Tolna Megyei Népújság, 1978. november (28. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-01 / 258. szám

Mai számunkból Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVIII. évfolyam, 258. szám ARA: 0,80 Ft 1978. november 1., szerda BORÍTÉKOK (3. old.) ÖN KÉRDEZ — MI VÁLASZOLUNK (4. old.) MUNKAIDŐ (5. old.) ÉVADZARÁS GYŐZELEMMEL (6. old.) DIÓSGYŐRI VTK— SZ. DÓZSA 63:58 (6. old.) A közlekedés: összefüggő rendszer Az ország minden második lakosa — ötmillió em­ber — napról napra igénybe veszi a tömegközlekedési eszközöket. A mozdonyvezető ötvenmillió forint érté­kű szerelvényt irányít — akkora súlya van felelőssé­gének. A közlekedés tág köréből, s nem kevésbé kap­csolatrendszeréből megmutat valamit a két, csupán utalásnyi erejű adalék, amit a miniszteri beszámoló­ból emeltünk ki. A tíz esztendeje elfogadott közleke­déspolitikai koncepció végrehajtásának tapasztalatait összegezve, az országgyűlés nemrég befejeződött őszi ülésszaka reális képet állíthatott mind önmaga, mind az ország lakossága elé. A tekintélyes eredmények és a feszítő gondok vidámabb, komorabb színei váltakoz­nak ezen a képen. A közlekedés összefüggő rendszert alkot — e köz­ismert igazságban lelhetjük a parlamenti tanácskozás legfőbb gondolati magját. Mindez rögtön nyomatékos figyelmeztetéssé válik, ha napi tapasztalatainkra gon­dolunk — amiket nagy szemléletességgel fogalmaztak meg a vitában részt vevő képviselők —, arra például, hogy az úgy-ahogy korszerűsített országutak lakott területeken átvezető — és elavult — szakaszai egyre gyakrabban okai a torlódásoknak, mint ahogy nehéz gondokat teremt a pályafelépítmények állapota a vas­útnál, a szerviz az autóbusz-közlekedésben. Egy évtizedről mérleget vonva, a miniszteri be­számoló eredmények gazdag tárházából válogathatott — elég itt a gőzvontatás erőteljes visszaszorulására, a személygépkocsi-állomány növekedésére, a főközleke­dési utak korszerűsítésére hivatkoznunk —, ám mind a mai helyzet vázolásakor, mind a jövőbeni teendők taglalásánál a feszültségeket sem hallgatta el. Azokat a feszültségeket, amelyek a népgazdaság egyetlen te­rületét sem hagyják érintetlenül, hiszen a közlekedés — a személy- és áruszállítás — egyre inkább össztár­sadalmi jellemzővé, s ezért — üggyé válik. Több ér­telemben is igaz ez. A lehetséges nézőpontok egyike: a népgazdaság minden száz forint értékű állóeszközé­ből húsz forintnyi a közlekedésben található, azaz tu­lajdonosként korántsem közömbös számunkra, miként kamatoznak e dologi javak. Más szemszögből vizsgá­lódva: a vasút már a hetvenes évek elején elérte azt a teljesítményszintet az árutovábbításban, amit a I szakemberek 1980-ra vártak. Vajon mindenkor indo­kolt, szükséges volt-e ez a növekedés, avagy hozzájá­rultak a fölös megbízások, a „keresztbe”-szállítások is? A harmadik látószög: amint a miniszter elmondot­ta, a tárca évente egymilliárd forintot költ szociálpo­litikai feladatokra, mégis állandósult a munkaerő- hiány némely területen. Milyen irányban kell haladni ahhoz, hogy a közlekedési szakmák valamelyike élet­hivatás, jó kenyérkereset, elfogadható munkakörnye­zet egyszerre lehessen, legyen? Az ilyen és hasonló kérdésekre adandó válaszok­hoz sokféle ténnyel, javaslattal járultak hozzá a kép­viselők a közlekedéspolitikai koncepció megtárgyalá­sakor, lévén a téma húsba vágó; mindennap közleke­dünk. A tizennégy felszólalásból, valamint a minisz­teri összefoglalóból az is kiderült, a tervbe foglalható teendők mellett nagy figyelmet kell szentelni a tarta­lékoknak, a szervezés kínálta hatékonyságjavításnak. Való igaz, a további fejlesztési feladatok rangsorában megkülönböztetett helyet érdemelnek — a miniszter szóhasználata szerint döntő jelentőségüknél fogva — a rendező-pályaudvarok, hidak, a korszerű vasúti bizto­sítóberendezések. Ahogy a nagyvárosokat elkerülő úgynevezett sugaras-gyűrűs útépítések szintén, a rako­dásgépesítés jelentőségéről már nem is beszélve. Aligha csekélység — sem a munka, sem a költség ol­daláról — a további vasútvillamosítás, 1200—1500 kilo­méteres hosszban, mégis, azt a szemléletmódot tartjuk a legfontosabbnak, mely felismerteti, s cselekvésben érvényesítteti a 'közlekedés összefüggő rendszerként történő kezelését, s nagy népgazdasági jelentőségét. Az országgyűlés tanácskozása ezt a szemléletmódot erő­sítette; a vita stílusával, tartalmával egyaránt bizo­nyította. Az őszirózsás forradalorn 60. évfordulója Sajtótájékoztató az új Btk.-ról Megújulóban jogrendsze­rünk, ezt jelzi számos, új magas szintű jogszabály el­készítése is. Immár a máso­dik ötéves jogalkotási terv teljesítése szolgálja a célt: jogunkat fokozatosan hozzáigazítsuk a fejlett szo­cialista társadalom építésé­nek követelményeihez. Elér­kezett az igazságügyi jog­szabályok reformmunkálatai­nak befejező szakasza — kö­zölte dr. Markója Imre, igazságügyminiszter tegnap a Parlamentben megtartott sajtótájékoztatón. Az időszerű jogalkotási és jogalkalmazási feladatokról szólva kiemelte: évekig dol­goztak az új büntetőtör­vényikönyv megalkotásán. A Minisztertanács a közel­múltban megtárgyalta a kó­dex tervezetét, amely rövide­sen az országgyűlés jogi bi­zottsága elé kerül, majd de­cemberben terjesztik az országgyűlés elé. A bűnözés elleni 'küzdelem jogi eszkö­zeinek korszerűsítése ezzel nem zárul le. Formálják már a Btk-t életbeléptető jog­szabály paragrafusait, napi­renden van a büntető eljárá­si törvénykönyvnek a Btk- val összefüggő kisebb módo­sítása, valamint a büntetés­végrehajtásról szóló új tör­vényerejű rendelet megalko­tása. A kodifikáció természe­tesen kihat a szabálysérté­sekről szóló 1968. évi I. tör­vény szabályaira is. A bűn- cselekmények egy része ugyanis a szabálysértési „ka­tegóriába” kerül át. A sza­bálysértési jog megújítására vonatkozó javaslatokat vár­hatóan a jövő év első negye­dében terjesztik a Miniszter- tanács illetve az Elnöki Ta­nács elé. Tudományos ülésszak Csajbók Kálmán megnyitja az ülésszakot A magyar polgári demok­ratikus forradalom 60. év­fordulója alkalmából a Ha­zafias Népfront Tolna me­gyei Bizottsága és a Tolna megyei Levéltár tudományos ülésszakot rendezett tegnap Szekszárdon a megyeháza dísztermében. A rendezvé­nyen részt vett Szabó Géza, a megyei pártbizottság osz­tályvezetője, és István Jó­zsef a megyei tanács elnök- helyettese. A tudományos ülésszakot Csajbók Kálmán, a Hazafias Népfront Tolna megyei tit­kára nyitotta meg. Ezután L. Nagy Zsuzsa, a történe­lemtudományok doktora, az MTA Történettudományi Intézetének főmunkatársa tartott előadást A polgári demokratikus forradalom fő kérdései címmel. Ezt felkért hozzászólók kiselőadásai kö­vették: dr. Farkas Gábor, a Fejér megyei Levéltár igaz­gatója Politikai irányzatok és küzdelmek az őszirózsás forradalom idején, dr. Szita László a Baranya megyei Levéltár igazgatója Az an­tant és a szerb megszállás ha­tása a polgári demokratikus forradalom folyamán Dél- kelet-Dunántúlon, Andrássy Antal a Somogy megyei Le­véltár főlevéltárosa A nem­zeti tanácsok tevékenysége Somogybán és K. Balog Já­nos a Tolna megyei Levél­tár igazgatója Küzdelem a földért a polgári demokrati­kus forradalom idején Kelet- Dunántúlon című kiselőadá­sa hangzott el, kiegészítve a négy megye sajátos helyze­tével, vonásaival a tárgyalt időszakban A polgári forra­dalom fő kérdései című elő­adást. A tudományos ülésszak végén István József a megyei tanács elnökhelyettese meg­nyitotta A forradalmak kora című állandó kiállítást, a Tolna megyei Levéltár kiál­lítási termében. Heti időjárás-előrejelzés Csapadékosabb Etióp­vietnami közlemény Addisz-Abebában kedden etiópiai—vietnami közös köz­leményt hoztak nyilvánosság­ra a Nguyen Huu Tho alel- nök vezette vietnami párt- és kormányküldöttség etiópiai hivatalos látogatásáról. Etiópia és a VSZK — hang­súlyozza a közlemény — ha­tározottan elítéli Peking nagyhatalmi, terjeszkedő és egyeduralmi politikáját. Pe- kingnek az imperializmussal és a kolonializmussal kötött szövetsége nemcsak Délkelet- Ázsiát, hanem az egész világ békéjét és biztonságát fenye­geti. Az okmányban a két fél szolidaritásáról és támogatá­sáról biztosítja az imperia­lizmus, a kolonializmus, a neokolonializmus, a fajüldö­zés és a nemzetközi reakció ellen harcoló ázsiai, afrikai és latin-amerikai népeket. Nguyen Huu Tho baráti lá­togatásra hívta meg Viet­namba Mengisztu Haile Ma- riamot; az etiópiai ideiglenes katonai kormányzó tanács el­nöke a meghívást köszönettel elfogadta. Közép-Európa időjárását az elmúlt hét folyamán az észak-nyugatról érkező, vál­takozó hőmérsékletű légtö­megek alakították. Hatásuk­ra az elmúlt hét közepétől megerősödött a szél, megnö­vekedett a felhőzet, de je­lentősebb csapadék Sopron kivételével sehol sem volt. A hőmérséklet csúcsértéke eb­ben az időszakban 1—4 fok­kal elmaradt a sokéves át­lagtól, és szombaton hajnal­ban szinte az egész Dunán­túlon fagyok voltak. Ezt kö­vetően melegebb léghullámok hatására jelentősebb felme­legedés következett be és mindenhol átlag körüli hő- mérsékleti értékek alakultak ki, a reggeli órákban pedig sokfelé volt párásság, köd. Időjárásunkat a következő héten nedvesebb légtömegek alakítják. A ködös, párás reggeleket a hét közepétől megélénkülő széllel felhősebb idő váltja fel. Jelentősebb mennyiségű csapadék a hét végén és a jövő hét elején várható. A hőmérséklet csúcsértéke az időszak elején kevéssel meghaladhatja a sokéves átlagot (10, 15 fok), a jövő hét elején pedig kevés­sel az átlag alatt marad. Az időszak első felében még né­hány helyen várható talaj- meníi fagy, de később a meg­növekvő felhőzet és a várha­tó csapadék miatt a fagy va­lószínűsége tovább csökken. őszi idő Talajmenti fagyok inkább a hét második felében várha­tók, a jövő hét elején a meg­növekvő felhőzet hatására mérséklődik a lehűlés. Megyénkben a talajnedves­ség 0—50 centiméteren 30— 35, 50—100 centiméteren 25— 30 százalék. DUNÁNTÚL BORÚIT ESŐS FELHŐS SE SZELES BBÄ ZIVATAR KÖDÖS PÁRÁS

Next

/
Oldalképek
Tartalom