Tolna Megyei Népújság, 1978. november (28. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-22 / 275. szám
1978. november 22. Képújság 5 Hogyan élünk — hogyan éljünk Dobozkészítés melléküzemágban (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A kongresszus által elfogadott programnyilatkozat a fejlett szocialista társadalom felépítésének célkitűzéseit kijelölve megállapította: „Országunk fejlődésének most következő időszakában nöTudatosság és komprom Ez következik abból, hogy az életmódra a társadalmigazdasági viszonyok, a társadalmi termelés folyamatai a maguk összefüggésében hatnak. A ráhatás módja, a kapcsolódások, az áttételek azonban még nem bizonyultak meghatározhatónak. Tény az, hogy a gazdasági folyamatokba való beavatkozással — aminek alapvető eszköze a népgazdasági tervezés — valamint a termelési-társadalmi viszonyok változtatásával, a néptömegek kulturális szintjének emelésével, s mindezeknek alárendelten a nevelés eszközeivel is, ténylegesen képesek vagyunk az életmód alakítására. Mindez azonban egy adott történelmi szituációban történik, amikor a múlt néha ellenőrizhetetlenül átnyúl a jelenbe, amikor a világgazdasági folyamatokba való beágyazottságunk óhatatlanul idegen értékeket, életstílusmintákat közvetít, amikor a fejlett szocialista társadalom viszonyainak kiépítése a gazdaságicivilizációs elmaradottságunk felszámolásával, évszázados hátrányok behozásával jár együtt. Ebből részben az következik. hogy ma és a belátható jövőben nem tudjuk megfelelően előre kiszámítani azt, hogy milyen mértékben, vagy milyen irányban fogják beavatkozásaink, intézkedéseink az emberek életvitelét befolyásolni, részben pedig azt, hogy sok esetben kénytelenek vagyunk olyan kompromisszumokat elfogadni, amelyek korlátozzák a szocialista értékek megvalósítását. A szocialista életmód felé való törekvésünk során a legtöbb ellentmondás éppen a technikai szintre visszavezethető adott munkajelleg és a szocialista értékek között van. Kétségtelen ugyan, hogy a termelőeszközök tulajdonának társadalmi jellege lehetővé teszi a munkához való újszerű viszony számos vonásának vekszik a tudati tényezők szerepe... El kell érni, hogy .a javuló anyagi feltételekkel szocialista módon éljünk. Ezért egész társadalmunk fejlődésének egyik kulcskérdése és nélkülözhetetlen feltétele a tudati viszonyok gyorsabb, erőteljesebb változása, a szocialista erkölcs és életmód általánossá válása.” A népgazdaság-tervezést illetően az életmód tervezési eszközökkel való befolyásolása elválaszthatatlan a tervezés társadalmi jellegének erősítésétől. spontaneitás isszuma kialakulását, de az a kemény tény, hogy technikai szintünket — többek között — az jellemzi, hogy Magyarországon anyagmozgatással mintegy 1 millió ember (az ország teljes lakosságának 10 százaléka foglalkozik), súlyosan kihat az emberek mindennapi életére és tudatára. Magyar- országon elindultunk a tudományos-technikai forradalom kibontakoztatása felé, de a fejlődés adott szakaszában a kézművességtől kezdve az atomreaktor (eljövendő) működtetéséig a munkák szinte minden fajtája megtalálható. Az, hogy hazánkban tömegesen találhatók még a személyiség sokoldalú fejlődését gátló munkakörök, munkahelyek, nemcsak azt akadályozza meg, hogy — eszményeinknek megfelelően — a munka eszközből belső céllá váljék, hanem a monoton, lélekölő munka hatása átsu- gárzik a magánélet, a szabad idő és a közélet szférájára is. Bár tudatában vagyunk ennek az ellentmondásnak, és a megoldás útját, a tudományos-műszaki haladás meggyorsítását is ismerjük, egyes objektív körülmények mégis lehetetlenné teszik, hogy ezt a konfliktust viszonylag rövid időn belül megszüntessük. Tervezőink kénytelenek számolni azzal, hogy bizonyos világgazdasági hatások, valamint a fejlődés extenzív forrásainak elapadása átmenetileg bonyolulttá teszi fejlődésünk feltételeit. Ki kell tehát alakítanunk a fennálló ellentmondásnak egy olyan mozgásformáját, amely szocialista viszonyainkkal, elveinkkel összeegyeztethető. Úgy véljük, hogy a munka jellegéből