jelentkezési lap továbbtanulásra” elneve­zésű nyomtatványt töltik ki, amely — megfelelő jellem­zéssel — az általános iskolák legkésőbb március 20-ig to­vábbítanak a középiskolákba. A tanulók két iskolát tüntet­hetnek fel, függetlenül azok típusától. A jelentkezési la­pon különféle diákszociális juttatásokat is lehet kérni: diákotthon, tanulószoba, men­za igénylése esetén a jelent­kezési laphoz csatolni kell a szülők munkáltatói által ki­állított kereseti kimutatást. Ismert a tanév további programja is. A tavaszi szü­net 1979. április 5-től április 17-ig, a tanítás az általános iskolákban és a gyógypedagó­giai intézményekben általá­ban 1979. június 15-ig tart. Ott azonban, ahol június 10- ig teljesítették a kötelező 192 tanítási napot, a hátralévő időben már kirándulhatnak, sportolhatnak a gyerekek és megtarthatják a pótló foglal­kozásokat is. A tanév befeje­zésének legkésőbbi időpontja június 20. A középiskolák I—II—III. osztályaiban 1979. június 9-ig, a IV. évfolyamokon 1979. má­jus 12-ig tart a tanítás. A közös érettségi-felvételi vizs­gák Sdeje 1979. május 21—22., az érettségi vizsgák a közép­iskolák nappali tagozatain 1979. május 14-én, a dolgozók középiskoláiban 1979. május 28-án kezdődnek. December második felében, az egyes intézmények vizsga- szabályzatának megfelelően megkezdődik a vizsgaidőszak az egyetemeken és főiskolá­kon, ahol mintegy 65 ezer nappali tagozatos hallgató sa­játítja el az ismereteket. Bessenyei kiadatlan munkája Megírása után kétszáz év­vel könyv alakban is megje­lent a felvilágosodás nagy alakjának, Bessenyei György­nek 1778-ban írt „Tolerantia” című munkája. Korábban ugyanis tartalma miatt nem kerülhetett nyomtatásban az olvasók kezébe, majd könyv­tárak raktárai és polcai rej­tették, egészen 1954-ig, ami­kor Papp Károly debreceni irodalmár felfedezte, de ko­rai halála miatt megfeledkez­tek róla. Végül Némedi Lajos, a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem professzor ra bukkant ismét rá a kéz­iratra, a debreceni reformá­tus kollégium nagykönyvtárá­ban. Az idén a mű születésének 200. évfordulója alkalmából rendezték sajtó alá Bessenyei György alkotását, amely fel­szólítja az állam és az egy­ház vezetőit, hogy tanúsítsa­nak türelmet a protestánsok iránt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom