Tolna Megyei Népújság, 1978. november (28. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-02 / 259. szám
1978. november 2. rtÉPÜJSÁG 3 (Folytatás az 1. oldalról.) a Bezerédj István Kereskedelmi Szakközépiskola és Gépíró-Gyorsíró Iskola, a tolnai Földvári Mihály Gimnázium, valamint a tanítóképző főiskola diákjai, akik nélkül nem lehetett volna viszonylag rövid idő alatt 150 vagon almát leszedni. Eddig 40 vagonnyi árut küldtek a Hungarofruk- ton keresztül a demokratikus országokba, a termés többi része a Zöldért tárolójába, és a szövetkezet 150 vagonos hűtőházába kerül. Az augusztusi termésbecsléskor a minták alapján a szakemberek 270 vagon termésre számítottak. A gyümölcsök azóta sokat fejlődtek, s várható, hogy 280— 300 vagon termést számolhat el az ágazat az almaszüret végén. . Éppen ezért előfordulhat, hogy a 110 vagonos export- szerződést módosítják, növelik. A korábbi években ösz- szesen 60—70 vagon volt az ipari alma mennyisége, idén ennél kevesebbet szállítanak a csávolyi szövetkezet pálinkafőzőjébe. A hét közepére már 210 vagon almát leszedtek, úgy, hogy azok a tagok, dolgozók is szüretelnek, akiknek nem a betakarítás a dolguk. Nógrád és Borsod megyéből 67 dolgozó érkezett, akik előreláthatólag a szedés befejezéséig a szövetkezetben maradnak. A téesz tagja a KEGE-nek, a hét mezőgazda- sági üzemet tömörítő kertészeti társulásnak, így a társszövetkezetekből is érkezik segítség. A mözsi Űj Élet és a tengelici Üj Élet szövetkezetből rendszeresen jönnek a kertészetben dolgozók. A vezetőség az elmúlt héten a szüret gyorsítása érdekében úgy határozott, hogy minden tsz- tag 30 mázsa almát köteles leszedni. Aki ezt megtette, kilónként 4 forintért vásárolhatja az almát a szövetkezet zöldségesboltjában. Szüret — puttony nélkül Dunaföldváron A nagyüzemi szőlőültetvények többségében mostanában nem puttonyba öntik a vödörGolden deliciósus-fűzér be szedett szőlőt, hanem inkább műanyag ládákba, amit aztán csúszólapokon húznak a tartálykocsikhoz. Még ennél is sokkal praktikusabb megoldást találtak ki a dunaföld- vári termelőszövetkezetek közös vállalkozásánál. Pillekönnyű műanyag ruháskosarakat vásároltak, közel ezret. Egy-egy ilyen ruháskosárba negyven kiló szőlő fér, amelyet a szüretelők teleszednek és a sorközben hagynak. A sorközöket emelővillás targonca járja, amire házilag készített négy-öt mázsa befogadóképességű, az alján hidraulikusan nyitódó és csukódó „puttonyt” szereltek. A targonca a sor végére viszi a szőlőt, majd három méter magasra felemeli és a tartálykocsiba üríti. A szállítást kiszolgáló személyzet csupán négy-öt emberből áll; ők egy nap alatt 4—500 mázsa szőlő betakarításánál működnek közre. Az üres kosarak szállítása is gyors: egyetlen pótkocsi viszi ki a területre a napi 500 mázsa szőlő leszedéséhez szükséges edényt. Ezzel a módszerrel a korábbinál lényegesen kevesebb fáradtsággal, szedte a fürtöket idén a társulás 60 dolgozója, valamint a 290 dunaföldvári és bölcskei általános iskolás diák. A gyerekek két hetet töltöttek a szőlészetben, a bölcskei iskolások pénteken szüreteltek utoljára. A szőlőszedés egyébként augusztus 10-én, a korai érésű Csabagyöngyével kezdődött. A 162 hektáros ültetvény 80 százalékán csemegeszőlőt termesztenek, a Csabagyöngyén kívül szőlőskertek királynőjét, Glória Hungariae-t, saszlát Itáliát és Afus-Alit.' A borszőlők közül két-két hektáron terem bánáti rizling, oportó, kadarka és olaszrizling. Idén valamennyi szőlőfajta érése három hetet késett. A szakemberek a 162 hektár átlagában hektáronként 75 mázsa termésre számítanak — ez 20 százalékkal kevesebb, mint amennyi tavaly volt. A csemegeszőlőt a budapesti TESZKER-en keresztül értékesítik, részben étkezésre, részben pedig must formájában a szobi tsz-társulásnál. A dunaföldváriak 2400 hektoliter, 12,5—13 cukorfokos, kétszer fejtett mustot tartósítottak idén ősszel. A hangyasavval kezelt mustból készül Szo- bon az igen kedvelt muskotá- lyos szőlőszörp. A borszőlő Paksra, a Szekszárdi Állami Gazdaság átvevőhelyére kerül. A tervek szerint 106 vagon szőlőt szüretelnek Dunaföldváron ez év őszén, de ennél valamivel többre lehet számítani. Mint más szőlőtermesztő gazdaságban, itt sem a legjobb a hozam és a cukorfok. Különösen alacsony a kései érésű Afus-Ali cukorfoka, éppen ezért a szedésével, ameddig csak lehetséges, várnak. így az sem kizárt, hogy november közepén is tart még a szüret a megye egyetlen szőlőtermesztő társulásánál. A kistermelők befejezték Szüretelnek a bölcskei nyolcadikosok Fotó: BAKÚ JENŐ A Szekszárdi Állami Gazdaság szőlőfelvásárló telepein vasárnap estig összesen 105 ezer mázsa termést vettek át a Tolna megyei termelőktől. A tervek szerint összesen 135 ezer mázsa körül alakul idén a felvásárolt mennyiség, s ezt azonnal fel is dolgozzák. Eddig mintegy hatezer mázsát a kistermelők, egyéni gazdák, 350—400 mázsát pedig a szakcsoportok, ÁFÉSZ- ek adtak át. A Szekszárdi Ál-, lami Gazdaság szőlészetéből 37 ezer mázsa került a feldolgozóba, a többi a megye szőlő- termeléssel foglalkozó téeszei- ből származik. A felvásárolt mennyiség 40 százaléka fehér, hatvan százaléka pedig vörös szőlőfajta. A legmagasabb cukorfoka a rizlingszilváninak volt — 20 fokost is mértek —, a kékfrankos cukorfoka 16—18, a Cherdonayé pedig 17,1—17,4 körül alakult. A kistermelők csaknem mindenütt leszedték már a szőlőt. A Szekszárdi Állami Gazdaságban még 80 hektáron van tőkén a termés, várható, hogy ezen a héten befejeződik a szüret. Néhány szőlőtermelő üzemben a különösen nagy termés miatt jövő hónap közepéig is elhúzódik a szőlő szedése. Történelmi jelentőségű nap 60 évvel ezelőtt alakult meg a Budapesti Munkástanács 1918 JANUÁRJÁTÓL szinte naponta tartottak Budapesten és vidéken is munkásgyűléseket, amelyeken azonnali békét, az eddigi politika felszámolását követelték a dolgozók. A gyűléseken „óriási tömegekben jelentek meg a munkások”, mert híre ment, hogy munkástanácsok alakulnak. A munkások tudták már, hogy orosz testvéreik a gyárakban, a hadseregben és a falvakban is munkás, katona és paraszt küldötteket választottak és az így szerveződött helyi szovjetek kezükbe vették a hatalmat. Magyarországon is ilyen tanácsokat kellene alakítani — követelték egyre sűrűbben és határozottabban. Sőt, egyre- másra fogadták el a munkásgyűlések a Munkástanács megalakulásáról szóló határozatot, amely szerint „Budapest munkássága megállapítja, hogy a mai időknek megfelelő, a mindenkori eszményekhez azonnal alkalmazkodó, az osztályharc minden lehetséges eszközét megalkuvás nélkül és félelem nélkül fölhasználó szocialista pártpolitika csakis úgy folytatható, ha a munkásság a pártpolitika irányítását és ellenőrzését állandóan és közvetlenül maga veszi a kezébe. Ennek a gyakorlati megvalósítása céljából azonnal megalakítandó a Budapesti Munkástanács, amelyben minden gyár és szakmai szervezet valamely kidolgozandó demokratikus szervezeti szabályzat alapján képviselve legyen. Ez a tanács a vidéken megalakítandó munkástanácsok küldötteivel kiegészítendő. A munkástanács létesítésének és szervezeti szabályzatának megállapítása céljából a gyárak és szervezetek megbízottai mielőbb összehívandók”. 1918 első felében több helyen, igaz, hogy még csak titokban, munkástanácsokat alakítottak. A forradalmi hangulatra jellemző, hogy már katonatanácsok is alakultak ekkor, ám július és október között viszonylag kevés ilyen kísérlet történt. Közvetlenül a forradalom győzelme előtt, októberben, majd annak győzelme után lett országos méretű és jelentőségű a tanácsok megalakulása és az új államhatalom kiépítésében játszott szerepe. Október 30-án a budapesti nagyüzemek munkásainak részvételével indult meg a Budapesti Munkástanács megszervezésének munkája. A déli ebédszünetben az üzemek munkásai röpgyűlé- seket tartottak, hogy az alakuló munkástanácsba megválasszák küldötteiket. Ekkor választották meg a tanács tagjait, akik először november 2-án, a forradalom győzelme után ültek össze. A munkástanácsok megszervezését a szociáldemokrata párt kezdeményezte azért, hogy a munkástanácsok ne a vezetőség megkerülésével, vagy annak akarata ellenére jöjjenek létre. A Budapesti Munkástanács hivatalosan 1918. november 2-án alakult meg. Az Újvárosháza közgyűlési termében tartott alakuló ülésre összegyűltek a szakszervezetek elnökei és titkárai, akik a fővárosi gyárak, üzemek, műhelyek munkásainak és tisztviselőinek nevében helyeselték a Nemzeti Tanács intézkedéseit, és a tanács já- vaslatokban csatlakozott a Nemzeti Tanácshoz. A Budapesti Munkástanács képviseletében 60 tagot küldtek a Nemzeti Tanács nagyválasztmányába. A Nemzeti Tanácsban a Munkástanács képviselője Bokányi Dezső, a párt népszerű szónoka lett. A Munkástanács elnökét és alelnökét is megválasztották. Mindkét tisztségbe jobboldali beállítottságú személy került. Preusz Mór, illetve Vanczák János. A szociáldemokrata pártvezetőség a Munkástanácsot kibővített pártválasztmány- nak tekintette. Ezt bizonyítja az is, hogy az alakuló ülésen olyan kérdésekkel is foglalkoztak, hogy ki legyen a Népszava új szerkesztője, vagy a vezetőségi tagok közül Kunfi Zsigmond és Garami Ernő vállalhat-e miniszteri tárcát. A Budapesti Munkástanács szervezeti szabályzatát a pártvezetőség, a szaktanács és a pártválasztmány dolgozta ki. Leszögezték, hogy az alapelvek a vidéken létrehozott munkástanácsok számára js irányadók. A szabályzat egyik pontja szerint a Budapesti Munkástanácsnak 365 tagja lehet és ezek közül 126-ot delegálnak és nem választanak. így hivatalból tagja lett a Munkás- tanácsnak az egész pártvezetőség, a szakszervezeti tanács és a pártválasztmány végrehajtó bizottsága. Küldési joggal ruháztak fel egy sor pártszervezetet és intézményt, valamint a szabadszervezeti vezetőségeket. A Munkástanács (választott) tagjait a szakszervezeti központok irányításával az egyes szakszervezetek választották. Ezek a tagok 75 százalékban az üzemi munkások közül kerültek ki. A Munkástanács Központi Végrehajtó Bizottságát a 126 delegált tag alkotta. A Budapesti Munkástanács összetétele miatt nem helyezkedett határozottan szembe a szociáldemokrata pártvezetőség politikájával. A munkásság forradalmi fejlődése azonban nem maradt hatástalan a Munkástanácsra sem. A munkástömegek a tanács tagjaira gyakorolt közvetett vagy közvetlen nyomással fejezték ki akaratukat. így a Munkástanács állásfoglalásainak döntő jelentősége lett minden fontos politikai kérdésben. Igáz ugyan, hogy formálisan csak tanácskozó szervezet volt, hatalommal, döntési joggal nem rendelkezett, állásfoglalása mégis fontos volt. A kormány és a tanácsok egymáshoz való viszonyát rögzítő megállapodás szerint a Munkástanács és a Katona- tanács „a kormány ellenőrző orgánumai, a propaganda szervei, de nem intézkedési joggal fölruházott kormányzó hatóságok”. A TANÄCSKÖZTÄRSASÄG győzelme után a Munkástanács összetétele is megváltozott. Ennek következtében szerepe a tanácshatalom 133 napja alatt megnövekedett. Állásfoglalásai, később határozatai döntő szerepet kaptak a proletárdiktatúra politikájának alakításában. VIDA SÁNDOR Ember és gép ScHvuíng—suung Amikor a dombóvári hercegi, azaz Dő- ry-irodát építették, ott bámészkodtam az állványok alatt-körött, akkor még nem írták ki, hogy építési terület, idegeneknek bemenni tilos ... Ott láttam először az ember iszonyú erőfeszítését, maradt meg emlékezetemben örökké, amint az állványokon hordták fel lányok és asszonyok a betont vödörben, és a fejükön. Mindegyik vödörhordó saját szerkesztésű karikát font, azt fejére tette, erre a tele vödröt. És ballagott föl az állványlétrán az első szintre, ott megpihent egy kicsit, aztán föl a másodikra. A pallér ott állt a hűvös-árnyékot adó fa alatt, és egyre biztatta lányait: vigyétek, siessetek, mert megköt a fejeteken a beton... És azok a sovány, culáger-lányok erőlködtek föl az állványlépcsőn, papucsuk csapkodta a falépcsőt, pirosra-keményre eddzette talpukat a kegyetlen munka, gondolom nyakuk nem különben merevvé vált mint formás lábuk kemény húsa.. . És aztán amikor már nem volt vállalkozó a betonhordásra, fejen, vödörben; akkor kitalálták állásról állásra fölhordani az anyagot, lapáttal. Volt olyan építkezés, ahol négy karolásra került a szintre, hat karolással a másodikra a beton, és szóródott, hullott az emberek nyakába, fejére a kavics, ők meg szórták, rendületlen, mert az akkord abban az időben nem tette lehetővé a lapátnyéltámasztást. A napokban, annyi sok minden új, és nagyszerű gép látása után, jómagam is a bámészkodók közé álltam, a „betonágyú” mellé a Paksi Atomerőmű építkezésén. Itt dolgozik egy olyan gép, amely szinte belö- vi-préseli a vastraverzek-betonacélok közé a különleges betont. Schwingnek hívják ezt a gépet. Egy ember szolgálja ki, annyi a dolga, hogy a tartályba-garatba öntött betont a kívánt csövön, a kellő nyomással — a gép szabályozásával — juttassa a zsaluzat közé.... Itt a'z embernek nem kell nagy „svungot” venni, hogy a munkáját elvégezze. Ember és gép ... PÁLKOVÁCS JENŐ