adódó negatív életmódváltozásokat jelentős mértékben társadalmi viszonyaink formálásával ellensúlyozhatjuk. Ennek egyik alapvető kérdése a szocialista demokrácia: az egyén részvételi lehetőségeinek fejlesztése a társadalmi élet minden szintjén. Másrészt a tudati viszonyok és az általános kulturáltság fejlesztésével kompenzálhatjuk a negatívumokat. Kettős életmódforradalom Az életmód forradalmi átalakítása, amely egyénnel és társadalommal szemben egyaránt nem kevés erőfeszítést igénylő követelményeket támaszt. nem máról holnapra „letudható” feladat, hiszen a dolgozók nagy tömegei előtt ma nemcsak a szocialista életmód kialakítása áll, hanem a hagyományos életritmust és -formát felforgató egyfajta civilizációs váltás is. Az agrárcivilizáción alapuló tevékenységek rendszeréből lépnek át ma milliók az ipariurbánus civilizációba, ami önmagában is nem kevés egyéni és társadalmi konfliktussal jár. S nekünk a szocialista életmód kialakítását ezzel az átmenettel párhuzamosan kell megkezdenünk. A szocialista életmód alakítása sajátosan politikai feladat. de olyan, amelynek megoldásában napjainkban a döntő szerep a gazdaság- politikáé. Ez az összefüggés egyre inkább tudatosul a nép- gazdasági tervek kidolgozásának folyamatában. Abban az irányban kell tovább haladnunk, hogy a gazdaságot tervező szakemberek a tervezés minden szférájában, tehát a termelési folyamatok tervezésében fs. és különös súllyal a hosszú távú tervezésben, a célok és eszközök kijelölésében a szocialista életmód erősítésének követelményét is döntő kritériumként alkalmazzák. Ahhoz, hogy a szocialista társadalom dolgozó osztályainak lehetővé tegyük a magasabb rendű, az általános emberi kultúra és a szocialista etika elveinek megfelelő életet, ahhoz először az anyagi civilizáció vívmányait kell általánossá tennünk. Ehhes pedig — és ez a meghatározó — hatékony és gyors gazdasági fejlődés szükséges amire viszont a szocialista termelési viszonyok alapjár átformálódó, az élemódjánal szocialista vonásait erősíti ember pozitívan hat vissza Amikor tehát az igazán hatékony gazdaság szervezésén és felépítésén dolgozunk, az életmód szociálisa átalakításának alapjait rakjuk le, és i már kialakult szocialista életmódvonásokat erősítjük. G. MARKUS GYÖRGY A kurdi Űj Elet Mezőgazdasági Termelőszövetkezet melléküzemága a dobozüzem. A teljes egészében nőket foglalkoztató üzem létszáma 43, ebből 3 szakmunkás, a többi pedig betanított munkás. A termelés két műszakban folyik. Az elsődleges szempont az üzem létrehozásában az volt, hogy azokat az idősebb nőket, alkik egészségi okok miatt huzamosan nem tudnák mezei munkát végezni, megfelelő körülmények között tudják foglalkoztatni. Természetesen szükség esetén besegítenek a szövetkezet más területein végzendő munkáknál is, mint legutóbb a szüretelésnél. Az üzem — amit egy régi my- lomépületben alakítottak ki — termelési értéke évi 12—14 millió forint. Legnagyobb megrendelőjük — évi 6 millió forinttal — a Bonyhádi Cipőgyár, amely exportra is az üzem által készített dobozokba csomagolja cipőit. Üjabban jelentős mennyiségben igényel dobozokat a Csavaripari Vállalat és a Pécsi Tejüzem. Színes nyomású dobozok készítését is tudják vállalni. Termékeikre minőségi reklamáció eddig nem érkezett. Kép és szöveg: Tilinger Sándor. Hívószámunk : 005 Őszi tüzek Minden évszaknak sajátos tűzveszélyei vannak. Sok év adatait elemezve előre látható, hogy melyik hónapban Erdőtűz megfékezése milyen jellegű tűzesetekkel kell számolni. Télen a fűtő- berendezések, tavasszal a száraz erdő és avar, nyáron a lábon álló termények, kazlak, terményszárítók — és nem utolsó sorban a felügyelet nélkül játszó gyerekek — okozzák a legtöbb goindot. Ősszel ismét megszaporodnak az erdőtüzek. Ilyenkor végzik el a mezőgazdasági üzemek a kukoricaszár égetését, a telek- és szőlőtulajdonosok a gazégetést. Mindezek a szükséges munkák a megelőző tűzvédelmi előírások megtartása esetén veszélytelenek. A szabadban való tüzelés tűzveszélyes cselekmény. Ilyenkor a láng, a szálló zsarátnok, a szikra és a hősugárzás a fő veszélyforrás, A környezet és az adott körülmények határozzák meg, hogy a felsoroltak közül melyik kerül előtérbe és mi okozhatja a legsúlyosabb következményeket. Növeli a veszélyt, ha a tüzelők helytelenül ítélik meg a tüzet befolyásoló tényezőket (pl. a szélerősséget), nem ismerik a megelőző intézkedéséket — vagy figyelmen kívül hagyják azokat — tévesen mérik fel tevékenységük következményeit, hanyagul őrzik, vagy elmulasztják őrizni a tüzet. A szabadban tüzet gyújtani csak úgy szabad, hogy az a környezetre tűz- vagy robbanásveszélyt ne jelenthessen. A tüzet őrizetlenül hagyni nem szabad, s veszély esetén, vagy ha arra szükség nincs, azonnal el kell oltani. Fontos követelmény olyan eszközök, felszerelések készenlétben tartása, amelyek alkalmasak a tűz terjedésének megakadályozására, illetőleg a tűz eloltására. Az általános előírásokon túl természetesen konkrét szabályai is vannak a kukoricaszár égetésének, amely megegyezik a tarló égetésével. így: — csak írásbeli engedély alapján végezhető ilyen tevékenység, — a szárégetésért felelős személy köteles az engedélyben előírtakat megtartani, illetve munkatársaival megtartatni, — szeles időben, napnyugtától napkeltéig, továbbá, ha az engedélyben előírt feltételek nem biztosíthatók, nem szabad égetést végezni, — az égetés ideje alatt egy erőgépet ékével készenlétben kell tartani, — a tervezett égetés pontos helyét és idejét az égetés előtt egy nappal be kell jelenteni az illetékes tűzvédelmi hatóságnak, — az égetés befejezése után gondosan át kell vizsgálni a táblát és az izzást, parázslást el kell oltani. A gaz, avar, szemét elégetése során a szélcsendes időre és a maradék parázs eloltására kell ügyelni. Nem éghető tetőzettel rendelkező épülettől 8 m. nád-, vagy szalmatetős épülettől 15 m távolságot ikell megtartani. Napnyugta után ne végezzenek égetést. A lángok a sötétben messziről láthatók — jóval nagyobbnak, mint amilyen az a valóságban — és ez megtéveszti az embereket. A szabadban való tüzelés mindaddig, amíg a lángokat ellenőrzés alatt tudjuk tartani, a káros tovaterjedést meg tudjuk akadályozni, veszélytelen. A könnyelműség, felületesség azonban megbosszulja magát. A parázslás „átlegelhet” a közeli kazalra, erdőre, csemetésre, vagy a leállított erőgépre. Sok ilyen példa van! Jellegzetes őszi tüzek a felelőtlen kirándulók által okozott erdőtüzek is. A sokszínű erdő szép látványt nyújt, kellemes kikapcsolódást, pihenést biztosít. Nem véletlen, hogy gyakran keresik fel a természetet szerető kirándulók. Az iskolák is szívesen szerveznek ősszel erdei látogatásokat. Az ide vonatkozó fontosabb előírások! — erdőben, csemetésben és a hozzájuk tartozó területen csak szélcsendes időben és csak az erdő kezelője, használója által kijelölt, illetőleg engedélyezett helyen szabad tüzet gyújtani, dohányozni, — engedély nélkül tüzet rakni — pl. gazt, vagy szárat égetni — csak az erdőtől 200 méter távolságon túl szabad. A tüzet felügyelet nélkül hagyni tilos, és eltávozás előtt víz, vagy föld felhasználásával teljesen el kell oltani, — a kiránduló vagy táborozó csoport vezetője köteles kioktatni a résztvevőket a megtartandó szabályokra és a tűz esetén tanúsítandó magatartásra, — aki tüzet észlel az erdőben, haladéktalanul köteles jelezni annak a szervnek, amelyet a tűzjelzésre vonatkozó erdei táblák megjelölnek (erdőgazdaság, tanács, rendőrség, tűzoltóság, mgtsz, állami gazdaság stb.). Az azonnali tűzjelzés különösen fontos az erdőtüzek esetében, mivel a száraz avar, lomb tüze igen gyorsan terjed. Az ilyen lángok megfékezése csak rendkívül hosz- szan tartó, fárasztó emberi munkával lehetséges. Az ismertetett szabályok betartása is csökkenti az őszi tüzek keletkezésének lehetőségeit. Megyei Tűzoltóparancsnokság Berdár Jánosné a vágógépen dolgozik Az üzem termékei Tóth Istvánná a Csavar- j ipari Vállalat részére készülő dobozokat kap- csozza Jót és különösen a szocialista etatista vonósainak kérdéseit az MSZMP 1975. őw Xt. kongresszusa ó**ította a társadat' ' ' ' *
