Tolna Megyei Népújság, 1978. november (28. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-22 / 275. szám

1978. november 22. Képújság 5 Hogyan élünk — hogyan éljünk Dobozkészítés melléküzemágban (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A kongresszus által elfoga­dott programnyilatkozat a fejlett szocialista társadalom felépítésének célkitűzéseit ki­jelölve megállapította: „Or­szágunk fejlődésének most következő időszakában nö­Tudatosság és komprom Ez következik abból, hogy az életmódra a társadalmi­gazdasági viszonyok, a társa­dalmi termelés folyamatai a maguk összefüggésében hat­nak. A ráhatás módja, a kap­csolódások, az áttételek azon­ban még nem bizonyultak meghatározhatónak. Tény az, hogy a gazdasági folyamatok­ba való beavatkozással — aminek alapvető eszköze a népgazdasági tervezés — va­lamint a termelési-társadal­mi viszonyok változtatásával, a néptömegek kulturális szintjének emelésével, s mind­ezeknek alárendelten a ne­velés eszközeivel is, tényle­gesen képesek vagyunk az életmód alakítására. Mindez azonban egy adott történelmi szituációban történik, amikor a múlt néha ellenőrizhetet­lenül átnyúl a jelenbe, ami­kor a világgazdasági folya­matokba való beágyazottsá­gunk óhatatlanul idegen érté­keket, életstílusmintákat köz­vetít, amikor a fejlett szo­cialista társadalom viszonyai­nak kiépítése a gazdasági­civilizációs elmaradottságunk felszámolásával, évszázados hátrányok behozásával jár együtt. Ebből részben az kö­vetkezik. hogy ma és a be­látható jövőben nem tudjuk megfelelően előre kiszámíta­ni azt, hogy milyen mérték­ben, vagy milyen irányban fogják beavatkozásaink, in­tézkedéseink az emberek élet­vitelét befolyásolni, részben pedig azt, hogy sok esetben kénytelenek vagyunk olyan kompromisszumokat elfogad­ni, amelyek korlátozzák a szocialista értékek megvaló­sítását. A szocialista életmód felé való törekvésünk során a leg­több ellentmondás éppen a technikai szintre visszavezet­hető adott munkajelleg és a szocialista értékek között van. Kétségtelen ugyan, hogy a termelőeszközök tulajdonának társadalmi jellege lehetővé teszi a munkához való újsze­rű viszony számos vonásának vekszik a tudati tényezők sze­repe... El kell érni, hogy .a javuló anyagi feltételekkel szocialista módon éljünk. Ezért egész társadalmunk fej­lődésének egyik kulcskérdése és nélkülözhetetlen feltétele a tudati viszonyok gyorsabb, erőteljesebb változása, a szo­cialista erkölcs és életmód ál­talánossá válása.” A népgazdaság-tervezést il­letően az életmód tervezési eszközökkel való befolyásolá­sa elválaszthatatlan a terve­zés társadalmi jellegének erő­sítésétől. spontaneitás isszuma kialakulását, de az a kemény tény, hogy technikai szintün­ket — többek között — az jellemzi, hogy Magyarorszá­gon anyagmozgatással mint­egy 1 millió ember (az ország teljes lakosságának 10 száza­léka foglalkozik), súlyosan ki­hat az emberek mindennapi életére és tudatára. Magyar- országon elindultunk a tudo­mányos-technikai forradalom kibontakoztatása felé, de a fejlődés adott szakaszában a kézművességtől kezdve az atomreaktor (eljövendő) mű­ködtetéséig a munkák szinte minden fajtája megtalálható. Az, hogy hazánkban töme­gesen találhatók még a sze­mélyiség sokoldalú fejlődését gátló munkakörök, munka­helyek, nemcsak azt akadá­lyozza meg, hogy — eszmé­nyeinknek megfelelően — a munka eszközből belső céllá váljék, hanem a monoton, lélekölő munka hatása átsu- gárzik a magánélet, a szabad idő és a közélet szférájára is. Bár tudatában vagyunk en­nek az ellentmondásnak, és a megoldás útját, a tudomá­nyos-műszaki haladás meg­gyorsítását is ismerjük, egyes objektív körülmények mégis lehetetlenné teszik, hogy ezt a konfliktust viszonylag rö­vid időn belül megszüntes­sük. Tervezőink kénytelenek számolni azzal, hogy bizonyos világgazdasági hatások, vala­mint a fejlődés extenzív for­rásainak elapadása átmeneti­leg bonyolulttá teszi fejlődé­sünk feltételeit. Ki kell tehát alakítanunk a fennálló ellent­mondásnak egy olyan moz­gásformáját, amely szocialista viszonyainkkal, elveinkkel összeegyeztethető. Úgy véljük, hogy a munka jellegéből adódó negatív élet­módváltozásokat jelentős mértékben társadalmi viszo­nyaink formálásával ellen­súlyozhatjuk. Ennek egyik alapvető kérdése a szocialista demokrácia: az egyén részvé­teli lehetőségeinek fejlesztése a társadalmi élet minden szintjén. Másrészt a tudati viszonyok és az általános kul­turáltság fejlesztésével kom­penzálhatjuk a negatívumo­kat. Kettős életmódforradalom Az életmód forradalmi át­alakítása, amely egyénnel és társadalommal szemben egy­aránt nem kevés erőfeszítést igénylő követelményeket tá­maszt. nem máról holnapra „letudható” feladat, hiszen a dolgozók nagy tömegei előtt ma nemcsak a szocialista életmód kialakítása áll, ha­nem a hagyományos élet­ritmust és -formát felforgató egyfajta civilizációs váltás is. Az agrárcivilizáción alapuló tevékenységek rendszeréből lépnek át ma milliók az ipari­urbánus civilizációba, ami önmagában is nem kevés egyéni és társadalmi konflik­tussal jár. S nekünk a szo­cialista életmód kialakítását ezzel az átmenettel párhuza­mosan kell megkezdenünk. A szocialista életmód ala­kítása sajátosan politikai fel­adat. de olyan, amelynek megoldásában napjainkban a döntő szerep a gazdaság- politikáé. Ez az összefüggés egyre inkább tudatosul a nép- gazdasági tervek kidolgozásá­nak folyamatában. Abban az irányban kell tovább halad­nunk, hogy a gazdaságot ter­vező szakemberek a tervezés minden szférájában, tehát a termelési folyamatok terve­zésében fs. és különös súllyal a hosszú távú tervezésben, a célok és eszközök kijelölésé­ben a szocialista életmód erő­sítésének követelményét is döntő kritériumként alkal­mazzák. Ahhoz, hogy a szocialista társadalom dolgozó osztályai­nak lehetővé tegyük a maga­sabb rendű, az általános em­beri kultúra és a szocialista etika elveinek megfelelő éle­tet, ahhoz először az anyagi civilizáció vívmányait kell általánossá tennünk. Ehhes pedig — és ez a meghatáro­zó — hatékony és gyors gaz­dasági fejlődés szükséges amire viszont a szocialista termelési viszonyok alapjár átformálódó, az élemódjánal szocialista vonásait erősíti ember pozitívan hat vissza Amikor tehát az igazán haté­kony gazdaság szervezésén és felépítésén dolgozunk, az élet­mód szociálisa átalakításá­nak alapjait rakjuk le, és i már kialakult szocialista élet­módvonásokat erősítjük. G. MARKUS GYÖRGY A kurdi Űj Elet Mezőgaz­dasági Termelőszövetkezet melléküzemága a doboz­üzem. A teljes egészében nő­ket foglalkoztató üzem lét­száma 43, ebből 3 szakmun­kás, a többi pedig betanított munkás. A termelés két mű­szakban folyik. Az elsődleges szempont az üzem létrehozá­sában az volt, hogy azokat az idősebb nőket, alkik egész­ségi okok miatt huzamosan nem tudnák mezei munkát végezni, megfelelő körülmé­nyek között tudják foglal­koztatni. Természetesen szük­ség esetén besegítenek a szö­vetkezet más területein vég­zendő munkáknál is, mint legutóbb a szüretelésnél. Az üzem — amit egy régi my- lomépületben alakítottak ki — termelési értéke évi 12—14 millió forint. Legnagyobb megrendelőjük — évi 6 mil­lió forinttal — a Bonyhádi Cipőgyár, amely exportra is az üzem által készített dobo­zokba csomagolja cipőit. Üjabban jelentős mennyiség­ben igényel dobozokat a Csavaripari Vállalat és a Pé­csi Tejüzem. Színes nyomású dobozok készítését is tudják vállalni. Termékeikre minő­ségi reklamáció eddig nem érkezett. Kép és szöveg: Tilinger Sándor. Hívószámunk : 005 Őszi tüzek Minden évszaknak sajátos tűzveszélyei vannak. Sok év adatait elemezve előre lát­ható, hogy melyik hónapban Erdőtűz megfékezése milyen jellegű tűzesetekkel kell számolni. Télen a fűtő- berendezések, tavasszal a szá­raz erdő és avar, nyáron a lábon álló termények, kaz­lak, terményszárítók — és nem utolsó sorban a fel­ügyelet nélkül játszó gyere­kek — okozzák a legtöbb goindot. Ősszel ismét megsza­porodnak az erdőtüzek. Ilyen­kor végzik el a mezőgazda­sági üzemek a kukoricaszár égetését, a telek- és szőlőtu­lajdonosok a gazégetést. Mindezek a szükséges mun­kák a megelőző tűzvédelmi előírások megtartása esetén veszélytelenek. A szabadban való tüzelés tűzveszélyes cselekmény. Ilyenkor a láng, a szálló zsa­rátnok, a szikra és a hősu­gárzás a fő veszélyforrás, A környezet és az adott körül­mények határozzák meg, hogy a felsoroltak közül melyik kerül előtérbe és mi okoz­hatja a legsúlyosabb követ­kezményeket. Növeli a ve­szélyt, ha a tüzelők helytele­nül ítélik meg a tüzet befo­lyásoló tényezőket (pl. a szél­erősséget), nem ismerik a megelőző intézkedéséket — vagy figyelmen kívül hagy­ják azokat — tévesen mérik fel tevékenységük következ­ményeit, hanyagul őrzik, vagy elmulasztják őrizni a tüzet. A szabadban tüzet gyújta­ni csak úgy szabad, hogy az a környezetre tűz- vagy rob­banásveszélyt ne jelenthes­sen. A tüzet őrizetlenül hagy­ni nem szabad, s veszély ese­tén, vagy ha arra szükség nincs, azonnal el kell oltani. Fontos követelmény olyan eszközök, felszerelések ké­szenlétben tartása, amelyek alkalmasak a tűz terjedésé­nek megakadályozására, il­letőleg a tűz eloltására. Az általános előírásokon túl természetesen konkrét szabá­lyai is vannak a kukoricaszár égetésének, amely megegye­zik a tarló égetésével. így: — csak írásbeli engedély alapján végezhető ilyen tevé­kenység, — a szárégetésért felelős személy köteles az engedély­ben előírtakat megtartani, il­letve munkatársaival meg­tartatni, — szeles időben, napnyug­tától napkeltéig, továbbá, ha az engedélyben előírt felté­telek nem biztosíthatók, nem szabad égetést végezni, — az égetés ideje alatt egy erőgépet ékével készenlétben kell tartani, — a tervezett égetés pon­tos helyét és idejét az égetés előtt egy nappal be kell je­lenteni az illetékes tűzvédel­mi hatóságnak, — az égetés befejezése után gondosan át kell vizs­gálni a táblát és az izzást, parázslást el kell oltani. A gaz, avar, szemét elége­tése során a szélcsendes idő­re és a maradék parázs elol­tására kell ügyelni. Nem ég­hető tetőzettel rendelkező épülettől 8 m. nád-, vagy szalmatetős épülettől 15 m távolságot ikell megtartani. Napnyugta után ne végezze­nek égetést. A lángok a sö­tétben messziről láthatók — jóval nagyobbnak, mint ami­lyen az a valóságban — és ez megtéveszti az embereket. A szabadban való tüzelés mindaddig, amíg a lángokat ellenőrzés alatt tudjuk tar­tani, a káros tovaterjedést meg tudjuk akadályozni, ve­szélytelen. A könnyelműség, felületesség azonban meg­bosszulja magát. A parázslás „átlegelhet” a közeli kazalra, erdőre, csemetésre, vagy a leállított erőgépre. Sok ilyen példa van! Jellegzetes őszi tüzek a fe­lelőtlen kirándulók által oko­zott erdőtüzek is. A sokszínű erdő szép látványt nyújt, kel­lemes kikapcsolódást, pihe­nést biztosít. Nem véletlen, hogy gyakran keresik fel a természetet szerető kirándu­lók. Az iskolák is szívesen szerveznek ősszel erdei láto­gatásokat. Az ide vonatkozó fontosabb előírások! — erdőben, csemetésben és a hozzájuk tartozó területen csak szélcsendes időben és csak az erdő kezelője, hasz­nálója által kijelölt, illetőleg engedélyezett helyen szabad tüzet gyújtani, dohányozni, — engedély nélkül tüzet rakni — pl. gazt, vagy szá­rat égetni — csak az erdőtől 200 méter távolságon túl sza­bad. A tüzet felügyelet nél­kül hagyni tilos, és eltávozás előtt víz, vagy föld felhasz­nálásával teljesen el kell ol­tani, — a kiránduló vagy tábo­rozó csoport vezetője köteles kioktatni a résztvevőket a megtartandó szabályokra és a tűz esetén tanúsítandó ma­gatartásra, — aki tüzet észlel az erdő­ben, haladéktalanul köteles jelezni annak a szervnek, amelyet a tűzjelzésre vonat­kozó erdei táblák megjelöl­nek (erdőgazdaság, tanács, rendőrség, tűzoltóság, mgtsz, állami gazdaság stb.). Az azonnali tűzjelzés külö­nösen fontos az erdőtüzek esetében, mivel a száraz avar, lomb tüze igen gyorsan ter­jed. Az ilyen lángok megfé­kezése csak rendkívül hosz- szan tartó, fárasztó emberi munkával lehetséges. Az is­mertetett szabályok betartása is csökkenti az őszi tüzek ke­letkezésének lehetőségeit. Megyei Tűzoltóparancsnokság Berdár Jánosné a vágógépen dolgozik Az üzem termékei Tóth Istvánná a Csavar- j ipari Vállalat részére ké­szülő dobozokat kap- csozza Jót és különösen a szocialista etatista vonósainak kérdéseit az MSZMP 1975. őw Xt. kong­resszusa ó**ította a társadat­' ' ' ' *

Next

/
Oldalképek
Tartalom